Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-30 / 177. szám

SPOUT

Tovább fejlődőit megyénk úszósportja

A négy város úszóversenye után

Jegyzetek a labdarúgó-fordulóról

Végre valóban fejlődtünk — állapították meg a megyei úszó- sport vezetői a vasárnapi verseny befejezése után. És — hogy ez így van, azt nem is annyira a Békés megyei úszókkal szemben nemrégiben kiharcolt szoros eredmény mutatja, hanem az a sok-sok fiatal versenyző, aki a négy város úszóversenyeinek során és különösen ezen az utolsó fordulón felállt a rajtkőre. Az időeredmények ugyan még nem országra szólóak, értek el ennél jobbat már nálunk is.

Kecskeméten például a harmincas években fejlett úszó- és vízilabdaélet volt. Az akkor elért eredmények közül néhányat: Széli Gábor 1:03-as 103

m-es és Tiszolczi Magda 1:14 mp-es női 100 m-es gyorsúszóeredményét (ezzel akkor tagja volt a magyar 4x100 m-es váltónak) ma még nem sikerült túlszárnyalni, de nyugodtan állíthatjuk, hogy ezek a ma már csupán „emléknek” számító csúcsok nem lesznek hosszú életűek.

A felszabadulás után sokáig csak Baja jelentette a megye úszósportját a maga természetadta lehetőségeivel. Később a Széktó újjáépítése után ehhez több-kevesebb eredménnyel Kecskemét is csatlakozott. A melegvizes uszodák felépülése után előbb Kiskunhalas, majd Kiskunfélegyháza lépett a küzdők sorába és különösen az utóbbi ért el hatalmas és gyors fejlődést.

Hol vannak a többiek?

Az utóbbi időben a négy város úszóversenye, az itt kialakult egészséges és sportszerű vetélkedés volt a fejlődés motorja. Joggal kérdezhetjük azonban, hogy hol vannak a többiek? Miért nem látjuk a melegvizes uszodával rendelkező községeket, a kiskőrösieket, izsákiakat a versenyeken. Vagy hová tűntek a kalocsai úszók, akik nemrég még részesei voltak ennek a versenynek. Valamikor — úgy húsz évvel ezelőtt — Kunszent- miklóson is fejlett úszóélet volt. Ma is van uszoda, szebb, mint az akkori. Vagy a mai fiatalok gyengébbek, mint a húsz év előttiek? Bizonyosan nem! — Csupán szervezés, akarat kérdése az egész.

Uszósportunk

legjobbjai

Ha eredményeink még nem is szerepelnek a magyar csúcslista élén, de nevük ide kívánkozik. Kik azok, akik mostoha körülmények között is az élen járnak? A sorrendet Mihalovicsnál minden számot megnyertek, csupán a leányok közé sikerült a kecskeméti Mácsainak és Halásznak betörnie. A gyermekszámokban szintén a félegyháziak vitték el az első helyeket. Itt csak a kecskeméti Rozgonyinak sikerült egy számot „elcsípni” előlük.

A kecskeméti uszoda és az úszók

A vendégversenyzőket az első meglepetés az uszodába való belépéskor érte. Azok, akik ismerték a Széktó régi, korszerűtlen medencéjét, örömmel szemlélték a valóban minden igényt kielégítő, pompás létesítményt. A versenypályákat elválasztó új kötelek pedig igazi versenyuszodává avatták a Széktót.

A Kecskeméti Vízmű Sportkör minden lehetőséget biztosít az úszószakosztály tagjainak. Ben- kó Zoltán, a vállalat igazgatója és a sportkör elnöke az első perctől az utolsóig ott volt a versenyen, de még az egyes számok közben is arról tárgyalt a szakosztály vezetőivel, mit, hogyan lehetne tenni, hogyan lehetne előbbre vinni a szakosztály ügyét. Végre igazán jó kezekbe került a kecskeméti úszósport!

És a kecskeméti úszók máris előre törtek, pedig az uszodaépítés miatt alig egyhónapos edzés van mögöttük. A pontversenyben megelőzték a halasiakat, akiket éveken át meg sem tudtak közelíteni. Holott a sportkör és a szakosztály vezetősége nem elsősorban a mostani eredmények javítására törekszik. A Széktó felé vezető útjuk közben valamennyien reménykedve tekintenek a Béke és Barátság parkjában lassan, de mégis megindult fedettuszo- da-építkezésre. Még egy-két év és egész éves felkészülési lehetőséghez jutnak. Addig pedig minél több gyermek és újonc úszót kell technikailag és fizikailag előkészíteni, hogy a szinte korlátlan lehetőségeket biztosító fedett uszoda elkészülte után ne kelljen mindent elölről kezdeni.

Akadt hiba is

A négy város úszóversenyét kitűnően rendezték meg a kecskemétiek. Természetesen akadt hiba is. Legtöbb bajt a hangosbeszélő okozta. Nehézkes volt az eredményközlés, a pályabeosztás közlése stb., mert nem a versenybírói asztaltól, hanem az irodából történt. A két hét múlva sorrakerülő megyei ifjúsági bajnokságig ezen feltétlenül változtatni kell.

Az sem tetszett, hogy a jó küzdelmet hozó első vízilabdamérkőzés után a következőt a negyedik negyed elején kénytelen volt lefújni a játékvezető. Erről viszont nem a rendezőség, hanem a kiskunhalasi edző tehet, aki komolytalanul gyermekúszókat állított a csapatba. A kitűnő bajai csapattól szép játékot várt a közönség. Sajnos, a halasiak komolytalankodása miatt ez elmaradt.

„Lacika úszni akar!"

Éppen egy évvel ezelőtt, lapunk 1963. augusztus 3-i számában a sportrovatban jelent meg ezzel a címmel cikk, mely a kecskeméti úszótanfolyamot hiányolta. Nos, azóta már Lacika és még sok Lacika, Józsika és Sárika megtanult úszni. A Vízmű Sportkör egymás után rendezi Kecskeméten az úszótanfolyamokat, és azon már eddig is több mint száz általános iskolás gyerek barátkozott meg a vízzel. Augusztusban pedig még újabb tanfolyamok indulnak. A kecskeméti úszósportnak van ugyan múltja, de inkább jövője van. Szinte hihetetlen, hogy a por városából nemsokára az úszók és fürdők városa lesz.

Szabó Zoltán

II sparfaKiád területi döntői Kecskeméten

A Falusi Dolgozók XIII. Spartakiádjának területi döntőit labdajátékokban Kecskeméten rendezik meg. Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Somogy, Szolnok és Tolna megyék legjobb spartakiád kézilabda- és röplabdacsapatai négy napon át a megyeszékhelyen küzdenek az országos döntőbe való jutásért. A kézilabda területi döntőt két helyen, ,a Katona József Gimnázium és a Béke téri iskola kézilabdapályáján rendezik meg, míg a röplabdamérkőzésekre a Belső városi pályán felállított négy röplabdapályán kerül sor.

A Spartakiád területi döntőinek mérkőzései július 30-án, csütörtökön délután fél 6-kor kezdődnek. A többi napon a délelőtti mérkőzések kezdete 9 és 11 óra, a délutáni mérkőzéseké kézilabdában du. 4 óra, röplabdában fél 6 óra.

AZ ELMÚLT VASÁRNAPON még mindig csak NB I-es és NB II-s mérkőzéseket játszottak, így megyénkben egyedül a Kecskeméti Dózsa volt érdekelve. Az NB III. Délkeleti csoportjában ugyanis augusztus

2-án, az NB III. Délnyugati csoportjában pedig augusztus 16-án indul meg a bajnoki pontokért folyó küzdelem. Itt jegyezzük meg, hogy a megyei bajnokság őszi rajtja augusztus 9-én lesz. A sorsolást lapunk tegnapi számában közöltük.

MIT LÁTTUNK a Kecskeméti Dózsától a vasárnapi Szolnoki MTE elleni mérkőzésen?

Az kétségtelen, hogy a Dózsa nincs valami jó formában. Ezt igazolta egyébként az elmúlt héten Miskolcon, majd néhány nappal később Kiskunfélegyházán, a Magyar Népköztársasági Kupa-mérkőzésen, amikor is a lelkesen játszó, de mégiscsak a megyei I. osztályban szereplő Vasastól vereséget szenvedett, és elbúcsúzott az egyre nagyobb szerepet játszó MNK-tól. Ilyen előzmények után lépett a pályára vasárnap délután a Dózsa. Nem nagy önbizalommal, de annál több akarással. A nagy győzni akarás meghozta gyümölcsét, és ha sok hibával is volt teletűzdelve a csapat játéka, mégis biztosan győzte le azt a Szolnoki MTE-t, amelyiktől a tavaszi forduló utolsó mérkőzésén Szolnokon 4:2 arányú vereséget szenvedett.

A visszavágás tehát sikerült. Ezzel a győzelmével a Dózsa újra lépett egyet előre a bajnoki tabellán, amelyen most három pont hátránnyal a harmadik helyet foglalja el. A csapat — ezt mindenki elismeri — a játékosok egyéni képességeit illetően nem áll rosszul. Szinte nincs a Dózsa csapatában egyetlen olyan játékos sem, aki tudásban jelenleg ne ütné meg legalább az NB I b színvonalát. Sőt...! Mégis mint csapat, évek óta nem tud úgy szerepelni a bajnokságban, ahogy ezt népes szurkolótábora joggal elvárhatja. Hogy miért? — Erre a kérdésre nagyon nehéz választ adni. A Szolnoki MTE ellen győzött a csapat, bár a mérkőzés nagy részében döcögött a támadójáték. A számtalan kihagyott gólhelyzet mellett egyetlen gólt sikerült lőnie a csatársornak, a mérkőzés elején Roz- gonyi átadásából Morvái ritka szép alakításával. Véleményünk szerint — és ebben velünk, úgy hisszük, osztozik az a háromezer szurkoló is, aki látta ezt a mérkőzést — a csatároknak, akik között olyan rutinos játékosok is szerepelnek, mint az NB I-et megjárt Szőczei, Roz- gonyi, vagy az ugyancsak nagy tapasztalattal rendelkező Szappanos és Morvái — az ilyen játékosoknak már lényegesebben higgadtabbaknak kell lenniük az ellenfél kapuja előtt. Például ! Szőczei jobban tenné, ha időn- I ként társait is helyzetbe hozná,

I és nem kizárólag távoli lövé- I sekkel kísérletezne. Ugyanez vonatkozik Ézsire is. Egyébként azt is szóvá tesszük, hogy nem egészen értettük, miért kellett a Dózsának ezen a mérkőzésen védekező taktikával játszani. A mérkőzést — a látottak alapján — azért nyerte meg aránylag nehezen a Dózsa, mert a két fedezet rendszerint a hátvédek vonalában mozgott, s nem töltötték be a védelem és a csatársor közötti területet. így azután csak a visszahúzódott Morvái szedte össze a labdákat — amíg erővel bírta. A második félidő egyes részeiben azután a mezőnyben a legtöbb labdát a szolnokiak szerezték meg, és indítottak támadást — nem egyet veszélyesen — a Dózsa kapuja ellen.

MINDEZEKBŐL leszűrhető, hogy a Dózsának, ha a jelenleginél jobban akar szerepelni — márpedig biztosan akar — a soron levő feladata a csapatjáték csiszolása, finomítása, no meg a csatárok gólképességének fokozása. Ezen a téren elsőrendű feladat az kell legyen, hogy idegileg és fizikailag teljesen rendben legyenek a játékosok. További sikereket csak ilyen feltételek mellett érhet el a Dózsa az NB II. nagyon kiélezett és szoros küzdelmében, a kiegyensúlyozott mezőnyben.

VASÁRNAP újra nagy feladat előtt áll a kecskeméti együttes. A szintén nagyon jó hírű és jó képességű fővárosi KISTEXT ellen (tavasszal csak az utolsó percekben sikerült az egyik pontot itthon tartanunk), annak otthonában kell megküzdeni a bajnoki pontokért. Reméljük, a Szolnoki MTE felett aratott győzelem meghozta a Dózsa önbizalmát, és most már erőteljesebb és jobb csapatjátékkal és bizonyára szép eredménnyel rukkol ki.

M. I.

Hogyan tippeljünk

A totó 30. heti fordulójában ismét nem akadt 13 találatos szelvény, s így 217 529 Ft-ot kitevő jutalomalap i 31. fordulóra maradt. A mostani fogadáson azután szerencsés esetben félmillió forintot is lehet nyerni. A '5 db 12 találatos szelvényre 32 546 forintot fizetnek. A 230 db 11 találatos szelvény nyereménye 850 Ft, míg a 2248 db 10 találatos szelvény

mindegyikére 130 Ft jut.

E heti tippjeink:

1. MTK—Ferencváros x, 2, 1

2. Diósgyőr—Dorog 1, x

3. Pécsi Dózsa—Szeged 1

4. Debrecen—Komló 1

5. Oroszlány—Saig. BTC x, 2

6. Székesfehérvár—Ózd x

7. Szombathely—BVSC 1

8. MÁV DAC—Szállítók 1

9. KISTEXT—Kecskemét x, 2

íO. SZVSE—Eger 1

Ll. Békéscsaba—SZMTE 1

12. Esztergom—P. Bányász x, 1

13. Autóbusz—PVSK 1, x

Pótmérkőzések: 1, 1, x.

csal, a bajaiak legjobbjával kell kezdenünk. Gyorson, háton, pillangóban évek óta egyre-másra nyeri a versenyeket. Kár, hogy a bajai fiúnak nincsen téli edzéslehetősége. Feltétlenül képes volna az élvonaba kerülni. Ugyanazt elmondhatjuk a leányoknál az utolsóéves ifjúsági korú Weidingerről. Egész éves edzéssel rövid időn belül 1:10 alá kerülhetne. Sajnos, ez a téli edzéslehetőség Baján egyelőre még csak elérhetetlen álomnak számít. Nagy tehetség a kecskeméti Fazekas is, bár nála ez nem párosul hasonló szorgalommal. Erősebb edzésekkel ő is sokkal előbbre kerülhetne. — Sorolhatnánk tovább. — A halasi Vasas, Kiss, a bajai Várhalmi, a félegyházi Alács, vagy, hogy a leányokról se feledkezzünk meg: a bajai Kemény, Palotai, a félegyházi Kovács és Mészáros és a kecskeméti Reile tartozik még az „élvonalba”.

Újonc számokban a félegyháziak uralják a mezőnyt. A fiúkTokió előtt

T Nemzetközi Olimpiai Bizottság 113 tagországa kapott meghívást a tokiói olimpiára, s a legutóbbi jelentések szerint — bár a válaszadás végleges határideje csak augusztus 16 — máris igen sok nemzeti olimpiai bizottság jelezte versenyzőinek részvételét. A római olimpián 85 ország képviseltette magát és ez olyan rekord volt az olimpiák történelmében, amiről azt hitték, hogy sokáig nem dől meg; főképp, nem a tokiói játékokon, éppen a japán fővárost szinte a világ minden részétől elválasztó nagy távolság miatt.

íS eiősete* iné azonban mást mutatnak. Az előkészületekből úgy tűnik, hogy Tokió az induló versenyzők és a résztvevő nemzetek számát illetőleg js megdönti a római csúcsokat. Elsősorban a modem közlekedés lehetőségeivel magyarázható ez.- Annak idején Los Angelesbe az 1932. évi olimpia színhelyére még több mint két hétig utaztak a magyar sportolók, most pedig — alig 19 óra alatt röpíti

versenyzőinket Tokióba a repülőgép. Reggel még itthon tartanak edzést, felszállnak a Ferihegyi repülőtérről, útközben Amsterdamban és az alaszkai Anhorage-ben kisebb, könnyű mozgást végeznek, másnap délben már le is szállnak Tokió repülőterére. Ebéd a japán fővárosban, elhelyezkedés az olimpiai faluban, s délután már ki is próbálják sportolóink a XVIII. olimpia versenypályáit...

4 sportO Ók előkészítésében nincsenek többé titkok, a korszerű edzésmódszerek széles körben ismertek, a nemzetközi sportkapcsolatok hatalmas mértékben kibővültek, a tapasztalatszerzés lehetőségei mindennapossá váltak. Így aztán az olim- niai részvétel egyetlen ország részéről sem jelképes csupán. Az olimpiára benevezett sportolók túlnyomó többsége jól előkészített, tehetséges versenyző, aki nemcsak jelen lenni, hanem győzni (vagy legalább 's jó helyezést elérni) is akar Tokióban.

Hogy mennyire így van ez, bizonyítjá'világ minden tájáról érkező eredmények .VI ár Rómában is születtek vaskos meglepetések. A maratoni futást például egy ismeretlen etióp testőrtiszt nyerte; birkózásban a legkiválóbbaknak is sok gondot okoztak a villámgyors mozgású, párduc ügyességű indiai versenyzők, ökölvívásban pedig néhány jól képzett afrikai versenyzőnek majdnem sikerült eljutni a dobogóig. Az elmúlt négy esztendő azt mutatta, hogy ez a folyamat gyorsabb, mint legtöbben gondolták volna.

Az esztendő első nagy versenyidőszaka a legtöbb sportágban lezárult. A figyelem most már világszerte Tokióra irányul. Ismerjük az eredményeket, többé- kevésbé kialakultak a csapatok, nagy meglepetések már aligha érhetnek bennünket. A csapatsportágakban együtt van az olimpiai mezőny, csak a sorsolás van hátra, hogy megismerjük az első ellenfeleket. A válogatás technikai műveletére nálunk és a legtöbb országban augusztus folyamán kerül sor, s a szerencsések, akik képviselhetik hazájukat Tokióban, az utolsó másfél hónapot válogatási izgalmaktól mentesen, nyugodt készülődéssel, formájuk időzítésével tölthetik. Mert Tokió rendkívüli ;üzdelmeket ígér, s ezekben csak kitűnően előkészített, erős akaratú sportolók érhetnek el sikereket,

Ardai Aladár