Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-06 / 183. szám
Világ proletárja?, egyesüljétek! 1 A MA&VAR. SZOCIALISTA AAVWKÄSPÄRX BACS-K1S\<AöM M£CtYEv LAPJA r XIX. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM Ara 60 fillér AUG. 6, CSÜTÖRTÖK Készülődés az Országos Mezőgazdasági Kiállításra Megyéikből több nagyüzemi gazdaság Szeptember 14-től: részt vesz az eredménybenutatóküi szakmai h6t Még három hét és fővárosunkban megnyitja kapuit a látogatók százezrei előtt az Országos Mezőgazdasági Kiállítás, amely a hasonló rendezvények sorában immár a hatvanötödik. A nagy seregszemlén megyénk számos nagyüzemi gazdasága is szerepel. A kiállítási irodából egyre több hír érkezik,, amelyek nyomán részleteiben, is kezd kibontakozni előttünk az országos esemény gazdag programja. A főbb állattenyésztési bemutatókon Bács-Kiskun megyét a tataházi Petőfi, a dá- vodi Rákóczi, a bajai Micsurin Tsz, továbbá a Bajai és a Kalocsai Állami Gazdaság szarvasmarha-, illetve sertésállományának legjelesebb „egyedei” képviselik majd. A növénytermesztési bemutató részvevői között pedig ott láthatjuk a kalocsai Iszkra Termelőszövetkezetet, amelynek gazdái takarmányrépából tavaly 27 Permetezők A Helvéciái Állami Gazdaság kerekegyházi üzemegységében találtunk rá a képünkön látható gépóriásoki'a. Mint óriás „szúnyogok” kúsztak a szőlő- pászták között — egyszerre hét sort permetezve. Bóta Gyulától, a Petőfi-brigád tagjától, s az egyik gép vezetőjétől megtudtuk, hogy már kilencedszer vették munkába a gépek az itteni hatvanholdas nagyüzemi szőlőtáblát — s a két gép egy nap alatt végez permetezésével. Utána a 300 holdas kunbaracsi szőlőt permetezik — s ez sem tart tovább öt napnál... holdon 493 mázsás átlagtermést értek el; vagy a kisszállási Petőfi Tsz-t, ahol 271 holdon csaknem 34 mázsa volt a kukorica- termés holdankénti átlaga. A mélykúti Alkotmány Tsz cukorrépáját és silókukoricáját, a Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet pedig paradicsom- és diny- nyenemesítési kísérleteinek eredményeit mutatja be a többi közt. A kiállítás utolsó hetében — szeptember 14-e és 19-e között — egyébként külön „szakmai hét” megrendezésére is sor kerül. Ennek keretében 12 mező- gazdasági üzemág eredményeit és legkorszerűbb eljárásait ismerhetik meg az érdeklődők. A legnevesebb szakemberek bevezető előadását ankét és vita, továbbá filmvetítés követi. Ezután tekintik meg csoportosan a látogatók a kiállításnak, a tárgykörhöz illő részét. "Ä lei- állítás rendezősége egyébként azzal is elősegíti e bemutatók sikerét, hogy a szakmai héten a nagyközönség számára csak 14 órakor nyitják meg a kapukat. Megyénkből eddig több mint másfél ezren jelentkeztek a szakmai héten való részvételre. Az érdeklődők nagy számára való tekintettél valószínűnek látszik, hogy ez a létszám a továbbiakban még jelentősen növekszik. A kiállítás vízgazdálkodási pavilonjának berendezését már megkezdték. A vízgazdálkodás sokrétű feladatait szemlélteti a Mátra vidékéről készített 80 négyzetméteres terepmodell —, amely bemutatja az árvízvédelem, az öntözés, a patakrendezés, a rétlecsapolás és a talaj- védelmi erdősítés távlati elgondolásait, összefüggéseit. Hasonló terepmodellt készítenek az ország első automatikus vezérlésű esőztető öntözőtelepéről, amelynek eredetije Balatonali- gán épült fel és a jövő évben már 3500 hold gyümölcsöst és kertészetet öntöz. A vízgazdálkodási pavilonban mutatják be először az országban nyilvánosság előtt a Fclső-Duna vízi erejét hasznosító nagymarosi erőmű 8x10 méteres terepmo- delljét. Nemcsak a hatalmas vízlépcső, hanem a duzzasztással összefüggő folyószakasz arányos, kicsinyített mását is elkészítették a modell építői. A kiállítás egyik érdekes látványossága az ország legnagyobb ekéje, amely 1—1,2 méter mély és majdnem 5 méter széles barázdát húz a földben. A 14 tonnás eke azonban nem a talajművelésnek, hanem az öntözőcsatornák építésének legkorszerűbb hazai eszköze. A Kö- zép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság újítóbrigádja készítette az új ekeóriást. Ezzel majdnem hatszorosára gyorsították a munkát, mert agyagos talajban óránként 1 kilométer hosszú öntözőcsatornát készítettek. A vízügyi pavilon gépei között állítják ki a Vízgépészeti Vállalat legújabb öntöző- és belvízszivattyúit, valamint a gépkocsira szerelt, „guruló” víztisztító művet, amely naponta több mint ötezer fogyasztó részére „gyárt” tiszta ivóvizet; ínyencségek mesterei műhelyt létesített a Vendéglátóipart Vállalat kalocsai ki- rendeltsége a cukrászat számára. Havonta 240 ezer forint értékű süteményt, fagylaltot készítenek itt. Néhány specialitással is rendelkeznek, ilyenek a krémbomba, a csokoládédesszert. Képünkön Rácz János, a cukrászat vezetője, a mi- nyonok készítését ellenőrzi. (Pásztor Zoltán felvétele.) Olajat találtak Szánkon Újabb igen figyelemre méltó sikert értek el a geológusok az Alföld déli részén, azoknak a kutatásoknak során, amelyeknek első eredménye tavaly az iillési kőolaj és földgáz feltárása. Kora tavasszal az előzetes gravitációs és részben szeizmikus mérések alapján az úgynevezett Kiskunsági medence peremén, az Ülléstől 28 kilométernyire északra fekvő Bács-Kiskun megyei Szánk község határában Európában egyedülálló kezdtek el fúrni, s júniusban olaj- és gáznyomokat találtak. Az augusztus 4-én befejezett első méréssorozat szerint a szan- ki kút tíz milliméter fúvókanyi- láson 363 köbméter olajat ad naponta, ami igen jó eredmény, és arra enged következtetni, hogy a szanki fúrást az ország egyik legbővebb hozamú olaj- kútjává lehet majd kiképezni. A kísérő gáz mennyisége a most befejezett hozammérések szerint 18 900 köbméter naponta. (MTI) Gőz után kutatnak Tiszakécskén Megkezdték a próbafúrásokat AZ ORSZÁGOS Vízügyi Fő- igazgatóság a hazai hévízkincs feltárásával és gazdaságos elosztásával segíti a fürdők fejlesztését. Évente 10—15 új kút- tal bővítik a feltárt vízkincset, s nagy segítséget jelent az is, hogy a meddő olajbányászati kutak nagy részét is felhasználhatják a meleg víz feltárására. Az országban jelenleg 312 gyógy-, tisztasági- és strandfürdő működik, de sokkal többre lenne szükség. Különösen jelentős feladat a községek fürdőellátásának fejlesztése, mert a falvaknak csak mindössze 5 százaléka rendelkezik tisztasági fürdővel. Mintegy kétmilliárd forintba kerülne az ország nagy fürdőfejlesztési programjának megvalósítása. Ezért az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság közreműködésével rendkívül gondosan készítik elő ezeket a távlati terveket. TÖBBEK KÖZÖTT három hévízhasznosító mintaközség kialakítását tervezik. Ezekben a falvakban már nemcsak fürdésre, hanem melegházak, középületek fűtésére és közkutak felállításával esetleg mosásra is hasznosítják majd a hévizet. — Ezenkívül országos pályázat segítségével hamarosan elkészítik a tíz káddal ellátott tisztaságii * fürdő típustervét, amelynek alapján jövőre már felépítik az első két mintafürdőt. így a következő években , már sor kerülhet a tisztasági fürdők sorozatos építésére is. ÉRDEKES MUNKA kezdődött most Tiszakécske környékén. — Ezen a helyen már a meleg víz legforróbb változatát jelentő gőz után kutatnak. Biztató jelnek látszik ugyanis, hogy a tisza- kécskei talaj felszín alatti hőmérséklete 10 méterenként egy fokkal emelkedik, pedig Európa többi részén csak általában harminc és Magyarország más vidékein 20 méterenként éri el az egyfokos melegedést. Lehetséges tehát, hogy a megfelelő mélység elérése után gőz, vagy legalább is a szokottnál forróbb víz tör fel a földből. Különösen sokat jelentene a gőz, amely — egy olaszországi energiatelep gőz- kútjához hasonlóan — esetleg turbinát is hajthatna. A kutatófúrások megkezdődtek. Mintegy ötven próbakutat fúrnak, de egyelőre csak az előzetes vizsgálatokhoz szükséges 40—50 méteres lyukakat készítik. A PRÖBAKUTAKAT októberig adják át, és még az idén megkezdik a vizsgálatokat is, amelyeknek elvégzése után már sor kerülhet a mélyebb talajrétegeket kutató fúrásokra is. (MTI)
