Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-30 / 177. szám
1964, július 30, csütörtök 9. Ua. Néhány eve egyesek „megjósolták”: Befellegzett az öntevékeny műkedvelő mozgalomnak; a színjátszó csoportok, népi- tánc-csoportok és hasonló együttesek ideje lejárt, mert a mai világban mindent helyettesít a .televízió, a színház és a mozi. Valóban, főképp a televízió elterjedése idején bizonyos visz- szaesés volt tapasztalható a műkedvelő mozgalomban. De az ideje nem járt le, csupán a formája, és a népművelésben betöltött szerepe változott. Tíz évvel ezelőtt a produkció mindenekelőtt való volt, az előadások nagy közönséghez szóltak. Most a műkedvelés fő feladata azoknak a művelése és szórakoztatása, akik tagjai az öntevékeny csoportoknak. A kecskeméti járásban szerzett adatok is azt mutatják, hogy ismét fejlődik a műkedvelő mozgalom minden ágazata. Két évvel ezelőtt 28 műkedvelő csoport volt a járásban, a múlt évadban 52 dolgozott. A színjátszó csoportok megkétszereződtek, hasonlóképpen a zenekarok és a bábcsoportok is. Több az irodalmi színpad, a népitánc- csoport, s az énekkar, mint két aluasiuK Csáth Géza: A VARÁZSLÓ HALÄLA Szépirodalmi Kiadó, 1964. Adósságot törlesztett könyvkiadásunk, amikor végre megjelentette „A varázsló halála” című kötetben a korán elhunyt Csáth Géza novellatermésének szine-javát. A szerző egész életművét áttekintve, megállapíthatjuk, hogy ritka tehetséget döntött sírba korai halála. A menthetetlen morfinista Csáth Géza, a toll varázslója 32 éves korában lett öngyilkos, néhány héttel azután, hogy két revolverlövéssel meggyilkolta rendelőjében a feleségét. Műveit olvasva megrendültén tapasztaljuk: Csáth fiatal kora ellenére az írásművészetnek olyan magaslataira jutott fel, ahová csak a legjobbaknak sikerült. Legfőbb írói erényei közé tartozik a tökéletes szerkesztés, a bűnügyi írások iz- galmasságával vetekvő eselek- ményszövés, a hibátlan jellemalkotás és a kristálytiszta, nagy atmoszférateremtő erejű stílus, írásainak legjava a rendszerint kétségbeejtő szörnyűséggé torzuló gyermekkori vagy pubertáskori élmények bizarr világából gyökeredzik. Másik részük a komoran, félelmetesen szárnyaló fantázia birodalmából ered. évvel ezelőtt volt. A klubok száma pedig 23-ról 35-re növekedett, s valamennyi havi program alapján dolgozik! Évről évre növekvő számban vesznek részt a fiatalok a KISZ kulturális szemléin is. Két év alatt 2700-ról csaknem 4200-ra nőtt a szereplők száma, s olyan eredményekkel dicsekedhetünk, mint az országosan is elismert tiszakécskei irodalmi színpad és a női énekkar sikerei. Szinte egyik napról a másikra tort ki az ismeretlenségből az Izsáki Ifjúsági Ház né- pitánc-csoportja és a néhány hónapja alakult rajkózenekar. Az általános megélénkülés természetesen nem jelenti azt, hogy a fellendülés mindenütt bekövetkezett. Lajosmizsén és Városföldön például úgyszólván teljesen kihalt az öntevékeny műkedvelő mozgalom. A művelődés járási irányítói azonban ebben az évben erélyesen hozzáláttak az öntevékeny csoporMagda Zawadzka a harmadik A film írója és rendezője, Jerzy Stefan Stawinski, a wro- clavi Kamera alkotóközösség vezetője, nem ismeretlen a magyar közönség előtt. Ö írta többek között a Csatorna, a Kés a vízben és az Ütban Párizs felé című nagysikerű filmek forgató- könyvét. Üj filmjében derűsen ábrázolja a fiataloknak ezt a tényleg égető problémáját, de már csak a műfaj szabályai miatt sem túl mélyen. Bízik fiatal hőseinek életkedvében és könnyelműségükön diadalmaskodó erkölcsi érzékében. A történetek szerencsésen érnek véget, az esetleg súlyosabb következményekre csak finoman csipkelődő irónia utal, szellemesen bizonyítva, hogy nem érett házasságra még az a szerelem, ametok újjáélesztéséhez, segít nekik ebben a számos jó példa. Megrendezték a termelőszövetkezeti kultúrfelelősök tapasztalatcseréjét, amelyen 25-en vettek részt, a következő évadban pedig megszervezik a népművelők szabadakadémiáját, ahol tíz előadásában adnak tájékoztatót a falusi népművelés legfontosabb kérdéseiről. As össze! induló évad vár-; hatóan számottevő fellendülést jelent. Mindenütt készülődnek a felszabadulás 20. évfordulójának megünneplésére, s ezeknek az ünnepségeknek során számos alkalom nyílik az öntevékeny műkedvelő csoportok foglalkoztatására. Éppen az ünnepségek sikere érdekében remélhető, hogy most megkapják mindenütt a szükséges segítséget, a csoportok számára viszont bizonyára ösztönzést jelent majd, hogy ismét nagy közönség előtt léphetnek fel. Horváth Ignác történet női főszereplője zösségnek. A három történet közül a második a legsikerültebb. Meleg humorral mutat be szemléletes mozaikot az egyetemisták életéből. Női főszerepében Teresa Tuszynska, a film legjobb alakítását nyújtja. Méltó partnere Marek szerepében Zbigniew Dobrzynski. A másik két történetnél sem a rendezés játékos gördülékeny- sége, sem a női főszereplők (Marta Lipinska és Magda Zawadzka) bája nem tudja feledtetni a cselekmény vérszegénységét. A harmadik történetben a már sztárnak számító Cybuls- kinak még tehetsége megcsillan- tására sem ad alkalmat szerepe. A magyar szinkron jól sikerült. Sz. I. Vörös Felhő parancsot ad Képes regény 18 részben. Irta: KUCZKA PÉTER Rajzolta: CSANÁDI ANDRÁS & &£ÉH£S[ÖGStáiéá’Ö! Nincs többé Tálás A magyarul beszélő lengyel filmvígjáték bárom kis történetből áll, mindhárom a meggondolatlanul kötött fiatalkori házasságok problémáival ékelődik. lyet néhány perces késés meg rendíthet, és sem egy dacbó kötött fogadás, sem a csillogó fővárosi élet utáni vágy nem le hét alapja egy életreszóló kö 10. rész Nálunk miért nem lehet? Az utóbbi időben többször n nyílt alkalmam nagyobb vidéki városokban körülnéznem. Mindenütt pezsgő élettel találkoztam. A szűkebb, szélesebb utcákon zsúfolódott a forgalom, amelyet rendőr, sőt a fontosabb helyeken villanyrendőr irányított A házsorok foghíjain és a városok peremén új épületek magasodtak az új mellett ellaposodó régi városmag köré. Messzünnen gyárkémények füstjét bodorítgatta a szél. Hasonlítgattam, hogy mi van úgy mint otthon, mi van rosz- szabbul, mi van jobban? Idegenben hamarabb észrevesz az ember mindent, mint a megszokott környezetben. Sok hasonlóságot fedeztem fel. Napokig járdán felejtett, tátott szájú kukaszemétgyűjtőkkel majd mindenütt találkoztam. Építkezésből visszamaradt hulladékkupacok is akadtak sokfelé, akárcsak nálunk. Az utcát átfogó elkerítések, amelyek folyó vagy elkövetkezendő építkezések veszélyeit tartják távol a gyanútlan járókelőktől, másutt is divatosak. Régebben csak a gyalogjárót foglalták el ilyen esetben nehéz állványokkal, de azok alatt is fedett átjárást rendeztek be a gyalogosoknak. Most, a könnyű fémállványok korában nagyobb hely kell az ilyesmihez, hát félre, kerüljetek égy kicsit gyalogosok! Láttam csinos, de elhanyagolt parkosításokat is. Akárcsak nálunk. Láttam üde zöld gyepet, még fák alatt is. Igaz, hogy végre a mi Rákóczi úti fáink alá is sikerült megmaradó füvet telepíteni úgy, hogy talán nem kell már félniök az ott lombosodó fáknak, hogy kiirtják őket gyökerestül a fűtenyészet eredményessége érdekében. Pedig kár volna pusztulniok idő előtt. — Hátha még valamelyik absztrakt költőnk á la Kosztolányi: „Üllői úti fák” — verset ír róluk! Mondom, voltak hasonlóságok, úgyhogy néha szinte itthon éreztem magam. A talponálló borkóstolókban mór valamivel távolabbi volt a hasonlatosság. Olyan zsúfoltsággal, mint a ml Rákóczi úti talponállónkban, vagy egyik szép középületünk talponállóvá változott előcsarnokában, nem találkoztam. Pécsett a dóm közelében a volt püspöki pincészet kóstolójában lehet a mecseki és villányi borok hatékonyságáról meggyőződni. Az arany- és bíborszínben szikrázó szőlőlevek a nap bizonyos óráiban még okoznak itt egy kis torlódást, de általában túlnyomórészt Krúdy Gyula-i szemlélődő csendesség üli meg a kis helyiséget. Egerben terített asztalkás kis ivókban kínálkozik a medok és a bikavér. Sok efféle van szétszórtan a városban. Szemérmesebb kóstolgatok egyikből, mintegy kijózanodási túrát téve, átsétálnak a másikba. Nem érnek rá zsúfolódni. A z étkezés körül ménye- n sebb. Eger, Pécs, vagy akár Győr éttermei is zsúfoltak a fő étkezések idején. Azután meg az ételek legnagyobb részét áthúzgálták már az étlapon. Legfeljebb a vendéglőnként változó nevű csodatálak maradnak, amelyeknek nemcsak tartalma, még az ára is borsos. De végezzünk összehasonlítást komolyabb téren is. Itt van szép, de nagynak igazán nem mondható múzeumunk. Pécs Janus Pannonius múzeuma se nagy, de számos fiókja van a városban, külön van képtára, váro6történeti részlege, Zsolnai kerámia osztálya és a múzeum tartozékának számítanak a római kori emlékek is, amelyek feltárási helyükön maradnak, mint a Baranya Megyei Könyvtár udvarán a IV. századból származó őskeresztény sírok. Győrött a Xántus János Múzeum gyűjteménye lépi ugyanígy túl a főmúzeum határait. És mindenütt Egerben, Pécsett, Győrött műemlékjelölő táblák, történelmi nevezetességű helyek emlék jelei szinte kezet nyújtanak egymásnak. E s ha a vándor látni kívánja azokat a régi helyeket, amelyeknek hősi megtartása vetette meg alapját a diadalmas, büszke jelennek, nem kell találomra tapogatódznia, kérdezgetnie. Egerben, Pécsett, Győrött, sőt, a Bács megyei nagy falvaknál nem nagyobb Kereszthelyen is lépten-nyomon szemébe ötlik két oszlopra, vagy falra erősítve a hely iskolatábla nagyságú térképe. A térképen megjelölték a nézőpontot, és hogy onnan hová lehet eljutni. Győrött megmutatja a térklp hol tanított Jedlik Ányos, hol szállt meg 1809. augusztus 31-én Napóleon, Egerben eligazít a tábla Dobó várába, az egri remetének, Gárdonyinak házába, megtaláljuk útmutatása nyomán a Butler grófok házát. Keszthelyen rábukkanunk arra a házra, melyben Csokonai Vitéz Mihály a Helikon-ünnepségek idején megszállt, megtaláljuk az úttest közepéig háborítatlanul kitérj esz- kedő kopott Goldmark-házat és így tovább. Igaz, patinás épületeket itt a vályogból építkező Alföldön utólag nem teremthetünk. De idegenforgalmat akarunk. Arra nem elég a gyárak és földek népének eléggé nem dicsérhető szorgalma és az Aranyhomok vendéglátása. El kell tüntetnünk ami másutt sem szép. El az utcai szemétrakásokat. Követnünk kell, ami másutt bevált, jó és hasznos. Miért ne lehetne nálunk is három-négy helyen legalább, pl. a vasútkerti átjárónál, a Sörkertnél, a megyei és a városi tanácsháza közelében útbaigazító térkép? És még egyet. Miért nem gondozzuk, amit egyszer nagy költséggel létrehoztunk? A Komszomol téren, mint egy elhagyott kopo- lyakút bánkódik a huligánok által betegre kínzott szökőkút. Az Aranyhomok Szálló mögötti autóparkoló szegélyére ültetett de elszáradt ciprusokat gazdag gyomkoszorú övezi. Amit megszoktunk, nem vesszük észre. |\e idegenek is jönnek hoz- zánk egyre gyakrabban. Azok közt akadhat, aki úgy néz körül nálunk, ahogy én néztem körül másutt: Joós Ferenc A fiatal harcosok a szekérgyűrü körül nyargalásztak, amikor vágtatva érkeztek Fetterman lovasai. .Aztán megálltak a távolabbi ■ domboldalon, mintha újabb - támadásra gyülekeztek vol- ' na. A LEGJOBB ŰTON
