Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-13 / 266. szám
Tisztségújítás elült a KPVDSZ szervezetei A Magyar Szakszervezetek alapszabálya értelmében kétévenként újra kell választani az alapszervek vezetőségeit — a bizalmiaktól kezdve a szakszervezeti bizottságokig. — A KPVDSZ több mint tízezer tagja január 1-től február 28-ig zajló gyűléseken mintegy 1800 szakszervezeti tisztségviselőre adja le szavazatát. Ezr^termé- szetesen gondos szervezeti, politikai és technikai előkészítés előzi meg, aminek eredményességéhez a szakszervezeti tagok, szervek, bizalmiak, aktívák segítségén kívül nagy szükség van a helyi pártszervezetek irány- mutatására, és a gazdasági vezetők támogatására is. Az előkészítési munka és a taggyűlési beszámolók £ő irányvonalát az MSZMP VIII., a szakszervezetek XX., — és a KPVDSZ XXIX. kongresszusának határozatai szabják meg, amelyek végrehajtása ez adott gazdasági, pénzügyi, szociális és politikai feladatok megvalósításával lehetséges. Visszatekintve az elmúlt két év alatt elvégzett munkára, úgy érezzük, az eredmények miatt nem kell szégyenkeznünk. A KPVDSZ szervezetei, aktívái és tagjai például a földművesszövetkezetek szervezeti, gazdasági megszilárdításának segítségével is hozzájárultak a népgazdaság erősítéséhez. A gazdasági munka színvonalának javítását szolgálták a szocialista munkaverseny különböző formáinak, a szocialista brigádmozgalomnak a sikerei is. Kedvezően befolyásolták a dolgozók élet- és munkakörülményeit az új munkavédelmi törvény, a pénzintézeti dolgozók körében végrehajtott eredményes bérrendezés. Nagy szerepet játszottak dolgozóink szocialista tudatának kialakításában a szakszervezeti politikai iskolák, a szakmai továbbképző tanfolyamok és az immár hagyományossá vált KPVDSZ kulturális napok. A különböző szakszervezeti rendezvényeken, taggyűléseken a tagság nyolcvan százaléka részt vett, s jó részük bekapcsolódott ezek szervezésébe is. Az eredmények mellett számos probléma is foglalkoztatja a KPVDSZ tagságát. Többek között a gazdasági munka ösztönzői, a jutalék-, a nyereség- részesedés rendelkezéseinek érthetőbb, világosabb , alkalmazása, A PLAKÁT ELŐTT Színes plakátok jelentek meg a házak falán, a középületek folyósóin: „Adj vért — életet adsz!” S a plakátszövegek mellett rátád híradás: 1964. november 15-én Vöröskeresztes nap lesz Császártöltésen. E nap fő eseménye az önkéntes i éradás. Munkába sietve az emberek futó pillantást vetnek a sorokra, s azok mindenkiben más-más gondolatot, esetleg emléket ébresztenek. Én is megálltam a plakát előtt... a belkereskedelmi dolgozók más szakmákhoz viszonyított alacsony bérezése, (ami miatt igen nagy számban mennek el a jó szakemberek a kereskedelemből). Gondot okoznak nődolgozóinknak például a szűkös napközi otthonok. Sokoldalú igények ezek, de a helyi gazdasági vezetés és a szakszervezeti bizottság bátrabb kezdeményezéssel sokat tehetne megvalósulásukért. A vezetőségválasztó taggyűlések előkészítése, a választások lebonyolítása időszakában — és természetesen, később is — fontos feladata a szakszervezetéknek, az aktíváknak, hogy megalapozott, helyes válaszokat adjanak a dolgozókat foglalkoztató országos jellegű problémákra, a helyi gondokat pedig a gazdasági vezetéssel együtt, közös erővel igyekezzenek megoldani. Szóljanak bátran a taggyűlések beszámolóiban az eredményekről és a gondokról. Célszerű törekedni színes, érdekes beszámolók készítésére; arra, hogy a dicséretek és a bírálatok névre szólóak legyenek. Szükségesnek tartjuk, hogy a beszámolók témáját, részleteit — a bizalmiak közvetítésével — idejében megismerje a tagság, mert csak így biztosítható, hogy a gyűléseken termékeny vita alakuljon ki. Fontos mozzanata a választások előkészítésének a jelölő bizottságok felelősségteljes munkája. E bizottságokat november 25-ig minden osztálynál, szak- szervezeti bizottságnál összehívják, hogy a párt és gazdasági szervek, a dolgozók véleménye alapján elkészítsék a jelöltek listáját, azbkét, akik szakmai, politikai ismereteik, gazdasági beosztásuk mellett és rátermettségüknél fogva, képesek a szak- szervezeti munka megnövekedett feladatainak ellátására. — Emellett példát mutatnak a gazdasági, a társadalmi munkában, élvezik a dolgozók bizalmát, szívesen dolgoznak a közösség, a szakszervezeti tagság érdekében. Köznapi gondok Még egyszer az útviszonyokról Baján, a Martinovics utcában van a g.yermekorvosi'-rendelő, amelyet naponta sok mama keres fel kicsinyével. Az utcában — körülbelül négy héttel ezelőtt — felszedték az úttest kövezetét és mintegy méteres mélységű árkot ástak, valószínűleg azért, hogy csöveket fektessenek le. Az árok kiásásával, úgy látszik, a munka befejeződött, mert azóta sem csináltak ott semmit. A rengeteg kiásott föld elborítja az egész úttestet, s így a járműközleke- dés a járdán bonyolódik le. Hogy ez milyen baleseti veszélyt jelent, annak igazolására elég, ha az egyik kisgyermekes anyára hivatkozom: csak hajszálon múlott, amikor az ajtón kilépett, hogy nem került az éppen akkor ott elrobogó motor kerekei alá. (Ezt egyébként szemtanúk is igazolhatják.) Ideje lenne tehát a félbehagyott munkát befej ezni* még mielőtt végzetes baleset történnék a gyermekrendelő előtt. Újvári Istvánná Baja „Gondolom, szükségtelen túlságosan részleteznem Kecskemét és környéke útviszonyait — kezdi levelét panaszosunk, Horváth Sándor belsőnyíri laíkos —, hiszen éppen elég cikk jelenik meg erről a lapban. Felháborító, hogy ennek ellenére is mindig akadnak olyan vállalati dolgozók, akik — ha valahol felbontják a már meglevő jó utat — eszük ágában sincs azt helyreállítani. Ez történt a hetényegyházi úton is, ahol az útat keresztező vasúti síneket cserélték ki, illetve helyezték át — körülbelül két hónappal ezelőtt! A MÁV-pályafenntartás dolgozói, végezvén a maguk munkájával, úgy hagyták a feltört, felásott útszakaszt, mintha. nem is ők dolgoztak volna ott. Most, az esős idő beálltóval, egy víz alá „rejtőző” kátyú keletkezett ezen a helyen, ami bizony, nagyon könnyen balesetet is okozhat. Jó lenne — zárja levelét Horváth Sándor —, ha az illetékesek mielőbbi intézkedésükkel ezt megelőznék.” ... és a buszközlekedésről A boltban, ha kifogást talál i vásárló, leakasztja a panasz- lönyvet, s bejegyzi az észrevé- elét. Az autóbuszon azonban üncs panaszkönyv. Mit tehet iát a bosszús utazó? A leg- ’yakrabban talán a szerkesztő- éghez fordul. Mint legutóbb egnap. — Kérem szépen, tegyék szóra ... — hangzott a vonal túl- ó végéről, majd a következőiét panaszolta el F. N. kecskeméti lakos: Hétfőn, november 9-én ne- ;yed kettőkor több jelzés nélküli lutóbusz állt a tanácsháza mel- etti állomáson. A várakozók söpört jai találomra rohamoz- áik, foglalták el a járműveket, ászén például a hatosra várók lyen útbaigazítást kaptak az gyik kalauznőtől: „Az egyik . hatos.” Aztán egyik buszról bereket, míg végül — a hatos esetében — harmadjára akadtak rá az igazira. Persze nem mindannyian, mert közben olyanok is felszálltak már, akiknek más volt az úticéljuk. S mire ezek „lekeveredtek” a hatosról, a többi busznak már csak hűlt helyét találták, és a kiadós esőben várakozhattak a következő indítási időpontig. Az újabb bosszúság aztán ugyancsak a hatoson, a reáliskolai megállónál következett, ahol négy kis elemista várakozott a járműre. Néhány felnőtt leszállt, de az autóbuszra igyekvő négy kis emberpalánta előtt becsukódott az ajtó — a kalauznak talán ilyen meggondolásából: elvégre gyerekek, van idejük és még a növekedésben is segíti őket, ha még óra hosszat áznak a következő busz érkezéséig... * * * * * FEBRUÁRI havas, téli éjszaYáltozás a kecskeméti 2-es autóbuszjárat menetvonalán ka. Egy férfi kopogtat az ablakon: — Doktor úr, a feleségem rosszul lett, nagyon rosszul van — hangzik a segítségkérés. A járdákon térdig érő hó. — Harminc kilométer a legközelebbi kórház. Mentőt hívni szinte lehetetlen. A szobában halottsápadt asz- szony fekszik az ágyon. Szülés után fellépő súlyos vérzés miatt a pulzusa nem tapintható, eszméletlen. A hallgatóval még észlelhető a szívdobogás. Még él! De meddig? — Vér kell, de nagyon sürgősen! — kapja az utasítást a szülésznő. És a külvilágtól elvágott falu másik, behavazott utcájában a kopogtatásra néhány perc múlva világosság gyűl az egyik „B”-cso- portú véradó házának ablakán. Pillanatok alatt elkészül, s ott terem az életveszélyben levő ágya mellett. Míg az élet-halál közt lebeg, a szoba másik sarkában édesen alszik a gyerekágyban a hatév körüli fiúcska. Egyenletes szuszogása és a másik ágyba „betelepített” újszülött fel-fel síró hangja az életnek követeli vissza a haldokló édesanyát. Mi lenne nélküle a kicsikkel? ... Nyugtalanító kérdések, képek villannak fel, s tűnnek tova az életmentő előkészületek szigorúan szűkrasza- bott perceiben. S aztán megindul a vér. Halvány pír jelenik meg az asszony ajkán, pulzusa rendetlenül, majd egyre tapint- hatóbban, szabályosabban tér vissza. Szemét felnyitja. Magához tér... Él! S a szomszéd utcabeli véradó megkönnyebbülten nyúl a feléje nyújtott tea után ... ***** AZ ÉJSZAKA sötétjében motorkerékpáros halad a köves- úto-n. Nem megy parsán, hisz. épp le akar állni. Leveszi a reflektorfényt, s várja, hogy a motor „kifussa” lendületét. És ekikor — nem látja csak érzi, hogy — a sötétben valami nagyon közel került hozzá. Fékezne, de már késő ... Nagy koppanás, megfordul minden a tengelye körül, még egy ütő- dés — és csend. A rövidesen megérkező orvos nagy vértócsában, vértől lucskos ruhában szétnyílt arcú, eszméletlen férfit talál. Még él. Nincs idő mentőt hívni. Injekció —, s az orvos Moszkvicsa már rohan a harminc kilométerre levő kórház felé. Másodpercek harca ez. A kilométeróra száz körül jár. Szerencse, hogy éjszaka nem forgalmas ez az útszakasz. A „gépkocsivezető’' jobbkeze most pillanatra hátranyúl, a sérült pulzusát keresi. Még tapintható, nem kell megállni újabb injekcióra. Közelednek a város fényei. Sietni kell! Sok vérre lesz szükség. S mikor az elveszett több liternyi vér pótlására a kórházi műtőasztalon megindul útjára az elgyengült beteg ereibe az első csepp, életet adó, konzervált vér, a szomszéd falvakban, vagy talán az ország túlsó végén már az igazak nyugodt és mély álmát alussza az a nyolctíz ember, aki névtelenül adta életmentésre saját vérének két- három decileterét.., ***** A plakát előtt újabb járókelő áll meg. Lassan, nyugodtan olvassa a felírást. Néhány pillanatra ő is elrévedezik. Azt hiszem találkozhattak gondolataink, mert távozáskor ezzel búcsúzik: — Akkor viszontlátásra, november 15-én. Dr. Scheib) József körzeti orvos Az adott vállalat, szövetkezet, vagy pénzintézet dolgozóinak szakmai összetételét is tükröznie kell az újjáválasztott szak- szervezeti bizottságnak, s helyes, ha a régi szakszervezeti munkások mellett fiatalokat és nőket is megválasztanak. Végül arról sem szabad megfeledkezni, hogy csak akkor lesz teljes értékű az előkészítő tevékenység, ha ezzel is hozzájárul a szakszervezet az éves tervfeladatok teljesítéséhez, a jövő évi munkák zökkenőmentes megkezdéséhez. Végh Pál, a KPVDSZ megyei titkára A napokban megkezdődött Kecskeméten a Halasi út átépítése. Emiatt az építés Idejére a Halasi út a járműforgalom elől teljesen el lesz zárva. A leninvárosi lakosság, illetve a távolabbi üzemek dolgozóinak és a Rendőrfalu lakóinak autóbuszközlekedését a 9. sz. AKÖV a következőképpen oldja meg: Hétfőtől, azaz november 16-től kezdődően 2/A jelzéssel járatot indít, amely reggel 5 óra IS perctől 8 óráig 20 percenként, 8-tól 16 óráig óránként, majd ezt követően 19 óráig 20 percenként, 19 órától 21 óráig óránként közlekedik. A járat útvonala: Tanács-háza — Batthyány u. — Rávágy tér — Szegedi út — Szultán u. — Alsó-pályaudvar állomásépülete, mint végállomás, ahol fel- és leszállás után hurokkal és azonos útvonalon tér vissza a ta- nácsházához. A 2-es járat a továbbiakban a 7-es számú járat útvonalán a Szegedi út sarkáig megállás nélkül közlekedik, a Szegedi út sarkától Szegedi út — Külső körút — Mat- kói út — Téglagyár megálló, majd onnan Rendőrfalu iskola — Külső körúton az előbb említett útvonalon halad a tanácsházáig, úgyhogy a Szegedi út saroktól a 7-es útvonalon levő megállókban nem áll meg, kivéve, ha leszálló utas jelentkezik. A 2/A járat tehát elsősorban a Leninváros és környéke, míg a 2-es járat a külső városrész lakóinak, dolgozóinak elszállítását fogja megoldani. Az AKÖV reméli, hogy az intézkedés valamelyest enyhít a jelenlegi gondokon (sorompók miatti menetidőzavar stb.), s kéri a lakosság támogatását az új menetvonalak fentiek szerinti igénybevételéhez. PETŐFI N£PB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither DánleL Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. FeleLős kiadó: Mezei István ígazgatf Szerkeszt 3ség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető! a helyi postahivataloknál és kézbesltőkn éL Előfizetést díj ! hónapra 13 tonm Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: U-85. Index; 25 965. Autóverseny, hullámvasút, Vnsnrnnni nnnkÖ7Í építőkocka, társasjáték és még YQbamapi napKOZI számtalan más érdekes játék kerül az asztalokéi vasárnaponként a petőfiszállási művelődési házban. Itt tartják ugyanis a hét végi napközi otthon foglalkozásait. Ezeken a délelőttökön harmincnégy ven gyerek tölti önfeledt szórakozással az ünnepet.
