Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-01 / 257. szám

Közös céljainkért (T. P.) Megkezdődnek a ve­zetőségválasztások a pártalap- szervezetekben. A most követ­kező hónapban a megye min­den községében, üzemében, a termelőszövetkezetekben és in­tézményeknél, egyszóval min­denütt, ahol pártalapszerveze- tek működnek és munkálkod­nak, sor kerül a vezetőségek megújítására, újjáválasztására. Ott, ahol megfelelően készül­tek fel erre az eseményre, s igyekeztek a dolgozók minden rétegével beszélgetni ebből az alkalomból, nagy érdeklődés nyilvánul meg pártunk alap­szervezeteinek sorra kerülő tag­gyűlései iránt. A „mi ügyünk is”, így vélekednek az embe­rek, s nem ok nélkül. Hiszen egy-egy jól működő pártszerve­zet munkájának eredményeit és hatását számtalan formában lemérhetik akár az üzemi dol­gozók, akár a tsz-gazdák. De áll ez fordítva is. Ahol a párt- szervezet vezetősége erőtlenül, formálisan végezte a rábízott tennivalókat, vagy közülük bárki is valamilyen módon visszaélt megbízatásával, csök­kent e munka hatékonysága, s akarva-akaratlan a dolgozók bizalma is pártunk iránt. Ha összegezést készíthetnénk a pártalapszervezetek tevékeny­ségéről — a sok-sok beszámoló elhangzása után nyilván köny- nyebb lesz elvégezni ezt a fel­mérést — tükröződne ebben megyénk minden számottevő eredménye. S a fejlődés fé­nyeiben megtalálható a kom­munisták áldozatvállalása, helytállása, szívós munkálko­dása is. Ott vannak ezek az emberek a tanácsokban és tö­megszervezetekben, a termelő- szövetkezetek vezető és egy­szerűbb posztjain, s láthatatla­nul munkáló erőként vala­mennyi területen küzdenek pártunk politikájának megva­lósításáért, a dolgozó nép élet- színvonalának emelkedéséért. Termelésben és a művelődés- ügy sokféle ágában, a mező- gazdaság szakkérdéseiben és pénzügyekben, tervezésben és a közigazgatásban mozognak ott­honosan. S hol van már az a szemlélet, amely a pártmunkást csak a „brosúrák” világában képzelte el. A pártvezetőségek összetéte­lére, képzettségére már két év­vel ezelőtt is az volt a jellem­ző, hogy nagy többségük mind politikai, mind pedig szakmai szempontból továbbképezte ma­gát, s azóta is sokan végezték el a középiskolát, főiskolát vagy egyetemet. Eleget téve a me­gyei pártértekezlet határozatá­nak, amely kimondta: „...az ú) feladatok sikeres megvalósí­tása érdekében párt-, állami, gazdasági, társadalmi területen dolgozó elvtársaink felkészült­ségüknek megfelelően fordítsa­nak gondot a politikai, szak­mai képzésükre. A tanulás vál­jék a káderek nevelésének fő eszközévé.’’ Tanul természete­sen a párttagság egésze is, s ennek tükrében még élesebben látszik az esetleges elmaradás egyes elvtársaknál, akiknek még akad pótolni valójuk e té­ren. Mindez, most a vezetőségvá­lasztás idején különösen ref­lektorfénybe kerül, mert a mérlegelésnél, hogy kikből áll­jon a megújított pártvezetőség, a politikai hűség & rátermett­ség követelménye mellett ma már a szakértelem múlr.atatlan igénye is felmerül. Ha nem is úgy, hogy a pártvezetőség tit­kára értsen minden szakterü­lethez, de úgy feltétlenül, hogy a vezetőségben kapjanak helyet azok, akik egy-egy határozat meghozatalánál ilyen szem­pontból is jól segíthetik a ve­zetőség munkáját. „A vezetőségek újjáválasztá- sának elő kell segíteni a párt­vezetés színvonalának növelé­sét, erősítését minden téren” — hangzik a megyei párt vb ha­tározata, s arra is felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt vá­lasztások tapasztalataiból okul­va nagyobb arányban kell be­vonni a pártvezetőségekbe a falusi értelmiséget, a fiatalo­kat, a nőket, a termelésben közvetlenül résztvevő élenjáró dolgozókat. Nem öncélú követelmények ezek, hanem az élet kívánal­mai, hiszen aki irányítani akar, annak nyilvánvalóan sokolda­lúan, politikai és szakmai szempontból egyaránt értenie kell feladatát. Nem az okta­lan „leváltások” és „cserék” időszaka ez tehát, hiszen el­képzelni sem lehetne elhibázot- tabb dolgot, mintha a mostani alkalommal holmiféle „statisz­tika” kedvéért cserélgetnék a vezetők személyét a pártalap- szervezetekben. De a legráter­mettebbek, a legtöbbet segítők, a legaktívabb kommunisták be­választása, s a vezetőségek ve­lük való felfrissítése feltétlenül indokolt. Közös céljainkra kell tekin­teni ezekben a napokban min­den kommunistának, melyet pártunk VIII. kongresszu­sa így határozott meg: a szo­cializmus teljes felépítése. Le­gyenek a most sorra kerülő ve­zetőségválasztó taggyűlések is fórumai a szocializmus teljes felépítéséért való munkálkodá­sunknak, eredményeink felmé­résének, hibáink felszínrehozá- sának, a tennivalók kijelölésé­nek. S válasszunk olyan vezetősé­geket, melyek e célok érdeké­ben valóban teljes szívvel és tudással dolgoznak majd az el­következő esztendőkben. Világ proletárja?, egyesüljétek! Tteföfí nme A MAGYAR. SZ.OCJ AV_« STA BACS-KlSKV/tM MEGYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM Ara 80 fillérV1^64, NOV. 1, VASÁRNAP II Hagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulójának megünneplésére készül a megye lakossága Hagymaválogatás — géppel Gépesítették a hagyma válogatását és osztályozását a MÉK bajai felvásárló telepén. A felvételünkön látható berendezés, tizenkét fő segítségével, háromféle nagyságban naponta 130 mázsa termést „szortíroz”. E módszerrel téli tárolás céljára nyolc vagon hagymát készítenek elő a telepen. Hegedűs István, a járási tanács vb-elnöke méltatja az ünnep je­lentőségét. Nagygyűlésen kö­szöntik az évfordulót Jánoshal­mán, Mélykúton és Tompán. Hasonlóan emlékeznek meg a Nagy Októberről a járás többi községében is, 7-én délelőtt pe­dig a szovjet hősi emlékművek és a hősök sírjainak megkoszo­rúzására kerül sori November 7-én és 8-án gazdag sportműso­rokat bonyolítanak le a járás­ban. A kiskőrösi járásban Akasztón lesz kiemelkedő az évforduló megünneplése, hiszen a gyönyörű új művelődési há­zukat ezúttal veszik birtokba a helybeliek. Az ünnepély szóno­ka Akasztón Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyette­se. November 7-én kezdi meg működését az új létesítmény szélesvásznú mozija, 8-án pedig a Katona József Színház mű­vészei mutatkoznak be az új színpadon. A többi járási székhelyhez ha­sonlóan emlékeznek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulójáról Kiskőrösön és Kiskunfélegyházán is. Az előbbi helység ünnepi szónoka Juhász István, a járási párt-végrehajtóbizottság tagja, járási KISZ-titkár, Félegyházán pedig a Móra Ferenc Művelő­dési Házban 6-án 18 órakor sor­ra kerülő díszünnepélyen Szta- nojev András, a járási-városi pártbizottság osztályvezetője. Átadták a jutalmakat az elmúlt évi takarékossági verseny győzteseinek Megnyitották a Bács-Kiskun megyei takarékossági napokat Megkezdődtek a takarékossági napok Bács-Kiskun megyében. A tegnap délelőtti ünnepélyes megnyitón, melyet a Kecske­méti Városi Tanács dísztermé­ben tartottak, részt vett dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnöke, dr. Tarján Éndréné, a Pénzügyminisztérium takarék­pénztári főigazgatóságának ve­zérigazgató-helyettese, Fodor István, a Szegedi Postaigazga­tóság vezetője, dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke és Fehér Sándor, a Hazafias Nép­front kecskeméti városi bizott­ságának elnöke. Az elnökségben helyet foglaltak még: Pankovits Józsefné, a nőtanács megyei tit­kára, Erdélyi Ignác, a kecske­méti városi pártbizottság első titkára és Beáik István, az Or­szágos Takarékpénztár megyei fióíkjának igazgatója. Az ünne­pélyes megnyitóra eljöttek a já­rási, városi és községi tanács vb-k vezetői, tagjai, a társadal­mi és tömegszervezetek helyi vezetői és aktivistái. Fehér Sándor megnyitója után dr. Bodóczky László ünnepi be­széde következett. Elmondta, hogy a négy évtizede rendszere­sen megrendezésre kerülő világ- takarékossági napok megnyitá­sával egybeesik a Bács-Kiskun megyei takarékossági napok megnyitója. Ismertette, hogy a takarékossági mozgalom me­gyénkben az utóbbi esztendők alatt jelentős fejlődésen ment keresztül, a mozgalomba szinte minden megyelakó bekapcsoló­dott. Ennek is tulajdonítható, hogy a takarékbetétállomá­nyunk az 1958-as évi 87 millió forinthoz viszonyítva mintegy nyolcszorosára emelkedett. A társadalmi és tömegszerve­zeteknek a takarékossági moz­galomban kifejtett szervező munkáját elemezve a többi kö­zött ezt mondta: — Nem jelen­téktelen célért fáradoznak, ami- ljor a takarékosság eszméit ápol­ják és terjesztik. Olyan ügy szolgálatába szegődtek, mely a köz érdekét is magában hordoz­za, s az egyén boldogulását is célozza. Az ünnepség során dr. Varga Jenő átadta az elmúlt évi me­gyei takarékossági verseny győz­tes járásainak, városainak és községeinek a megyei tanács vb összesen félmillió forintos jutalmát. A hét járás versenyében el­ső helyre a kiskunhalasiak, má­sodikra a kiskőrösiek, harma­dikra a kecskemétiek kerültek. A legtakarékosabb város meg­tisztelő címet és a 100 ezer fo­rintos pénzjutalmat az idén Kecskemétnek ítélték. A máso­dik helyre Kiskunhalas került. Az „Ahány család, annyi ta­karékbetétkönyv” mozgalmat — a községek lélekszámától függően — három kategóriában értékel­ték. Első kategória: 1. Jánoshal­ma, 2. Kecel, 3. Izsák, 4. Kiskő­rös, 5. Soltvadkert, 6. Kerek­egyháza. Második kategória: 1. Csen­gőd, 2. Lakitelek, 3. Fülöpszál- lás, 4. Nagybaracska, 5. Solt- szentimre, 6. Gara. Harmadik kategória: 1. La- josmizse, 2. Mélykút, 3. Kis­szállás, 4. Kunszentmiklós, 3. Solt, 6. Dunavecse. A mozgalom kategóriánkénti első hat helyezettjének Varga elvtárs ugyancsak átnyújtotta a kitüntető okleveleket, a jutal­makat, és javasolta, hogy a pénzt a községfejlesztési beru­házások során eredményesen használják majd fel. A takarékos város, illetve köz­ség címet és oklevelet kapta: Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Ba­ja, Vaskút, Csátalja, Bácsbokod, Harta, 'Tiszakécske és Bácsal­más. Az ünnepség a Kecskeméti Katona József Színház művé­szeinek rövid műsorával zárult. Virágszálak szőnyegén aprócs­ka vörös és nemzetiszín zászlók a szovjet hősök kecskeméti em­lékművének alapzatán. A kö­zelgő ünnepet, a hálás megem­lékezést idézik — ezúttal a kis­iskolások, . s főleg nevelőik jó­voltából. Ez azonban csak egyet­len tükröződése annak a készü­lődésnek, amely az idén a meg­szokottnál is gazdagabb tarta­lommal a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordulójá­nak ünnepét megelőzi. Hiszen ezekben a napokban sorra-rend- re megyénk számos helysége egy mási-k, népünk történetében óriási jelentőségű évfordulóról is emélkezik. A felszabadulás­ról. S a húsz esztendő történe­tének felidézése közben egy pil­lanatra sem homályosul el a gondolat: a mi felszabadulásunk is a Nagy Október gyermeke! E kettős tartalom jegyében folynak tehát az ünnepi prog­ram előkészületei megyeszerte. Kecskeméten, a Katona József Színházban november 6-ón 19 órakor kez­dődő díszünnepségen Erdőst Jó­zsef, a megyei pártbizottság tit­kárának megnyitó szavai utón Miklós János, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, az Ál­lami Gazdaságok Bécs-Kiskun megyei Igazgatóságának igazga­tója tartja a megemlékezést, melyet a Katona József Színház művészeinek, az ének-zenei álta­lános iskola és gimnázium, va­lamint a Katona József Gimná­zium növendékeinek műsora kö­vet. Az ugyancsak november 6-ón este sorra kerülő bajai díszünnepély szónoka Németh Imre, a járási- városi párt-végrehajtóbizottság tagja. Az ünnepi megemlékezést gazdag kultúrműsor követi. A járás valamennyi községében 7-én tartják a megemlékezése­ket, kissé az „ünnepi műszak” jegyében. Mint szerte a megyé­ben, itt is a betakarítás mun­kálataiban az időjárás okozta elmaradásokat igyekeznek pótol­ni — ha az idő is kedvez. A dunavecsei központi ünnepségen Káposztás Mihály, a járási pártbizottság osztályvezetője tartja a megem­lékezést, a járás községeiben pe­dig a járási párt-végrehajtóbi­zottság tagjai látogatnak el. A dunavecsei irodalmi színpad gazdag műsorösszeállítással ké­szül az évforduló megünneplé­sére. A kalocsai járásban levő Úszód lakossága új, négy­tantermes iskola avatásával kö­ti össze a nagy évfordulóra va­ló emlékezést. A járás többi községében szinte kivétel nélkül 6-án este kultúrműsorral kap­csolják egybe az ünnepséget. Kalocsán a központi ünnepség szónoka Meskó Csaba, a járási­városi pártbizottság osztályveze­tője. Kiskunhalason ugyancsak 6-án este a művelő­dési házban kerül sor a járási központi ünnepélyre, ahol ár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom