Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-01 / 257. szám

2. oldal 19S4. november 1, vasárnap Súlyos gazdasági helyzet Bolíviában Majdnem megbukott a francia kormány A brit küiügyminiszter látogatása az US A-ban EGY HÉT Á KÜLPOLITIKÁBAN lajdonába, s a kommu­nisták hangoztatták: A különböző szövetkezeti formák erőteljes támoga­tásával kellene elősegíteni a mezőgazdaság kor- szerűsítését. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKNAK magas ran­gú vendége volt a héten Gordon Walker brit külügyminiszter személyében. A látogatás jelen­tőségéit aláhúzta az a tény, hogy ezúttal került sor az első személyes kapcsolat felvételére a Johnson-kormány és az új angol munkáspárti kabinet között. A tanácskozás azonban a „máso­dik helyre” szorult az amerikai elnökválasztási kampány finisében. Az elnökválasztásra a jövő hót keddjén kerül sor. Johnson elnök beszédei­ben különös hévvel támadta ellenfelét, Goldwa- ter szenátort, aki a handabandázás politikusá­nak nevezett. Goldwater viszont despotizmussal vádolta az Egyesült Államok elnökét. A válasz­tási kampány záró szakasza természetesen, még­sem tudta egészen háttérbe szorítani a brit kül­ügyminiszter látogatását. Váratlanul igen érde­kessé tették a körülmények. Mindenekelőtt bom­baként robbant Washingtonban az a londoni be­jelentés, hogy az angol behozatali vámokat 15 százalékkal felemelik, ami az egész amerikai exportot érzékenyen érinti. Köztudott dolog egyébként, hogy az új angol kormány álláspont­ja számos nemzetközi kérdésben eltér az ame­rikaiakétól. Bebizonyosodott, hogy a munkáspárti kabinet nemcsak a NATO átszervezésére és a multilaterális atomütőerő megteremtésére vonat­kozó washingtoni terveket ellenzi, hanem a töb­bi között eltérő álláspontot képvisel Kína ENSZ tagságának az ügyében is. Valójában egyelőre sem a két hete hatalomra került munkáspárti kormány, sem az elnökválasztási hadjáratban elmerült amerikai adminisztráció nincs abban a helyzetben, hogy döntéseket hozhatna az at­lanti politika függő ügyeiben. Így Walker wa­shingtoni tárgyalásai - csupán a „különleges an­golszáz érdekközösség”, és a nem kevésbé kü­lönleges érdekellentétek feltérképezését eredmé­nyezték. Közben Londonban Brown gazdasági főminisz­ter és Callaghan pénzügyminiszter sajtóértekez­leten ismertette, hogyan‘akár segíteni' a mun­káspárti kormány a súlyosan megbetegedett an­gol gazdaságon. Közölték:’ä"bri't fizetési' rhérlég várható év végi hiánya 700—800 millió font lesz. Bejelentették, hogy az élelmiszerek és az ipari nyersanyagok, valamint a műgyűjtők számára behozott antiktárgyak kivételével 15 százalékos felárat vetnek ki, az importcikkekre, viszont adókedvezményekben részesítik az exportáló ha­zai cégeket Bejelentésüknek a nyugat-európai fővárosokban tapasztalt kedvezőtlen fogadtatása azonban aligha igazolja várakozásukat. „A mun­káspárttól azt várja a nép — írja a Daily Wor­ker —, hogy szakítson a tory politikával, nem pedig, hogy akár módosított formában is — to­vább folytassa azt.” Dp. Bruno Kreisky látogatása a Duna-bízott ságnál Szombaton dr. Bruno Kreis­ky, az Osztrák Köztársaság kül­ügyminisztere, látogatást tett a Duna-bizottságban dr. Simon Koller, az Osztrák Köztársaság magyarországi követe, a Duna- bizottság helyettes elnöke kísé­retében. Kreisky külügyminisztert G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, a Duna-bizottság elnöke, Franti- sek Pisek, Csehszlovákia ma­gyarországi nagykövete, a Du­na-bizottság titkára, és dr. Nae Androne, a Duna-bizottság igazgatója fogadta. Az osztrák külügyminiszter kíséretében voltak az osztrák delegáció tagjai közül: dr. Hans Bőgi burgenlandi tartományfő­nök, dr. Carl H. Bobleter kül­ügyi államtitkár, dr. Erich Bi- elka-Karltreu, az osztrák kül­ügyminisztérium főtitkára, H. Haymerle külügyminisztériumi főosztályvezető, H. Standenat külügyminisztériumi főosztály- vezető. A találkozás szívélyes baráti légkörben folyt le. (MTI) Francia vélemények a szovjet—francia kereskedelmi egyezményről PÁRIZS. (MTI) A francia sajtó vezetőhelyen ismerteti az új szovjet—francia kereskedelmi egyezményt. A la­pok kiemelik, hogy a francia- szovjet kereskedelmi kapcsola­tok fejlesztésére olyan időpont­ban kerül sor, amikor Francia- ország gazdasági céljai Nyugat- Németországban és Nagy-Bri- tanniában éles ellenállásba üt­köznek. Nagy jelentőséget tulaj­donítanak annak, hogy Francia- ország megszegte a nyugati or­szágok berni egyezményét —, amely öt évben korlátozta a szocialista országoknak nyújtan­dó kereskedelmi hitelek lejára­tát. A szovjet—francia egyezmény­nek egy másik, új vonását ab­ban látják a francia megfigye­lők, hogy Franciaország évi 550 000 tonnáról 1 830 000 ton­nára emeli nyersolajvásárlásait a Szovjetunióban. A Liberation rámutat, az angol—amerikai kézben levő franciaországi olaj­feldolgozó társaságok a múltban megakadályozták a szovjet nyersolaj behozatalát, a francia kormány most az államosított olajfinomítókban kívánja fel­dolgozni a szovjet nyersolajat. Gromiko fogadta a török külügyminisztert MOS2KVA. (TASZSZ) Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter szombaton fogadta a hivatalos látogatáson a Szov­jetunióban tartózkodó Erkin tö­rök külügyminisztert. A miniszterrel együtt tett lá­togatást Gromlkónál a török külügyminisztérium több vezető munkatársa és Hassan Ishik moszkvai török nagykövet. ALGÍR. (MTI) Vasárnap, november 1-én ün­nepli Algéria népe a felszaba­dító harc kezdetének 10. évfor­dulóját. Az ünnepre valamehy- nyi szocialista országból párt- és kormányküldöttség érkezett. Hazánkat — mint jelentettük — Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter és Gál László, a SZOT titkára képviseli. A fellobogózofct Algírban szom­bat este nyolc órakor Ben Bel­la köztársasági elnök, az FLN elnöke rádió- és televízióbeszé­dével kezdődnek az ünnepségek. Vasárnap délelőtt Algír la Mou- tonniere nevű partszegélyén vo­nulnak fel a nemzeti felszaba­dító hadsereg kitüntetett egysé­gei, Algéria dolgozóinak kép­viselői és — a többi között — Afrika első kőolaj- és textil­ipari főiskolájának diákjai. Magyar államférfiak üdvözlő távirata Ben Bellához és az algériai külügyminiszterhez Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke távirat­ban köszöntötte Ahmed Ben Bellát, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökét, a Nemzeti Felszabaditási Front főtitkárát, az algériai nemzeti felszabadító forradalom 10. év­fordulója alkalmából. Péter János külügyminiszter is táviratban köszöntötte Abdel Aziz Buteflika algériai külügyminisztert, Algéria nemzeti ün­nepe alkalmából. (MTI) BUNDESYVEHR-GYAKORLATOK FRANCIAORSZÄGBAN — Amikor utoljára itt jártam, még ránk lőttek! (Szegő Gizi rajza.) Bolíviai helyzetkép A bolíviai fővárosban péntek óta a hadsereg az úr. Az utcá­kon megerősített katonai jár­őrök, gépesített rendőrosztagok cirkálnak. Pénteken Andrew Kennedy La Paz-i érsek közben­járására tűzszünet jött létre az egyetem épületében védekező diákok és a nagy túlerővel tá­madó katonai alakulatok között. A kormány megígérte, hogy szabad elvonulást biztosít a diákoknak és kiengedi bebör­tönzött társaikat. Később azon­ban megszegte adott szavát, s szombat reggeli hírügynökségi tudósítások szerint 750 személyt, közöttük nőket és gyermekeket letartóztatott. Kennedy érsek kijelentette, hogy a rendőrség „embertelenül bánik a diákok­Kilép-e Anglia a Coocord-egyezménvből? PÁRIZS. (MTI) Léderer Frigyes, az MTI tu­dósítója jelenti: Roy Jenkins brit repülésügyi miniszternek a Concord sorsá­ról folytatott párizsi tárgyalá­sait továbbra is homály fedi. Francia részről nem adtak ki jelentést a megbeszélésekről, il­letékes körökben azonban ború­látóan ítélik meg a francia- angol hangsebesség feletti utas- szállító repülőgép jövőjét. Jen­kins nem mondotta, hogy Nagy- Britannia visszalép az együtt­működéstől, sem azt, hogy el akarja halasztani a közös repü­lőgép tervét. Csupán kormánya „elképzeléseit” ismertette és szakértői tárgyalásokat javasolt a London számára túlságosan költséges terv „módosítására”. Francia részről bizalmatlanul fogadták a brit miniszter ma­gyarázkodását, amelyből arra következtetnek, hogy Wilson kormánya egyszerűen elejtette a Concord tervét, de nem akar­ja egyoldalú szakítás kockáza­tát vállalni. A hosszas műszaki és pénzügyi tárgyalásokkal arra akar kilyukadni, hogy közös megegyezéssel bontsák fel a szerződést. , A Concord-ügy súlyos hely­zetbe hozza a francia repülő- gépipart. A közös gép kifejlesz­tésén mintegy 40 000 francia mérnök és szakmunkás dolgo­zik. Franciaország két év óta a Concordra összpontosította a polgári repülőgépgyártást, elha­nyagolta a Caravelle és más francia utasszállítógép-típusok fejlesztését. A francia kormány most Lon­don végleges döntését várja. kai” a kormány több tagja pe­dig beadványban követelte az őrizetbe vett nők és gyermekek szabadlábra helyezését. Az országban tovább tart a rendkívüli politikai feszültség — jelenti az AFP-hírügynökség. Az elnök a maga részéről — mint a TASZSZ tudósítója je­lenti — rádióbeszédben utasí­totta el a lemondását követelő nyilatkozatot. Beszédében azzal vádolta a diákokat és a mun­kásságot, hogy „jellegzetesen kommunista módszereket alkal­maznak”. Ezek sorában említet­te az amerikai diplomáciai kép­viselet székháza ellen intézett támadást. A TASZSZ La Paz-i helyzetje­lentésében arról számol be, hogy a városban szombat reggel óta nyugalom uralkodik. A diákok és a munkások képviselői azon­ban közölték, hogy továbbvív­ják harcukat a demokratikus szabadságjogok helyreállítá­sáért, a kormányzat megváltoz­tatásáért. Mikojan és Giirsel táviratváltása Anasztasz Mikojan, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnöke táviratban kö­szöntötte Gürsel elnököt és a török népet az ország nemzeti ünnepe, a köztársaság kikiál­tásának évfordulója alkalmából. Táviratában kifejezte azt a reményét, hogy a két ország vi­szonya a szovjet és a török nép érdekeinek megfelelően fejlődni fog a világbéke javára. A török elnök választáviratá­ban kijelentette, osztozik Anasz­tasz Mikojan meggyőződésében, (MTI) Ezúttal Bolíviában tört ki a súlyos társadalmi ellentmondások vulkánja: az ország városaiból tüntetésekről, sztrájkokról, tömegmegmozdulá­sokról érkeznek jelentések. A hosszú ideje ér­lelődő forradalmi helyzet most forrpontig he- vült. Ez év tavaszán az elnökválasztások a szu­ronyok árnyékában zajlottak le. A szakszerve­zetek ellenezték, hogy Estenssoro ismét jelöltet­te magát, majd miután újjáválasztották, kiszo­rította a kormányból a haladó erőket. Szeptem­berben aztán egy állítólagos kormányellenes puccs leleplezése után kihirdette a rendkívüli állapotot, bevezette a sajtócenzúrát és deportál- tatott több ellenzéki vezetőt. Az ország gazda­sági helyzete rendkívül súlyos, teljesen a kül­földi piacoktól függ. Gyáripar nincs. A bányá­szat szolgáltatja a kivitel 90 százalékát (ebből az ón 80 százalék), a nemzeti jövedelemnek pe­dig hetven százalékát. A külföldi — elsősorban az amerikai és angol — monopóliumok állandó nyomása, és az ón árának csökkentése miatt az utóbbi években a körülmények egyre romlottak. A lakosság kétharmadát foglalkoztató primitív mezőgazdaság nem fedezi az élelmiszerszükség­letet. A társadalmi elégedetlenség, az országossá vált diákmozgalom tüntetései, a viharos bányász­sztrájkok, az ellenzéki, haladó erők egyre hatá­rozottabb fellépése most alapjaiban rendítette meg Estenssoro rendszerét. JELENTŐS tömegmozdulásoíkról érkeztek hí­rek Franciaországból is. Szombaton és vasárnap a falvak ezreiben paraszttüntetések zajlottak le a kormány mezőgazdasági politikája ellen. A tiltakozó gyűléseken arra szólították fel képvi­selőiket, hogy a nemzetgyűlésben előterjesztett bizalmatlansági indítvány feletti szavazásnál a kormány mezőgazdasági politikája ellen foglal­janak állást. Ez a parasztmegmozdulás országos méretű volt és politikus, mert a terményfelvá­sárlási árak emeléseivel kapcsolatos követelése­ket a kormány politikája elleni állásfoglalással kötötte össze. A gyűlésekre meghívott képvise­lőkkel közölték: Ha a parlamentben nem sza­vaznak a bizalmatlansági indítványra, a jövő évi választásokon megvonják tőlük bizalmukat., Ilyen élőzífiíéhyék után került sor a francia nemzetgyűlésben arra a 12 órás, igen heves vi­tára, amelynek végén a kormány mezőgazdasági politikája miatt benyújtott bizalmatlansági in­dítvány 209 szavazatot kapott, vagyis mindössze 33 szavazat hiányzott a kormány megbuktatá­sához. A de Gaulle-kormáiny mezőgazdasági po­litikája a parasztok rovására a nagytőkés mono­póliumok érdekeit szolgálja. A parlamentben ezért az ellenzéki képviselők azt javasolták, hogy a nem paraszti kézen levő birtokokat jut­tassák előnyös kölcsönökkel a kistermelők tu­A FORRONGÓ latin­amerikai földrész került ismét a figyelem és ér­deklődés központjába. Algéria felszabadulásának 10. évfordulója

Next

/
Oldalképek
Tartalom