Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-13 / 215. szám
Őszi feladataink Világ proletárjai, egyesüljétek! wfőfíTUm A MAGYAR. SZOCIALISTA NVUIOKÄSPÄRT BACS-IÖSKVAM M0&YE1 LAPJA * • Ara HO fillip*' " y>v>i964. szept. 13, vasArnap Tito elnök látogatása a Ganz-MflVflG-ban XIX. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára és felesége, Jovanka Broz, valamint a kíséretükben levő jugoszláv személyisígek szombaton délelőtt a Hősök terén megkoszorúzták a magyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelent volt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Péter János külügyminiszter, Sarlós István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke,' s a politikai élet több más vezető személyisége. (MTI) ★ Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára és felesége Jovanka Broz, valamint a velük együtt hazánkban tartózkodó jugoszláv vendégek szombaton délelőtt a Ganz-M Á VÁG gyárba látogattak el. Részt vett a látogatáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke és felesége, Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Venéczi János, a budapesti pártbizottság titkára. A gyái főépületét magyar, jugoszláv és vörös zászlók díszítették, a kapu fölött magyar és szerb nyelvű felirat köszöntötte a jugoszláv vendégeket. A bejáratnál dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Bapsi Károly, a kerületi párt- bizottság első titkára, dr. Su- hajda József, a kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Csergő János, a GanzMÄVAG vezérigazgatója és Rachfát László, a gyári pártbizottság titkára föladta a látogatókat, KISZ-fiatalok virágcsokrokkal kedveskedtek a vendégeknek, akik ezután az igazgatóság tanácstermébe mentek. Az összejövetelen részt vettek a gyár vezetői, a gyári párt- és tömegszervezetek képviselői, a Ganz-MÁVAG kiváló munkásai. Csergő János vezérigazgató beszámolt a nagy múltú vállalat jelenéről, jövőjéről. A jugoszláv vendégek elismeréssel hallgatták a gyár munkájáról képet adó számokat. — A gyár termékei a világ minden részébe eljutnak. Az utóbbi években jelentősen fejlődtek a gyár kapcsolatai a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal, ahova a gyár á felszabadulás óta Diesel-motoros vonatokat és Diesel-mozdonyokat szállít. Értékes kezdeményezések születtek a jugoszláv üzemekkel való együttműködésre is. Így például jól haladnak a kooperációs tárgyalások a jugoszláviai Djuro Dja- kovics-gyárral, különböző gy ártmányok közös elkészítésére és fejlesztésére. Szó van arról is, hogy a Ganz-MÁVAG részt vállal a vaskapui vízierőmű és á drávai vízierőművek megépítésével kapcsolatos feladatok megoldásából is. Rachfát László, a Ganz- MÁVAG pártbizottságának titkára ezután az üzemi párt- és tömegszervezetek életét ismertette. Ezután gyárlátogatás következett. A vendégek felkeresték a mozdonygyarat. amelynek bejáratánál Suta Gábor, a gyáregység vezetője és Varga Lajos párttitkár fogadta a látogatókat. A vendégek először a mechanikai műhelyeket tekintették meg, s hosszabban időztek a szereidében, ahol az új mozdonyok közül különösen két korszerű konstrukció ragadta meg figyelmüket: egy 750 lóerős Diesel hidraulikus mozdony és egy 3000 lóerős szilícium-egyenirá- nyítós villanymozdony prototípusa. Tito elnök elismerését fejezte ki a gyár munkáskollektívájának a modern konstrukciókért. Az üzemlátogatás a mozdonygyár lemezműhelyében ért véget. A látogatók ezután a gyár ünnepi drzbe öltözött nagycsarnokában találkoztak a Ganz- MÁVAG munkáskollektívájával. A gyűlés több mint hatezer részvevője éljenzéssel, nagy tapssal köszöntötte Joszip Broz TI tót, Kádár Jánost és a többi kedves vendéget. Rachfát János szólt a gyár dolgozóihoz. ★ A jugoszláv államférfiak a szombat délutánt a magyar vezetők társaságában pihenéssel, vadászattal töltötték. Jovanka Broz, Tito elnök felesége és Kádár Jánosné felkereste a Váci utcai Különlegességi Divatszalont. Társaságukban volt Koesa Popovies külügyminiszter felesége, Dusán Csalies budapesti jugoszláv nagykövet felesége és Zágor Györgyné, a belgrádi magyar nagykövet felesége. A szalonban divatbemutatót rögtönöztek a látogatók tiszteletére a most készülő őszi-téli kollekció egy részéből. A divatbemutató után a vendégek rövid sétát tettek a Váci utcában, majd betértek a Luxus Áruházba. Itt Ceglédi Józsefné, a Luxus Áruház Vállalat igazgatója kalauzolta őket, s beszámolt arról, milyen választékkal rendelkezik a nemrég átépített népszerű áruház. Alighogy befejeződött a nagy erőpróbát jelentő gabona- betakarítás, máris az őszi feladatokra fordítják figyelmüket a mezőgazdaság dolgozói. Indokolt ez nagyon, hiszen terjedelmét és várható nehézségeit tekintve az őszi vetés és betakarítás még nagyobb és nehezebb lesz a nyári munkáknál. Az őszi hónapok sok-sok feladata közül a két legfontosabb tennivaló: A kenyérgabonát — az elmúlt évinél jobban előkészített talajban, ä tavalyival azonos nagyságú területen — legkésőbb október végéig mindenütt vessék el. Az őszi termények betakarítását úgy szervezzék meg, hogy az előirányzott terület 60—70 százalékán szeptember végéig, a teljes területen pedig a fagyok beálltáig elvégezhessék a mélyszántást. A nyári munkák sikerét elsősorban az biztosította, hogy az üzemek, a helyi. állami és gazdasági szervek jobban, alaposabban készítették elő, szervezték meg a betakarítást, mint bármelyik korábbi esztendőben. Ugyanakkor elsősorban a termelőszövetkezetekben — bátrabban és nagyvonalúbban alkalmazták az anyagi ösztönzés sokféle módszerét a gyors és veszteségnélküli betakarítás érdekében. Ha most az őszi vetési és betakarítási munkákra is hasonló szervezettséggel készülnek fel a gazdaságok, továbbá az anyagi ösztönzést — túlzások nélkül, de a helyi szokásoknak és követelményeknek megfelelő rugalmassággal — bátran alkalmazzák, akkor a tavalyihoz hasonló területen, kedvező időben, még jobb minőségben kerül földbe a jövő- évi kenyémakvaló. Ez esetben novemberben már nem zörgethet az őszi szél lábon álló kukoricaszárat sehol sem. Az Őszi munkák kulcskérdése a gabonavetés. Nemcsak azért, hogy a jövő évben is elegendő kenyere legyen az országnak. Fontos a gabonavetés azért is, mert a szerteágazó üzemszervezési összefüggések miatt szinte valamennyi munka időbeni elvégzése, más növények jó termése is ettől függ. Ha például valahol késik a vetés, ott késik, sőt gyakran lehetetlenné válik a mélyszántás befejezése is. Ennek ára pedig az elérhetőnél jóval gyengébb kukorica- vagy cukorrépatermés lehet. Az őszi időjárás bizonytalansága arra int, hogy helyes-, ha a gazdaságok esetleg több tényezős, vetési, és betakarítási tervváltozatot készítenek. Így az esetleges időjárási nehézségek ellenére is október végéig földbe kerül a kenyér- gabona. A jó őszi vetés fontos előfeltétele, hogy a talajelőkészítést mindenütt kellő időben és jó minőségben végezzék el. Ez csak akkor lehetséges, ha azokat a növényeket, amelyek után őszi kalászost vetnek, a lehető leggyorsabban betakarítják. A gazdaságok már korábban ütemtervet készítettek a talajelőkészítésre, és a vetésre. E tervek szerint a vetőszántások 80 százalékát szeptember végéig elvégzik. Országosan általában ennek megfelelően halad a munka. Vannak megyék, ahol eddig már az előirányzottnál nagyobb területet szántottak fel a gabona alá. Vannak azonban olyan megyék is, ahol a kívánatosnál lassúbb a vetőszántás üteme. Vetőszántásnak egyébként csak az a talaj munka tekinthető, amelyek a vetés előtt az agroteehnikailag szükséges legnagyobb mélységben mozgatják meg a talajt. Az ilyen megmunkálás után, a vetés előtt már legfeljebb csak gyomtalanítást végeznek, vagy — az aprómorzsás szerkezet kialakítása végett — valamilyen talajművelő eszközt járatnak. Az egyszeri' sekély tarlótárcsázást tehát nem lehet vetőszántásnak minősíteni. A kenyérgabona és elsősorban a búzatermesztés egyes agrotechnikai tennivalói tekintetében ugyanazokat a módszereket ajánljuk, amelyeket az elmúlt évben tartott Országos Búzatermesztési Tanácskozáson megvitattunk és elfogadtunk. — A búza legjobb vetési ideje hazánkban szeptember 25-e és október 30-a között van. Helyes tehát, ha a gazdaságok a kenyérgabona-vetés több mint 60 százalékát október 1—15-e közötti időben tervezik. Tartózkodjunk hát az elmúlt évben helyenként előfordult túlzásoktól. A túl korai búzavetés általában hasonló terméscsökkenést okoz, mintha novemberben, vagy decemberben vetnénk. — A fajtának megfelelő optimális növényszám kialakításához ugyancsak a múlt évi búzatermesztési tanácskozáson elfogadott mennyiségeket javasoljuk. Itt is fel kell hívnunk azonban a figyelmet arra, hogy pl. a Bezosztaja fajtának legjobban megfelelő növényszám már túlzott 3, hagyományos hazai fajtáknál, pl. a Bánkúti 1201-esnél. Ezért, ha ennél alkalmazzuk, ez terméscsökkenést okozhat. — A vetésmélység 4—6 cm között a legmegfelelőbb. Ezt a múlt évben sok gazdaságban nem tudták biztosítani. A sekély vetésnek csak kisebb részben okozója a csoroszlyák nem megfelelő állapota, a legtöbb hiba abból származik, hogy a traktorok a megengedettnél gyorsabban haladnak. Ennek következtében — még súlyok felrakása esetén is — sekély marad a vetés. Ha a traktorosokat és a vetésben dolgozókat a minőségben is érdekeltté teszik, az ilyen jellegű hibák gyakorlatilag kiküszöbölhetők. — Az idén nem mindenhol csírázik megfelelően a búza. Sok esetben még a 60 százalékos csírázást sem éri el. Ez bizonyára a rendkívüli júniusi időjárással függ össze. Ezért megkülönböztetett figyelmet érdemel a saját termesztésű vetőmagvak próbacsíráztatása. Enélkül nem lehet a szükséges ve tómagmennyi séget helyesen meghatározni. Az Crszágos Vetőmag Felügyelőség megyei ki- rendeltségei felkészültek arra, hogy minden beküldött vető(Foly tatás a 2. oldalon) Tito elvtárs, Kádár elvtárs társaságában meglátogatta a Ganz-MÁVAG mozdonygyáregységét. Képünkön: Csergé János vezérigazgató kalauzolja a vendégeket.
