Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-04 / 259. szám
Világ proletárjai, egyesüljétek' A. MAGYAR SiOGiAUSTA MVWK.ÄSPÄRX BÄCS“ KtSK-WIM MEGYEI LAPJA 1964. NOVEMBER 4, SZERDA Ara 60 filter XIX. ÉVFOLYAM, 259. SZÄM A megye kiskereskedelmi hálózatának helyzete (•.'w&t v^,y>i y'.vv^ a megyei tanács végrehajtó bizottságának napirendjén A megyei tanács végrehajtó bizottsága kedden ülést tartott. A bejelentések tárgyalása után megvitatta a megye kiskereskedelmének hálózatfejlesztéséről szóló jelentést, amely a második ötéves terv eddig eltelt idejére vonatkozóan foglalta össze az eredményeket. Az előterjesztés megállapította, hogy a megye kiskereskedelme számottevően fejlődött az elmúlt időszakban. Ez a fejlődés azonban az igényekhez mérten kevés. Az elmúlt években az élelmiszer- forgalom növekedett leggyorsabban. Számos helyen bővítették, korszerűsítették a központi fekvésű élelmiszerboltokat, több helyen új üzleteket is hoztak létre. Három év alatt 62- vel nőtt az önkiszolgáló boltok száma, főként a községekben. Számos kereskedelmi kisgépet és hűtőgépet kaptak az üzletek. A MÉSZÖV korszerűsítette a meglevő gyümölcs- és zöldségüzleteket. A ruházati bolthálózat fejlesztése a városokban kissé elmaradt, a községekben viszont nagyobb mértékben folyt az üzletek bővítése, korszerűsítése. A vegyes iparcikkekkel foglalkozó kiskereskedelem fejlesztése elsősorban a földművesszövetkezetek érdeme. Tiszakécskén, Ke- celen, Hartán, Hajóson és másutt modern vas, edény, műszaki, kultúrcikk stb. szaküzleteket hoztak létre. Az év végére előreláthatóan befejeződik a bútorraktárak építésének első üteme, melynek kapcsán összesen négy új raktár készül el. A villamossági és a háztartási felszerelések eladásával foglalkozó üzletek létesítésében nem sokat tudott tenni a tanácsi kereskedelem, a korlátozott beruházási lehetőségek miatt. A vendéglátóipar értékesítő és szolgáltató hálózatának színvonala tovább javult. Kiemelkedő előrehaladást jelent az Aranyhomok Szálloda létrehozása Kecskeméten. Jelentős létesítmény még szintén Kecskeméten a Park Étterem, a szelidi- tói vendéglő és szálloda, a kalocsai mackóbüfé. Megszépültek a városokban az eszpresszók, a kisvendéglők. A községek közül Jánoshalmán, Bácsbokodon, Izsákon, Fülöpszálláson, Tasson Csikérián, Kelebián, Balotaszál- láson, Bátyán stb. létesítettek az elmúlt években színvonalas vendéglátó egységeket. A közétkeztetés azonban nem fejlődött megfelelően. E téren Kecskeméten némi javulásra lehet számítani, mivel az új nagy konyha —, amely 1500 személy étkeztetését teszi lehetővé naponta — építése megkezdődött. Sajnos, a vállalatok, intézmények alig fejlesztik saját konyhájukat. Némi korszerűsítés, bővítés folyik ugyan, de csupán a Kecskeméti Reszelőgyár létesített az utóbbi időben új üzemi konyhát. A vita során sok szó esett arról, hogy a megye városainak kereskedelmi hálózatát az eddiginél fokozottabb mértékben kell korszerűsíteni, bővíteni. Ülést tartott a megyei tanáéi vh közgazdasági kollégiuma Tegnap délután a megyei tanács vb közgazdasági kollégiuma ülést tartott amelyen a Bács-Kiskun megyei Építési' és Szerelőipari Vállalat tevékenységét elemezte. Megállapította, hogy a vállalatra az idén mintegy 136 millió forintos termelési terv végrehajtása hárul, s ennek érdekében lehetőséget kapott saját telepeinek fejlesztésére. Ugyanakkor a megye különböző részein történő épít- ■ kezesek lebonyolítására valamennyi- járási székhelyen építésvezetőségeket hoztak létre. ^ A kollégium annak elismerése mellett, hogy a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat termelési tevékenysége az elmúlt évihez viszonyítva jelentősen fejlődött, megállapította, a megye különböző részein ráháruló feladatokat teljes mértékben teljesíteni nem tudja. A vállalat gazdasági vezetőinek figyelmét különösen az önköltségi, termelékenységi és egyéb gazdasági mutatók teljesítésének fontosságára hívta fel a kollégium. Rámutatott ezenkívül, hogy az Építési és Szerelőipari Vállalatnál nagyobb gondot kell fordítani a gépek jobb kihasználására, a termelés előkészítése és szervezése színvonalának emelésére. A közgazdasági kollégium annak a véleményének adott kifejezést, hogy a vállalat a jövőben főleg az építési és szerelőipari tevékenység növelésére helyezzen súlyt a segédipari termelés további fejlesztése nélkül. Vizsgálja az építőipari munkások helyzetének megjavítására a lehetőségeket a vállalat keretein belül. ocxxxxxxoooooooxx; Tanácskozás az együttműködésről Kedden a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Elnöksége együttes ülést tartott. A megbeszélésen a tanácsok és a népfrontbizottságok együttműködését vitatták meg. Az együttes ülésen részt vett dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Baratt József, a Hazafias Népfront Országos Tanács Mozgalmi Osztályának vezetője. Elhatározták, hogy a tanácsok és a népfrontbizottságok további szorosabb együttműködésére vonatkozóan irány elveket dolgoznak ki. Erre kü lön bizottságot hoztak létre. Különösen a megyeszékhelyen van e tekintetben még sok tennivaló. Kecskemét vezetésének az eddiginél nagyobb mértékben kellene foglalkoznia ezzel a kérdéssel. Ez rendkívül fontos a lakosság jobb ellátása szempontjából. A végrehajtó bizottsági ülésen részt vett és felszólalt Szenté Imre, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője és hangoztatta, hogy a minisztérium a jövőben igyekszik még több segítséget adni a megye kiskereskedelmének fejlesztéséhez. A végrehajtó bizottság a jelentést elfogadta. Elismerésben részesítette a tanács vb kereskedelmi osztályát és a ME- SZÖV-öt az eddig végzett eredményes munkáért, külön köszönetét mondott a Belkereskedel- M misztérium illetékeseinek az eddigi segítségért. Határozatban mondta ki, hogy kereskedelmi egységeket csak olyan esetben lehet szanálni, ha ezzel egyidejűleg hasonló egységeket létesítenék. Minőségi hajrá (B. D.) Most, amikor arról kell szólnunk, hogy az év végéig hátralevő két hónapban milyen feladatok várnak a megye ipari dolgozóira, szinte kínálja magát az az elcsépelt hasonlatra épült jelszó: befordultunk a célegyenesbe, következik a hajrá — mindent bele. De vajon jó jelszó, igaz jelszó-e ez így önmagában? A sport területéről kölcsönözték a hamisan csengő buzdítást azok, akik a vállalat presz- tisét, vagy — mondjuk csak ki — saját prémiumukat féltve még most is elkiálltják valamelyik munkahelyen. Nem teszik utána, de kimondatlanul is ott érződik a folytatás: csak az számít, hogy meg legyen a 100 százalék. Mindegy, hogy milyen módszert alkalmazunk ennek érdekében. Pedig nem mindegy. Mint ahogy sportolóinkat sem tömik doppingszerekkel egy-egy nagy verseny előtt, nem engedik, hogy hosszú hónapokra visszaessenek a kétes dicsőség után, ugyanúgy nem szabad a terv mennyiségi teljesítése érdekében mindent áldozatul dobni. Elsősorban a határt nem ismerő túlóráztatást értjük ez alatt. A megye állami ipara (cikkünkben az építőipar mutatói nem szerepelnek) az eltelt háromnegyed évben közel 65 ezerrel több túlórát használt fel, mint 1963. hasonló időszakában. Ezen belül a tanácsi ipar túlóráinak száma 42 400-zal emelkedett. És még egy adat: a minisztériumi vállalatok dolgozói szeptemberben több túlmunkát végeztek, mint az egész első negyed évben. A szeptemberi hajrá a negyedik negyedévi, és méginkább a — már szinte hagyományos — decemberi „mindent bele” időszak közeledtét jelzi. Okkal tartunk tehát attól, hogy a túlórázás lázgörbéje a negyedik negyedévben még magasabbra szökik. Mindenekelőtt a dolgozók egészsége érdekében kell tiltakoznunk az ellen, hogy egyes Magyar párt- és kormányküldöttség utazik Moszkvába A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívására Kádár János elvtárs vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség utazik Moszkvába a'Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulójának ünnepségeire. (MTI) vállalatoknál heteken keresztül több mint 8 órát töltsenek posztjukon. A baleseti statisztikák azt mutatják, hogy a hajrák idején több az üzemi sérülés is. De a mértéktelen túlóráztatás nyomán kedvezőtlenül alakulnak a termelés minőségi mutatói is. Szinte elkerülhetetlenül romlik a termékek minősége a hajrák idején, csökken a termelékenység, és ennek nyomán nyilvánvalóan emelkedik a termelés költsége. Ragadjuk ki például a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár munkáját dokumentáló adatokat — sajnos számos üzemet sorolhatnánk mellé — és igazolást találunk állításunkra: A gépgyár az elmúlt kilenc hónapban 28 ezerrel több túlélőit használt fel, mint a tavalyi hasonló időszakban. Költségszintje — részben ezért is — ugyanakkor 76,9 százalékról 86,6- százalékra emelkedett. Ha az egy munkásra eső termelést vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy ez 5,6 százalékkal magasabb volt, mint tavaly. Csalóka a szám, mert ha a teljesített munkaórára eső termelést hasonlítjuk össze, akkor már visz- szaesést tapasztalunk. A Vegyipari Gépgyár példát szolgáltat még egy olyan következményre is, amely szintén az évvégi hajrának tudható be. Az üzem 1963. decemberi termelése megközelítette a 32 millió forintot. Idén januárban azonban csak 24 millió forint értékű árut gyártott. Az év eleji pangás nyilvánvalóan bekövetkezik minden olyan vállalatnál, amelyik a terv meny- nyiségi teljesítése érdekében ■feléli tartalék készleteit, és a termelési feladatai közül a legkönnyebben megvalósíthatókat válogatja ki. Számos gazdasági vezető még ma is mindenekelőtt és szinte kizárólag a túlóráztatásban látja a megoldást, ha egy fontos export-, vagy akár belföldi megrendelés teljesítése veszélyben forog. Pedig van más lehetőség is. így például a rendelkezésre álló munkaerő átcsoportosítása egy kevésbé fontos területről. Arra sincs semmi szükség, hogy a tervteljesítés érdekében — a munkabérköltség ugrásszerű növelése árán is — készre gyártsanak az üzemek olyan termékeket, amelyek mondjuk csak a jövő tavasszal kerülnek felhasználásra. Addig jobb esetben raktárban, rosz- szabb esetben szabad ég alatt hevernek. Rosszul értelmezi tehát a tervteljesítést az. aki kizárólag a mennyiségi előirányzat megvalósítását tartja szem előtt. Még akkor is, ha néhány elavult premizálási forma úgy tűnik alátámasztja ezt. A termelés minőségi mutatóinak alakulása döntően esik latba egy-egy üzem munkájának elbírálásánál. A hátralevő hónapok hajrája legyen „minőségi hajrá", amely elsősorban a még jobban szervezett, még gazdaságosabb termelés érdekében hat. Joggal várjuk el minden dolgozótol, hogy erejét megfeszítve dolgozzon ennek érdekében, de a szervezetlen kapkodás, a nem elég megfontoltan elrendelt túlmunka nem szolgálja népgazdaságunk érdekét. Fonodabővités Ezzel az impozáns épületrészszel bővül a bajai finomposztó vállalat fonodarészlege. A földszinten kártológépeket állítanak be, az első emeletre új gyűrűs fonoda jön, a másodikon pedig a szociális létesítmények. — öltöző, fürdő — lesznek. Az utóbbiakkal méltóképpen viszonozzák a gyár dolgozóinak szorgalmát, akik évről évre becsülettel teljesítik kötelességüket. Az alapszervezeti pártvezetőségek újjáválasztását is azzal teszik emlékezetessé, hogy komoly vállalásokat teljesítenek az év hátralevő két hónapjában.
