Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-20 / 246. szám

Világ proletárjai, egyesültetek;

W

XIX. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM Ara 60 fillér 1964. OTÖBER 20, KEDD

Forró szeretettel fogadta Moszkva népe

a három űrhajóst <3>

Hétfőn délben Moszkvába érkezett a világ első háromszemélyes űrhajójának, a múlt hétfőn felbocsátott Voszbodnak a személyzete: Vlagyimir Komarov mérnök-ezredes, űrpilóta, párttag, Konsztantyin Feoktyisztov tudós, pártonkívüli és Borisz Jegorov orvos, a Komszomol tagja.

A szovjet fővárostól délnyugatra fekvő vnukovói repülőtér fogadási csarnokát és az épület környékét már jóval 12 óra előtt megtöltötték Moszkva közéletének képviselői, a szovjet hadsereg küldöttei, tudósok, a kulturális élet kiválóságai. Eljöttek az S2KP és a szovjet kormány vezetői, élükön L. 7. Erezsnyev- vel, az SZKP Központi Bizottságának első titkárával, A. I. Mikojannal, a Legfelső Tanács Elnökségének elnökével és A. N. Kosziginnal, a Minisztertanács elnökével.

A kozmosz hőseinek repülőgépe moszkvai idő szerint 12 óra 25 perckor szállt le a repülőtér betonjára, majd begördült a fogadási épület elé. Az 1L—

18-as ajtajában elsőnek Komarov ezredes jelent meg egyenruhában, utána Feoktyisztov és Jegorov sötét színű átmeneti kabátban, levett kalappal.

A három űrhajós végighaladt a hagyományos vörös szőnyegen, majd megállt a párt és a kormány vezetői előtt. Az űrhármas nevében Vlagyimir KoGagarinnak, a kozmosz úttörőjének Moszkvába érkezése óta ötödször köszöntötte a Vörös tér a világűr szovjet hőseit, de a hétfői ünneplés nem egy űrhajósnak, hanem háromtagú kollektívának szólt,

A vnukovói repülőtérről jövő több kilométeres gépkocsioszlop moszkvai idő szerint 13.40 órakor érkezett a Kremlbe, élén az űrhajósok nyitott gépkocsijával, amelyben Komarov, Feoktyisztov és Jegorov felesége is helyet kapott.

A Voszhod hőseinek tiszteletére rendezett ünnepi nagygyűlés délután 2 órakor kezdődött a Kreml falai előtt. A Lenin- mauzóleum mellvédjén foglaltak helyet az SZKP és a szovjet- kormány vezetői, valamint a három űrhajós, akiket megjelenéskor percekig ünnepeltek a nagygyűlés résztvevői.

Nyikolaj Podgomijnak, az SZKP Központi Bizottsága titkárának megnyitó szavai után Vlagyimir Komarov ezredes, a Voszhod parancsnoka emelkedett szólásra. Köszönetét mondott a hármuk iránt tanúsított bizalomért, majd méltatta a háromszemélyes űrhajó repülési és tudományos teljesítményének jelentőségét. Kiemelte, hogy tudós- és orvostársának jelenléte, hármuk együttműködése barátságossá tette az utat, amely bővelkedett felejthetetlen élményekben.

Visszapillantva a szovjet űrhajózás eddigi eredményeire, elmondotta, hogyan alakult ki a kilenctagú űrhajós család. Hangsúlyozta, hogy hármuk telmarov ezredes tett jelentést az SZKP Központi Bizottságának, a Legfelső Tanács Elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának:

„Az SZKP és a szovjet kormány megbízását teljesítettük. Kozmikus repülőútunk sikeres volt. A személyzet tagjai kitűnően érzik magukat. Készek vagyunk újabb feladatok teljesítésére.”

Diadalmenet

A jelentéstétel után Erezs- nyev, Mikojan, Koszigin és a többi szovjet vezető meleg szeretettel köszöntötte, megölelte és megcsókolta a három űrhajóst. M íg a katonazenekar a szovjet himnuszt játszotta, a repülőtér másik szélén felállított ütegek díszössztüzet adtak.

Ezt követően az űrhajósokat rokonaik köszöntötték, majd Komarov, Feoktyisztov és Jegorov a szovjet vezetők társaságában elhaladtak a repülőtérre összegyűlt sok ezres tömeg sorfala előtt.

Háromnegyed egykor az űrhajósok helyet foglaltak nyitott gépkocsijukban, s díszegyenru- Tiás motoros rendőrök kíséretében Moszkva felé indultak. A 35 kilométeres útvonalon moszkvaiak százezrei köszöntötték a világűr hőseit, akik a gépkocsiban állva mosolyogva, integetve köszönték meg az üdvözlést.

jesítményét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulójának szentelték, majd köszönetét mondott mindazoknak, akik kidolgozták a világ első háromszemélyes űrhajóját.

Hasonló gondolatokkal kezdte felszólalását Konsztantyin Feoktyisztov kandidátus, aki rámutatott, hogy a társasűrhajóban számos tudományág legújabb eredményei összpontosultak. Feoktyisztov beszélt észrevételeiről, majd megindultan mondott köszönetét a meleg fogadtatásért, azért a gondoskodásért, amely egész útjukat, egész munkájukat körülvettee.

Eorisz Jegorov orvos, a kozmikus „trojka” legfiatalabb tagja beszédében mindenekelőtt megköszönte azt a bizalmat,

Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a Minisztertanács fogadást adott a nagy Kreml-palotában Vlagyimir Kor^arov, Konsztantyin Feoktyisztov és Borisz Jegorov űrhajósok, valamint a több személyes Voszhod űrhajó sikeres űrrepülését biztosító tudósok, tervezők, mérnökök, technikusok és munkások tiszteletére.

A fogadáson ott voltak a kommunista párt és a szovjet állam vezetői, a Szovjetunió és a szövetségi köztársaságok legfelső tanácsainak tagjai* űrpiamelyet iránta, a Komszomol tagja iránt tanúsítottak. Beszélt a kozmikus orvostudomány orosz megalapozóiról: Pavlovról és Szecsenovról, azokról a kutatóktól, mérnökökről és technikusokról, akik kitűnő életfeltételekét biztosítottak a Voszhod kabinjában. Ismertette orvosi megfigyeléseit, majd rámutatott a Szovjetunió kozmikus eredményeinek- világpolitikai jelentőségére.

Az űrhajós család bárom új tagja után Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet.

Leonyid Brezsnyev beszéde elején méltatta azokat a sikereket, melyeket a szovjet űrkutatás az egész világ elismerése mellett kivívott. Hangsúlyozta, hogy az űrhajósok egyetértőén és céltudatosan végezték munkájukat. Így él és így dolgozik

— mondotta — egész népünk, egységes, sokmilliós kollektívába tömörülve a kommunista párt és a szovjet kormány körül. Ebben rejlik a szovjet társadalom ereje és győzelmeinek forrása. Áttekintette a szovjet belpolitikai élet főbb problémáit és hozzátette, hogy az SZKP Központi Bizottsága az ország sorsa felett érzett nagy felelősségtudattól fűtve eltökélte, hogy maradéktalanul megvalósítja a gyakorlatban a párt és az állami élet irányításának lenini elveit, következetesen tovább halad a lenini úton.

Korunkban — tette hozzá Leonyid Brezsnyev a Szovjetunió nemzetközi politikájáról szólva — a béke és a társadalmi haladás ügye növekvő mértékben függ minden antiimpe- rialista erő összeforrottságának megerősítésétől és elsősorban a szocialista országok, a kommunista világmozgalom egységétől. Pártunk — mondotta végezetül

— törekedni fog a testvéri szocialista országok nagy közössége egységének megszilárdítására, a teljes egyenjogúság, valamint a szocialista közösség általános érdekeinek és minden ország népe érdekeinek helyes társítása, a szocialista államok sokoldalú együttműködésének fejlesztése alapján, a békéért és a szocializmusért vívott közös harcunkban.

lóták és a közvélemény képviselői. A vendégek között külföldi diplomaták és újságírók is voltak.

A fogadáson Anasztasz Mikojan felolvasta a Legfelső Tanács Elnökségének rendeletét, amelynek értelmében a Szovjetunió Hőse címmel tüntették ki a három űrhajóst. Mikojan átnyújtotta a kozmosz hőseinek a címmel járó Lenin-rendet és aranycsillagot.

A Voszhod űrhajó három utasának a „Szovjetunió űrhajós pilótája” jelvényeket is átadták.

Nagygyűlés a moszkvai Vörös téren

Fogadás a Kremlben az űrhajósok tiszteletére

Hazaérkezett a magyar párt- és kormányküldöttség

Kádár János beszéde

A Lengyel Népköztársaságban járt magyar párt- és kormány- küldöttség, Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével vasárnap reggel hazaérkezett Budapestre. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron ünnepélyes külsőségek között fogadták. A magyar és a lengyel himnusz elhangzása után Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese mondott üdvözlő beszédet, majd Kádár János emelkedett szólásra.

Beszéde bevezető részében részletesen beszámolt a magyar párt- és kormányküldöttség látogatásának eseményeiről.

Szólt Kádár elvtárs a gazdasági együttműködés fejlesztésének főbb tennivalóiról, s a tárgyalásokon körvonalazott terveiről.

Megtárgyaltuk — folytatta Kádár elvtárs — a nemzetközi munkásmozgalom jelenlegi helyzetét, időszerű kérdéseit is. — Együtt és sajnálattal konstatáltuk, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom és a szocialista országok viszonylatában jelenleg bizonyos véleményeltérés zavarja az egységet. Azt gondoljuk, hogy .

a szocialista országok viszonylatában lehetséges és elképzelhető, hogy ideológiai véleményeltérés legyen a pártok között, amelyek a szocialista országokban kormányoznak is. De az a meggyőződésünk, ha van is ilyen kérdés, rendes elvtársi megbeszélések, tanácskozások keretében, elvtársi légkörben kell megvitatni és tisztázni, és semmiképp sem szabad állami vonalon külpolitikai együttműködésünkben törést megtűrni.

Nekünk egységesnek kell lennünk. Ez nemcsak a szocialista országok népeinek elemi érdeke, hanem a világ minden népének.

— Megegyeztünk abban is, hogy előmozdítjuk az elvtársi tanácskozásokat, az eszmecseréket, fe szélesebb körű megbeszéléseket. és minden erőnkkel és tudásunkkal, azon leszünk, hogy a nemzetközi munkásmozgalom egysége szilárduljon és növekedjék.

Jó, hogy mindkét ország egész életét, pártunk tevékenységét éppen úgy, mint a Szovjetunióét a XX. kongresszus alapvető eszméi, az 1957-es és 1960-as moszkvai tanácskozások helyes megállapításai vezérlik. Ugyanazokért a célokért harcolunk tovább.

Amikor azt mondjuk, hogy egységre törekszünk, akkor ezt úgy értjük, hogy az egység mindenképpen és elsősorban a Szovjetunióval a mi' nagy szocialista családunk elsőszülöttjével éljen, erősödjön és növekedjék tovább.

Éljen, erősödjék és növekedjék a szocialista Lengyel Népköz- társaság és a Magyar Népköz- társaság, valamennyi - szocialista ország együttműködése is. Ez a mi közös érdekünk, ez következik a mi elveinkből, törekvéseinkből.

Kedves elvtársak! A héten sok különböző esemény történt. Voltak olyan hírek, amelyeknek nagyon örültünk, és* volt olyan hír is, ami meglepett bennünket. Ezt őszintén és becsületesein meg akarom mondani. Ismeretes, hogy a Szovjetunióban a legfelső vezetésben személy- csere következett be. Hruscsov elvtársat, aki életkorára, nem kielégítő egészségi állapotára hivatkozva felmentését kérte, felmentették és Brezsnyev, illetve Koszigin elvtársat választották meg helyére. Az ilyesmi minden pártban és minden országban az illető párt és az illető ország döntésétől, elhatározásától függ. Én, a magam részéről úgy gondolom, hogy Hruscsov elvtársnak nagyon nagy érdemei vannak a sztálini személyi kultusz elleni harcban és abban, hogy a béke fennmaradhatott.

Én azt hiszem, hogy azok a magyar százezrek, akik a közelmúltban és az idén is itt, a mi hazánkban üdvözölhették és szívből üdvözölték Hruscsov elvtársat, mint a nagy Szovjetunió Kommunista Pártjának, államának, népének reprezentását és a béke fáradhatatlan harcosát, jól tették és utólag sincs semmi gondolkodni valójuk ezen. Számunkra pedig az a lényeges és döntő, hogy

a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköz- társaság kormányának álláspontja az ismert kérdésekben a béke, a békés egymás mellett élés kérdésében, a szocialista országok egységére való törekvésben, a nemzetközi munkásmozgalom ismert kérdésében egy hajszálnyit sem változott, és nem fog változni ezután sem

— mondotta Kádár elvtárs.

Hangsúlyozta, hogy a magyar kommunisták, a szocializmus ügyét szívén viselő minden magyar ember mindig tisztelettel, mindig szeretettel, jó elvtársi együttműködésre való készséggel találkozik és dolgozik azokkal, akik a nagy Szovjetunió Kommunista Pártját, a nagy szovjet államot, a nagy szovjet népet képviselik. Ök a mi népünk leghűségesebb szövetségesei, legerősebb támaszai a nemzetközi életben.

Azok a tisztelt szovjet elvtársak, akik most a vezető poszton felváltották Hruscsov elvtársat, Brezsnyev elvtárs, illetve Koszigin elvtárs, előttünk ismert emberek, barátaink, barátság fűz össze velük bennünket, ők ugyanannak a fő politikai vonalnak ismert képviselői, munkálói voltak ez ideig is, ami mellett most az SZKP és kormánya ismét hitet tett, mondván, hogy a XX. kongresz- szus, a XXI. és XXII. kongresszus, a nemzetközi életben pedig a béke megőrzése a haladás erőinek egysége, vezérli őket. Ez így van, _nem változott. Ez változatlanul így lesz tovább a magyar—szovjet viszonyban is — hangsúlyozta nagy tetszéssel, hosszan tartó tapssal fogadott beszéde végén Kádár János elvtárs.