Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-24 / 275. szám

8. oldal 1984. november 24, kedd Utolsó felszólítás — De Gaule beszédének visszhangja Pattanásig feszült a helyzet Saigonban Kongói helyzetkép A LEGFRISSEBB táv­irati jelentések között jelentős helyet foglal el az a hír, amely Nasszer elnök tavaszi látogatását harangozza be a EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Né­met Szövetségi Köztársaság fővárosába, Bonnba. Mint ismeretes, az Egyesült Arab Köztársaság­ban márciusban zajlik le az elnökválasztás. A tervezett látogatás tehát ezután kerül napirend­re. Gerstenmaier, a Nyugatnémet Szövetségi Gyű­lés elnöke ezzel együtt azt is bejelentette, hogy az NSZK és Izrael között is sor kerülhet a diplo­máciai kapcsolatok esetleges felvételére. Politi­kai megfigyelők úgy vélik, hogy Gerstenmaier kairói útja arra szolgált, hogy tompítsa a kairói reakciót, amit Izrael Bonn részéről történő el­ismerése kiválthat. Egyidejűleg Kairó tudomásá­ra kívánta hozni, hogy az NSZK erősen érdekelt az Egyiptommal és más arab államokkal való kapcsolatok fenntartásában, sőt további kiépí­tésében. Bonnt egyébként egy másik fontos kér­dés is erőteljesen foglalkoztatja: De Gaulle fran­cia elnök vasárnap Strassbourgban elhangzott beszéde. Megfigyelők úgy értékelik ezt, mint az NSZK kormányához intézett utolsó felszólítást. De Gaulle — állapítják meg a nyugati kom­mentárok — lényegében választás elé állította Nyugat-Németországot. Figyelmeztette: Vagy az egyesült Európát választja, vagy az USA függ­vényévé válik. A francia elnök nem fogalmazta meg teljesen világosan, de nyilvánvalóan arra gondol, hogyha Nyugat-Németország továbbra is kitart az Egyesült Államokkal való szoros szö­vetség mellett, ez a Közös Piac, az európai po­litikai egység, sőt a francia—nyugatnémet szö­vetség végét jelentheti. De Gaulle ellenzi a mul­tilaterális atomhaderő létrehozását, és az Egye­sült Államoktól való elszakadás szükségességét hangsúlyozza. Űj elem beszédében, hogy az MLF-el szemben egy úgynevezett „európai vé­delmi erő” felállítását javasolta. Amerikában nem okozott megrázkódtatást de Gaulle beszéde. Hivatalos nyilatkozattétel nem történt ugyan, de illetékes körök hangoztatják, hogy de Gaulle lé­nyegében már meg is kapta a nyugatnémetek válaszát. Schröder kül­ügyminiszter ugyanis hét­főn megkezdte hivatalos tárgyalásait Washing­tonban, s kijelentette, hogy az MLF problémája nem lehet olyan kérdés, amely választásra kény­szerítené Nyugat-Németországot az Egyesült Ál­lamok és Franciaország között. DEL-VIETNAM FŐVÁROSÁBAN már csak szögesdrót akadályok tudják biztosítani a ren­det. A helyzet pattanásig feszült. A vasárnap késő estébe nyúló saigoni tüntetések és a rend­őrség fegyveres beavatkozása után nagyarányú letartóztatásokat foganatosítottak a tüntetők so­raiban, akik a kormány távozását követelték. Az amerikai főparancsnokság készültséget ren­delt el az összes hatáskörébe tartozó saigoni és. környékbeli egységeinél. Tran Van Huong mi­niszterelnök rádióbeszédet mondott és visszauta­sította a kormánya amerikabarát politikáját el­ítélő tüntetők követelését. Kijelentette, hogy kor­mányátalakításról sem lehet szó. Jellemzően ál­lapítja meg a helyzetről a New York Herald Tribune: „Elveszítjük a dél-vietnami háborút... a helyzet ma már olyan súlyos, hogy a washing­toni vezetők megszűntek a győzelem jósolgatá- sával szépíthetni azt.” A KONGÓ KORMÁNY CSAPATOK és Csőm­be csapatai a legutóbbi jelentések szerint né­hány óra járásnyira megközelítették a szabad­ságharcosok kezén levő Stanleyville-t. A zsoldos hadak két irányból nyomulnak előre: délről Kindul felől és a Kongó folyó mentén, nyugati irányból. Rakétákkal, gépfegyverekkel felszerelt vadászrepülőgépek támogatják a hadmozdulato­kat. Értesülések szerint amerikai gépek újabb 500 belga ejtőernyőst szállítanak az egyik katan- gai támaszpontra — hivatalos megfogalmazás szerint — a Kongóban élő belga és amerikai nemzetiségű lakosság védelmére. A belga—ame­rikai katonai akció, hatalmas visszhangot kelt az Afrikai Egység Szervezethez tartozó államok körében. Több afrikai fővárosban került sor sürgős tárgyalásokra, a kormánykörök és az amerikai nagykövetek között.; Az osztrák kormány elé kerül a a Vorarlberg! „lázadás BECS (MTI) A második osztrák köztársa­ság történetében szinte példa nélkül álló események játszód­tak le a Svájccal szomszédos legkisebb osztrák tartományban, Vorarlbergbem. Szombatra tűz­ték ki egy új személyszállító hajó vízrebocsátását, amely Kari Rennernek, a szocialista párt egykori vezetőjének és az első köztársaság kancellárjának nevét viseli. A jobboldali tünte­tők ezrei azonban, akik szom­baton az új hajó Rennerről való elnevezése ellen tiltakoz­tak, még kifejezőbben demonst­rálták beállítottságukat. Lefú­jozták az ünnepségre Becsből érkező hivatalos vendégeket, elözönlötték a hajógyárat és Vorarlbergre „keresztelték át” az új hajót. Probst szocialista közlekedésügyi miniszternek, aki az utak eltorlaszolása miatt motorcsónakon igyekezett meg­közelíteni a hajógyárat, a fe­nyegető tömeg riíiatt vissza kel­lett fordulnia, miután a hely­színen egy szocialista képvise­lőt már bántalmaztak. A nem­zetközi feltűnést keltő botrány­nyal, amely mögött a szocia­lista sajtó szerint az Osztrák Néppárt áll. kedden a kormány is foglalkozik. Megemlékeztek a dallasi tragédia első éviorduiéjáréi WASHINGTON. (MTI) Vasárnap, John Kennedy meggyilkolásának első évfordu­lóján, Bostonban, John Kenne­dy szülővárosában, Cushing ér­sek celebrált gyászmisét. Nagyszabású emlékünnepsé­gek színhelye volt Dallas. Az egész város egy. perces néma csenddel adózott az Egyesült Államok 35. elnöke emlékének. a Ír l vet ahol Kennedy éle­tét kioltották, valósággal el­árasztották a virágok. Angliában, Nyugat-Németor- szágban, Franciaországban és más országokban is megemlé­keztek az évfordulóról. Szergej Visnyevszkij, a Prav­da washingtoni tudósítója, cik­kében utal arra, hogy ezekben a napokban a konzervatív ame­rikai lapok terjedelmes cikkek­ben méltatják az elhunyt elnö­köt. Neves amerikai szemleírók hangsúlyozzák — r~ 1'hatódik a Pravda cikke —, r 1 a nem­zetközi élet nehéz r' ''’íaiban Kennedy államférfihoz méltó felelősségtudatot és körültekin­tést tanúsított. Községíanácsi választások Olaszországban Már az első nap után megál­lapítható, hogy a választók több mint 75 százaléka adta le sza­vazatát a vasárnap megkezdett olaszországi községtanácsi vá­Horvég Szocialista Néppárt ellenzi Norvégia részvételét a NATO sokoldalú atomerőben A Norvég Szocialista Néppárt most véget ért harmadik kong­resszusa politikai határozatá­ban megállapítja, hogy Norvé­giát semmilyen más háborús veszély sem fenyegeti, csak az, amelyet saját maga idéz elő, amikor növeli fegyverkezését ég részt vesz a NATC atomstraté­giájának megvalósításában. Nor­végiának elleneznie kell a sok­oldalú NATO-atomerőben való részvételt és be kell szüntetnie a hadipotenciál növelését. A norvég szocialisták követelik; hogy az ország erőforrásait ki­zárólag békés célokra használ­ják fel — mutat rá a határozat. Amerikai szenátor az MLF ellen NEW YORK. (AP) George McGovern, Dél-Dakota állam demokratapárti szenáto­ra adott nyilatkozatában éle­sen bírálta a NATO sokoldalú nukleáris erőinek amerikai ter­vét. A szenátor rámutatott: E terv megvalósítása véget vethet­ne a genfi leszerelési tárgyalá­soknak, megsemmisíthetné a szovjet—amerikai kapcsolatok javításában mór elért haladást, és serkentené a militarizmust. A szenátor szólt az MLF-terv veszedelmes következményeiről, és kijelentette: „Ez a terv visz- szalépés a békétől és a fegyver­zet csökkentésétől, amelyek szá­mára kedvező légkört teremteti az 1963-ban aláírt atomcsend- szerződés.” Az elsők közé Európában Magyarországon viszonylag nagy mennyisé­gű, jó minőségű bauxit található: a jelenleg ismert készlet mintegy százmillió tonna — az európai bauxitvagyon egynegyede. Alumí­niumkohászatunk és alumínium feldolgozó iparunk nagyfokú fejlődését azonban gátolja az a körülmény, hogy hazánk energiaszegény ország. (A bauxitbói készült timföld feldolgo­zásakor alumíniumkohóink hazánk villamos- energia-termelésének mintegy 10—15 százalé­kát használják el.) A kerek két évvel ezelőtt megkötött magyar —szovjet timföld-alumínium egyezmény meg­szünteti azt az ellentmondást, amely előnyös bauxitadottságaink és kedvezőtlen energia- helyzetünk között fennál. Az egyezmény értelmében kifejlesztjük bauxitbányászatunkat, megnöveljük timföld­gyáraink kapacitását, és az 1967—1980-as évek folyamán fokozatosan növekvő mennyiségben évi 330 000 tonna timföldet szállítunk vízi úton — a Dunán Magyarországra érkezett nagy mennyiségű szovjet áru visszatérő üres hajó­terének kihasználásával — a Szovjetunió eu­rópai területén fekvő alumíniumkohóiba. Amint a térképünk jobb oldalán elhelyezett grafikonokból látható, az egyezmény követ­keztében lehetővé válik, hogy tizenöt év alatt a kibányászott bauxit mennyisége (1964-ben 1,4 millió tonna közül) több mint kétszeresére emelkedjék, rekonstrukcióval és bővítéssel, illetve új üzem építésével timföldfeldolgozó kapacitásunk pedig (1964: kb. 250 ezer tonna) kereken megháromszorozódjék. Alumínium feldolgozó iparunk előtt pedig teljesen új perspektíva nyílik, mert a Szovjetunió a fel­dolgozott timföldet — teljßs egészében «- alumíniumtömb formájában (1980-ban évi 165 ezer tonna) visszaszállítja Magyarországra. Ez lehetővé teszi, hogy alumínium félgyártmány termelésünk a jelenlegi szinthez viszonyítva közel ötszörösére emelkedjék. A megállapodás mindkét ország számára előnyös. Kerek harmincmilliárd forintot kel­lene beruháznunk — és további hárommilliárd kwóra villamosenergiát kellene importálnunk évenként — ugyanis amennyiben kizárólag sa­s zo VJ ET tan mn iwnwuanmfr , _BAUXIT.TE.RMCIÍS , I i iát erőből kívánnánk megvalósítani alumí­niumiparunk fejlesztésének ilyen hatalmas arányú programját. A fenti összberuházásból azonban a Szovjetunió — vízierőművek, illet­ve alumíniumkohók építésére — mintegy 14 milliárd forintnyi összeget magára vállalt. Az egyezményben a szovjet fél érdekeltsége abban nyilvánul meg, hogy a világpiaci ár egynegyed részéért kohósíthat, mivel a volgai óriási vízierömüvekből nyert igen olcsó villa­mosenergiát hasznosítja. A magyar—szovjet timföld-alumínium egyez­mény eredményes megvalósítása hazánkat kontinensünk legfejlettebb alumíniumleldolgo- zó államai közé emeli. — Terra •= lasztásokon. A százalékarány azonban nem egyforma Észak- és Dél-Olaszországban. Míg a középső és az északi tartomá­nyokban a lakosság több mint 80 százaléka szavazott lé, addig a déli tartományokban ez az arány 50—70 százalék köpött in­gadozik. Ez a különbség nagy­részt annak tulajdonítható, hogy nyugat-európai országokba ki­vándorolt több mint másfél millió olasz munkás nem tu­dott visszautazni szülőhelyére. Ezenkívül egymillió dél-olaszor­szági munkás a szavazás idő­pontokban észak-olaszországi városokban tartózkodott. Hazaérkezett a Szovjetunióból a magyar igazságügyi küldöttség Hétfőn hazaérkezett a Szov­jetunióból a magyar igazság­ügyi küldöttség, amely dr. Néz- vál Ferenc igazságügy-miniszter vezetésével a szovjet igazság­ügyi szervek munkáját tanul­mányozta. A delegációt a Ferihegyi re­pülőtéren az Igazságügy-minisz­térium, a Legfelsőbb Bíróság és az MSZMP Központi Bizott­ságának képviselői fogadták. Je­len voltak a Szovjetunió nagy­követségének munkatársai is. (MTI) Súlyos repülőszerencsétlenség Rómában Súlyos repülőszerencsétlenség történt hétfőn a kora délutáni órákban a római Fiumiciono re­pülőtéren. Amerikai légitársaság Boeing 707-es típusú négymotoros su­gárhajtású utasszállító repülő­gépe, amely az Egyesült Álla­mokból Olaszország érintésével Athénbe és Kairóba tartott, 55 utasával felszállás közben fel­robbant, és lángba borult. Az ANSA olasz hírügynökség je­lentése szerint legfeljebb arra van remény, hogy néhányan túlélték a katasztrófát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom