Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-13 / 215. szám

8. oldal 1964. szept. 13, vasárnap Ciprus és a török - görög viszály A kongói megbékélés Dél-vietnami változások AZ ELMÚLT vasár­nap nem volt munka­szünet a diplomáciában: Az a tény, hogy vasár­EGY H ÉT A KÜLPOLITIKÁBAN zül a kongói helyzetre egyformán felhívták a közfigyelmet az afrikai egvségszervezet minisz­Hruscsov fogadta Radhakrisnant Szombaton délelőtt a Kreml­ben Nyikita Hruscsov fogadta Radhakrisnant. A megbeszélé­sen ott volt az indiai elnök kí­sérete és Andrej Gromiko, szov­jet külügyminiszter. Hruscsov és Radhakrisnan megtárgyalta a szovjet—indiai baráti kapcsolatok további fej­lesztésének kilátásait. A szívé­lyes hangú eszmecsere során érintették a mai nemzetközi helyzetet is, különös tekintettel a kölcsönös érdeklődésre szá- mottartó délkelet-ázsiai problé­mákra. Az indiai elnök szombaton délelőtt megkoszorúzta a Lenin- mauzóleumot. Radhakrisnan szombaton ebé­det adott Mikojan, s a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének elnöke tiszteletére. Szovjet részről Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke. Voronov, az OSZSZSZK Minisztertanácsá­nak elnöke, Gromiko külügymi­niszter, Malinovszkij honvédel­mi miniszter és más személyi­ségek vettek részt az ebéden. Befejezte munkáját a Nemzetközi Űrhajózási Szövetség XY. kongresszusa VARSÓ (MTI) Szombaton befejezte munká­ját a Nemzetközi Űrhajózási Szövetség (IAF) XV. kongresz- szusa. Tudósok véleménye sze­rint 1975-ben nemzetközi őr- kutató laboratóriumot küldenek a Holdra. Az e problémával kapcsolatos kérdések ülésén is­mertették azokat a terveket, mely szerint először három em­ber 90 napig, majd 18 ember két évig dolgozna a Holdon a laboratórium felállításán, azon­ban egy személy sem maradna fél évnél hosszabb ideig a Hol­don. Az ott-tartózkodást atom­erőmű tenné lehetővé. Egyetlen személy sem távolodhatna azon­ban el az állomástól néhány száz méternél messzebb. A tudományos kutatóállomás kö­rülbelül 1980-ban kezdené meg munkáját. A kongresszus különböző bi­zottságaiban az űrrepülés egyes feladatairól tárgyaltak. E gya­korlati kérdésekhez kapcsoló­dott a két magyar küldött, Ka­tona Zoltán és- Richter Nándor előadása is. Á Biztonsági Tanács ülése •r mr Őszi feladataink (Folytatás az 1. oldalról) magmintát gyorsan megvizsgál­janak és rövid időn belül érte­sítsék a tsz-eket az eredmény­ről. A magas terméshozamnak — az elegendő és jó minőségű vetőmag mellett — nagyon fon­tos tényezője a megfelelő mennyiségű és összetételű mű­trágya. Ebben az évben mégis több megyében jelentős mennyi­ségű foszfor és káli műtrágyá­ról akartak lemondani a ter­melőszövetkezetek. Olyan helytelen nézet alakult ki, hogy ezeknek a hatóanya­goknak használata egyes me­gyében nem gazdaságos. Más megyében viszont úgy véleked­nek, hogy a túlzott nitrogén műtrágyázás okozta bizonyos mértékig helyenként a gyen­gébb gabonatermést. Sok évi tapasztalat és kísérleti ered­mény igazolja, hogy — a jelen­legi agrotechnikai színvonal mellett — helyes a műtrágyák kialakult nitrogén—foszforká­lium aránya. (Ez az arány 1:0,7:0,5.) A nitrogén jelenlegi mértékű használata csak akkor nem hozza a várt eredményt, ha az egyoldalú és .nem páro­sul kellő mennyiségű foszfor és káli kiegészítéssel. A vetési munkálatok mellett nem érdektelen szólnunk né­hány más nagy jelentőségű ten­nivalóról is. így például nagyon fontos, hogy — a korai beta­karítás lehetőségét kihasználva — időben lekerüljön a földről a magnak termelt pillangós ta­karmány, a burgonya, a napra­forgó és a rostnövény. Külön gondot jelent a kukorica és a cukorrépa betakarítása. A cu­korrépával bevetett terület majdnem 30 ezer katasztrális holddal nagyobb, mint tavaly volt. A terméskilátások sem rosszak. A cukorgyárak fo­lyamatos munkája és a mező- gazdasági üzemek késő őszi munkatorlódásának elkerülése érdekében a múlt évinél na­gyobb területen szükséges ko­rábban megkezdeni a répasze­dést. A korai kiszedés miatt kieső termésmennyiség értékét pótolja az a felár, amelyet a korábban átadott répáért fizet­nek a cukorgyárak. Szólhatnék még az istállótrá­gya kihordásának és beszántá- sának fontosságáról, az ősszel elvégzett mélyszántás termés­fokozó hatásáról, a sok jó siló készítésének hasznosságáról. Ámde ezek ma már nem is­meretlenek a mezőgazdasági üzemek vezetői és dolgozói előtt. Annyit azonban feltétlenül hozzá kell még tennem az el­mondottakhoz, hogy a vetés jó előkészítése mellett, a jelenlegi kedvező időt használják ki job­ban az üzemek a mélyszántás gyors fására, mert a gabonave­tés nagyobb arányú megindu­lása után erre már nem sok erő jut. Később pedig az idő­járás szólhat közbe. Az a roppant nagy feladat, amely az elkövetkezen­dő hetekben vár teljesítésre, megkívánja a mezőgazdaság és a vele együttműködő iparágak valamennyi dolgozójának teljes erejét, összefogását, hogy az idei termés megóvásával együtt megalapozhassuk a jövő évi eredményeket is. Izinger Pál Walter Ulbricht belgrádi látogatásáról BELGRAD (Tanjug) Walter Ulbricht, a Német De­mokratikus Köztársaság Állam­tanácsának elnöke, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára ha­zatérőben bulgáriai látogatásá­ról, Belgrádban találkozik majd Joszip Broz Tito köztársasági elnökkel, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének főtitkárá­val. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megkezdte a vitát a Törökor­szág által a görögök katonai in­tézkedései, Görögország által pedig a Törökországban élő gö­rögök ellen hozott intézkedések miatt benyújtott panaszokról. A Biztonsági Tanács mindkét fél küldötteit meghallgatta, majd részletes vita következett, melynek során elsőnek Morozov szovjet küldött szólalt fel, han goztatva, hogy a Földközi-ten­ger térségében kialakult feszült helyzet néhány NATO-ország Ciprus belügyeibe történt be­avatkozásának a következmé­nye. A Törökországban élő gö­rögök tömeges kitelepítése igen kedvezőtlen benyomást kelt minden elfogulatlan emberben . A szovjet küldött ellenezte azt a török javaslatot, hogy a Biz­tonsági Tanács küldjön tény­megállapító bizottságot Ciprus­ra. Ez felesleges intézkedés lenne, minthogy a szigeten je­lenleg is az ENSZ számos meg­bízottja tartózkodik. Morozov végül hangoztatta, hogy mielőbb meg kell szűnnie Angol—malaysiai „munkamegosztás“ Indonézia megtámadásának előkészítésére LONDON (MTI) Az angol kormányhoz közel­álló megfigyelők rámutatnak:“ A nagy ütőerőt képviselő brit haditengerészeti egységek és stratégiai bombázókötelékek fo­lyamatban levő átirányítása és összpontosítása Malaysia térsé­gében nyilvánvalóan nem a dzsungelekben meghúzódó par­tizánok ellen irányul, hanem az a feladatuk, hogy „szükség esetén megtorló csapást mérje­nek Indonéziára”. A brit stra­tégiai légierőhöz tartozó négy Vulcan mintájú atombombázó gép már pénteken megérkezett az adeni támaszpontra, Canber­ra és Shackleton mintájú fel­derítőgépek kíséretében. Je­lentések szerint készenlétben állnak, hogy 18 órán belül Singapore-ba érjenek „hadmű­veleti feladatuk végrehajtásá­ra”. Szombati lapjelentések ar­ról számolnak be, hogy a Vic- torius nevű 30 000 tonnás re­pülőgép-anyahajó egy nyugat­ausztráliai kikötőből úton van Singapore felé, két fregatt és két romboló kíséretében. A brit katonai mozdulatokkal párhuzamosan már tizedik nap­ja folyik az Indonézia elleni „megtorló” támadás diplomá­ciai és politikai előkészítése. A kormánypárti sajtó hírmagya­rázataiból világosan kiderül: A brit—malaysiai „munkamegosz- flás” keretében a Kuala Lumpur-i bábkormánynak az a feladata, hogy az ENSZ fórumán „agresz- szióval” vádolja Indonéziát, a brit kormány viszont a katonai erőt biztosítja „az agresszor megbüntetésére”. „Most már nyilvánvaló — állapítja meg a Times katonai szemleírója —, hogy Délkelet- Ázsiában közvetlenül fenyeget az a veszély, hogy az indonéz— malaysiai szembenállás átcsap nyílt háborúba. A brit kormány úgy látszik el van szánva, hogy bármilyen újabb agresszió ese­tén Indonéz területen levő ka­tonai célpontok ellen intéz meg­torló támadást. a NATO-államok beavatkozásá­nak, és fel kell hagyni a török fegyveres beavatkozással való fenyegetőzésekkel, ha azt akar­ják, hogy a Földközi-tenger ke­leti részében biztosítva legyen a nemzetközi béke és biztonság. A Biztonság Tanács ülése ma­gyar idő szerint röviddel pén­tek éjfél után ért véget anél­kül, hogy a görög és török pa­nasszal kapcsolatos újabb ülés időpontját kitűzték volna. Johnson fogadta David Rockefellert WASHINGTON (MTI) Johnson elnök pénteken fo­gadta David Rockefeller New York-i bankvezért, aki — mint ismeretes — nemrég Moszkvá­ban járt és megbeszélést foly­tatott a szovjet—amerikai ke­reskedelem fejlesztésének kér­déseiről Hruscsov szovjet mi­niszterelnökkel. A Fehér Ház­ból távozóban Rockefeller kö­zölte az újságírókkal, hogy Johnson nagy érdeklődést ta­núsított jelentése iránt, s külö­nösen az érdekelte, hogy Hrus­csov véleménye szerint fokozni kell az amerikai—szovjet keres­kedelmet. Hruscsov véleménye az volt — mondotta Rockefel­ler—, hogy bár a szovjet—ame­rikai kereskedelem a Szovjet­unió szemszögéből nem létfon­tosságú, annak fokozása mégis javítaná a két ország politikai kapcsolatait is. fl bonni ultrák Peking felé fordulnak A Deutsche National-Zeitunc und Soldatenzeitung című szél­sőjobboldali nyugatnémet lap „Újraegyesítés Kína révén,” cí­mű elsőoldalas cikkében hang­súlyozza, hogy „A kínaiak Bonn megnyerése érdekében elmentek a lehetőség legvégső határáig.” A cikk szerint Erhard „elrontja a dolgot” két nagyhatalommal, amelyek „természetes szövetsé­gesnek kínálkoznak az NSZK részére. E két nagyhatalom Franciaország és Kína”. A Rheinischer Merkur, a CDU jobbszárnyának szócsöve ugyan­csak elsőoldalas cikkben hang­súlyozza: „Ki kell használni Pekingnek a potsdami egyez­mény ellen intézett támadásait.” téri tanácsának Addisz Abeba-i tárgyalásai és a kongói események. Míg a népfelszabadító had­sereg újabb katonai sikereket ért el, s míg Stan- leyville-ben népi kormány megalakítását jelen­tették be, Csőmbe jelenlétében az etiópiai fővá­rosban tanácskozó afrikai miniszterek a kongói kérdés megoldásának útjait-módjait keresték. A gyarmatosítók (elsősorban az amerikaiak és a belgák) segítségével Kongóban hatalomra segí­tett Csőmbe minden sértődési jelenete sem aka­dályozta meg, hogy 27 szavazattal (6 tartózko­dás mellett) az egységszervezet tanácsa határig zatokat hozzon Kongó ügyében. Többek között felszólították Csombét, azonnal vessen véget a zsoldostoborzásnak, eressze szélnek a „szörnyűe­ket” (így hívják a Kongóban csatasorba állított volt idegenlégiósokat, egykori SS-eket és dél­afrikai afrikandereket). Kenyatta kenyai minisz­terelnök vezetésével pedig bizottságot hívtak életre, amely a kongói megbékélésen igyekszik fáradozni. A HARMADIK „érzékeny pont” mai vilá­gunkban: Dél-Vietnam. A háború tovább tart, de a nyugati hírforrások is a szabadságharcosok megismétlődő sikereiről számolnak be, s így egyáltalán nem meglepő, hogy a jelentéstételre hazalátogató Taylor tábornok, az USA saigoni nagykövete, már borúlátó módon nyilatkozott. Elismerte, hogy a felszabadító hadsereget nem tudják legyőzni, s nem tartotta már kizártnak, hogy a dél-vietnami háborút tárgyalások révén fejezzék be. Közben tragikomédiába illő események adód­tak Dél-Vietnam fővárosában: hol az egyik, hol a másik tábornok jutott pillanatnyi előnyhöz a hatalmi harcban, hogy aztán 24 óra elteltével megforduljon a kocka. Az amerikaiak támoga­tásával még mindig Khanh tábornok az, aki újra meg újra felkapaszkodik a hatalom csúcsá­ra, de ma már papíron meg kell osztania jogait Minh tábornokkal (amolyan köztársasági elnök­féle) és Khiem tábornokkal. (Az utóbbi hadügy­miniszter volt. akit a héten állítólag háziőrizet­be is vettek, de egyetlen nap elmúltával ismét úgy jelent meg a színen, mint a vezető hármas sgyik tagja.) nap is ülésezett két fontos nemzetközi értekez­let, (az afrikai egységszervezet miniszteri taná­csa Addisz Abebában, az arab államfők csúcs- konferenciája pedig Alexandriában), s hogy ugyancsak a múlt vasárnap postázta kérelmét az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívására a ciprusi kérdésben végzetesen és végletesen szem­bekerült két állam, Görög- és Törökország kor­mánya —, eléggé szemléletesen érzékeltetheti, hogy a világban számos probléma vár sürgős megoldásra. A KILENCEDIK hónapja tartó ciprusi huza­vonában egyre élesedik Athén és Ankara viszá­lya. Görögország elsősorban azért fordult újra a Biztonsági Tanácshoz, hogy a világszervezet se­gítségét kérje a küszöbön álló veszélyes fordu­lat előtt. A török kormány azzal fenyegetőzik, hogy kiutasítja a Törökországban élő több mint tízezer görögöt. (Szeptember 16-án jár le a még 1930-ban megkötött görög—török államközi szer­ződés, amely szabályozta görög állampolgárok munkavállalási jogait a török városokban.) Az ankarai kormány védekezés helyett a diplomá­ciai támadás eszközéhez nyúlt, a maga részéről is kérte a Biztonsági Tanács összehívását, hogy ott előterjeszthesse panaszát: a görög hadsereg csapatösszevonásokat hajt végre a görög—török határon. A két országnak egyre hevesebb hangú vitája nem feledtetheti a válság okául szolgáló ciprusi kérdés megoldatlanságát. Az amerikaiak és az angolok gyarmatosító jellegű terve ugyan pilla­natnyilag, látszólag háttérbe szorult, de a ren­dezés igazi lehetőségei nem mutatkoznak meg. Ugyanakkor a görög kormány részéről is nyo­más nehezedik Makariosz kormányára, főleg azért, hogy eltérítsék határozott semlegességi po­litikájától. Makariosz tárgyalásai az EAK-ban, s az a szándéka, hogy minisztert meneszt Moszk­vába, mind nyugtalanították az athéni kormányt, amely a NATO-tagjaként elkötelezte magát az imperialista nagyhatalmaknak. A görög diplo­mácia rosszallása ellenére a ciprusi kereskede­lemügyi miniszter egy küldöttség élén mégis el­indult a szovjet fővárosba. A VILÁG VÁLSÁGGÓCAINAK alakulása kö-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom