Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-09 / 159. szám

Ajándék tárgynyeremény sorsolás a MÉK-nek átadott textiltiulladékért Az új lakások építéséhez nagy mennyiségű textilhulla­dékra van szükség. Ugyanis rongyból készítik az építkezé­seknél használatos szigetelő- anyagot. A MÉH július 15-től augusztus 15-ig országos gyűj­tést szervez. Mindazok, akik ebben az időpontban négy kiló bármilyen, a háztartásban ke­letkező használt rongyot átad­nak a MÉH-nek, tárgynyere- mény-sorsolásban vesznek részt. A sorsolás a MÉH-től kapott igazolószelvény alapján törté­nik, amelyet augusztus 22-ig kell beküldeni Budapest, 62. postafiók 56. címre. Rongygyűj- tőhetek jeligére. A szerencsés nyertesek miközben segítséget nyújtanak a szigetelőanyag­gyártásához, a lakásukban csak feleslegesen helyet foglaló lim­lomokat szép bútorokkal és más lakberendezési tárgyakkal cserélhetik fel. (MTI) Asszonyok a közösben A fajszí Vörös Csillag Termelőszövetkezet irodájá­ban csak ritkán található meg Papp Ferenc elnök. Mo­torkerékpárjával minden nap pirkadattól sötétedésig járja a határt. Ilyenkor, gabonabe­takarítás idején, bizony van munka bőségesen. S hogy mégis sikerült a gazdaság központjában szót váltanunk vele, azt csupán a véletlen­nek köszönhetjük. Kihasz­náltuk az alkalmat egy rövid beszélgetésre. — Közös gazdaságunk ti­zennégy éves múltra tekint vissza — mondja az elnök. — Már az alakuló közgyűlés után a vezetőség úgy hatá­rozta meg a szövetkezet pro­filját, hogy a munkát az asz- szonyok is el tudják végez­ni. — De miért volt szükség Fajszon az asszonyokra „mé­retezni” a közös gazdaságot? A 2900 lakosú község fér­fi lakóinak jelentős százalé­ka hajósnép. A Duna-parti faluból az izmos, munkabíró férfiak már a tavaszi olva­dás után uszályokra, vonta­tókra, vagy személyhajókra szállnak, s csak a téli fagy „kergeti” őket vissza család­jukhoz. Akik meg időközben otthagyták a folyót, a közeli ipari üzemekben helyezked­tek el. — Kétszázötven dolgozó ta­gunknak mintegy 75—80 szá­zaléka asszony — folytatja Papp Ferenc. — De az elért eredményeinkkel bizony sok férfiakban bővelkedő tsz-t is túlszárnyaltunk. A múlt esz­tendőben például munkaegy­ségenként 48 forintot osztot­tunk, s az egy főre jutó át­lagjövedelem 12 800 forint volt. Nem boszorkányság, vagy csoda idézte elő Fajszon a jó eredményt. Hogy az elnök szavával éljünk: „A szorga­lom és az akarat a legnehe­zebb feladat megoldására is képes... És ezek az asszo­nyok nagyon szorgalmasak és állhatatosak!” Bepillantva a szövet­kezet „irattárába”, kiderült, hogy utoljára 1955-ben volt mérleghiányuk. S azóta? 2148 hold szántót, 75 hold rétet, 21 hold legelőt és 10 hold gyümölcsöst gondoznak a tagok. Jószágállományuk 440 szarvasmarhából, 426 ser­tésből, 624 juhból, 60 méh­családból és évenként 18 ezer baromfiból áll. Tiszta vagyo­nuk pedig 10,5 millió forint. Persze, a szorgalom és az akarat csupán biztosítéka a jó munkának — de nem könnyíti meg. S ezt időben észrevette a szövetkezet ve­zetősége is. Ha a férfiakat nem is tudják visszahozni a földekre, de gépek segítségé­vel igyekeznek könnyíteni az asszonyok munkáján. Telje­sen gépesítették a nagy erő­feszítést kívánó takarmány­szállítást. Az idei aratásra pedig gabonafúvót is beállí­tottak. De visszatérve az állatál­lományra — hiszen bevételük jelentős százaléka innen ered — az istállókban és a barom­finevelőkben is gépekkel vé­geztetik a nehezebb munkát. S a technikának köszönhető, hogy a 'nagy létszámú állat- állományt mindössze tíz asz- szony gondozza. A többi pe­dig a gabonatáblákon, a ku­koricásban, a paprikafölde­ken. és a gyümölcsösben szorgoskodik. Van munka bőségesen. Erről tanúskodik az elnök jegyzetfüzete is, amelyben a napi utazási tervét tünteti fel. Helyszínen ellenőrzi a munkát és buzdítja, lelkesíti az asszonynépet. Ä gazdaság pedig — mint a zárszámadá­sok is bizonyítják — nem, marad adós. „ Pillanatkép Mai jegyzetünk [ enésjce. FEKETE MELLETT KEDVES barátok kopogtattak szerkesztőségünkbe. Két tanácsi vb-elnök, s egyben külső se­gítőtársunk — tudósítónk — egymáshoz közeli községekből. Megyeszékhelyen, a tervezőiro­dában volt intézni valójuk, s dolguk végeztével tértek be hozzánk. — Sikerült — újságolták örömmel. Az egyik község szá­mára egy kis hid, a másik ré­szére szintén egy kisebb léte­sítmény tervezését vállalta el az iroda. S hogy miért olyan nagy öröm ez? Egyikük magyar rázatként hozzáfűzte: — Gyakran a látszatra kis dolgokban is nagy energia, sok utánajárás fekszik. Például olyan létesítményekben, ame­lyeket a lakosság, mint a leg­természetesebbet vesz birtokba. No, de ez a közéleti emberek sorsa. És a poszt, ahová ben­nünket állítottak, sok mindenre kötelez. — SOKSZOR pedig fonák helyzeteket is szül — kapott a szón a másik tanácselnök barátunk. — Éppen tegnap volt egy furcsa esetem. Hiánycikk mostanában a mész. Nálunk van ugyan mészégető, de sok­felé szállít a járásba. Mi még nem voltunk soron, a szomszé­dos községi tanács viszont ép­pen tíz mázsát kapott volna. Csakhogy szakadt az eső és félő volt, mire hazaérnének a rakománnyal, oltott mésszé válna. Ez a véletlen kedvezett nekünk. Átszóltak a telepről, hogy elvihetnénk a tíz mázsa meszet. Igen ám, de a mi ko­csink meg nem volt otthon. Éppen valami alkalmatosság után futkostam, amikor a ta­nácsháza folyosóján összeakad- topi X. Péter, bácsival, alá vae lami igazolásért jött. — A leg­jobbkor, drága Péter bácsi! — mondtam. Soroltam neki a problémát és kértem, mivel van kocsija, tegye meg, hozza el a meszet, megfizetjük a fuvar­díjat. És addigra az igazolást is elkészítjük. Péter bácsi vál­lalkozott a szívességre, de én csak azután döbbentem rá, hogy ez a módszer nem volt éppen helyénvaló. Ügy is fel lehetett fogni, mintha feltételhez kötöt­tük volna az igazolvány kiadá­sát. Bár az is lehet, hogy túl­zott érzékenységgel ezt csak belemagyarázom. Iszogattuk közben a feketét, amelyre kollégámmal invitáltuk barátainkat. S ez egy újabb té­mára kínálta az alkalmat. Most ismét a másik elnök elvtárs beszélt: — ÉN MEG a múltkor a „reprezentációval” jártam meg. Űj vezető beosztású elvtárs ke­rült a járási tanácshoz. Sorra járta a hivatalokat, ismerke­dett a községgel. így jutott el hozzánk is. Hárman, a tanács helyi vezetői közül összefog­tunk, vettünk egy liter itókát, hogy az ismerkedésre legalább koccinthassunk. Egy-egy kis pohárkával sor is került rá. [Nem mondom, azóta apródon- ként már a többi is elfogyott.) Csakhogy nem is ez az érde­kes. Hanem körülbelül két hét­tel később, ugyancsak a járás­tól kint járt nálunk egy elv- társ és bizalmasan megkérdez­te: „Miből költöttetek ti amúlt- kor arra a reprezentációra?” — A nagy fizetésünkből — mohd- tam, s közben arra gondol­tam: De jó is volna, ha min­den közpénzből finanszírozott reprezentációra ennyire ügyel­nénk! Nem az ő mopedje! Nem mindennapi esetnek vol­tak tanúi a kecskeméti Szabad­ság tér és Arany János utca sarkán levő rádió- és villamos- sági szaküzlet dolgozói. Egy férfi, miután néhány villamos- sági cikket vásárolt, sietve tá­vozott a boltból. Az utcán azon­ban, a járda mellett hagyott Simson mopedje mellett, ékte­len szitkozódásba tört ki: vala­ki — talán viccből — lezárta a kis motorkerékpár biztonsági lakatját. Kulcsa nem lévén, így kénytelen volt néhány szerszá­mot kérni, hogy a zárat felfe­szíthesse. Ez nagy nehezen sike­rült is, de — a kerék három küllője áldozatul esett. Ám, alig ült nyeregbe, arca falfehérre változott. Kitűnt ugyanis, hogy nem az ő mopedje! Az övé né­hány méterrel odébb parkolt — nyitott biztonsági zárral. Ami ezután történt, azon viszont semmiképp sem lehet derülni. A tévedésbe esett férfiú ugyan­is, mintha mi sem történt vol­na, „átnyergelt” a maga kis Simsonjára és elrobogott. Saj­náljuk a tönkretett mopedet, s ha tulajdonosa a leírtaknál bő­vebb információkra kíváncsi, kérjük, fáradjon be az Arany János utcai Gelka-szerviz üzle­tébe, szívesen állunk rendelke­zésére. Ny. I. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkeszt 5: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l?a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index; 25 065, Nemzetközi divatbemutató a Citadellán Augusztus 2-án nemzetköz divatbemutatót rendez a Cita­dellán az OKISZ. E bemutatón hét ország i—4 manekennel vesz majd részt. A bemutatóval egyidejűleg ankét is lesz, kül­földi szakemberek részvételével. Képeink ízelítőt adnak a be­mutató modelljeiből. Első ké­pünk egyrészes, erősen dekol- iált hátú fürdőruhát ábrázol. Második képünk: Nagymintás vászon és karton délutáni ru­ha. Harmadik képünk: Török­mintás karton camping-ruha. Negyedik képünk: Kétrészes karton fürdőruha, fekete nylon- tüll köpennyel, - különfélekép­pen variálható nylon kendővel. lEHäfJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom