Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-05 / 182. szám

Bessélnek ax elsárgult papírok

A miliői* még a borbély

és a javasasszony jelentette a gyógyítást“

Ha Kiskunfélegyháza város egészségügyi helyzetét a letűnt századokban levéltári adatok alapján vizsgáljuk, sok érdekességre bukkanunk.

A korábbi századokban az akkori társadalmi viszonyok nyomták rá bélyegüket a város egészségügyére is. Félegyháza egészségügye a XVIII. század második felétől hosszú ideig nagyon gyönge lábon állt. A

Igen nagy becsben tartották a javasasszonyok tanácsát is. íme néhány „egészségügyi tanács”, mely korabeli javasasszonyoktól származik.

Hajhullás ellen útibogáncs leve

„Hajhullás ellen és bajusz- nővesztőnek az útibogáncs jól kifőzött levét, s a kamillafű teáját használjuk. Gyomorgor- csöt fodormenta levél forráza- tával gyógyítanál?. Hánytató- nak jó, ha pálinkába öt eleven tetűt tesznek.” Voltak kipróbált, természetes háziszerek is, de ezek szinte elvesztek a babonás találékonyság özönében.

Betegségek forrása volt az is, hogy egy-egy család fiatalabb ágai még sokáig az apai, úgynevezett „aklos” házban húzták meg magukat. A szobák szűkek, kicsinyek és döngölt földpadló- júak voltai?. Ez a helyiség télen nyirkos, nyáron pedig poros volt. Az ablakok kicsik, s azt is télen betapasztották. A szegény nép itt helyezte el a kotlóstyúk- jait és az aprójószágokat is. E túltömöttség azután szemfájást, tüdővészt, hurutos bántalmakat eredményezett. Ezek a betegségek Félegyházán járványos jelleget öltöttek.

Az első „chyrurgus”

A járványos megbetegedések elszaporodása miatt a város vezetői 1791-ben tanácsülést tartottak. Határozatot is hoztak egy

PETŐFI NEPE

A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja.

Főszerkeszt 5: dr. Weither Dániel. Kiadja

a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség:

Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19.- 23-16.

Szerkesztő bizottság: 10-38. Kiadóhivatal:

Kecskemét. Szabadság tér 17a. Telefon: 17-09.

Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető:

a hely) postahivataloknál és kézbesítőknél.

Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint

~ Bócs-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-83 _ Endes: 3S06Ss

jó, értelmes borbély félfogadására, továbbá egy (sebész) „cbyrur- gus” behozására, amelyhez a felettes hatóságtól engedélyt kértek. Ez volt az első eset, hjogy itt hivatalosan foglalkoztak egészségügyi problémával. A köznép legnagyobb része azonban még sokáig a javasasszony tanácsát fogadta meg az orvoséval szemben. Ennek következménye lett, hogy ragályos betegségek terjedtek el, úgy annyira, hogy 1799- ben súlyos himlőjárvány pusztított a városban. A város vezetői ismét kénytelenek voltak foglalkozni az egészségügyi helyzettel.

A jegyzőkönyvi adatokból derül fény arra, hogy 1799-ben a városnak két orvosa volt. Az egészségügyi problémáknak volt a következménye, hogv 1873- ban 1613 ember halt meg rövid idő alatt kolerában. Ez az akkori lakosságnak majdnem 10 százaléka. Egészen magas volt a csecsemőhalálozás is, 100 gveimek közül egyéves korig 52 halt meg. A tüdővész rohamos terjedése városunkban arra késztette 1913-ban a kormányt, hogy a polgármester által kétt tüdőbeteggondozó intézet felállítását „kilátásba” helyezze.

A Tanácss-özt-'r ;aság Kikiáltása egészségügyi vonatkozásban is érezhette hatását. A direktórium intézkedései közt szerepel a sok-sok évtizedeken át elhanyagolt közegészségügy is. A bábák fizetését felemelik. Kötelességükké tették igazolt szülők díjtalan ellátását. Benyújtják a szülőotthon létesítésének tervét. Továbbá 200 ágyas kórház felállítását sürgetik. Sajnos a Tanácsköztársaság bukásával ezek lekerültek a napirendről és csak jóval később valósultak meg.

A városban 1920-ban kilenc orvos működik. Minden orvosra 4000 ember jutott, mivel a lakosság száma 36 000 volt. 1922-ben nyílt meg a Stefánia Anya- és Csecsemőgondozó Intézet. Ennek működésével már csökkent a gyermekhalálozások száma, különösképpen a gondozottaké. A gondozottak halálozási arányszáma 17,7—18 százalék, a nem gondozottak arányszáma 18,7—25,5 százalék. A városnak még mindig nincs közkórháza. Két magánkórház működik, de ez a szegény betegek helyzetén nem sokat javított.

A ma krónikája

Az egészségügy fejlődése 1945. után indult meg. A megváltozott munkaviszonyok lehetővé tették a dolgozók számára is az ingyenes gyógykezelést. A városi közkórház építését 1948- ban befejezik. Már az első évben 2009 beteg kereste fel a kórház osztályait. 1951-ben szülészettel bővítik, majd 1953-ban 32 ágyas fertőző osztállyal, 1956-ban gégészettel, 1957-ben tüdőfektetővel és röntgenosztállyal. Jelenleg a kórháznak két osztályvezető főorvosa és két adjunktusa, kilenc alorvosa és segédorvosa van. A kórház 13 éves fennállásából ezek csak ízelítők. A városi kórház megnyitása óta a szülőotthon a kórház 11. számú szülészeti osztályaként működik 22 ággyal. A város és járás összes szüléseinek kb. 90 százaléka a kórház szülészeti osztályán folyik le. A bölcsőde 1947-ben létesült 34 hellyel, ma 44 ágy várja a kicsinyeket. A bőr- és nemibe- teggondozó intézet is az 5 éves terv idején létesült. A város területén levő közegészségügyi egységeket a M körzeti orvos és a városi egészségügyi osztály dolgozói rendszeresen ellenőrzik.

Az elmondottakból láthatjuk, hogy Félegyháza egészségügye gyökeresen megváltozott a felszabadulás után. Ma 38 orvos őrzi a dolgozók egészségét igen korszerű rendelőintézetekben. Eltűnőben vannak a népbetegségek, csökkent a csecsemőhalálozás, emelkedett az élétkor. Kedvezően alakult az emberek közegészségügyi szemlélete is.

Szabó Sándor

Napközben

Gyermeki sorsok

A hétfői munkakezdés első percei nagyon sok helyen élménybeszámolóval telnek el. Hogy s mint telt el a vasárnap. A szülőknek általában külön öröm ez a heti pihenőnap. Együtt van a család és több idő jut ilyenkor az olyan apróbb megfigyelésekre is, amelyekre a munkás hétköznapok lázasabb tempója kevesebb lehetőséget kínál. Hiszen a gyerek — legyen az egészen picike, vagy éppen serdülőkorú — testi, szellemi és nem utolsósorban jellembeli fejlődése mindig nyújt valami újat, addig fel nem fedezettet.

És ha esetleg ilyen jellegű felfedezés nélkül is zajlik le a vasárnap, a családi együttlét mégis mindig kínál valami szép, kellemes elmesélni valót. Az ÉM. Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalatnál dolgozó egyik anyuka például azzal büszkélkedett munkatársainak, hogy milyen kitűnő úszó a nagyobbik, a 13 éves gyerek.

Nem ismerem a kis legényt. Boldogságot sugárzó édesanyját is csak egyszer láttam. Mégis ez a kis család jutott eszembe, amikor reggel nyolc órakor, a megyei tanács földszintjének folyosóján egy ugyancsak 13 éves, riadt, őzike szemű kislánnyal találkoztam. Panaszkodni jött, segítséget kérni a gyámügyi hatóságtól. Neki személyszerint, kisöcsének és édesanyjának, mint már annyiszor, ezúttal is keserűséget, bánatot hozott a vasárnap.

Anyuka délután lepihent, az apa pedig részegen tért haza a szokásos vasárnapi „elmaradásából”. És milyen patáliát, veszekedést csapott otthon! Va- lamennyiüket agyon akarta verni — olyan „erős” lett a sok szesztől...

ölében összekulcsolt kezekkel, a gyámügyi főelőadóval ült szemben a riadt szemű kislány és korát meghazudtoló komolysággal kérlelte:

— Nálunk, sajnos, sokszor van így. Szinte elviselhetetlen az életünk. Tegnap is én telefonáltam a rendőrségre. Ki is jöttek a rendőr bácsik és figyelmeztették apámat, aki azzal fenyegetőzött, hogy megveri azt, aki a rendőrséget hozott az ő nyakára .:. Tessék engem valamilyen intézetben elhelyezni. Tanulni szeretnék, de az apám miatt nem tehetem. Édesanya tudja, hogy eljöttem ide, ő is egyetért ezzel.;.

Szánandó és egyben felháborító gyermeki sors. A gyámügyi hatóság bizonyára megteszi a maga intézkedését a kislány sorsának jobbra fordulásáért. Valószínűleg az apát is megfigyelmeztetik felelőtlen és tarthatatlan magatartásáért. Én ezúttal — talán józan óráiban — az eszére, a felelősségérzetére és a szívére próbálok apellálni: Nem mardossa a lelkiismeret? Nem irigykedik azokra, akik a családi együttlét boldogságának élményeivel szépítik egymás életét? És vajon nem dobbant volna-e meg a szíve és nem szorult volna-e ökölbe a keze, ha másnak a gyermekét látta volna végső elkeseredésében, a hatóságokhoz fordulni segítségért?

Hinni akarom, hogy igen. De ilyen, emberre jellemző érzésekre és indulatokra csakis józan állapotban képes az ember!

Ferny Irén

telepesek nem hoztak magukkal gyógyító embert. így az egyszerű, tanulatlan nép nem egyszer a borbélyhoz, vagy a bábához fordult betegségével.

Viperavadászat

Az erdőkben, a mezőn halálos veszély leselkedhet a dolgozó parasztra, a portyázó vadászra, erdészre, vagy a lírikus hangulatú természetbarátra! S ez a veszély nemcsak az erdők mélyén, az elhagyatott dombhátakon, hanem néha a ligetekben, a szántóföldek peremén is kísért. A neve: bolondgomba és vipera!

Bátor volt a fotoriporter is: a sziklán sütkérező keresztesviperát sikerült lencsevégre kapnia.

A zivataros nyarat követő tikkasztó forróság, az esőcseppeket párologtató föld rendkívül kedvezett a gombatermésnek. Nemcsak a falusiak, hanem a városi kirándulók is szívesen gyűjtögették a gombát, s az ízletes, ínyencfalatnak számító, ehető fajták közé bizony keveredhet halálthozó mérges gomba is. Egyetlen ilyen, a nép által „bolondgombának” nevezett fajta hosszú, kínos betegséget okozhat, sőt

Lecsap a villás bot... Az erdészek villás-bottal szorítják földre a vipera fejét, s így már nem marhat..,

gyászba boríthat családokat is. Elzárt csak jól képzett gomba- szakértők által megvizsgált gombákat vigyünk haza konyhánkba. Ne bizakodjunk abban, hogy a jó és mérges gomba felismerése könnyű, hiszen sok hetyke „gombaszakértő” féltudása okozott már tragédiát.

Az idei időjárás kedvezett a csúszó-mászóknak is. Az ártalmatlan vízi- vagy erdei siklókon kívül alaposan elszaporodtak a hazai viperafajták is. Emlékezzünk arra, hogy a közelmúltban a sajtó majdnem tragikusan végződő balesetről számolt be: Lőczi János erdészt szolgálati útja közben marta meg egy homoki vipera. Hökkenten szétpillantott: Sehol senki!... A viperaméreg gyorsan felszívódhat, ezért zsebkésével testéből kikanyarította a megmart részt. De a kígyóméreg jó része már a szervezetbe került. Amikor maradók erejét összeszedve — segítséget keresett, elvesztette eszméletét. Öntudatlan állapotban szállították a kaposvári kórházba, ahol egyheti gondos ápolás gyógyította meg.

E majdnem halálos baleset tapasztalatain okulva, a délsomogyi erdőgazdaságban kígyóveszélyre figyelmeztető táblákat helyeztek el azon a környéken, ahol a mérges hüllők tanyáznak. Jó volna e példát a többi „viperás vidéken” is követni.

Nemcsak Dél-Somogyban, hanem Hollóháza környékén, a zempxéni hegyekben is elszaporodtak a keresztesviperák. A füzérkomlósi erdőgazdaságban rendszeres irtó hadjárattal védekeznek a mérgeskígyók inváziója ellen. Az erdőmunkásak szívesen rendeznek „viperafejvadászatot”, hiszen jól megfizetik nemcsak az élve elfogott kígyókat, hanem a pusztítást bizonyító, beszolgáltatott lenyisszantott fejet is, A zempléni erdők dolgozói tavasz óta több mint 150 viperát tettek ártalmatlanná.

Kevesen tudják, hogy a fekete vipera is megtalálható országunkban. A balátai ősláp és környéke a tanyájuk. A fekete viperák késő tavasszal bújnak elő. Könnyen összetéUndorító és veszélyes karperec— A fogságba esett keresztesvipera hiába tátog. Sikamlós testét ingerülten ráfonja Sápi Mihály erdész csuklójára.

veszthetők a feketén száradó gallyal. A Baláta-tó festői környékét, ahol rendkívül ritka növények is találhatók, nagyon sok kiránduló keresi fel. Tehát vigyázat!... A fekete vipera marása halálos is lehet.

Említettük, hogy az erdők munkásai közül sokan foglalkoznak a viperavadászat nemcsak izgalmas, hanem hasznos kedvtelésével is. Hogyan fogják el élve a halálos marású kígyót? Képriportunk bemutatja e „favillás” vadászatot.

Ez a vipera már soha többé nem harap: Balkó Ferenc és Sápi Mihály a füzérkomlósi erdőgazdaság dolgozói villás bottal emelve mutatják: ilyen a fűben, avarban kúszó alattomos halál... (MTI-fpto, Brigés Árpád felvj