Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-10 / 160. szám
I tAFJA Világ proletárjai, egyesüljetek? / Bács-Kiskun megyei sikerek az országos borversenyen Közös feladat Ritkán állította szövetkezeti gazdaságainkat olyan nehéz feladat elé a gabona betakarítása, mint az idén. Ez már jóval korábban várható volt, hiszen szövetkezeteink az ősszel sokkal nagyobb területet vettek be kenyérnek- valóval, mint az előző években. Megfelelően is teleltek át a gabonafélék, s már áprilisban, májusban látható volt, hogy jó terméssel fizetnek. Néhány kivételtől eltekintve, nagyüzemi gazdaságaink vezetői idejében és alaposan felkészültek az aratásra. Többségük már áprilisban a nagy munka minden részletét magában foglaló intézkedési tervet készített, s szerződést kötött a gépállomási gépek munkájára. S amire a gabona területének megnövekedése, valamint az erőteljesebb, dúsabb szár miatt mi is gyakran felhívtuk a figyelmet, ahol a szükség úgy hozta, gondoskodtak kézi kaszásokról is. Mindezek után egészen Me- dárd napjáig úgy látszott, nem okoz különösebb gondot a betakarítás. Azóta azonban a gyakori esők nagymértékben akadályozták a munkát, felborították a körültekintéssel elkészített terveket. Nem egy jól gazdálkodó termelőszövetkezetet ismerünk, amelyben kizárólag gépi betakarításra készültek fel, az esőzések idején azonban nem arathattak, de még közvetlenül azután sem mehettek a kombájnok, aratógépek a felázott talajra. A gyengébb közös gazdaságokban ugyanakkor nehézséget okozott az aratópárok megszervezése. Ezt főként a Kalocsától északnyugatra fekvő községekben, Ordason, Géderlakon, Duna- szentbenedeken. Úszódon tapasztaltuk. A probléma bonyolult, s az idő múltával nem kicsi a szempergés veszélye sem. Megfeszített erővel, összefogással, az erők megfontolt átszervezésével azonban még át lehet és kell is vészelni a nehézségekét. Számos tsz-ben a gazdaság- és a pártvezetőség már mozgósította azokat a szövetkezeti gazdákat is, akiknek a munkája előzőleg nem szerepelt az aratási tervben. így sikerül néhány nap múlva pontot tenni a betakarítás végére a kecskeméti Üj Tavasz Tsz-ben, s másutt is. A nagy munka újból való szervezése azonban nemcsak a tsz-ek, hanem a községek, járások vezetőinek feladata is. Hiszen ők látják: hol, milyen gépi és kézi munkaerő szabadult fel, ami aztán átirányítható a még szükséget szenvedő gazdaságokba. A gépek átcsoportosítását illetően a járások párt- és tanácsi vezetői most különösképpen „dolgozzanak össze”, egymással is, a gépállomások vezetőivel is. Csakis így, egymást segítve lesz méltó a befejezése annak a munkának, amely ősszel, a vetéssel, oly szép sikerrel kezdődött. T. I. JHX. EVF. 1«0. SZ. A Kertészeti Kutató Intézet nagytétényi pincéjében megkezdődött az országos borverseny. Az első „futamok” mezőnyének élére a Békés—Csong- rád megyei Állami Pincegazdaság 1962. évjáratú kadarkája került, amely 18,4 pontot kapott. Ugyancsak első díjas lett a Kunbajai Állami Gazdaság 1963. évjáratú kadarkája, valamint a nemesnádudvari Kossuth Termelőszövetkezet 1961. évben szüretelt kadarka bora. Pénteken délelőtt rajtolnak a „nagy borok”: az egri bikavér, a világhíres tokajhegyaljai édes és száraz szamorodni, valamint az aszúk, délután pedig a pezsgőket, habzóborokat rangsorolják. (MTI) Felnek a raktárak A betakarítással párhuzamosan szövetkezeti gazdaságaink megkezdték a gabona átadását is az állami felvásárlónak. Nyéki Péter tudósítónk írja: „Bár az utóbbi hetek időjárása nem kedvezett az aratásnak és a cséplésnek, ennek ellenére a kerekegyházi Előre Termelőszövetkezetben, a jó munkaszervezés folytán, jól halad a betakarítás. Az őszi árpa aratását és csép- lését már két hete befejezték. Azóta a búzát és a rozsot aratják, részben géppel, másrészt kézi erővel, és megkezdték e két gabonaféle cséplését is. Először a Bezosztája búzát vágták le és verették el. A búzából már az elmúlt héten egy vagonnal, s azóta másfél vagonnal átadott a tsz a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnak. Ezenkívül tagjai között is kiosztotta a munkaegységenként járó három kiló árpát, s folyamatosan osztja a búzát is.” Csépes Imre, a lajosmizsei Petőfi Tsz elnöke levelében tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a közös gazdaság az elmúlt hét szombatján 100 mázsa szovjet búzát szállított az ottani malomba. Ara 60 fillér 1964. JTjL. 10, PÉNTEK /-ff'1'" {. INTEZE- V A hús pázsit felé A héten már ismét volt egy kis napfényes időnk, megélénkültek a strandok — kicsinyek és nagyok örömére. Benépesültek a fürdőmedencék, és környékük üdülő, pihenő, szórakozó felnőttekkel, játékos gyermekekkel. A betonjárdák, medence körüli cementlapok összegyűjtik a napsugarakat, nem állja sokáig az ember. „Jújj, de meleg!” — mondja ez a két csöppség a kiskunhalasi strandon, a kövezeten át igyekezve a hűs pázsit felé. (Pásztor Zoltán felvétele.) Segít a pályaválasztási tanács Több mint ezer fiatal lehet ipari és mezőgazdasági tanuló Egy új létesítmény Tervszerű iparosítási programunknak epizódja csupán, mégis érdemes egy pillantásra méltatni: A Szolnoki Papírgyár most elkészült ellennyomásos erőműve napi 24 tonna gőzenergiát és 2,5 megawatt villamos energiát termel. Ez az erőmű a Tisza Bútorgyárat is ellátja gőzzel, gazdaságossága tehát sokoldalú. Az egész létesítmény építése rövidesen befejeződik és már július közepén előreláthatólag megkezdi a termelését. Képünk az erőmű egy részletét mutatja be. Jól láthatók rajta az építkezés méretei, jellegzetességei. Szolnok, ez az élénk, szép Tisza-parti város, ismét gazdagabb lett egy fontos ipari létesítménnyel. A munkaügyi miniszter 125/ 1962. számú utasítása értelmében közel két éve megalakult megyénkben is a pályaválasztási tanács, hogy összefogja és irányítsa a pályaválasztási tanácsadásra hivatott pedagógusok munkáját és segítsen a különböző ipari és mezőgazdasági üzemeknek a szakember-utánpótlást biztosítani. A megyei pályaválasztási tanács — amelynek elnöke Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese, titkára pedig Tóth Imre, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője — beható segítséget nyújt ahhoz, hogy a tanulóifjúság már az iskolában felvilágosítást kapjon képességeinek, személyi körülményeinek és a népgazdaság szükségleteinek egyaránt megfelelő életpálya kiválasztásához. A tanács minden évben feltárja és jegyzékben összegezi valamennyi szakmai képzést nyújtó iskola, tanfolyam stb. legfontosabb adatait és közli a megyében mutatkozó munkalehetőségeket. A megyei pályaválasztási tanács adatai szerint az elmúlt hónapban több mint 12 000 fiatal végezte el Bács-Kiskun megyében az általános iskolát, a gimnáziumot és a különböző szakközépiskolát. Az eddigi felmérések szerint a 12 000 fiatalból mintegy 6900 tovább akar tanulni, a többi pedig munkát vállalna. A megyei tanács vb munkaügyi osztályán arról tájékoztatták lapunkat, hogy ezt az 5100 fiatalt el tudják helyezni, ha a felajánlott munkahelyeket nem utasítják vissza. Sajnos, az a tapasztalat, hogy különösen az érettségizett leányok válogatnak a munkahelyekben. Ezért több „divatos szakmában” — a fodrászat, kozmetika, tv-műszerész, vendéglátóipar túljelentkezések vannak. Viszont a mezőgazdaságban túl kevesen akarnak munkát vállalni. A megyében az ősz folyamán több mint ezer elsőéves ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági tanuló felvételére van lehetőség, az építőipar egyes szakmáiban — viszont nagyon kevesen jelentkeznek a fiatalok közül. Gondot okoz a pályaválasztási tanácsnak az is, hogy a vállalatok általában nem szívesen alkalmaznak lányokat ipari tanulónak. Ezért a pálya- választási tanács jelzései alapján a munkaügyi osztály megfelelő útmutatást dolgózött ki' az üzemek vészére, hogy leány ipari tanulókat milyen arányszámban állítsanak munkába, különben néhány év múlva még súlyosabb méreteket ölthetne megyénkben is a szakember- hiány. Ha az üzemek megfogadják ezeket az útmutatásokat, akkor néhány év alatt a jelenlegi 18 százalékról 45 százalékra lehet növelni a leány ipari tanulók arányszámát. A megyei pályaválasztási tanács e hónap 16-án tartja legközelebbi ülését, amikor is részletesen megtárgyalják a mező- gazdasági tanulóképzés ügyét, hogy a jövőben mind töbí> fiatalt irányíthassanak a mezőgazdaság egyes szakágaiba. Munkások a lahuiaiölíekei AZ ARATÄS segítésére megyénkben több száz ipari munkás markolta meg a kaszanyelet. Ezáltal fedezik családjuk éves kenyérszükségletét, ezen túlmenően azonban segítséget nyújtanak a munkaerőhiánynyal küszködő és gépekkel kevésbé jól ellátott szövetkezeti gazdaságoknak. A MEGYESZÉKHELY üzemei közül ä Reszelőgyárból ötven munkás „rejzott ki” a kecskeméti Törekvés Tsz-be. Ugyanitt a Zománcipari Művek gyáregységének tizenhat munkása arat. A Béke Tsz-ben a Faipari Vállalat huszonöt dolgozója fogta kézbe a kaszát. A II. Rákóczi Ferenc Tsz aratóit honvédek segítik. Az említett ipari munkások éves szabadságukat töltik a gabonaföldeken. Rajtuk kívül azonban számosán szombat déltől vasárnap estig döntik a rendet. A gépekhez értő dolgozók —. mint például a 9-es számú AKÖV alkalmazottai — kombájnokat és traktorokat vezetnek. Hasonló támogatásban részesülnek megyénk többi négy városának környékén gazdálkodó szövetkezeti gazdaságok is. Ennek érdekében Kiskunhalason például a járási tanács vb elnöke és helyettese személyesen kereste fel a város üzemeit, hogy ezek dolgozóit felkérjék az aratás segítésére'. A KISKUNHALASI üzemek dolgozói közül százötvenen jelentkeztek, hogy július 12-én, vasárnap, részt vegyenek a közös gazdaságok aratási munkálataiban. A kiskunhalasi Űj Élet Tsz gazdáinak a Vastömegcikkipari Vállalat huszonöt dolgozója segít a gépek körüli teendők elvégzésében és a szalma lehúzásában. Munkájukat teljesítmény után, készpénzben fizeti ki a tsz vezetősége. Az ÉM Fémmunkás Vállalat huszonöt dolgozója a Vörös Szikra Tsz- ben vesz részt az aratásban. A Községgazdálkodási Vállalat, a Sütőipari Vállalat, a Vegyesipari Vállalat, a Vízmű Vállalat kiskunhalasi telepe, az Építőipari Ktsz, valamint a Baromfi- feldolgozó Vállalat munkásai közül mintegy százan a harka- kötönyi közös gazdaságoknak nyújtanak segítséget az aratás elvégzésében. A KALOCSA és Környéke Vízgazdálkodási Társulat tizennyolc dolgozója az öregcsertői Petőfi Tsz aratóbrigádjainak sietett segítségére.
