Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-07 / 262. szám

2. oldal 1964. november 1, szombat Díszünnepség a megyeszékhelyen (Folytatás az 1. oldalról.) tunk Központi Bizottságának útmutatása nyomán az elmúlt években helyesen alkalmaztuk a helyi viszonyokra a szövetke­zés lenini elveit, és a megye tájainak, természeti és közgaz­dasági viszonyainak megfelelően különböző szövetkezeti formá­kat hoztunk létre. Mezőgazda­ságunk alapjaiban egészségesen fejlődik, szinte évről évre nö­vekedett az árutermelés, jelen­tős beruházásokat kapott a me­zőgazdaság és emelkedett a szö­vetkezeti parasztság jövedelme is. A termelőszövetkezetek gyors ütemű megszilárdítása a továb­biakban megköveteli, hogy biz­tosítsuk az egyre növekvő anya­gi-technikai bázis jó kihaszná­lását, annak a legmegfelelőbb helyekre való koncentrálását. Továbbra is figyelembe kell vennünk megyénk különböző tájadottságait. Fejlesztenünk, magasabb színvonalra kell emelnünk a homoki gazdálko­dást, /biztosítani kell a fekete földű járásokban a növényter­melés és állattenyésztés korsze­rű nagyüzemi fejlesztését, szé­lesítenünk kell az öntözéses gazdálkodást, a megye arra al­kalmas területén. Sokkal több figyelmet Jjell fordítani a korszerű gépesítés bevezetésére, a gépi eszközök eddiginél jobb kihasználására. Tovább kell javítani és széles körben alkalmazni az anyagi érdekeltség leghatékonyabb módszereinek bevezetését és el­terjesztését, ápolni kell a szo­cialista versenymozgalmat. Az ország érdeke megkívánja, hogy továbbra is nagy figyel­met szenteljünk a háztáji gaz­daságok termelésének. Gondos­kodnunk kell arról, hogy a közös és a háztáji gazdaság összhang­jának megteremtésével, azok le­hetőségeinek messzemenő ki­használásával, minél több árut tudjunk adni a népgazdaság­nak. Dolgozó parasztságunk önfel- ; áldozó munkájának eredménye­képpen ez évi árufelvásárlási terveinket teljesíteni tudjuk. Ehhez azonban az év hátralevő részében még nagy erőfeszíté­sekre van szükség, mert az őszi mezőgazdasági munkák je­lentős része még elvégzésre vár. Ez egyben jelenti a jövő esz­tendő megalapozását és a jövő évre való felkészülést is. Pártunk és kormányunk az elmúlt évekbeni jelentős támo­gatásának köszönhető, hogy to­vább fejlődtek, épültek, szépül­tek városaink, községeink. E támogatás mellett széles körű társadalmi munka biztosította gyorsabb fejlődésünket. A szocializmus teljes győzel­me érdekében szükséges gyara­pítani társadalmunk egészének műveltségét, hogy a szakmai fel- készültség, a korszerű általános műveltség birtokában tegyük szebbé, emberibbé társadalmunk életét. Elmondhatjuk, hogy me­gyénkben is. mint az egész or­szágban, a dolgozók széles tö­meget-- tanulnak, s hogy a ta­nulás megyénkben is népmoz­galommá vált. Az utóbbi napok eseményei bebizonyították, hogy megyénk lakossága egyértelműen foglalt állást a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája mellett. Ez a politika a széles néptö­megek mindennapi munkáján keresztül valósul meg, s ezen a nagy 'ünnepen is alapjául szol­gál azon elhatározásunknak, hogy a jövőben is mindennapi, munkánkkal biztosíthatjuk to­vábbi előrehaladásunkat, mun­kánkkal védjük és erősítjük szocialista rendszerünk eredmé­nyeit, tesszük boldogabbá, szeb­bé a munkások, parasztok, az egész dolgozó népünk hazáját — fejezte be beszédét Miklós János elvtárs. A színházi díszünnepség „A forradalom dicsérete” cíir)ű ün­nepi műsorral zárult, amelyben közreműködtek a Katona Jó­zsef Színház művészei, a Kecs­keméti Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium növendé­kei, a Kecskeméti Katona Jó­zsef Gimnázium énekkara. Az amerikai nép hékemandáfiuma Szovjet — francia kereskedelmi szerződés Viharos események BoSíviában Ünnepség a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47, évfordulóján Moszkvában a kongresszusi palotában Pénteken Moszkvában a Kreml kongresszusi palotájában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulója alkal­mából Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának el­nökségi tagja és első titkára mondott ünnepi beszédet. Méltatta a forradalom jelentőségét, nemzetközi kihatását, a szovjet nép építő munkájának, a szovjet tudománynak eredményeit. Beszélt a gazdasági feladatokról, a béke megszilárdításának fontos­ságáról. Budapesten az Erkel Színházban November 6-án, este 19 órakor Budapesten az Erkel Szín­házban díszünnepséget rendeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulója alkalmából. Az ünnepséget Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg, majd Cseterki Lajos, az MSZMP Politikai Bizott­ságának póttagja mondott ünnepi beszédet. Magyar áilamférfiak üdvözlő táviratai szovjet vezetőknek ■Lobi István, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány el­nöke a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 47. évfordu­lója alkalmából táviratban üd­vözölte L. 1. Brezsnyevet, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első tit­kárát, A. I. Mikojánt, a Szov­jetunió Legfelsőbb TanácsánakIgáhpz elnökét, A. N. Koszigint, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökét. Péter János külügyminiszter táviratban köszöntötte A. A. Gromiko szovjet külügyminisz­tert, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 47. évfordulója alkalmából. A SZOT elnöksége a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa elnökségéhez, a KISZ Központi Bizottsága a Komszomol Központi Bizottsá- küldótt üdvözlő táviratot., JOHNSON nagy több­sége az amerikai elnök­választásokon még a leg- _____________________ op timistább demokrata párti várakozásokat is felülmúlta. Négy évvel ezelőtt, az 1960-as amerikai elnökválasztásokon, Kennedy mindössze 119 ezer szavazatitöbbséggel győzött köztársaság párti ellenfele, Nixon fölött. Johnson többsége mintegy 15 millió. E válasz­tásokon a reakcióellenes és békepárti tömegek akarata győzött. Az Egyesült Államok vezető tőkés köreinek és a Wall Street nagybankjainak jelöltje a millomos Lyndon Johnson elsősorban mértéktartó választási agitációjával hatott. Fel­lépése elütött Goldwater mértéktelen hideghá­borús, fajgyűlölő fasiszta hangvételű agitációjá- tól. Johnsonnak sikerült maga mellé állítania a kalandorságot elítélő Amerikát, a szakszerveze­teket, a négereket. A reakciós Goldwater elleni legszélesebb összefogás mellett lépett fel az Ame­rikai Kommunista Párt is. Mindez együttvéve vezetett a Kennedy-program folytatását ígérő Johnson választási győzelméhez, amelyet Ameri- ka-szerte politikai földcsúszamlásnak neveznek. A választások másnapján Goldwater veresé­gének pozitív jelentőségét hangsúlyozva nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Johnson Amerika leghatalmasabb tőkés monopóliumának képviselője. Az imperialista monopóliumok em­berét a nemzetközi erőviszonyok késztették a mértéktartás, a megfontoltság hangoztatására. Johnson a választási kampány folyamán több­ször rámutatott: Egyetlen egy atomösszecsapás már a kezdet kezdetén százmillió amerikai éle­tét oltaná ki. Valójában minden háború ember­életeket pusztít. A dél-vietnami amerikai inter­venció is, és minden fegyverkezés növeli a há­borús veszélyt. Nem kivétel e tekintetben az amerikai kormány által szorgalmazott sokoldalú atomütőerő létrehozása sem. A békeszerető vi­lágközvélemény most azt várja, hogy Johnson kormánya megértse: A választási győzelem az amerikai nép békemandátuma, amely kötelez. Ebből a békemandátumból parancsoló módon következik, hogy meg kell szüntetni az ameri­kai beavatkozást Dél-Vietnam ügyeibe. Ez a be­avatkozás évek óta növeli a háborús feszültsé­get. A dél-vietnami szabadságharcosok éppen az amerikai elnökválasztások előestéjén adtak na­gyon nyomatékos módon kifejezést az imperia­lista beavatkozók elleni kérlelhetetlen elszánt­ságuknak.” A Saigontól mindössze harminc kilo­méterre fekvő amerikai légitámaszpont elleni tüzérségi támadás 27 katonai repülőgépet pusz­tított el, illetve rongált meg. Az amerikai sajtó nagy nyugtalansággal kommentálta ezt az ese­ményt. A lapok ezzel kapcsolatban a dél-viet­nami háború kilátásíalanságáról írtak. Ezzel szemben — hírügynökségi jelentések szerint — bizonyos jenki katonai körök kiterjesztették a háborút Észak-Vietnamra. NAGY VISSZHANGOT keltett a nemzetközi sajtóban a szovjet—francia kereskedelmi szer­ződés. A bonni vezetőköröket elsősorban az nyugtalanítja, hogy Anglia után most már Fran­EGYHÉT A KÜLPOLITIKÁBAN ciaország is áttörte a nyu­gati országoknak azt a megállapodását, amely szerint a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak nem nyújtanak öt évnél hosszabb időre kölcsönt. A most meg­kötött szerződés a szovjet—francia 4ruí°rgalom hatvanszázalékos megnövelését irányozza elő és jelentősen bővíti a cikklistát. Ezen belül jelen­tősen megnövekszik a szovjet kőolajexport és a francia ipari berendezések exportja. A nyugat­német exportőrök heves vádakkal illetik a hi­degháborús kereskedelmi korlátozások politiká­jához ragaszkodó nyugatnémet kormányt, mert egyenesen károsítja a nyugatnémet érdekeket. A KELET ÉS NYUGAT közötti feszültség to­vábbi enyhítésének sürgető szükségessége nagy szerepet játszott a nemrég lezajlott angliai vá­lasztásokon. Most ez a kérdés vezetőhelyen sze­repelt az angol munkáskormány programnyilat­kozatában, mely „trónbeszéd” formájában hang­zott el az új angol parlament megnyitó ülésén. A kormánynyilatkozat természetesen kifejezte a NATO iránti hűséget. Ismeretes, hogy a NA­TO bölcsője mellől sem hiányzott az angol mun­káspárti kormány. A kormánynyilatkozat kitért a közös NATO-atomütőerő kérdésére is, de csak nagy általánosságban. Egyébként a munkáspárt választási agitációjában elutasította a közös atom­ütőerőben való angol részvételt. Az a hangsúly, amellyel a kormánynyilatkozat az acélipar ál­lamosítását és különböző szociális intézkedése­ket előtérbe helyez, mutatja; a munkáspárt nem riad vissza attól, hogy csekély, mindössze öt fő­nyi mandátumfölényét esetleges rendkívüli vá­lasztásokon kísérje megnövelni. Az ellenzékbe került konzervatív párt ugyanis hevesen támad­ja a kormányprogramot. Az ellenzék harciassá­gát jellemzi, hogy már az új parlament első ülésén bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen. BOLIVIA, ez a hazánk területénél tízszer na­gyobb, de mindössze három és fél millió lakosú dél-amerikai ország, viharos események színhe­lye volt az elmúlt napiokban. Október végén tün­tetések kezdőditek a polgári szabadságjogok hely­reállításáért. Estenssoro elnök kormánya terror­rendszabályokkal, sortüzekkel, tömeges letartóz­tatásokkal válaszolt. Estenssoro nyomban kom­munista összeesküvésnek nevezte a tüntetéseket. Az ország 27 ezer bányásza tiltakozó és szolida­ritási sztrájkba lépett. Estenssoro személyes meg­bízottja amerikai diplomata kíséretében Peruba repült fegyverekért. Az ország lakossága növek­vő felháborodással szállt szembe az amerikai szolgálatba szegődött Estenssoróval. Ebben a helyzetben katonai lázadás tört ki, és Barrientos Ortume tábornok vezetésével Népi Nemzeti Felszabadító Tanács jött létre. Barrien­tos felszólította az elnököt, hogy adja át a ha­talmat a katonai juntának. A legújabb hírek szerint Estenssoro lemondott és Obando Candia tábornok vezetésével katonai junta vette át a hatalmat. ü magyar párt- és kormányküldöttség Moszkvában MOSZKVA (MTI) Péntek délben Kádár János­nak, az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkárának, a for­radalmi munkás—paraszt kor­mány elnökének vezetésével Moszkvába érkezett az a ma­gyar párt- és kormányküldött­ség, amely az SZKP és a szov­jet kormány meghívására részt vesz a Nagy Októberi Szoci-lis­ta Forradalom 47. évfordulója alkalmából rendezendő ünnep­ségeken. A küldöttség ta íai: Nemes Dezső, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Szipka József, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, ha­zánk moszkvai nagykövete, aki a szovjet fővárosban csatlako­zik a delegációhoz, valamint Erdélyi Károly, külügyminisz­ter-helyettes. A magyar és szovjet zászlók­kal díszített Kijev-pályaudvaron a magyar vendégeket L. I. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizotságának első titkára, J. V. Andropov és L. F. Iljicsov, az SZKP Központi Bizotságának titkárai, M. A. Leszecskó, a mi­nisztertanács elnökhelyettese P. N. Fedoszejev, az SZKP Központi Bizotságának tagja, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnoke. » Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, M. A. Tyihonov, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnökhelyet­tese, N. P. Firjubin, az SZKP Központi Bizotságának póttag­ja, külügyminiszter-helyettes, L. N. Tolkunov, az SZKP Közpon­ti Bizottságának osztályvezető­helyettese és mások fogadták. A pályaudvari fogadáson megjelent Szipka József, ha­zánk moszkvai nagykövete, és a nagykövetség számos munka­társa. (MTI) Frei sajtóértekezlete Eduardo Frei chilei köztársa­sági elnök csütörtökön megtar­totta első sajtóéiflokezletét. Ki­jelentette, hogy az új chilei kormány normális kapcsolatokat kíván létesíteni minden ország­gal, tekintet nélkül azok társa­dalmi és gazdasági rendszerére. Egy újságíró kérdésére, hogy a chilei kormány a Német De­mokratikus Köztársasággal is kapcsolatokat kíván-e létesíte­ni, Frei kijelentette: „Motidtam már, hogy Chile kész minden országgal, megkülönböztetés nél­kül kapcsolatokat létesíteni, ha ez hazánk érdekeinek megfelel”. Párizs tárgyalásra akarja kényszerítői Bonnt és Washingtont A francia külügyminiszter parlamenti expozéja után Pom­pidou miniszterelnök is körvo­nalazta Párizs álláspontját a nyugati szövetségeket egymás­sal szembeállító kérdésekben. Ugyanakkor Couve de Murville egy Brüsszelben tartott újabb beszédében is foglalkozott a Kö­zös Piac és a NATO nehézsé­geivel. A francia kormány kép­viselőinek nyilatkozatai aláhúz­zák az ellentétek súlyosságát, de ugyanakkor megvonják a Pá­rizs, valamint Bonn, Washing­tona és London közötti eset­leges konfliktusok , határait. Párizsi diplomáciai körökben az utóbbi napokban elhangzott francia nyilatkozatokból arra következtetnek, hogy a francia kormány az amerikai elnökvá­lasztás után elérkezettnek látja az időt, hogy dűlőre vigye Kis- Európa és az Egyesült Államok viszonyának kérdését. A burkolt fenyegetésekkel tárgyalásra kí­vánja kényszeríteni Bonnt és Washingtont, hogy megállítsa a Franciaország elszigetelésére irányuló angoiszáz—nyugatné­met diplomáciai hadműveletet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom