Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-18 / 245. szám

t «épe 4'eS6fl «épe

I *£pe te Cö.

Körmönfont nyelv

A MÜL.TKCRIBAN egy megyei értekezleten vettem részt. Igen komoly dolgokról esett ott szó, s tartalmát tekintve nem is igen lehetett volna kifogást támasztani a felszólalások ellen. Mindenki felelősséggel beszélt, ám a hozzászólok kifejezéseiben igen furcsa dolgok keveredtek. Mintha szándékosan akarták volna egy kicsit ködösen elmondani, kifejteni gondolataikat. Pedig csak a megszokottság, a beszédfordulatok gépies használata volt az oka a „körmönfont” szójárásnak.

Például ezt hallottam: „Ha szükség lesz rá, akkor az őszi forgalomban gépkocsi átcsoportosítást fogunk eszközölni." Mi az, hogy eszközölni? Kérdi a magyar nyelven beszélő ember. Egjszerűen úgy kellene mondani, hogy „átcsoportosítjuk a gépkocsikat”. Egy másik felszólaló így fejezte be szavait: „Azért kívántam elmondani, hogy...” Holott nem csak kívánta, de el is mondta, amit szándékozott, tehát helyesebb lett volna így zárni beszédét: „Mindezt azért mondtam el, mert...” Volt, aki nem azt mondta valamire, hogy „nagy jelentőségű”, hanem, hogy „nagy jelentőséggel bír”.

Akadt, aki úgy vélte, hogy a járulékos beruházások „folyamatban vannak”, nem pedig készülnek, épülnek stb. Egy minisztériumi kiküldött állandóan a problémák „lerendezéséről” beszélt, de nyilván nagyon zavarba jött volna, ha valaki megkérdezi tőle, hogyan képzeli ezt el... Mert az hagy- ján, hogy folyton problémát mondunk amikor gondokról, bajokról, hiányosságokról stb. van szó, de az már egészen különös, ha valaki ezt még „le is akarja rendezni”. Ahelyett, hogy elintézne vagy megoldana valamit.

Bonyolítjuk az egyszerűt, túl komplikáljuk — kedves nyelvőr társak elnézést az idegen kifejezésért, de erről még más alkalommal szintén elmondom véleményemet — az egészséges, tiszta beszédet. Néha viszont el is szürkítjük. Ugyanazon az értekezleten, de sokszor hangzott el ez a furcsa, de lassan már megszokott kifejezés: „üzemel”. Nálunk lassan már minden „üzemel”. Üzemel az óvoda, a nyár, üzemel a büfé, a művelődési ház, ahelyett, hogy működne — s majdminden „beindul”, holott az indul, működni kezd, munkához lát kifejezésekben is válogathatnának a csudabogár szó használói.

Csakhogy ehhez egy kis figyelem kellene, s arra volna szűk- ág, hogy ne csak olvassunk szépen beszélő nagy íróinktól, hanem tanuljunk is tőlük. Mert érdemes.

„Elhull a virág, eliramlik az élet” — írta nagy költőnk. Petőfi Sándor, a „Szeptember végén” halhatatlan strófa: ban amit a kifinomult ízlésű Kosztolányi Dezső is méltán tekintett a magyar líra legszebb sorának. Az ezerarcú és hangulatú ősz ihlette ezt a Petőfi-verset, az ősz, melynek varázsától éppen úgy nem szabadulhat a lírikus, mint a szántó-vető ember, az iskolát kezdő diák, vagy a sárguló leveleken andalgó szerelmespár. A nyártól való búcsúzás, a télre készülődés, a betakarítás szorgos időszakát jelentik az őszi hónapok. S az elmúlás melletti borongás mellett a bizakodó jókívánságokét: érleljenek a vénasszonyok nyarának sugarai a szüreti puttonyokba minél dúsabb termésű, minél édesebb gerezdeket!

A kecskeméti Műkert sárguló pázsit-szigetén állította fel Faluhelyi József festőművész, festőállványát. Alkotásra sarkall a magány, s egyáltalán: lehet-e ilyenkor szebb, méltóbb modellt találni a természetnél formában és a színek kaval- kádjában? „Nem, nem lehet” — válaszolta a festő miközben a fák bronzbarna lombkoronái, a levelek, a hallgató bokrok, a füvek, a virágok — sorban a vászonra kerültek...

Csehov, Dürenmatt, Hemmig- way, vagy Lengyel József- könyv? — Próbáltuk ellesni a választ a betűtengerbe mélyülő szemekből. Egyik sem! Sajó Ida lajosmizsei és Bíró Erzsébet hetényegyházi tanítónő egyetemi vizsgájára, illetve a másnapi környezetismeret órára készül. Ritkán zavarja meg a csendet itt a Vasútkert lombjai alatt az állomáson pöfögő, ziháló mozdonyok hangja. Érdemes kihasználni a vonatindulásig az időt a friss, egészséges levegőn. A lombok közül néha bekukvcskál a könyvek lapjaira a kíváncsi napsugár

__

*

Ok

tóber a strandon. Bizony, a nyárnak már csak egyetlen hírmondójával találkoztunk az ebédszünetet kihasználó fürdőruhás, napozó lány személyében. Elárulta azonban, hogy ő sem „hivatásos” strandoló, hanem a Kecskeméti Vízmű Vállalat dolgozója. A kertészbrigád tagja, amely építi a strand melletti új, 1,5 holdas parkot és játszóteret. Körös-körül ültetik és pótolják a fákat, a virágokat, vetik a fűmagot, egyszóval: a strandon már most, a jövő nyári szezonra készülnek.

Tucatnyi teherautó, közel húsz lovaskocsi szállítja a Vasút utcai TVZÉP-telefh-ől a fát, a szenet, ahol több mint 50 ,,szenesember” dolgozik. „Va- csihegyre, Kávai Pálnak és Bíró Rózsának visszük ezt a kétszer 15 mázsás rakományt" — válaszolta a képünk előterében látható két rakodómunkás: Seres János és Balogh József És ilyenkor ősszel mit is kérdezhetnénk Fogéi Ferenc telepvezetőtől, mint azt: Lesz-e legendő tüzelőnk télire? „Fel- ilenül — hangzott a bizakodó ■álasz — hiszen mostanáig 'mnyi szenet és fát vásároltak i magányosok és a közületek, xint tavaly egész évben — díszesen hét ezer tonnát! S a na- 'kban újabb 200 ezer tonnás élt várunk, tehát ezután sem jünk zavarba.”

bíbor Gyula és Pásztor Zoltán riportja.

= irodalmi pályázatot hirdetett községük felszabadulásának huszadik évfordulója tiszteletére a garai József Attila úttörőcsapat. Az expedi- ciós őrsöktől számos érdekes írás érkezett a csapatparancsnoksághoz. A kis úttörők írásait október 19-én, ünnepélyes csapatgyűlés keretében értékelik és ekkor kerül sor a győztes pályamű felolvasására is.

*

— LEVELEZNI SZERETNÉNK valamelyik bajai általános leányiskola Hóvirág, Ibolya, vagy Rózsa őrsével — írja szerkesztőségünkhöz címzett levelében Balogh Erzsébet, a hetényegyházi 3192. számú Móricz Zsigmond úttörőcsapat vezetője. — Kérjük, hogy a bajai pajtások írjanak nekünk az iskolai úttörőmunkáról, és postafordultával mi is tájékoztatjuk őket a hetényegyházi úttörők életéről.

*

— SZOVJET PIONÍROK és

magyar úttörők négy tusa-vetélkedőjét és kézilabdabajnokságát rendezik meg október 24-én, szombaton délután a Kiskunfélegyházi Honvéd SE sporttelepén. A hazaiak csapatában mind a hat kiskunfélegyházi iskola úttörői képviseltetik magukat.

*

— FELSZABADULÁSI FÁKLYÁS STAFÉTA. Mintegy harminc K1SZ- szervezet és úttörőcsapat hálaszalaga kerül majd a zászlóra és a fáklyára, melyet október 25-én visz a félegyházi járás valamennyi községébe a kiskunsági terület felszabadulásának huszadik évfordulója tiszteletére rendezett úttörőstaféta. A hálastaféta az első — a kiskunfélegyházi járáshoz tartozó — felszabadult községből, Pálmonostorá- ról indul.

*

— A BÜKK-HEGYSÉG és környékének nevezetességéit tekintették meg a kecskeméti 1429. számú II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat tagjai kétnapos országjáró útjuk során; amelyről a hét közepén érkeztek vissza.

□ ÜTTÖRÖK ÉS A SZŐLŐTELEPÍTÉS. Ezekben a napokban a bácsalmási úttörők a helyi Táncsics Termelőszövetkezet homokos földjein segítenek a földmérnököknek a közös gazdaság szőlőtelepítési területének felmérésében. A mérnökök — mint tudósítónk, Molnár József leveléből kitűnik — nagyon elégedettek a pajtások munkájával,

*

— Egy jól sikerült találkozó kapcsán. A hetényegyházi úttörők másfélórás műsorral kedveskedtek a község korosabb lakóinak az öregek napján. A találkozó egyik kedves pillanata volt, amikor az úttörők ígéretet tettek a család nélkül maradt, beteges, idős embereknek, hogy a jövőben rendszeresen segítenek majd nekik a ház körüli nehezebb munkák elvégzésében.

*

— Helyesbítés. Téves tájékoztatás alapján a közelmúltban egyik hírünkben azt írtuk, hogy a tisza- kécskei úttörők is részt vettek Sántha Mihály kisfiának névadó ünnepségén. A hír helyesen: Az úttörők Bagi Mihály és Sánta Erzsébet kisfiának névadó ünnepségén vettek részt. — A tévedésért az érdekeltek elnézését kérjük.

*

— Hadijátékot, számháborút,

expedíció« őrsi vetélkedőt rendeznek október 22-én a kiskun- halasi úttörők. A nagyszabású versenyen mind az 1500 kiskun- halasi pajtás részt vesz.

PETŐFI NÉPE

A Magyar Szocialista Munkáspár Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja

a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazé»4 Szerkeszt 5ség;

Kecskemét, Városi Tanácshá2 Szerkesztőségi telefonközpont 26-19, 25-16.

Szerkesztő bizottság: 10-38 Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal:

Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09.

Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető:

a helyi postahivataloknál és kézbesítő knéi.

Előfizetési díj i hónapra 13 főm.

Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: n-as. tade*: 25 065,

ŐSZI KÉPEK