Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-16 / 243. szám
Világ proletárjai, egyesüljétek! A MAGVAK. SZOCIALISTA MWWKÄSPÄR.V BA(pS" KtSKVAM MÉRVE! LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM Ara 60 fillér 1964. OKTÓBER 16, PÉNTEK 400 EZER HEKTOLITERÉ a szőlő- és mustfelvásárlás eddigi mérlege Az idei szüret helyzetéről, gondjairól kértünk felvilágosítást Benei Sándortól, az Állami Pincegazdaság Alföldi Üzemének igazgatójától. — Az utóbbi napok esőzései ■— mondotta az igazgató — nem okoztak számottevő károsodást megyénk szőlőterületem. A kadarkatermő vidékeken egyébként már a termés java részét betakarították. így például Kiskőrösön és környékén a szüretnek már a kétharmad részén túljutottak. Tiszakécske közös gazdaságai is mintegy 25 ezer mázsányi szőlőt adtak már át a helybeli pincészetnek. Eddig 400 ezer hektolitert kitevő mennyiségű szőlőt és mustot adtak át vállalatunk telepein a termelők. Ez a fele a felvásárlásra tervezett mennyiségnek. Sietségre, kapkodásra semSzocialista államunk továbbfejlődésének, az egyetemes népi önkormányzat kialakulásának igen fontos előfeltétele a szocialista demokratizmus egyre szélesebb körű kibontakozása. Ennek a folyamatnak az útját jelzi, hogy a társadalmi szervek mindinkább részt vesznek az államigazgatási tevékenységben, az államhatalom gyakorlásában. A lakosság egyre szélesebb rétegei kapcsolódnak be közvetlenül is a közügyek intézésébe. Erre nagyon alkalmas többek között a társadalmi bíráskodás rendszere, amelyet a VIII. pártkongresz- szus határozata nyomán az 1962. évi 24-es számú törvény- erejű rendelet új, szélesebb alapokra helyezett. Ez a jogszabály megteremtette azokat a feltételeket, amelyek biztosítják, hogy a lakosság közvetlenül is bekapcsolódhat a hatalom gyakorlásába, a bíráskodásba. A társadalmi bíráskodás lehetőséget teremtett ahhoz, hogy egy-egy vállalat, intézmény, vagy szövetkezet valamennyi dolgozója együttesen vegyen részt a szocialista erkölcs kialakításában és megszilárdításában, s azoknak a helyes útra térítésében, akik vétenek a társadalmi együttélési szabályok, az íratlan törvények ellen. Megyénkben a múlt év december 31-ig 112 társadalmi bíróság alakult, ezeknek azonban mindössze 82 százaléka működött ténylegesen is. A többi egyáltalán nem fejtett ki tevékenységet. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a gazdasági vezetők, a szak- szervezeti bizottságok, de maguk a társadalmi bíróságok tagjai sem látják még mindenütt helyesen ennek az intézménynek a szocialista tudat formálásában betöltött ' fontos szerepét, s azt, hogy mennyivel nagyobb hatású, mint az adminisztratív eszközök. A tétlenség másik fő oka, hogy a szakszervezeti bizottságok és a gazdasági vezetők még sok helyen nem alakítottak ki olyan kapcsolatot, amelynek eredményeként több ügyet utaltak volna a társadalmi bíróságok hatáskörébe, igényelték volna ennek a választott szervnek a munkáját, ami szintén összefüggésben van jelentőségük felismerésének hiányával. Ebből fakad az a hiba is, hogy a társadalmi bíróságok sem a szákszervezeti bizottságoktól, sem pedig más szervektől nem kapják meg azt a segítséget. A társadalmi bíráskodás ereje amelyet joggal elvárhatnának. A megye üzemeiben, vállalatainál működő társadalmi bíróságok 1963-ban mintegy 150 fegyelmi ügyet tárgyaltak, ami nagyon kevés. A tapasztalatok szerint ugyanis több olyan eset lett volna, amelyet a társadalmi bíróságok elé kellett volna vinni. A csekély ügyforgalomnak több oka van. Ilyen például, hogy a szakszervezeti bizottságok sok helyen nem értesülnek kellő időben a fegyelmi ügyek megindításáról, Így nincsenek abban a helyzetben, hogy eljárást kezdeményezhetnének. A gazdálkodó szervek vezetőinek egy része — téves szemléletből kiindulva — a fegyelmi hatósági jogkört nem hajlandó megosztani a társadalmi bírósággal. Egyesek lebecsülik a kollektív bíráskodás eredményességét, hatásosabbnak tartják a valóban gyorsabb és rövidebb fegyelmi utat. Mások pedig nem bíznak abban, hogy a társadalmi bíróság az ügyben megfelelő döntést hozhat, olyat, ami arányban áll az illető által elkövetett hanyagsággal, illetve kisebb fokú bűncselekménnyel. A működő társadalmi bíróságok eljárása a lefolytatott vizsgálatok nyomán azt mutatja, hogy a dolgozók általában- elégedettek az intézkedésekkel. Elítélik az eljárás alá vont személyek magatartását, a munkafegyelem ellen vétőket. Ott, ahol ezek a választott szervek többször és nagyobb nyilvánosság előtt tárgyaltak, az általános nevelőhatás eredményeként a fegyelmi vétségek lényegesen csökkentek. A tapasztalat azt v mutatja, hogy maguk a dolgozók is hatásosabbnak érzik a társadalmi bírósági eljárást. Nem egy esetben fordult már elő például, hogy az illető inkább önkényesen kilépett a vállalattól, semhogy munkatársai előtt feleljen tetteiért. Kétségtelen, hogy még sok fogyatékosság van a társadalmi bíróságok működésében, ennek ellenére az eredmények azt mutatják, hogy szükség van rájuk és jó irányban fej lödnek. Ahhoz azonban, hogy teljes mértékben betöltsék szerepüket, s hivatásuk magaslatán álljanak, elengedhetetlenül fontos, hogy azok a szervek, amelyek erre hivatottak, minden segítséget, támogatást megadjanak a dől gozók e választott szervének, a társadalmi bíróságoknak. Dr. Bodóczky László, a megyei bíróság elnöke mi ok sincs, hiszen a szüreti időszaknak a közepe táján járunk. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a mező- gazdaság egyéb ágaiban is még számos más, jelentőségére nézve hasonlóan fontos és sürgős teendő vár elvégzésre. Éppen ezért a szedés ütemességét megfelelően szem előtt kell tartaniuk a közös és a háztáji gazdaságok termelőinek egyaránt. Az utóbbi hetek során a szállítást illetően valamelyest javult a helyzet. A MÁV, a lehetőségekhez mérten, igyekszik minél több vagont rendelkezésre bocsátani, s az AKÖV is jelentős mértékben — mintegy 150 tehergépkocsival — veszi ki a részét az áruszállításból. Végezetül szóljunk a sok gondot okozó — és talán a „legfo- gósabb” — kérdésről, a tárolásról is. Ennek közismert nehézségeit jelentősen enyhíti majd az a körülmény, hogy a termés elhelyezése során — a korábbi évekhez hasonlóan — nem csupán a megyében levő tárolóhelyekkel kell számolnunk. Sor kerül majd mintegy félmillió hektoliter termésnek a megyén kívüli tárolására is — fejezte be a tájékoztatást Benei Sándor. J. T. Hazánkba érkezett Jumzsagijn Cedenbal A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására csütörtökön baráti látogatásra, Budapestre vendégeket Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, az Fehér Lajos elvtárs üdvözli a Nyugati pályaudvaron Jumzsagijn Cedenbal elvtársat érkezett Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköz- társaság minisztertanácsának elnöke és családja. A záhonyi határállomásra a vendégek elé utazott Losonczi Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, földművelésügyi miniszter, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője és Pataki Sándor, a Külügyminisztérium megbízott osztályvezetője. Ugyancsak a határon várta a vendégeket B. Uasceren, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A Nyugati pályaudvaron a MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kádár Jánosné, Sarlós István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője, Venéczi János, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára és Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese fogadta. A pályaudvari fogadtatásnál ott voltak a Mongol Népköz- társaság budapesti nagykövetségének tagjai, valamint a Szovjetunió* ‘ magyarországi nagykövetségének képviselői. Tízmillió forinttal nőtt a szolgáltatások értéke Kilenc hónap munkáját értékelte a KISZOV választmányi ülése Kibővített választmányi ülést tartott a Kisipari Szövetkezetek Bács megyei Szövetsége tegnap Kecskeméten, a megyei tanács kultúrtermében, amelyen megjelent dr. Kertai Tibor, az 0K1SZ Titkárság főosztályvezetője, Szabó Ferenc, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, Brachna János, a ME- SZCV elnöke, Szabó Ferenc, a KI ŐSZ megyei elnöke és Sza- mosvólgyi József, az MNB megyei igazgatóságának osztály- vezetője. Az ülés vendégeit, a szövetség választott vezetőségét, valamint a ktsz-ek megjelent elnökeit, párttitkárait Fodor Mária, a K1SZCV elnökhelyettese üdvözölte, majd Fekete László, a K1SZÜV elnöke számolt be a kisipari termelőszövetkezetek háromnegyedévi munkájáról és a háttá le vő hónapok legfontosabb feladatairól. Kiemelte, hogy a megye szövetkezeti iparának 1964. évi terve 10 százalékkal magasabb a tavalyi tényszámnál, a ktsz-ek termelésének értéke idén előreláthatólag megközelíti a 600 millió forintot. A háromnegyed év eredményeit értékelve megállapította, hogy a szövetkezetek 67 millió forinttal termeltek többet, mint 1963 hasonló időszakában. Teljesítették a belkereskedelmi tervet, export-előirányzatukat 20 százalékkal, helyi ipari tervüket pedig 7 százalékkal szárnyalták túl. A lakosságnak nyújtott szolgáltatások értéke az 1963. évihez viszonyítva 10 millió forinttal növekedett. A szövetkezeti építőipar a nehézségek ellenére eleget tett vállalt kötelezettségének. A legnagyobb gondot a géphiány okozta. Az igényelt 49 építőipari gépből mindössze nyolcat kaptak meg eddig a ktsz-ek. Nem volt megfelelő az anyag- ellátás sem, és hiány mutatkozott szállítóeszközökben. Az elnök külön felhívta a jelenlevők figyelmét arra. Rogy a negyedik negyedévben minden erejüket latbavetve fáradozzanak azon, hogy a szövetkezeti építőipar teljesítse 40 millió forint értékű kislakásépítésd tervét. Biztatóan alakult az exporttervek teljesítése az elmúlt hónapokban. Az 1964-re előirányzott 31 millió forintból szeptember végéig 28 millió forintot valósítottak meg a ktsz-ek. A jövőben — hangsúlyozta az előadó — mintegy 50 százalékkal kívánják növelni a megyei szövetkezetek exportját. A továbbiakban a gazdasági mutatókat elemezte a KISZÖV elnöké. Rámutatott, hogy' számos ktsz nem teljesítette nyereségtervét. Ez annak a következménye, hogy egyes gazdasági vezetők még mindig csak a terv mennyiségi teljesítését tartják szem előtt, pedig a költségelőirányzat betartása is elsőrendű feladat. A szolgáltatási tevékenység fejlődését jól szemléltetik a következő adatok: A megye ktsz-ei idén csaknem 95 millió forint értékű munkát végeznek a lakosságnak. A továbbiakban nem a részlegek számának növelésével, hanem a meglevők korszerűsítésével, emelik elsősorban a szolgáltatási munka színvonalát. Egy érdekes kezdeményezésről is beszámolt Fekete László. A kisebb községekben egy-két dolgozót foglalkoztató úgynevezett „gebines” javító-szolgáltató részlegeket hívnak életre. Befejezésül Fekete László arról szólt, hogy nem elég tervszerűen valósultak meg a termelést fejlesztő beruházások az elmúlt hónapokban. Az év végéig központi feladat tehát, hogy a rendelkezésre álló ösz- szeget a lehető leggazdaságosabban használják fel a szövetkezetek. A beszámolót követő vita során felszólalt dr. Kertai Tibor, az CKIS2 Titkárság főosztály- vezetője, Szabó Ferenc, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, Szamosvölgyi József, az MNB Bács megyei Igazgatóságának osztályvezetője, Alszegi József, a Bajai Vas- és Fémipari Ktsz elnöke, He- rédi Kálmán, a Jánoshalmi Vegyes- és Építő Ktsz elnöke, Gavlik Károly, a szövetkezet párttitkára, Greif Béla, a Kalocsai Fa- és Építő Ktsz műszaki vezetője, Gárdonyi Herman és Nagy Sándor, a Kiskőrösi Vegyes- és Építő Ktsz elnöke, illetve párttitkára, Laki László, a Bajai Lakberendező és Építő Ktsz elnöke, Lavati János, a Keceli Vegyes- és Építő Ktsz el/nöke és dr. Csorba Gyula, a KISZÜV jogi irodájának vezetője. Végezetül a KISZÜV választmány határozati javaslatot fogadott el, amely célul tűzi ki az 1964. évi tervfeladatok teljesítését, különös tekintettel a minőségi és gazdaságossági mutatók betartására. B. D.
