Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-05 / 182. szám

Z. oldal 1964. augusztus 5, szerda Súlyos sebesüllek a négertüntetéseken A kongói szabadságharcosok újabb sikerei Mexikó elutasítja az AÁS/ határozatát Ciprusi jelentés KÉT SÜLYOS sebe­sültje van az amerikai Jersey Cityben lezajlott négertüntetéseknek. A rendőrség és a négernegyed lakóinak összecsa­pása során két néger tüntető sebesült meg sú­lyosan. Mindkettőjüket válságos állapotban szál­lították a kórházba. A kivezényelt 150 főnyi kar­hatalom csak nagy nehezen tudta helyreállítani a rendet a 280 ezer lakosú városban, amelyben 47 ezer néger él. Az egyre kritikusabbá vált helyzet, amely a polgárjogi törvény megszava­zása után alakult ki az Egyesült Államokban, tehát újabb áldozatokat követel. F-zekhez hozzá lehet számítani azt a nyolc fehér és egy néger lelkészt, akik a feszült órákban kezdték meg a floridai Tallahassee-ben háromévi huzavona után szégyenletes börtönbüntetésüket. A papok még 1961-ben kerültek bíróság elé, mert csendes tiltakozó tüntetésen vettek részt a négerek jo­gainak védelmében. Bár, azóta a polgárjogi tör­vény életbelépett, a fogházítéletet nem változ­tatták meg. Nem fejeződött be még a nyomozás a június 21-én eltűnt három polgárjogi önkéntes ügyében sem. Alighanem a helyi fajvédők gyil­kolták meg a három fiatalembert. A NY'UGATI hírügynökségek jelentései sze­rint a kongói szabadságharcosok folytatták elő­renyomulásukat Stanleyville felé. A várostól 40 kilométernyire fekvő kisebb település ellen in­tézett támadásuk sikerrel járt. Mint a TASZSZ közli Brazzaville-ben a kongói nemzeti felszaba- dítási bizottság közleményt adott ki, amely a nemzeti felszabadító hadsereg jelentős sikereiről számolt be. A szabadságharcosok egységei tekin­télyes hadizsákmányra tettek szert, és sikere­sen kitértek a Mobutu csapataival való összetű­zés elől. Csőmbe kongói miniszterelnök egyéb­ként hétfőn Kwilu tartományba látogatott. Ki­jelentette, hogy kíméletlen akciót indít a felke­lők ellen. A MEXIKÓI kormány elutasította az Ameri­kai Államok Szervezetének (AÁSZ) ajánlását, amely indítványozza, hogy a tagállamok szün­tessék meg a diplomáciai kapcsolatokat a szo­cialista Kubával. Mint ismeretes, az AÁSZ mi­niszteri tanácsának ülésein több állam tiltako­EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN zása ellenére jött létre a diplomáciai kapcsola­tok megszakítására vo­natkozó ajánlás. Mexikó már akkor is helytelenítette az állásfoglalást, Most az értekezlet után az Amerikai Egyesült Államok szervezett sajtókampánnyal igyekszik részletes magyarázatot adni a Kubával kapcso­latos törvénytelen akció létjogosultságáról. Eb­be a magyarázkodás! kampányba avatkozott most bele a mexikói kormány határozata, me­lyet a külügyminisztérium hozott nyilvánosság­ra: Mexikó az AÁSZ javaslata ellenére is fenn­tartja kapcsolatait Kubával. Mexikó egyébként egyike annak a négy latin-amerikai államnak — amely diplomáciai viszonyban áll a szigetország­gal. E négy állam Mexikón kívül Chile, Uru­guay és Bolívia. A határozatnak nagy jelentősé­ge van. Ékesen bizonyítja azt, hogy az Egyesült Államok ma már minden gazdasági nyomás, vagy diplomáciai rábeszélés latbavetésével sem képes olyan összhangot teremteni a befolyása alatt álló országokkal, amilyet még nem is olyan régen minden különösebb tiltakozás nélkül el­tudott érni. | EGY ENSZ-közlés szerint Nicosiában a cip­rusi törökök rálőttek a kormánycsapatok egy helikopterére, s a szigetország más területein is voltak kisebb zavargások. Az egyik tekintélyes görög lap az ENSZ-csapatok ciprusi szerepéről szólva erélyesen követelte, hogy minél előbb hagyják el a szigetet. A lap azzal vádolta az ENSZ-fegyveres erőit, hogy nem teljesítették megbízatásukat, s nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A Biztonsági Tanács hatá­rozata értelmében ugyanis — állapítja meg az Alithia című görög lap — az lett volna felada­tuk, hogy támogassák a ciprusi kormányt a bé­ke és a rend helyreállításában. Ezt azonban nem tették meg. Hasonló értelmű beszédet mondott a ciprusi kormány egyik tagja is. Papadopulosz munkaügyi miniszter kijelentette, hogy a cip­rusi nép szabadságharca „túlhaladt a kritikus ponton és győzelemhez közeledik”. Thimajja tá­bornok, a ciprusi ENSZ-erők parancsnoka fel­kereste Makariosz elnököt, hogy a súlyossá vált ciprusi helyzetről tanácskozzék vele. Elutazott Budapestről az ENSZ afrikai gazdaság! bizottságának főtitkára R. K. A. Gardinert, az ENSZ afrikai gazdasági bizottságának főtitkárát és kíséretét hétfőn fogadta Péter János külügymi­niszter. A főtitkár és kísérete eluta­zott Budapestről. (MTI) A mentők utat törtek az eltemetett francia bányászokhoz PÁRIZS (MTI) Champagnole-ban kedden dél­után megkezdődött a kilence­dik napja sziklabörtönbe zárt bányászok kiszabadítása. Az olajfúrógép segítségével vájt akna már kedden reggel két méternyire megközelítette a A történelem ku lisszái mögött... Az Egyesült Államok szerepe a brazíliai államcsínyben Ma senki sem kételkedhetek ab­ban, hogy az Egyesült Államok közvetlen beavatkozása alapve­tő és döntő tényezője volt Gou- lart elnök megdöntésének. Hoover levele — írja a Mar- cha — megcáfolhatatlanul bi­zonyítja, hogy az Egyesült Ál­lamok micsoda szennyes kém­hálózattal fonta be Latin-Ame- rikát. A lap hangsúlyozza, hogy a latin-amerikai országokban a Pentagon, az FBI és a CIA (központi hírszerző hivatal) ügynökeinek száaai tevékeny­kednek. „Az Egyesült Államok Thomas Mann és Dean Rusk által irányított politikája — mutat rá a Marcha — rendkí­vüli veszélyt jelent Latin-Ame- rika népeire.” Az Época hangsúlyozza, hogy Uruguayban is működik az Egyesült Államok kémhálózata. Nemrégiben Richard Harding és Paul Bern amerikai diplo­maták Montevideóban találkoz­tak több olyan uruguayi katonai személyiséggel, akik kormány- ellenes összeesküvő tevékeny­séggel gyanúsíthatok. Ami Bra­zíliában történt — hangsúlyoz­za az Época — Uruguayban is megtörténhetik. MONTEVIDEO. (TASZSZ) A Marcha és az Época című uruguayi lapok közük Hoover, a szövetségi nyomozóiroda (FBI) vezetője két levelének fotókó­piáját, amely fényt derít a bra­zíliai államcsínyre. Hoover egyik levelében egy héttel az államcsíny után, köszönetét mond Thomas Bradey brazí- liában élő amerikai ügynöknek a Goulart elnök megdöntését célzó művelet sikeres végrehaj­tásáért, és megelégedését feje­zi ki amiatt, hogy maga a műve­let titokban maradt. „Becsülök minden brazíliai ügynököt azokért az erőfeszítésekért, amelyeket a művelet végrehaj­tása érdekében tett” — írja Hoover. Az FBI főnöke egy másik le­velében, amelyet még néhány évvel az államcsíny elkövetése előtt küldött Braziliába, olyan instrukciót ad alárendeltjeinek, hogy ne kíméljék erejüket és landoljanak arra, hogy „Az amerikai életformát idegenben is meg kell védeni”. Az Época „így íródik az im­perializmus történelme” cimű kommentárjában megállapítja: kilenc bányász tartózkodási he­lyét. Ekkor azonban beszün­tették a fúrást, megtisztították az aknát a felgyülemlett kő- és földtörmeléktől, hogy az ne zúduljon le a szabadulásukat váró bányászokra. Kevéssel dél után ismét üzembe helyezték a fúrógépet, amely néhány perc­cel egy óra előtt keresztül törte az utolsó akadályt. Ebben a pillanatban meghallották a fel­szabadított bányászok örömki- tásait. Martinet bányamester veze­tésével a kilenc bányász maga takarította el a bányaüregbe lehullott törmelékeket. Közben a felszínen megkezdődött a fel­vonó-berendezés felszerelése. A bányászokat egy 70 centimé­ter átmérőjű hosszú fémtokban vonják fel a 80 méter mélység­ben levő bányaüregből. A moszkvai szerződés egy éve Nevezetes évforduló a modern emberiség történetében. Ezen a napon, a hidegháború fagyos esztendői után, diadalmasko­dott egy politika, amely min­den vonatkozásban az összem- beriség érdekeit szolgálta és hatásában szolgálja változatla­nul. 1963. augusztus 5-én a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia kormá­nyai aláírták azt a szerződést, amely betiltja a légkörben, a kozmikus térségben és a víz alatt végzett kísérleti robban­tásokat. Anélkül hogy az aláíró álla­mok bármelyikének érdemeit a legkisebb mértékben bárki csökkenteni akarná, tény az, hogy ennek a szerződésnek lét­rejöttében kimagasló szerepe volt a Szovjetunió lankadatlan békeerőfeszítéseinek. Annak a politikának, amely a sorsdöntő nemzetközi kérdéseket nem az emberirtó háborúk útján, ha­nem egyenjogú felek tárgyalá­saival kívánja megoldani. Ez a humanista politika te­remtett olyan légkört ezúttal is, amelyben a végzetes nukleá­ris háború felé tendáló hideg- háborús törekvéseket sorozatos kudarcok érték. A „forró drót” megszervezése, a nukleáris ha­sadó anyagok gyártásának rész­leges beszüntetése, a Szovjet­unió—Amerika konzuli egyez­mény, a két világ közötti nö­vekvő kereskedelem, a leszere­lési konferencia folytatása, a békéért folyó különféle gazda­sági és kulturális akciók mind­mind ennek a politikának ízes gyümölcsei. A moszkvai atomcsendegyez- mény jelentőségét soha nem be­csültük túl. Biztató fordulatot láttunk benne, messzire világí­tó zöld fényt, amely azt a re­ményt sugallta és sugallja — reálisan —, hogy lehetséges a vitás nemzetközi kérdések bé­kés megoldása. A moszkvai egyezmény első, legközvetlenebb hatása az volt, hogy útját állta a levegő továb­bi beszennyezésének radioaktív csapadékkal. Ez a legelső ered­mény már egymagában is fel­mérhetetlen szolgálatot tett a jelen és a jövendő nemzedékei­nek. Nem csoda, hogy száznál több állam csatlakozott hozzá, és hogy a békeszerető emberi­ség világszerte megünnepelte létrejöttét. Vannak azonban még hábo­rús megoldásokra spekuláló be­folyásos erők a világpolitiká­ban. Szükséges ezeket az erő­ket visszaszorítani pozitív tet­tekkel. A hasznos alapon to­vább kell építeni és sorra meg­oldani a még megoldatlan kér­déseket. Fel kell számolni a második világháború zavaró, fertőző maradványait. Békésen rendezni kell a „német kér­dést”, tető alá kell hozni a le­szerelés ügyét, kötelezettséget kell vállalniuk az államoknak, hogy nem alkalmaznak erősza­kot a területi viták eldöntésé­re. Maximális erőfeszítés szük­séges továbbá a ciprusi, a dél­kelet-ázsiai, az arábiai és a karib-tengeri feszültség felol­dására. Hruscsov nyilatkozata az atomcsendszerződés évforduló­ján nagy jelentőségű újabb ál­lamférfiúi tett a békéért. Azt mondotta: „... bizonyos biza­lomtartalék megteremtésével tcvább lehet haladni a nemzet­közi feszültség enyhítése és kü­lönböző területeken a megegye­zés kialakítása felé, mégpedig nemcsupán hivatalos egyezmé­nyek megkötésével, hanem a kölcsönös példamutatás politi­kájának alapján is .. Roppant erkölcsi erő árad e szavakból. Olyan szavak ezek, amelyeket félreérthetetlen, ön­magukért beszélő, határozott tettek előztek meg. Nos, az atomcsendszerződés évfordulója igen jó alkalom minden felelős tényező önvizsgálata számára. Nyugodt lelkiismerettel csak azok az államférfiak mondhat­ják el magukról, hogy az em­beriség és a világbéke ügyét szolgálják, akik ennek a szer­ződésnek szellemében munkál­kodnak a további előrehaladás érdekében. Egy bizonyos: A világ béké­jét féltő emberiség azokat tá­mogatja, akik a népek szabad­ságát, testvériségét, anyagi jó­létét és szellemi gyarapodását a kölcsönös bizalom elemeinek akkumulálásával, az ésszerű megegyezések létrehozatalával és betartásával mozdítják elő. Őszinte helyesléssel állunk tehát Hruscsov mellé, amikor azt mondja: „... a siker nem fog a Szovjetunión múlni!” Bizonyosak vagyunk benne. Hirosimái értekezlet Az atomfegyverek betiltásá­ért küzdő mozgalom hirosimai nemzetközi értekezletén kedden a külföldi delegátusok szólal­tak fel. Az egyes országok kép­viselői támogatásukról bizto­sították azt a küzdelmet, ame­lyet Japán népe vív a nukleá­ris háború megakadályozásá­ért, az indokínai amerikai ag­K ül földről JELENTJÜK MOSZKVA. Szovjet—koreai kulturális és tudományos együttműködési egyezményt írt alá kedden Moszkvában Medvegyev, a kül­földi kulturális kapcsolatok ál­lami bizottságának elnökhelyet- sese és Kim Ben Dik, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság moszkvai nagykövete. Az egyez­mény 1964-re szól. * KOPPENHÁGA. Eddig ismeretlen okokból ösz- szedőlt a Loran rádióállomás Grönland délnyugati partján felállított 400 méter magas adó­tornya. Az antenna azonkívül, hogy a világ egyik legmagasabb építményeként tartották szá­mon, egyben az Atlanti-óceán északi részének zavartalan ha­józását és légi közlekedését biz­tosító rendszer egyik fontos ele­me is volt. SANAA. Rácz Pál. hazánk jemeni nagykövete Sanaaban átadta a Magyar Népköztársaság segély­küldeményét Mohammed AI Raininak, a Jemeni Arab Köz­társaság elnökhelyettesének. A két ország között a közelmúlt­ban megkötött egyezmények alapján átadott segélykülde­mény többek között orvosi mű­szereket, gyógyszert, és közle­kedési eszközöket tartalmaz. A küldeményt magyar hajók szál­lították Jemenbe. resszió haladéktalan megszün­tetéséért, a moszkvai szerződés támogatásáért. A hirosimai értekezleten konstruktív munka folyik. A delegátusok konkrét javaslato­kat tesznek a nukleáris kísér­letek teljes betiltása és a vi­lágbéke megszilárdítása céljá­ból. A kedd délelőtti ülésen a Béke-világtanács, a Nemzetkö­zi Demokratikus Nőszövetség küldöttei, valamint Algéria, Ausztráüa, Kanada és Ciprus képviselői szólaltak fel. A délutáni ülésen a DÍVSZ és a Nemzetközi Diákszövet­ség, valamint Finnország, Fran­ciaország, Olaszország, Libanon és más országok delegátusai mondottak beszédet. Nagy ér­deklődés fogadta Zsukovnak, a szovjet küldöttség vezetőjé­nek a felszólalását. A Béke-világtanács nevében Hirosima polgármesterének szerdán ünnepélyesen átnyúj­tották a várost kitüntető „Bé­ke aranyérmet”, amelyen Jo- liot-Curie képmása látható. Goodlett (Egyesült Államok) a Béke-világtanács képviselője az érem átadásakor kijelentet­te, hogy az emberiség sohasem feledkezik meg a hirosimai tragédiáról. Hirosima az első olyan város, amelyet Béke aranyéremmel tüntettek ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom