Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-24 / 275. szám
Világ proletáriai, egyesül letek! MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0ACS- KISKUN MEGYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM Ara 60 fillér 1964. NOVEMBER 24. KEDD Közkívánatra (M. L.) Először akkor osztottak közvélemény-kutató cédulákat Kecelen a könyvtárban, amikor Pándi Pált várták író—olvasó találkozóra. Azt kérdezték az olvasóktól, hogy ki miről szeretne hallani. Az ötlet pompásan bevált. A kitűnő író és irodalomtudós nemcsak élvezetes, szellemes előadást tartott, hanem a közvélemény-kutatás segítségére volt abban is, hogy éppen arról szóljon, ami hallgatóságát a legjobban érdekli. A napokban ismét cédulákat osztogattak a keceli könyvtárban. A nőtanács községi szervezete készül művészeti előadásra. Kérdezték: miről beszéljen a megyeszékhelyről meghívott előadó. A falu asszonyai szinte kivétel nélkül azt kérték: beszéljen nekik a vendég a lakáskultúráról. Lehet, hogy a keceliekhez készülődő művésztanár meglepődött, hiszen eredetileg a XX. század festészete szerepelt a programban. De jobban érdekli most ennél a helybeli asszonyokat a lakáskultúra. Hiszen sokan építenek új házat, amit szebben szeretnének berendezni, mint a régit, mások pedig legalább azt tervezgetik, hogy kicserélik az apáiktól örökölt bútort, és újat, célszerűbbet, modernebbet vásárolnak helyette. Mert a modern már az ő szemükben is azonos a széppel, a jobbal, az otthonosabbal. Régen a falusi, ember még akkor is sajnálta volna a pénzt ilyesmire, ha volt. De ma már nem veri a fogához a garast, ■ hogy még egy darabkát ragasszon a földjéhez, hanem a jövedelméből szebben akar élni, jobb ruhában járni és kényelmes, barátságos otthonban lakni. Ez a keceli közvélemény-kutatás egyik tanulsága — mindannyiunknak. De tanulságos az eset külön a népművelők számára is. Egy-egy előadássorozat előre összeállított tématerve ugyanis nem mindig tartalmazza éppen azt, ami a helybelieket a legjobban érdekli, azt amire helyben legnagyobb szükség van. Jó tehát erről időnként tájékozódni úgy, ahogy a keceliek tették. Amivel természetesen a világért sem akarjuk azt mondani, hogy ’ minden tervszerűség nélkül folyjon az ismeretterjesztés, hogy csupán a közhangulat esetenkénti megnyilatkozásaira hagyatkozzon. Az ismeretterjesztés: népművelés. Céltudatos, előrelátó, nagyon sokrétű és az élet követelményeihez szüntelenül igazodó munka. Ismeretközlés is, tudatformálás is, szórakozás is egyszerre. Mindenekelőtt való feladata a nagy tömegek szakmai és általános műveltségének emelése, ezzel együtt pedig világnézetének alakítása. Ez természetesen azzal jár, hogy a különféle tanfolyamok, akadémiák, előadássorozatok tudatosan összeállított előre meghatározott témakört ölelnek fel. S ezekre az előadásokra természetesen szervezni kell a hallgatóságot. Meggyőzni az embereket, hogy szükségük van az ott megszerezhető tudásra; elsősorban saját érdekük, hogy részt vegyenek rajta. Ez néha egyáltalán nem nehéz — hiszen nálunk mindinkább szeretnek tanulni az emberek — máskor pedig nehezebb munka. Vannak azonban az ismeretterjesztésnek lazább, szórakoztatóbb fajtái is. Egyes előadások, előadássorozatok művészeti, egészségügyi, pedagógiai és más kérdésekről, amelyeket a világ dolgai iránt általánosabban érdeklődő emberek szívesen meghallgatnak bármikor. Az ismeretterjesztésnek ebben az ágában nagyon hasznos az előbb említett közvéleménykutatás, az emberek érdeklődési köréhez való figyelmes igazodás. Nemcsak azért, mert felesleges munkától, az erőlködve végzett szervezéstől kímélhetik meg vele magukat a népművelők, hanem azért is, mert jobban szolgálhatják így a helyi igényeket, s ami szintén nem kis eredmény: több embert tudnak bevonni a népművelés hatókörébe. A termelőszövetkezeti szakkörök a mezőgazdasági szakmunkásképzés szolgálatában Országos tanácskozást rendezett a Hazafias Népfront Kecskeméten A Hazafias Népfront megyei titkársága hétfőn délelőtt tanácskozást tartott a népfront kecskeméti székházában. A tanácskozáson részt vett Bencsik István, a Debreceni Agrártudományi Főiskola rektora, dr. Pásztor József, az Agrártudományi Főiskola docense, a hajdú böszörményi Dózsa Tsz szakkör vezetője, Fábián László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának munkatársa, Matos László, az MSZMP Bács-Kis- kun megyei Bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője, Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára, továbbá a megyei tanácsi és társadalmi szervek, valamint a termelőszövetkezetek képviselői. Farkas József megyei titkár köszöntötte a megjelenteket, majd röviden összefoglalta a termelőszövetkezeti szakkörök helyzetét Bács-Kiskun megyében. Ezután Bencsik István rektor tartott előadást. Vázolta a szakkörmozgalom történetét, majd ismertette az idáig megalakult termelőszövetkezeti szakkörök országos eredményeit.-— A párt VII. kongresszusán elfogadott irányelveknek megfelelően a népfront 1960-ban indította el a „Szaktudással a többtermelésért!” mozgalmat. Nyomában az államigazgatási és tömegszervezetek hathatós támogatásával II jövő évi termést alapozzák Hat páros fogat, s a táblás kocsikon, szekereken serénykedő emberek. A császártöltési Felszabadulás Tsz fogatosai 30 holdon már a jövő évi paprikatermést „alapozzák”, hordják ki a szervestrágyát. Mert a szövetkezet gazdái jól tudják: a földnek adni kell, mielőtt termést várunk tőle. Pásztor Zoltán felvétele. ugrásszerűen növekedett a mezőgazdasági szakmunkások száma. 1963/64-ben hatvanezren tanultak a szakmunkástanfolyamokon. Az idén a végzett szakmunkások száma az országban meghaladja a negyvenezret. Ez azonban még mindig nagyon kevés, a tsz-parasztság számának csupán három százaléka. A mezőgazdasági szakmunkások tudását azonban a tanfolyamok elvégzése után is tovább kell fejleszteni. Erre a célra hívták életre a termelőszövetkezeti szakköröket. A tsz-szakkömek az a feladata, hogy segítsen a szakmunkások ismereteinek korszerűsítésében, a mind újabb termelési módszerek elterjesztésében. A szakkörben folyó munka tehát nem csupán afféle termelési tanácskozás. hanem mint valami szellemi beruházás, megalapozója a jövőnek, a termelési eredmények növekedésének. Bencsik István referátuma után dr. Pásztor Károly főiskolai docens ismertette a hajdú- böszörményi Dózsa Tsz-ben végzett munkát. A szakkör rendszeresen készít évi tervet, azt összehangolja a mezőgazdasági munkákkal. Az elméleti anyagot a téli, a tavaszi és az őszi hónapokban veszik át a tagok, a gyakorlati jellegű foglalkozásokat — a kísérleteket — pedig nyáron bonyolítják le. A kísérletek célja nem új tudományos felfedezések kidolgozása, hanem a már meglevő új termelési módszereknek az illető tsz viszonyaira való alkalmazása és az alkalmasság bebizonyítása. Befejezésül dr. Pásztor József docens elmondotta, hogy a Debreceni Agrártudományi Főiskola professzorai közül tizenöten vállalták termelőszövetkezeti szakkör vezetését. Ö is és Bencsik István rektor is panaszkodott azonban amiatt, hogy egyes tsz-ekben nem támogatják még kellően a szakköröket. Az előadók által elmondottakat számos hozzászóló egészítette ki és tett fel kérdéseket. A tanácskozást Bencsik István rektor összefoglalója zárta be. B. J. Több mint kétmilliárd forint értékű áru Megyénkben az idén 2,2—2,3 milliárd forint értékben vesznek át mezőgazdasági áruféleségeket a felvásárló és termeltető vállalatok. Ez a felhozatal tetőzi a tavalyi kétmilliárd forintos „rekordot” is. Minek köszönhető a siker? Bízvást mondhatjuk, hogy a jó szőlőtermésnek. Eddig ugyanis — a tavalyi termés idén átadott mennyiségével együtt — 900 ezer hektoliter bort, mustot vettek át, illetve préseltek ki a felvásárolt szőlőből a Magyar Állami Pincegazdaság Alföldi Üzemének telepei. Az említett mennyiség mintegy 30 százalékkal haladja meg a tervezettet, értékét tekintve pedig csaknem 40 százalékos részarányt képvisel az idei felvásárlásban. Ehhez számítva a kertészeti áruféleségeket is, az arány 50 százalék fölé emelkedik. Üsz- szesen kilencezer vagon gyümölcs és zöldség került átvételre. A megye mezőgazdasági szempontból sajátos arculata tehát a korábbinál is jobban tükröződik a felvásárlásban. A gyümölcsfélék mennyisége meghaladta, a zöldségféléké nem érte el a tervezett szintet. Valamivel alatta maradt az előirányzottnak a felvásárolt burgonya kétezer vagonos mennyi sége is. Ami a felvásárlási terv teljesítésének összegét illeti, fejlődés észlelhető a vágóállat és az állati termékek átvételében is. az idei felvásárlás eredményei A tavalyihoz képest 3—5 százalékos többletfelvásárlásra van kilátás. A tervezettnél erőteljesebb a felhozatal a baromfiból, a tojásból és a tejből. A hízott sertés és vágómarha felhozatala viszont nem éri el a kívánt mértéket. A mostani eredmények meghatározzák a jövő évi tennivalókat is. Az ideinél mintegy 10 százalékkal nagyobb értéknek megfelelő mennyiségű áru felvásárlására lesz szükség. Nyilvánvaló, hogy ennyivel többet is kell majd termelniök közös gazdaságainknak. Az ideinél például 15 százalékkal több gabona átadását írják elő a tervek. A konzervipar a paradicsom, a paprika és az uborka 8000 holdon megtermelhető mennyiségére jelentette be az igényt. A hazai fogyasztás és az exportálás több mint tízezer holdon teszi szükségessé zöldségkertészet létesítését. Az adottságok figyelembe vételével lehetőség van az állatfelvásárlás nyolc százalékos növelésére is. Az igények jövőre 143 ezer sertés szerződéses hizlalását indokolják, amely mennyiség 20 százalékkal lesz több az idén átvételre kerülőnél. H. D.
