Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-24 / 275. szám
»64. november 24. kedd 3. oldal Három szakszövetkezet párttitkára Az összhang érdekéb en (T. IJ> Az állattenyésztés fontossága nemcsak a szakemberek, de többé-kevésbé a laikusok előtt is ismeretes. Érthető, hiszen az állati eredetű termékek — hús, tej, tojás, gyapjú — nagy szerepet játszanak az élelmezési, s az egyéb szükségletek kielégítésében. Ugyanakkor a növénytermelés sem nélkülözheti az állattenyésztés egyik produktumát, a talajerőpótló szervestrágyát. A növekvő életszínvonal, s a növénytermelés egyaránt megVesszőszedők Megkezdték a csemegeszőlő szaporítóanyagának felszedését a Szőlészeti Kutató Intézet Ma- thiász-telepén. A talajból a háttérben látható erőgéphez szerelt szerkezettel végzik a Mathiász Jánosné fajtájú szőlő vesszőinek kiemelését, amelyeket a telep alkalmazottai kévékbe kötnek. Addig is, amíg a telepítő gazdaságokba kerül a szaporítóanyag, a helyszínen elvermelik. Öt holdról mintegy 300 ezer szál kiváló minőségű „alapanyagot” nyernek az új ültetvényekhez. Hétezer kilométeres barátság Két napi száguldás irtán késő este befut az expressz Moszkvába, a Kijevi pályaudvarra. Udvardi Illés, Szánk község tanácsának fiatal vb-titkára először jár nemcsak a Szovjetunió fővárosában, de egyáltalán külföldön is, s ezért, valamint ahosz- szú utazás miatt is, enyhe szédülettel tekint szét a világvárosi fiény- özönben. Ám, alig tesz tíz lépést, egy hozzá hasonló korú fiatalember oroszul megszólítja: — Udvardi Illéshez van szerencsém? — Hallucinálnék? — gondolja a pillanat első töredékében. s aztán végre csak kiböki a „dá”-t, mire a gyors beszédű orosz bemutatkozik: — Vlagyimir Gurov vágyók. Kérem, ne csodálkozzék, én az Ön Üzbegisztán! barátjának, Vlagyimir Abramovnak vagyok a jó ismerőse. Táviratilag megkért pár nappal ezelőtt, hogy várjam Önt, a budapesti ex presszói érkezik. Megadta a személyleírást is, könnyű volt megismernem .:. Jöjjön, megvacsorázunk. Egy telj® napja van a taskenti vonat indulásáig. S a szanki vb-titkár kissé még mindig kételkedik, hogy ébren van-e egyáltalán —, de nyugodtan engedelmeskedik __ Mo st pergessük vissza az előzményeket. 1957 tavaszán, Kiskun- majsán egy leik® fiatalember — a közelmúlt drámája okozta érzelmi kuszaság közepette — létrehozza a KISZ községi szervezetét. Űj szervezeti alapokról kell elindítani a kommunista ifjúsági mozgalmat, amihez nem elég a hév, — szükség van tapasztalatra is. Az utóbbi végett Udvardi Illés — ő a szóban levő szervező, később a KISZ-titkár — az ellenforradalom leverését segítő helybeli szovjet alakulathoz fordul, ahol készség® segítőkre talál. Különösen egy üzbég származású őrmester, Vlagyimir Abramov támogatja rendszeresen a munkájában. A két fiatal között hamarosan mély barátság szövődik, s leküzdendő a nyelvi akadályokat, Illés oroszul, Vologya pedig magyarul tanul. Sikerrel, hiszen naponként van alkalmuk a gyakorlásra. Vologya számára pár év múlva elérkezett a leszerelés ideje. Utazik haza a szülővárosába, Fergánába. Magyar barátja Záhonyig kíséri, azzal a kissé szomorú tudattal, hogy nem találkoznak többé az életben. Vologya bizakodóbb, s a találkozás reményében búcsúzkodnak ... Havonta két levelet váltanak. S 1964 elején Illés — most már a szanki tanács vb-titkára — rászánja magát a nagy utazásra. Barátja egyre jobban sürgeti, hogy látogassa meg. A vízumot hetek alatt megkapja, az útlevelet viszont, csak a nyár végén küldik meg a magyar szervek. Szeptember 25-én elérkezik az utazás ideje. .. .M oszkvában kellemesen telt el az egy nap új ismerőse társaságában. És este a pályaudvarról kigördül vele a gyors ... Végtelen tájak következnek ezután, soha nem hallott nevű állomások maradnak eL Átmennek a Volgán, s aztán Ázsia földjén járnak. Négy nap és négy éjszaka után megérkezik Taskentbe. Távirat Vologyának, megkérni, hogy várja a repülőtéren. De a gépen már nincs hely. Vissza a pályaudvarra. Üjabb távirat. És másnap reggel nyolckor kilép afer- gánai állomáson. Ott áll Vologya a peronon, népes családjával együtt, sőt, a barátai is eljöttek a városi kórházból. ahol ő mentő- sofőrkéht dolgozik. Virágcsokor, üdvözlések. Az állomás előtt valamennyien beülnek — a mentőautóba. Elhajtanak a kórház előtt, amelynek ablakainál ott állnak vegyest az orvosok és a betegek — életükben először látnak magyart. Míg Moszkvában késő őszi® az idő, itt árnyékban is 30 fok meleg van. A fogadtatás leírhatatlanul szívély®, elsősorban Vologyáék- nál, de szerte a városban. Illés alig tud eleget tenni a meghívásoknak. Igen boldog, amikor a kórház orvosa több napos körútra hívja: ismerkedjék meg a környékkel. A j,környék” ott mintegy 250 kilométer sugarú területet jelent. Az üzbég falvakban egzotikus látványt nyújtanak a kör- alakú, vertfalú házak —, amelyeknek igen szerény, de praktikus a berendezésük —, ám a bennük lakó parasztok baráti közvetlensége az első pillanatban feloldja az idegenséget. Gyorsan elszalad az egy hónap. Ennyi időre szól vízum. Nehéz a bú- csúzás, fájó is, de tudják: nem válnak el véglegesen. S a várostól száz kilométerre levő repülőtérre még többen kísérik ki, mint ameny- nyien egy hónappal azelőtt várták az állomáson . .. Az IL—IS-as hat óra hosszat repül egyfolytában, Moszkváig. S onnan hazafelé már ismerős az út... ... A Duna—Tisza közötti tanácsházának irodájában beszélgetünk. Udvardi Illés kifogyhatatlan az élményekben. — Jövőre Vologya látogat ide. Meghívtam. Máris hozzáfogtam a program megtervezéséhez. — Majd könnyed mosollyal hozzáteszi: „Az igazi barátságnak mi az a hétezer kilométer.” Hatvani Dániel , követeli az állattenyésztés ütemesebb fejlesztését; úgyszintén exportlehetőségeink ,is sürgetik azt. Az állatállomány növelésének lehetősége azonban számos különböző tényezőtől függ, amelyeknek bármelyike ha hiányzik, vagy hatékonyságával elmarad az állattenyésztés követelményeitől, ezt nemcsak az utóbbi sínyli meg, hanem a mezőgazdálkodás egésze is. Egyszóval: e tényezőknek összhangban kell lenniök. Gondoljunk csak arra, hogy például a takarmánytermesztés elégtelensége milyen akadályt jelent az állatállomány növelésében, s megfordítva: a növénytermeléshez arányított kisebb állatlétszám nem képes elegendő trágyát szolgáltatni a takarmányfélék — s az egyéb növények ;— földjének talajerőpótlásához. A kötelező összhanghoz tartozik a többi közt az állatférőhelyek, s az állategészségügy elegendő mennyisége, illetve megfelelő színvonala is. E tényezők összehangolása igen alapos körültekintést, tervszerű együttműködést igényel a mezőgazdasági üzemektől, s a termelést irányító szervektől egyaránt. Kétségtelen, hogy e tekintetben a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta mesénkben jelentősen előre léptünk, ami nem volt egyszerű dolog, hiszen — az egymástól eltérő tájegységek miatt — sehol az országban nincs olyan nagy különbség a mezőgazdasági termelés, s ebben az állattenyésztés lehetőségei között, mint nálunk. A fejlődés, a megnövekedett követelmények azonban még nagyobb tervszerűséget igényelnek. Ennek tesz eleget az a nagyszabású munka, amely az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága november 10-i ülésén hozott határozatával vette kezdetét. A határozat szakbizottságok létrehozását írja elő, amelyek átfogó elemzést végeznek és részletes tájékoztatást készítenek a megye állattenyésztésének helyzetéről, aminek alapján felső szerveink 1965-től 1970-ig irányt mutatnak az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges intézkedésekre vonatkozóan. Az összesen több mint félszáz szakembert magában foglaló tíz bizottság számos szempont szerint lát munkához. A többi közt megállapítják a nép- gazdasági szükséglet megyénkre vonatkozó arányát; állatfajonként és üzemáganként az önköltség alakulását; a meglevő állattenyésztési beruházások kihasználtságának és visszatérülésének mértékét; kidolgozzák a gyengén gazdálkodó és az alacsonyabb típusú szövetkezetek állattenyésztésének, valamint az ösztönző jövedelemelosztási, illetve bérezési formák irányelveit; meghatározzák az állatfajták összetételének megfelelő arányát; felkutatják a helyileg feltárható építőanyagokat, s az országosan legjobban bevált, megyénkben is alkalmazható állattenyésztési beruházások lehetőségeit stb. A bizottságok sokrétű feladatainak csupán a töredékét ismertettük, de talán ennyi is elegendő e rendkívül körültekintő munka nagyságának érzékeltetésére. S annak megértésére is, hogy mezőgazdasági üzemeink részéről milyen alaposságra, minden tényező összehangolására van szükség az állattenyésztés sikeres fejlesztéséhez. Amihez a szakbizottságok most kezdődő munkája alapján a megyei párt vb részéről a jövő év tavaszán hozandó irányelvek elévülhetetlen segítségei vHgaytaaak majd. f NEM SOK IDEJE még annak, hogy Szűcs Lászióné, a kiskőrösi Petőfi Szakszövetkezet szövetkezetpolitikai előadója lett, s egyidejűleg a gazdaság pártszervezetének a titkárává is választották. Hogyan dolgoznak a szakszövetkezet kommunistái, milyen feladatai, tennivalói vannak a párttitkámak — ezekre a kérdésekre kerestünk választ a vele való beszélgetésünk során. — Társadalmi munkában három helyi szakszövetkezet — a Petőfi, a Törekvés és a Béke — párttitkári teendőit látom el. E gazdaságok pártalapszervezetei ugyanis összevontan tevékenykednek. A 15 főnyi párttagságnak mintegy a fele szakszövetkezeti gazda, másik része pedig a községi alapszervezetekből kérte átigazolását, hogy segítse nálunk a munkát. A gyérebb létszámú szakszövetkezeti pártszervezetekben egyébként általános az a gyakorlat, hogy több gazdasági társulás kommunistái egy közös alapszervezetbe tömörülnek. Így Kiskőrös tíz szakszövetkezetének párttagjai három alapszervezethez tartozn aik. A szóban levő három szak- szövetkezet pártalapszervezetei- nek júliusban történt összevonása tulajdonképpen a két másik közös gazdaság tagsága által kezdeményezett és a jövő évben esedékes gazdasági egyesülésnek az előzménye. AZ AZÓTA ELTELT, nem egészen fél esztendő alatt lendületesebbé, elevenebbé vált a pártélet. A második fél évre elkészített ütemtervből is kitűnik • pártmunka és a gazdasági tevékenység közötti gyümölcsöző kölcsönhatás. Szeptemberben a pártépítés helyzetéről és feladatairól .tárgyaltak, oktpberben pedig négy tagjelölt felvételéi-e került sor, Most készül a beszámoló a kétéves gazdasági és politikai munkáról is. — Ami engem illet — mondja a fiatal és leik® „többszörös” tisztségviselő —, első és legfontosabb feladatomnak a párttagok személy szerinti megismerését, a velük való minél gyakoribb foglalkozást tartom. A közeljövő fontos feladata a pártonkívüli aktívahálózat kiépítése. Sokat várnak a téltől, amikor is a klubestek és az oktatás alkalmai során még több lehetőség nyílik az aktivisták kiválasztására, a szervezésre. A TÁRSULÁSOKBAN a fokozott politikai felvilágosító munka mellett igen nagy szükség van a közösségi szellem szakadatlan fejlesztésére, ébren tartására is. A szakszövetkezeti gazdák soraiban egyébként meglepően és örvendetesen nagy az érdeklődés, az igény mind a szakmai, mind a világnézeti továbbképzés iránt. Szép számban vesznek részt a szabad pártnapokon, élénk figyelemmel kísérve az ott elhangzottakat. — Januárban szakszövetkezeti akadémiát is szervezünk, tizennyolc előadással. A foglalkozások színhelyét úgy választjuk meg, hogy az mindtárom szakszövetkezet gazdái számára könnyen elérhető legyen. így az előadásokat arányos megosztásban a Petőfi Szakszövetkezet központi irodájában, illetve az alsócebei és a feketebalmi iskolában tartjuk majd. NEM KEVÉS A GONDJA, tennivalója Szűcs Lászlcnénak azon a helyen, ahová a párt és a tagság bizalma állította. De megvan benne a lelkesedés és a célratörő alaposság is. —: Nagy hiányát érezzük a megfelelő szakszövetkezeti székháznak — mondja még a búcsúzásnál. — A jelenlegit „kinőttük”, és a megszaporodott feladatokhoz — akár a pártszervezet, akár a gazdaságvezetés érdekeit nézzük is — szükség van megfelelő helyiségre. E probléma megoldása is a leghamarabb megvalósítandó célkitűzéseink közé tartozik. J. T.
