Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-24 / 275. szám
8. oldal 1984. november 24, kedd Utolsó felszólítás — De Gaule beszédének visszhangja Pattanásig feszült a helyzet Saigonban Kongói helyzetkép A LEGFRISSEBB távirati jelentések között jelentős helyet foglal el az a hír, amely Nasszer elnök tavaszi látogatását harangozza be a EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Német Szövetségi Köztársaság fővárosába, Bonnba. Mint ismeretes, az Egyesült Arab Köztársaságban márciusban zajlik le az elnökválasztás. A tervezett látogatás tehát ezután kerül napirendre. Gerstenmaier, a Nyugatnémet Szövetségi Gyűlés elnöke ezzel együtt azt is bejelentette, hogy az NSZK és Izrael között is sor kerülhet a diplomáciai kapcsolatok esetleges felvételére. Politikai megfigyelők úgy vélik, hogy Gerstenmaier kairói útja arra szolgált, hogy tompítsa a kairói reakciót, amit Izrael Bonn részéről történő elismerése kiválthat. Egyidejűleg Kairó tudomására kívánta hozni, hogy az NSZK erősen érdekelt az Egyiptommal és más arab államokkal való kapcsolatok fenntartásában, sőt további kiépítésében. Bonnt egyébként egy másik fontos kérdés is erőteljesen foglalkoztatja: De Gaulle francia elnök vasárnap Strassbourgban elhangzott beszéde. Megfigyelők úgy értékelik ezt, mint az NSZK kormányához intézett utolsó felszólítást. De Gaulle — állapítják meg a nyugati kommentárok — lényegében választás elé állította Nyugat-Németországot. Figyelmeztette: Vagy az egyesült Európát választja, vagy az USA függvényévé válik. A francia elnök nem fogalmazta meg teljesen világosan, de nyilvánvalóan arra gondol, hogyha Nyugat-Németország továbbra is kitart az Egyesült Államokkal való szoros szövetség mellett, ez a Közös Piac, az európai politikai egység, sőt a francia—nyugatnémet szövetség végét jelentheti. De Gaulle ellenzi a multilaterális atomhaderő létrehozását, és az Egyesült Államoktól való elszakadás szükségességét hangsúlyozza. Űj elem beszédében, hogy az MLF-el szemben egy úgynevezett „európai védelmi erő” felállítását javasolta. Amerikában nem okozott megrázkódtatást de Gaulle beszéde. Hivatalos nyilatkozattétel nem történt ugyan, de illetékes körök hangoztatják, hogy de Gaulle lényegében már meg is kapta a nyugatnémetek válaszát. Schröder külügyminiszter ugyanis hétfőn megkezdte hivatalos tárgyalásait Washingtonban, s kijelentette, hogy az MLF problémája nem lehet olyan kérdés, amely választásra kényszerítené Nyugat-Németországot az Egyesült Államok és Franciaország között. DEL-VIETNAM FŐVÁROSÁBAN már csak szögesdrót akadályok tudják biztosítani a rendet. A helyzet pattanásig feszült. A vasárnap késő estébe nyúló saigoni tüntetések és a rendőrség fegyveres beavatkozása után nagyarányú letartóztatásokat foganatosítottak a tüntetők soraiban, akik a kormány távozását követelték. Az amerikai főparancsnokság készültséget rendelt el az összes hatáskörébe tartozó saigoni és. környékbeli egységeinél. Tran Van Huong miniszterelnök rádióbeszédet mondott és visszautasította a kormánya amerikabarát politikáját elítélő tüntetők követelését. Kijelentette, hogy kormányátalakításról sem lehet szó. Jellemzően állapítja meg a helyzetről a New York Herald Tribune: „Elveszítjük a dél-vietnami háborút... a helyzet ma már olyan súlyos, hogy a washingtoni vezetők megszűntek a győzelem jósolgatá- sával szépíthetni azt.” A KONGÓ KORMÁNY CSAPATOK és Csőmbe csapatai a legutóbbi jelentések szerint néhány óra járásnyira megközelítették a szabadságharcosok kezén levő Stanleyville-t. A zsoldos hadak két irányból nyomulnak előre: délről Kindul felől és a Kongó folyó mentén, nyugati irányból. Rakétákkal, gépfegyverekkel felszerelt vadászrepülőgépek támogatják a hadmozdulatokat. Értesülések szerint amerikai gépek újabb 500 belga ejtőernyőst szállítanak az egyik katan- gai támaszpontra — hivatalos megfogalmazás szerint — a Kongóban élő belga és amerikai nemzetiségű lakosság védelmére. A belga—amerikai katonai akció, hatalmas visszhangot kelt az Afrikai Egység Szervezethez tartozó államok körében. Több afrikai fővárosban került sor sürgős tárgyalásokra, a kormánykörök és az amerikai nagykövetek között.; Az osztrák kormány elé kerül a a Vorarlberg! „lázadás BECS (MTI) A második osztrák köztársaság történetében szinte példa nélkül álló események játszódtak le a Svájccal szomszédos legkisebb osztrák tartományban, Vorarlbergbem. Szombatra tűzték ki egy új személyszállító hajó vízrebocsátását, amely Kari Rennernek, a szocialista párt egykori vezetőjének és az első köztársaság kancellárjának nevét viseli. A jobboldali tüntetők ezrei azonban, akik szombaton az új hajó Rennerről való elnevezése ellen tiltakoztak, még kifejezőbben demonstrálták beállítottságukat. Lefújozták az ünnepségre Becsből érkező hivatalos vendégeket, elözönlötték a hajógyárat és Vorarlbergre „keresztelték át” az új hajót. Probst szocialista közlekedésügyi miniszternek, aki az utak eltorlaszolása miatt motorcsónakon igyekezett megközelíteni a hajógyárat, a fenyegető tömeg riíiatt vissza kellett fordulnia, miután a helyszínen egy szocialista képviselőt már bántalmaztak. A nemzetközi feltűnést keltő botránynyal, amely mögött a szocialista sajtó szerint az Osztrák Néppárt áll. kedden a kormány is foglalkozik. Megemlékeztek a dallasi tragédia első éviorduiéjáréi WASHINGTON. (MTI) Vasárnap, John Kennedy meggyilkolásának első évfordulóján, Bostonban, John Kennedy szülővárosában, Cushing érsek celebrált gyászmisét. Nagyszabású emlékünnepségek színhelye volt Dallas. Az egész város egy. perces néma csenddel adózott az Egyesült Államok 35. elnöke emlékének. a Ír l vet ahol Kennedy életét kioltották, valósággal elárasztották a virágok. Angliában, Nyugat-Németor- szágban, Franciaországban és más országokban is megemlékeztek az évfordulóról. Szergej Visnyevszkij, a Pravda washingtoni tudósítója, cikkében utal arra, hogy ezekben a napokban a konzervatív amerikai lapok terjedelmes cikkekben méltatják az elhunyt elnököt. Neves amerikai szemleírók hangsúlyozzák — r~ 1'hatódik a Pravda cikke —, r 1 a nemzetközi élet nehéz r' ''’íaiban Kennedy államférfihoz méltó felelősségtudatot és körültekintést tanúsított. Községíanácsi választások Olaszországban Már az első nap után megállapítható, hogy a választók több mint 75 százaléka adta le szavazatát a vasárnap megkezdett olaszországi községtanácsi váHorvég Szocialista Néppárt ellenzi Norvégia részvételét a NATO sokoldalú atomerőben A Norvég Szocialista Néppárt most véget ért harmadik kongresszusa politikai határozatában megállapítja, hogy Norvégiát semmilyen más háborús veszély sem fenyegeti, csak az, amelyet saját maga idéz elő, amikor növeli fegyverkezését ég részt vesz a NATC atomstratégiájának megvalósításában. Norvégiának elleneznie kell a sokoldalú NATO-atomerőben való részvételt és be kell szüntetnie a hadipotenciál növelését. A norvég szocialisták követelik; hogy az ország erőforrásait kizárólag békés célokra használják fel — mutat rá a határozat. Amerikai szenátor az MLF ellen NEW YORK. (AP) George McGovern, Dél-Dakota állam demokratapárti szenátora adott nyilatkozatában élesen bírálta a NATO sokoldalú nukleáris erőinek amerikai tervét. A szenátor rámutatott: E terv megvalósítása véget vethetne a genfi leszerelési tárgyalásoknak, megsemmisíthetné a szovjet—amerikai kapcsolatok javításában mór elért haladást, és serkentené a militarizmust. A szenátor szólt az MLF-terv veszedelmes következményeiről, és kijelentette: „Ez a terv visz- szalépés a békétől és a fegyverzet csökkentésétől, amelyek számára kedvező légkört teremteti az 1963-ban aláírt atomcsend- szerződés.” Az elsők közé Európában Magyarországon viszonylag nagy mennyiségű, jó minőségű bauxit található: a jelenleg ismert készlet mintegy százmillió tonna — az európai bauxitvagyon egynegyede. Alumíniumkohászatunk és alumínium feldolgozó iparunk nagyfokú fejlődését azonban gátolja az a körülmény, hogy hazánk energiaszegény ország. (A bauxitbói készült timföld feldolgozásakor alumíniumkohóink hazánk villamos- energia-termelésének mintegy 10—15 százalékát használják el.) A kerek két évvel ezelőtt megkötött magyar —szovjet timföld-alumínium egyezmény megszünteti azt az ellentmondást, amely előnyös bauxitadottságaink és kedvezőtlen energia- helyzetünk között fennál. Az egyezmény értelmében kifejlesztjük bauxitbányászatunkat, megnöveljük timföldgyáraink kapacitását, és az 1967—1980-as évek folyamán fokozatosan növekvő mennyiségben évi 330 000 tonna timföldet szállítunk vízi úton — a Dunán Magyarországra érkezett nagy mennyiségű szovjet áru visszatérő üres hajóterének kihasználásával — a Szovjetunió európai területén fekvő alumíniumkohóiba. Amint a térképünk jobb oldalán elhelyezett grafikonokból látható, az egyezmény következtében lehetővé válik, hogy tizenöt év alatt a kibányászott bauxit mennyisége (1964-ben 1,4 millió tonna közül) több mint kétszeresére emelkedjék, rekonstrukcióval és bővítéssel, illetve új üzem építésével timföldfeldolgozó kapacitásunk pedig (1964: kb. 250 ezer tonna) kereken megháromszorozódjék. Alumínium feldolgozó iparunk előtt pedig teljesen új perspektíva nyílik, mert a Szovjetunió a feldolgozott timföldet — teljßs egészében «- alumíniumtömb formájában (1980-ban évi 165 ezer tonna) visszaszállítja Magyarországra. Ez lehetővé teszi, hogy alumínium félgyártmány termelésünk a jelenlegi szinthez viszonyítva közel ötszörösére emelkedjék. A megállapodás mindkét ország számára előnyös. Kerek harmincmilliárd forintot kellene beruháznunk — és további hárommilliárd kwóra villamosenergiát kellene importálnunk évenként — ugyanis amennyiben kizárólag sas zo VJ ET tan mn iwnwuanmfr , _BAUXIT.TE.RMCIÍS , I i iát erőből kívánnánk megvalósítani alumíniumiparunk fejlesztésének ilyen hatalmas arányú programját. A fenti összberuházásból azonban a Szovjetunió — vízierőművek, illetve alumíniumkohók építésére — mintegy 14 milliárd forintnyi összeget magára vállalt. Az egyezményben a szovjet fél érdekeltsége abban nyilvánul meg, hogy a világpiaci ár egynegyed részéért kohósíthat, mivel a volgai óriási vízierömüvekből nyert igen olcsó villamosenergiát hasznosítja. A magyar—szovjet timföld-alumínium egyezmény eredményes megvalósítása hazánkat kontinensünk legfejlettebb alumíniumleldolgo- zó államai közé emeli. — Terra •= lasztásokon. A százalékarány azonban nem egyforma Észak- és Dél-Olaszországban. Míg a középső és az északi tartományokban a lakosság több mint 80 százaléka szavazott lé, addig a déli tartományokban ez az arány 50—70 százalék köpött ingadozik. Ez a különbség nagyrészt annak tulajdonítható, hogy nyugat-európai országokba kivándorolt több mint másfél millió olasz munkás nem tudott visszautazni szülőhelyére. Ezenkívül egymillió dél-olaszországi munkás a szavazás időpontokban észak-olaszországi városokban tartózkodott. Hazaérkezett a Szovjetunióból a magyar igazságügyi küldöttség Hétfőn hazaérkezett a Szovjetunióból a magyar igazságügyi küldöttség, amely dr. Néz- vál Ferenc igazságügy-miniszter vezetésével a szovjet igazságügyi szervek munkáját tanulmányozta. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren az Igazságügy-minisztérium, a Legfelsőbb Bíróság és az MSZMP Központi Bizottságának képviselői fogadták. Jelen voltak a Szovjetunió nagykövetségének munkatársai is. (MTI) Súlyos repülőszerencsétlenség Rómában Súlyos repülőszerencsétlenség történt hétfőn a kora délutáni órákban a római Fiumiciono repülőtéren. Amerikai légitársaság Boeing 707-es típusú négymotoros sugárhajtású utasszállító repülőgépe, amely az Egyesült Államokból Olaszország érintésével Athénbe és Kairóba tartott, 55 utasával felszállás közben felrobbant, és lángba borult. Az ANSA olasz hírügynökség jelentése szerint legfeljebb arra van remény, hogy néhányan túlélték a katasztrófát.
