Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-05 / 182. szám
1964. augusztus 5, szerda 3. oldal A% állam segítsége a íenyésxtőknek Előnyős feltételek a jövő évi állatnevelési és hizlalás! szerződéses akciókban Nemrégiben közölték az újságok, hogy az élelmezésügyi miniszter utasításban intézkedett a jövő évi szerződéses állatnevelési és hizlalási akciók feltételeiről. Ezzel egyidejűleg az állatforgalmi vállalat már megkezdte a különféle szerződések kötését. Az akciók kedvezményeiről, azoknak megyénk állattenyésztőit érintő vonatkozásairól tájékoztatást kértünk Magony Imrétől, a megyei tanács vb felvásárlási osztályának vezetőjétől. — Az állattenyésztők túlnyomó része a süldőnevelési és kocatartási, illetve a sertéshizlalási szerződés iránt érdeklődik. Érthető, hiszen a szerződéses kocatartási és süldőnevelési akció a hasas kocák szaporulatnak biztonságos értékesítését szolgálja. A kocatartási és süldőnevelési szerződés kötésekor kocánként 600 forint előleg, továbbá — az ellést követően — minden szerződött süldő után állami áron 80 kilogramm takarmány jár. Azok az állattartók, akik ebben az akcióban kötnek szerződést, a takarmányjuttatáson és előlegen felül kilogrammonként 17,50 forint biztosított árat kapnak az átadott süldőkért. Ha csak süldőnevelési szerződést köt az állattartó és saját nevelésű süldőjének a súlya a 14 kilogrammot nem haladja meg, darabonként 200 forint előleget és állami áron ugyancsak 80 kilogramm takarmányt, a átadáskor pedig kilogrammonként 17,50 forintot juttat a vállalat a jószágtartónak. Lényegében az eddigi feltételek mellett köthető szerződés a sertéshizlalásra is. Továbbra is érvényben marad az a kedvezmény, amely szerint, ha a szeríj Itetvényszemlék Megyénkben szemléken ellenőrzik az elmúlt év őszén és ez év tavaszán összesen 11 227 holdon telepített szőlők és gyű- j mölcsösök állapotát. A szakemberek megállapították, hogy — néhány kivételtől eltekintve — a termelőszövetkezetekben szépen fejlődnek az új ültetvények. A kijelölt táblákon a telepítéseket mindenütt szakszerűen, a nagyüzemi követelményeknek megfelelően végezték el. Kitűnő volt ebben az évben a megeredés, ezt követően pedig, a csapadékos időjárás hatására, a hajtásnövekedés. A határjárások során megállapították azt is: Minden lehetőség megvan arra, hogy a még hátralevő 18 ezer holdnyi szőlőt és gyümölcsöst a tervidőszak, 1965. végéig eltelepítsék. Sok helyen már elő is készítették a talajt az őszi telepítésekhez. Főleg a termelőszövetkezeti csoportokban nem mindenütt találta rendben a fiatal ültetvények állapotát a szemlebizottság. Néhány helyütt gyo- mcsak, gondozatlanok az új szőlők, gyümölcsösök. Helyenként pedig nem gondoskodtak a szélvédelemről, s a homokverés nagy kárt tett a fiatal hajtásokban. A fülöpszállási Zrínyi Termelőszövetkezeti Csoportban például 45 hold gyümölcsöst vert fel a gaz. aminek következtében a kis fák elmaradtak a fejlődésben. A lászló- falvi Új Élet Tsz-ben, a rend- szertelen kezelés miatt, 40 hold új telepítésű szőlőt megtámadott a peronoszpóra. Ahol elhanyagolták az új telepítéseket, rövid határidőt szabtak a hiány pótlására, s újabb szemlén ellenőrzik majd, hogy elvégezték-® azt. ződő gazda nem tart igényt a darabonkénti másfél mázsa abraktakarmányra, az esetben a szerződéses áron felül kilogrammonként 1,50 forint felárat kap az átadáskor. Változatlanul érvényben maradtak a nö- vendékmarha-hizlalási, a kis súlyú növendékmarha- nevelési, a felnőttmarha- hizlalási, a tsz-ek borjúnevelési és a több éves borjú- szaporulat értékesítésének szerződéses átvételi árai. A háztáji és egyéni gazdaságok kis súlyú növendékmarha-ne- velési akcióiban megszűnt az eddigi központi abraktakar- mány-juttatás. A növendékmar- ha-hizlalási akció keretében pedig a saját tenyésztésből származó növendékmarhák után darabonként egységesen két mázsa abraktakarmány jár. Több kedvezmény szolgálja a háztáji és egyéni gazdaságokban a tehenek pótlását, illetve a tehénnel nem rendelkező gazdaságokban a tehéntartás elősegítését. Az érdeklődők, illetve szerződni kívánók a szükséges felvilágosításért forduljanak minden esetben az állatforgalmi vállalat helyi felvásárlóihoz, vagy járási kirendeltségeihez. A szerződéses akciók megszervezése és előnyös feltételei azt bizonyítják, hogy kormányzatunk a közös állattenyésztés megfelelő ütemű fejlesztése mellett messzemenően szem előtt tartja a háztáji és egyéni állattartók nevelési törekvéseit is — fejezte be tájékoztatását a megyei tanács vb felvásárlási osztályvezetője. J. T. feßpopepgCmziniZB Hűtőház sok hibával Túlteljesítették másodvetésl tervüket megyénk álíami gazdaságai Miután befejezték az aratást, mind erőteljesebb ütemben végzik megyénk állami gazdaságaiban az egyéb soron- levő munkákat. E hét elejéig már csaknem minden letakarított területről, több mint 27 ezer holdról, szérűre hordták a kombájnszalmát, s a tarló 84 százalékát — 25 és fél ezer holdon — is felszántották. Másod- és tarlóvetési tervüket összességében 119 százalékra túlteljesítették az állami mezőgazdasági nagyüzemek; valamivel több mint hat és félezer holdon juttatták földbe a másodnövények magját. A Bácsalmási Állami Gazdaságban például 202, a kiskunhalasiban 187, a városföldiben 178 százalékra teljesítették a másodvetési tervet. A tervében legnagyobb területtel — kis híján 2 ezer holddal — szereplő Bajai Állami Gazdaságban is 93 százalékra végezték el hétfő reggelig ezt a munkát. A másodnövények közül mindenütt nagy súlyt helyeztek a silókukorica termesztésére; ebből a tervezett csaknem 1400 hold helyett több mint 2600 holdat vetettek be. Külön tervükben szerepel a zöldtrágya- növények termesztése, amelyeknek a vetése az előirányzott 1565 holdnak a 63 százalékán történt meg. A takarmánybázis növelése végett pontosan hat és negyedezer holdon harmadszor is lekaszálták a lucernát, s a tervükben szereplő csaknem 940 ezer mázsa takarmánynak a 17 százalékát tartósították eddig. Nagy gondot fordítanak a talajerő pótlására; hétfőig nyolc és fél ezer holdon, az előirányzott területnek a 36 százalékán szórták ki a szervestrágyát. Ezt követően az őszi vetések alá mintegy 5800 holdon elvégezték a szántást, ami 18 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Csaknem ezer holdon, mélyműveléssel, a tavasziak alá is felszántották a talajt. * T. I. A Szövetkezetek Bács- Kiskun megyei Értékesítő Központja az idén 3200 vagon árut exportál. Ebből mintegy 2000 vagon gyümölcsöt kell előhűte- ní a szállítás előtt, hogy friss maradjon a hosszú úton Az előhűtés idén már nem okozott volna gondot a MÉK dolgozóinak, hiszen május 31- re elkészült Kecskeméten a 60 vagon áru befogadására alkalmas hűtőház, amelyre 40 millió forintot költött államunk. Erről a — nem éppen olcsó — létesítményről azonban röviddel megszületése után kiderült, hogy nyomorékan hozta világra az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, rendeltetésének csak részben felel meg. De kezdjük az elején. A május 31-én lezajlott műszaki átadás-átvétel csak a létesítmény építészeti részére vonatkozott. A gépi berendezés felszerelését ugyanis a társkivitelező, az Élelmiszeripari Javító, Szerelő, és Szolgáltató Vállalat csak június húszadikára fejezte be. Akkor, kezdődhetett a próbaüzemelés. És ugyanekkor kiderült az is, hogy a hűtőbattériák alatt levő betonteknőket rosszul építették meg. Ahelyett, hogy összegyűjtenék és a lefolyó csövekbe terelnék, átengedik — a csövek jégtele- nítésére szolgáló — vizet. Rövid idő alatt átázott a hűtőberendezés alatt levő födém és a földszinti helyiségek kényszerű „zuhanyfürdőt” vettek. A víz egy része pedig utat keresve beszivárgott . a hűtőtermek oldalfalába. A MÉK vezetőinek sürgetésére megjelentek az építőipari vállalat képviselői és helyszínen vették szemügyre a víz rombolásának nyomait. A vizsgálat után műanyagréteggel vonták be a betonteknőket, a korábbinál nagyobb űrméretűre cserélték ki és „gallérral” látták el a lefolyó csöveket. Az utólagos javítgatások azonban nem jártak eredménnyel. A víz azóta is áztatja, rongálja a födémet, falakat, négyzetméternyi darabokat választ le a vakolatból. De miért tartják üzemben ilyen körülmények között a hűtőházat? Hiszen ezzel súlyos rongálódást idézhetnek elő az épület szerkezetében. A kérdésre ezt a választ kaptuk Perényi Istvántól, a MÉK igazgatójától: — Használnunk kell mindenképpen. Exportkötelezettségünknek csak úgy tudunk eleget tenni, ha a szezon alatt vállaljuk 800 vagon sárgabarack előhűtését. Ehhez naponta 40 vagon gyümölcsöt kellene beraknunk a hűtőtermekbe. A berendezést azonban, hogy mérsékeljük a beázást, csak „fél gőzzel” működtetjük. Így mindössze Í8— 20 vagon árut hűtünk Kecskeméten, a többit Nyíregyházára szállítjuk. Naponta 60 teherautó viszi a Kecskemét környékén termett kajszit Tiszántúlra. Nem olcsó mulatság. A napi fuvarköltség 120 ezer forintra tehető. Romlik az áru minősége, ráadásul az összerázódott barackot még egyszer át kell válogatni, mielőtt berakják a hűtővagonokba. Plusz munkabér is van tehát, nem is kevés. Mindez mennyire rúg az egész idény alatt? A MÉK 5 millió 268 ezer forint kártérítést követel az építőipari vállalattól, azzal az indokkal, hogy a hűtőház hibái ennyi veszteséget okoznak a Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Értékesítő Központjának a nyári hónapok alatt. És mit szól ehhez Neiner János, az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója? Ezt: — Természetesen nem fizetjük ki a kártérítést. A födémek szigetelését a beruházó tervei szerint készítettük el. Nem tudjuk, mi okozza a beázást. Csak feltevések vannak.' Végül: mit szólunk ehhez mi? A hűtőház nem felel meg a kívánalmaknak. Hogy a hibákért jogilag kit és mennyiben terhel felelősség, azt nem a mi feladatunk megállapítani, Az azonban annál inkább, hogy felhívjuk az illetékesek figyelmét egy, olyan gondatlanságra, amely rendkívül sokba kerül a népgazdaságnak. Rekes Dezső A fagyialtos Szálfaegyenesen, bölcs figyelemmel áll a kalocsai állomás előtt. A peron és a sínek között. Minden kerekded rajta. Az — telt arca, orra, törzse, gömbölyded a keze is, amely a fagylaltgombócokat méri a félgömb alakú kanállal. Erős álla hadvezért határozottsággal mered a világba, mikor elmennek a vevők és ő felegyenesedhet. Szemüvege mögül messze réved, tekintete a sínek végtelenjét követi. Fehér kis csákója hindu miniszterre emlékeztetővé teszi, különösen meg ha hozzáadjuk a rövid kabát fehérségét is. Ha meg fekete nadrágjához fekete zakót és keménykálapot képzelünk, nyugodtan elfogadhatnánk őt angol alsóházi tagnak. Valahogy az arcára van írva ennek az őszülő fagyialtosnak, hogy többet tud a világról, mint amennyit a hímes-vi- rágos, mézeskalács-állomás elől látni, ösz- szegyűjteni lehet. Egy darabig motoros triciklijére támaszkodva pihen, hátha jön még valaki. Aztán leül az egyik padra. Mellé húzódom. — Azt hiszem, nincs panasza az idei nyárra — intek a fagylalté» kocsiszekrényre. — Sajnos, legfeljebb harminc napom van még, utána nyugalomba vonulok ... — Régen van a szakmában? — A, csak nyugdíjazásom óta... Hetvenen felül ez is elég munka. Tudja, a szívemmel van baj. Mint az erős embereknél gyakori, ez a kis vacak — mellét kopogtatja — rakoncátlankodik ... — Egyáltalán nem látszik hetvenen felülinek. Mosolyog: mintha azt mondaná — úgy ám! — Mikor az orvos megvizsgálta a szívem, s megtudta, hogy túl vagyok a hetvenen, rögtön letette a műszereket. „Ez jelentéktelen rendellenesség ebben a korban” — ezt mondta. Azért adott olyan apró zöld pirulákat; szedjem, valamit csak használ. Bevettem az elsőt. Ügy kezdett verni tőle a kis kalapács idebent, hogy abbahagytam.... Amíg az ember orvosság nélkül érzi jobban magát, ne szedjen semmit. — Mi volt a szakmája? — Tűzoltó műszaki tiszthelyettes... Annak idején a miniszter nevezett ki, s a polgármester olvasta fel az okmányt: „Böndör Károly urat kinevezem ...” Pa- rolázott, mikor átadta. Nagy úr volt egy polgármester... De azért egy jó nyomdász is keresett annyit, mint a város feje ... Hiába, az ipar ... Milyen ipara lenne már ennek a városnak, ha... De a főpapság félt: Ha ipari proletárok lesznek — megjelenik a vörös zászló. Én tudom, mit jelent az ipar egy városban. Jártam többfelé külföldön, mint munkás is sokat tanultam... Sokan vándoroltak ki innét, akik mertek volna kezdeni, fejleszteni, de a „felsőbb akarat” közbeavatkozott... Ha olyan lettem volna, nekem is lehetett volna üzemem. Még cárék idejében lettem hadifogoly Oroszországban ... Bocsánat. Két diáklány áll meg előttünk fújva, pihegve. — Aranyos fagyialtos bácsi:.. — könyörögnek szemmel is. — Éppen annyi talán lesz még — ugrik az öreg a ládához. Míg kanalazza a citrom- és barackízű fagyit, étvágyat is csinál hozzá. — Hű, van itt még töméntelen. Nézzék, hogy csillog, szikrázik a hidegtől... Meg milyen jó „zsíros”, nézzék, ez nem romlik meg ... — Egy kétforintosat — hajol közéjük egy igen elegáns fiatalember... Nem tetszik megismerni, ugye? — néz a bácsira. — Dehogynem, régi kuncsaftom. Tessék — nyújtja a csemegét. — Szíveskedjék még egy tölcsért ráhúzni. Félek, a ruhám... Itt van még egy tízfilléres az ostyáért. — Parancsoljon. Tegye csak el a pénzt. A régi haverságból adom ... Visszaül a padra, és pontosan a félbeszakításnál folytatja. — Egy nagyobb üzembe kerültem musz- káéknál. Mint jó szakmunkást, megkedvelt a tulajdonos. A legjobb gépeket rám bízta... A lányának is szimpatikus lettem ... Szó, ami szó: adta volna a lányát és hozományul az üzemet. .. Aztán bekövetkezett az az idő, amikor nap rtiint nap változott minden. Forradalom volt. Az ember ment az utcán, egyszer csak lovascsapat robogott. Leugráltak, géppuskatűz — ratatata! — s menekült fedezékbe, akinek volt ideje. Előre sose tudtuk, vörösök, fehérek, Vrangel vagy más? Idő nem volt, hullámzott a- harc, egyszer ez nyomult be, másszor amazok... Engem az mentett meg mindig, hogy első szavam a’7 volt: „hadifogoly”. Az orosz lakosság b látta, hogy én mindig megúszom baj né’- kül, kérdezték, mi a varázsszavam. Mond tam. Attól kezdve ők is úgy védekeztek: „Hadifogoly vagyok”. Sokan hálálkodtak, hogy nekem köszönhetik az életüket. Ilyen is volt a forradalomban . .. Sem a gyár, sem a gyáros lánya nem kellett. ,. Így van ez jól, ahogy történt... .. .A motoros vonat előbbre húz. Az öreg fagylaltos tágra nyitott szemmel nézi ujján a fénylő öreg karikagyűrűt. Tóth István
