Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-05 / 260. szám
Világ proletárjai, egyesüljétek! A. MAGVAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ftACS-K'SKV/IM MÉRVÉI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM Ara 60 NOV. 5, CSÜTÖRTÖK Egy hét alatt 20 ezer hold új vetés Táblacserékkel, gépátcsoportosítással is fokozzák a munkák ütemét Megyénk mezőgazdaságában az elmúlt héten, az esős időjárással dacolva, megfeszített lendülettel igyekeztek pótolni az időszerű tennivalókban tapasztalható kisebb-nagyobb elmaradást. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, az őszi vetőszántásokat még mintegy 20 ezer holdon kell megyénkben — a terménybetakarítással párhuzamosan — elvégezni. Ez az elmaradás egyébként kizárólag az időjárás okozta gátló körülményekkel indokolható. Az esetleges későbbi időromlásra számítva mód van arra is, hogy az eredetileg tavaszi vetésre A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívására Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, a Minisztertanács elnökének vezetésével szerdán magyar párt- és kormányküldöttség utazott Moszkvába, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulójának ünnepségeire. A küldöttség tagjai Nemes Dezső, az MSZMP Politikai BizottsáMikorra lsz kész a lakás, a műhelycsarnok, az irodaház? — Sűrűn elhangzanak ezek a kérdések mostanában az építőipari vállalatok irodáiban. Ezt tudakolják a telefonálók, erre kér választ az előszobában várakozó vállalatvezető és hasonló kérdéssel kopogtattunk be mi is a megye két építőipari vállalatához: — Mi újság az építkezéseken, sikerül-e megvalósítani az idei tervfeladatot? Dörner Henrik, az ÉM Bács megyei Építőipari Vállalat főmérnöke közölte, * hogy 541 lakás építését irányozták elő erre az évre. Eddig 394-et adtak át a boldog tulajdonosoknak, a további 147 már tető alatt van, december végéig ezekben is elvégzik a belső munkákat. Az ipari beruházások közül a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységének rekonstrukciója a legjelentősebb. Év végéig négy és fél millió forint értékű építési munkát végeznek az üzemben, a beruházás gerincét képező öntödei nagycsarnok alapozásához azonban csak márciusban látnak hozzá. A Kecskeméti Barnevál beruházásából idén mintegy hét és fél millió forint értékű munkát valósítanak meg. Az új üzemépület földszinti műhelyebe már be is költöztek a Barnevál dolgozói. Az építkezésen télen sem szünetel a munka, a létesítményt 1965. augusztusában adják át. A főmérnök a továbbiakban szánt, de már előkészített talajú másik 20 ezer holdon szükség esetén őszi kalászosok kerüljenek elvetésre. Ilyen, úgynevezett táblacserét a megyében már eddig is több helyütt végrehajtottak. Az őszi vetőszántást a tervezett 266 ezer holdnak több mint a kilenctized részén végeztékéi. Járásaink közül a kiskunfélegyháziban haladnak az élen e feladattal, ahol a 27 és fél ezerből már csak ezer hold talajmunkája van hátra. Örvendetes eredmény, hogy a legutóbbi héten a csapadék- mentes napokat jól kihasználgának tagja, a Központi Bizottság titkára, Szipka József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete és Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes. Szipka József Moszkvában csatlakozik a küldöttséghez. A delegáció tagjait a pályaudvaron az MSZMP Politikai Bizottsága, a Központi Bizottság és a kormány képviselői búcsúztatták. (MTI) elmondta, hogy a jövő évi lakásépítési program megvalósításához is hozzáláttak. Megkezdték 521 lakás építését, és ezek közül 318 tető alá kerül december végéig. Az idei évre szerződéssel lekötött munkák 96 százalékát teljesítik, és előreláthatólag mintegy 10—12 millió forintos tervlemaradással zárják az évet. A többi között a kecskeméti KÖJÁL-építkezés befejezésére is csak 1965-ben kerül sor. A Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat sem tudja maradéktalanul megvalósítani idei feladatát. Fehér Pál igazgató 96—97 százalékos tervteljesítést vár. Az 5—6 millió forintra tehető lemaradás zömét a tsz-építkezések elhúzódása okozza. Számos istálló csak tetőre vár, de 26 ezer négyzet- méter palát mind ez ideig nem kapott meg a vállalat. Jó hír a kecskeméti KISZ- lakásépíttetőknek: Még ez év vége előtt beköltözhetnek otthonukba. A Kiskunfélegyházi Műanyaggyár dolgozói is birtokba vehetik idén az új műhelycsarnokot. Elkészül az építővállalat 160 személyes munkás- otthona, és december végéig befejezik a lakiteleki Szikra Tsz- ben folyó munkát is. — Alaposan felkészültünk a hidegre — közölte az igazgató, és elmondta, hogy a többi között téliesítették a kecskeméti tisztiház, a kalocsai nővérszállás és a Bajai Fagyapotüzem építkezését. va, újabb 20 ezer holdon juttatták talajba a kenyérgabona vetőmagját. A bevetett terület ezzel együtt meghaladja a másfél százezer holdat. E tekintetben is elsősorban a kiskunfélegyházi járás, valamint Kiskunhalas város szövetkezeti gazdaságai mutattak jó példát. Az utóbbiak például november első napjáig — több mint ötezer holdon — teljes egészében eleget tettek kötelezettségüknek. Miután az egyéb munkákból egyre több kézi munkaerő és gép szabadul fel, remény van arra, hogy ha az időjárás némiképpen kedvez, az elkövetkező 10—12 munkanap során a megyében mindenütt befejezik a kenyérgabona vetését. A tavasziak alá esedékes mélyszántásnak a kétötöd részét tudták le eddig a megye szövetkezeti gazdaságai. Közülük a kecskeméti járás gazdaságai állnak az élen, mintegy 65 százalékos tervteljesítéssel. Napjainkig a megye 180 ezer holdat kitevő kukoricatábláinak már a 80 százalékán letörték a termést, a szárat pedig ugyanez terület kétharmad részén vágták le. Fontos teendő most a mélyszántások sikere érdekében mind a törés ütemének a gyorsítása, mind pedig a szárvágás szorgalmazása, ahol erre lehetőség van, szártépők „bevetésével” is. Cukorrépából jelenleg mintegy 3 és fél ezer hold termését kell még betakarítani. Nem tévesztendő szem elől, hogy ezt az ipari növényt még a fagyok beállta előtt át kell adni feldolgozásra a gyáraknak. Különösen nagy feladat hárul Mélykút község közös gazdaságaira, ahol — bár felszedve és prizmázva — még 700 vagon- nyi termés vár átadásra. Mindent összegezve: a következő napokon elsőrendű követelmény a vetőszántás, s a vetés mielőbbi elvégzése. Az időjárás okozta nehézségek ellenére is törekedni kell azonban arra, hogy a munkák minősége megfelelő legyen. Szükség esetén annyi gépet kell átcsoportosítani, amennyi elegendő megyénk mezőgazdasága időszerű feladatainak szakszerű, gyors elvégzéséhez. — Látja szerkesztő elvtórs — mondta minap az egyik fiatal kecskeméti termelőszövetkezeti gazda ismerősöm, amikor a felvásárló pincénél találkoztunk. — Órákig sorban állnak az emberek, aztán nemegyszer előfordul, hogy nem veszik át a mustot, mert nincs tárolóhely. Ügy van, mint azelőtt, a régi világban, mikor sok volt a termés. Erről írjanak. A fiatalembert nem tudtam meggyőzni arról, hogy menynyire nincs igaza, mennyivel más világ van most, mint azelőtt. Akkor nem is jutott eszembe minden érv. — Tényleg, mi is volt azelőtt? — tettem fel a kérdést magamnak. Felötlöttek bennem Móricz Zsigmond riportjai, amit harminc évvel ezelőtt írt a szóló szőlő, a csengő barack és a mosolygó alma hazájáról. Az Estben jelent meg 1932. január 3-án egy riportja Kecskemétről. Engedjék meg kedves olvasók, hogy idézzek belőle. „Nagy veszedelem sújtotta ebben az évben rossz termés, sertésvész, baromfivész és mindennél súlyosabb az, hogy „az árakba esett bele a kolera”. A must ára 2—3—4 fillér volt a szüreten, és ma sem tudnak a kiforrt borért 10—14 fillérnél többet kapni, holott legolcsóbban számítva nekik minden liter 20 fillér termelési költségbe van.” Öt nappal később írja szintén Az Estben. „Mert nyilvánvaló, hogy Kecskemét és lakossága nem felelős azért, hogy ma fillértelenül és reménytelenül áll a nagy télben, ök mindent megtettek, emberileg semmit sem vethetnek a saját szemükre... Szakadék van az ország gondolkodása és az állampolgárok gondolkodása között... Ilyenkor kell jönnie az államnak. A legfőbb nemzeti érdek, hogy a szőlő- termelést új alapokra fektessék. .. Kecskeméten ma rendkívüli elkeseredés és elnyo- morodás van.” Igen, hát így volt azelőtt. És ma? Ma nincs szakadék az állam és az állampolgárok gondolkodása között, hiszen a nép államának lényegéből fakad, hogy nem rakja a terheket polgárainak a vállára. Akkor rossz volt a termés, gazdasági krach rágta a kapitalista államok, így az akkori Magyarország gazdaságát is. Tehát többszörös teher jutott a bortermelő gazdákra nemcsak hogy kevés termett nekik, hanem még azt a keveset is rendkívül alacsony áron, vagy egyáltalán nem vették át. A szőlőtermelés új alapokra helyezése, amiről Móricz Zsigmond írt harminc évvel ezelőtt, azóta már megtörtént. Nagyüzemeinkben folyik a termesztés, az állam óriási segítséget nyújt az új honfoglaláshoz; a homok hasznosításához, a telepítésekhez. Hatalmas gépek gyalulják a talajt, tüntetik el a homokbuckákat, melyek helyébe gazdagon termő szőlőskerteket varázsol az emberi munka. Az idén szép termésünk volt. Bizonyítja ezt, hogy még tavaly összesen 620 ezer hektoliter mustot és bort vettek át a felvásárló pincék, addig az idén már eddig 667 ezer hektolitert. Az új telepítések egy része is termővé vált, sőt a hagyománytól eltérően hamarabb kezdik visszafizetni a ráfordítást, a nagyüzemi gazdálkodás fölényét bizonyítva. Az alapos talaj munka, talajerőpótlás, jó művelés eredményeképpen ugyanis már a harmadik évben sok helyen termőre váltak a szokásos 4—5 esztendő helyett. Ez ugyan örvendetes, de egyben növelte a bőség gondjait is. Súlyosbította a helyzetet az esős időjárás. A termés egy része még sok helyen a tőkéken van. Ismeretes, hogy évről évre növelte az állam a tárolóteret A népgazdaság anyagi keretei azonban bizonyos feltételeket szabnak a járulékos beruházások megvalósításának. Jövőre a tervek szerint 120 ezer hektoliterrel bővül a megye tároló kapacitása. Azt is figyelembe kell venni, hogy a már korszerű követelmények modem pincék építését igénylik; amely jelentős beruházást igényel. Az esős időjárás, a tárolással kapcsolatos gondok nagyon megnehezítették az idei szüret befejezését. Nagy erőfeszítéseket kíván a termés megmentése a termelőtől, a felvásárlótól egyaránt A szorgalom, az igyekezet egyik részről sem hiányzik. Az állam pedig a nagy termés ellenére nem csökkentette a fel- vásárlási árat. És ha zökkenőkkel is, de minden felkínált mennyiséget átvesznek a pincék. Szinte az ország minden részében keresik a szabad tárolóhelyeket. Akkor és most... Két különböző világ. Ezt akartam még pótlólag elmondani az én kecskeméti ismerősömnek. K. S. Befejezés előtt Befejezéshez közeledik a fel- sőszentiváni új művelődési ház építése. Ottjártunkkor Csorba Tibor tanács vb titkárral gyönyörködtünk a csinos létesítményben. Elmondotta Csorba Tibor, hogy a tanács házi építő- brigádja kezdte a munkát 1963. júliusában. A két helybeli termelőszövetkezet 100 ezer forinttal járult a költségekhez. 600 ezer forintot a községfejlesztési alapból adtak rá, 900 ezer forint volt az állami támogatás. A régi épület lebontását, az építőanyagok szállítását 170 ezer forint értékű társadalmi munkában a lakosság végezte. Színházterem — öltözővel —, könyvtár, klubszoba, s 5 szakköri helyiség ad lehetőséget az új épületben művelődésre, szórakozásra, rendezvények tartására. J. T. Magyar párt- és kormányküldöttség utazott Moszkvába További 147 lakás került telő alá, , a KISZ-házakba is beköltözhetnek a lakók Mi újság az építkezéseken AKKOR ÉS MOST
