Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-19 / 168. szám

2. oldal 1964. július 19, vasárnap Törvényerőre emelkedett a növényvédelmi kódex Az utóbbi években részben a gépesítés, részben a kemizálás gyors térhódítása következté­ben, hazánkban is rohamosan fejlődött a növényvédelem. A korszerű növényvédelmi szolgá­lat szervezése és kiépítése, a növényvédelmi módszerek és anyagok gyors változása miatt gyakran kellett kiadni új törvé­nyes rendelkezéseket. A nö­vényvédelmet szabályozó hatá­lyos rendelkezések ilyen körül­mények között mértéken felül elszaporodtak. A rendeletek egymásra utaló, egymást módo­sító ,rengetegében” az utóbbi időben már rendkívül nehezen lehetett eligazodni, s ez akadá­lyozta az előírások megtartását és megtartatását. A népgazdaságilag hatalmas veszteségeket okozó kártevők elleni hatékonyabb védelem a vonatkozó rendeletek maradék­talan végrehajtása, általában a korszerű növényvédelem meg­szervezése érdekében a kor­mányzat elhatározta az érvé­nyes növényvédelmi jogszabá­lyok kodifikálását. A megalko­tott növényvédelmi kódex, 3pielyet a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa pénteki ülésén tör­vényerőre emelt, egységes szer­kezetbe foglalja a növényvéde­lem szervezésével, irányításával és felügyeletével kapcsolatos összes rendelkezéseket, s e ren­delkezések megszegőire vonat­kozó büntető és szabálysértési szankciókat. A nemzetközi nö­vényvédelmi egyezményeket és határozatokat a kódex nem érinti, ezek változatlanul ér­vényben maradtak. A kódex — s ez a hazai nö­vényvédelem szervezése és gya­korlata szempontjából új vonás — elkülöníti egymástól a zár­lati — ka'rant'éh —- és a veszé- lS'es kártevőket. Zárlatinak — az előírások szerint — azokat a kártevőket kell tekinteni, ame­lyek az ország területén még nem, vagy csak egyes részein fordultak elő, de elterjedésük nagyarányú kárt okozna, s aka­dályozná a termékek nemzet­Afrikai csúcsértekezlet Szombaton folytatta munká­ját Kairóban az afrikai csúcs- értekezlet. Az ülés első felszó­lalója Kenyatta kenyai minisz­terelnök volt. A Kairóban összegyűlt afri­kai állam- és kormányfők pén­teken, a megnyitó ülést követő zárt tanácskozáson elfogadták a külügyminiszterek által ko­rábban kidolgozott 14 pontos napirendet. A napirenden sze­repel Ghana javaslata egy af­rikai egységkormány és egy af­rikai katonai főparancsnokság létrehozására, s az a javaslat, hogy bojkottálják a Dél-Af- rikába irányuló olajszállítmá­nyokat, továbbá, hogy fogana­tosítsanak erőteljes intézkedé­seket Dél-Rhodesia fajvédő kormánya ellen, ha az kinyil­vánítja az ország függetlensé­gét. Megtárgyalják a csúcsérte­kezleten azt a guineai javasla­tot is, amelynek értelmében tanulmányozni kell, hogyan le­het véget vetni a független af­rikai államok közötti határ- konfliktusok elterjedésének. A pénteki megnyitó ülésen beszédet mondott U Thant ENSZ-főtitkár is. Kijelentette, hogy a gyarmatosító hatalmak és „a faji megkülönböztetés még megmaradt hívei” mind­inkább elszigetelődnek. Mint a Reuter írja, megfi­gyelők szerint U Thant szavai elsősorban Angliára, Portugá­liára, Dél-Afrikára és Rhodesiá­ra vonatkoztak. U Thant sür­gette az ENSZ egyetemességé­nek megvalósítását is — ezt ál­talában úgy értelmezték Kairó­ban. mint utalást Kína ENSZ- iosainak helyreállítására. közi forgalombahozatalát. A „veszélyes” kategóriába azokat a nagy tömegben fellépő, a nö­vényzetet különösen pusztító kártevőket sorolták, amelyek ellen különleges védekezési el­járásokat kell kidolgozni, illet­ve megszervezni. Hazánkban a most kiadott kódex intézkedik először — a szankciókhoz kötötten — a nö­vényvédelem, illetve a termelés szempontjából hasznos élő szer­vezetek — méhek, madarak, gyíkok, teknősök, sündisznók stb. — védelméről. A védelmet kiterjesztették a növényvédelmi szempontból hasznos élő szer­vezetek valamennyi fejlődési formájára, sőt részletes előírá­sokat tartalmaz a kódex a hasz­nos élő szervezetek elterjedésé­nek elősegítésére is. Így például a terület nagyságához kötötten pontosan megszabja, hogy a gyümölcsösökben mennyi és mi­lyen madárodút, illetve etetőt kell elhelyezni. A kódex összefoglalja a nö­vényvédelmi rendelkezések meg­sértőivel szemben alkalmazandó szankciókat. A súlyosabb ese­teket a BTK vonatkozó előírá­sai szerint büntetik, az enyhébb esetek szabálysértésnek minő­sülnek és 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatok. Szabálysértésnek minősül töb­bek között, ha a kártevőik, to­vábbá a kártevők elszaporodá­sát elősegítő növények irtására vonatkozó kötelezettségnek nem tesznek eleget, ugyanígy az is, ha — társadalmi védekezés ese­tén — a zárlati és veszélyes kártevők elleni védekezésre és irtásra szervezett közös munká­ban való részvételt megtagad­ják, illetve az ilyen munkákhoz történt kirendelésnek nem tesz­nek eleget, a zárlati és veszé­lyes kártevők észlelésével és je­lentésével kapcsolatos kötele­zettséget megszegik, a növény­védelmi szempontból hasznos élő szervezetek védelmével kapcsolatos rendelkezéseket nem tartják meg stb. A megyei tanácsok elnökei a veszélyes kártevők tömeges el­szaporodása esetén elrendelhe­tik, hogy a védekezést elmu­lasztó termelők ellen a szabály­sértési eljárást helyszínen és soron kívül folytassák le. (MTI) Létfontosságú kérdésekben határoztak Az ENSZ-erők kongói kudarca Egyre erősebb a fafüldözés elítélése A legesztelenebb külpolitikai program Anélkül, hogy a hét eseményeiből döntő kö­vetkeztetéseket vonnánk _____________________ le , illúziókeltés nélkül megállapíthatjuk: Az elmúlt napok is világosan tükrözték a szocialista országok nyugodt, követ­kezetes bel- és külpolitikai vonalvezetését, a ka­pitalista államokban pedig ismét több jel mutat az ellentmondások terjedésére, a megoldatlan problémákra. A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Tanácsának ülé­sén Hruscsov leszögezte: „A tény, hogy az ál­lamhatalom legfelsőbb szerve elé visszük a lét- fontosságú kérdéseket, arról tanúskodik, hogy a párt állhatatosan & következetesen megvalósít­ja az SZKP programjában a Szovjetunió gazda­sági hatalmának gyarapítására, nemzeti vagyo­nának növelésére, a nép jólétének emelésére előirányzott lépéseket.” Az elvi megállapodáso­kat pedig jelentős gyakorlati intézkedések kö­vették, melyek sok millió szovjet ember életét javítják meg. Ez pedig nemcsak belpolitikai kér­dés; jelentősen hozzájárul nemzetközi síkon Is a szovjet állam tekintélyének növeléséhez. Az, hogy minderre sor kerülhetett, nemcsak a Szov­jetunió belső sikereinek a következménye, ha­nem következetes nemzetközi békepolitikájának a vívmánya is. A szovjet politikai vezetésben bekövetkezett változás — Mikojan megválasztása a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökévé, és az, hogy Brezsnyev, a Központi Bizottság titkáraként te­vékenykedik tovább — szintén szorosan kapcso­lódik a harmonikus és következetes fejlődéshez. Brezsnyev a pártapparátusban tevékenykedik ezentúl, hogy teljes erejével segítse Hruscsov munkáját. Mikojan megválasztása az államfői posztra viszont szoros összefüggésben áll a Szov­jetunió békeoffenzívájával, hiszen az új államfő évek óta rendkívül jelentős külpolitikai tevé­kenységet fejtett ki; legutóbbi fontos missziói során például felkereste: Japánt, Indonéziát, In­diát, Burmát, Afganisztánt. EREDMÉNYEINK sorában kell megemlíteni az Intermetall-egyezmény aláírását is. A ma­gyal-—csehszlovák—lengyel vaskohászati együtt­működési szervezet székhelye Budapest. Az új szervezet megalapítása teljesen egybevág a KGST távlati terveivel, hiszen a XVI. ülésszak még 1963-ben célszerűnek jelölte meg a szocialista nemzetközi munkamegosztás továbbfejlesztését, azokon a területeken, ahol ez időszerű. Az érin­tett országok létrehozták az Intermetallt, amely biztosítani tudja a vaskohászatot irányító szer­vek közvetlen kapcsolatát, gyors és operatív módszerekkel egyezteti a szükséges intézkedése­ket. VÁLTOZATLANUL a nemzetközi érdeklődés előtérében állott a héten az elsősorban belga EGY H ÉT A KÜLPOLITIKÁBAN segítséggel Kongóba visz- szatért Csőmbe a volt, katangai diktátor, akit az ENSZ-csapatok kato­nai akciókkal több ízben is menekülésre kény­szerítettek. Most viszont miniszterelnök, s to­vábbi három miniszteri tárca gazdája ... Ennek az eseménynek az az alapvető tanulsága, hogy rendkívül időszerű a világszervezet tevékenysé­gének hatékonyabbá tétele. Hiszen az ENSZ úgynevezett rendfenntartó erői több évig tar­tózkodtak Kongóban, és ezalatt az idő alatt ott a gazdasági és politikai káosz csak növekedett. A meggyilkolt Lumumba szavai teljesen beiga­zolódtak, azaz bekövetkezett, amitől félt: „Nem akarjuk, hogy a kongói kormány bizonyos pénz­ügyi körök befolyása alatt álljon, amelyek a mi országunkat csak annyiba veszik, amilyen mér­tékben részesednek az osztalékból.” A BRIT Nemzetközösség londoni értekezletét is kénytelen az angol kormány a veszteséglis­tán elkönyvelni. Egyre erősebben mutatkozott meg a dél-rhodesiai fajüldöző uralom ellen fel­lépő afroázsiai tagállamok követelése, gazdasá­gi síkon pedig ismét elhangzót* a sürgető kíván­ság: Az iparilag fejlett országok (Anglia, Kana­da, Űj-Zéland és Ausztrália) adjanak lehetősé­get a többi tagállam ipari fejlődésére és nyis­sák meg piacaikat a félkész- és készáruk előtt is. Mindezen túlmenően nagy meglepetésként ha­tott, hogy Pearson kanadai miniszterelnök az afroázsiai országok mellé állt (lehet, hogy tak­tikai manőverről van szó, de a jelenség akkor is a gyors fejleményeket tükrözi), és figyelmez­tette az angol kormányt, hogy a dél-rhodesiai probléma nem kevésbé veszedelmes, mint a dél­afrikai faji elkülönítés. VÉGÜL, de nem utolsó sorban utalnunk kell a szélsőséges Barry Goldwater nagyarányú győ­zelmére az amerikai köztársasági párti konven­ción. A legveszélyesebbnek és a legesztelenebb­nek Goldwater külpolitikai programja hangzik. Fenyegetődzik Dél-Vietnam ügyében, követeli a Castro-kormánv megdöntését és ellenzi az Egye­sült Államok kereskedelmét a szocialista orszá­gokkal. Belpolitikai téren pedig, hogy mást ne is említsünk, nyíltan pártfogásába veszi azokat a fasiszta amerikai szervezeteket, amelyek még Eisenhower volt elnököt is kommunistabarát politikusnak nyilvánították. A megfigyelők álta­lános véleménye szerint Goldwaternek nem sok esélye van Johnsonnal szemben. A jelenségre mégis fel kell figyelni. A háttérben többek kö­zött a Goldwatert támogató texasi és kaliforniai újmilliomosok támadása húzódik meg, a Rocke­feller és Scranton körül csoportosuló régi mil­liomos csoportok ellen. Íme, az iskolapéldája, hogy a különböző trösztök kötélhúzása milyen messzire vezethet a reálpolitikától. Szovjet kormánynyilatkozat MOSZKVA. (TASZSZ) A szovjet kormány szombaton nyilatkozatban fejtette ki állás­pontját azzal az amerikai—angol —francia kormánynyilatkozattal kapcsolatban, amelyben a há­rom nyugati nagyhatalom kifo­gásolta a július 12-én aláírt szovjet—NDK barátsági, kölcsö­nös segélynyújtási és együttmű­ködési szerződést. A szovjet kormánynyilatkozat rámutat, hogy jelenleg, amikor két szu­verén német állam létezik, csak­is az NSZK és az NDK kölcsö­nös megegyezésével érhető el a békeszerető, demokratikus, egy­séges Németország megteremté­se. Nyugat-Berlint pedig a Szov­jetunió és az NDK kormánya önálló politikai egységnek te­kinti. A Szovjetunió és az NDK szerződésének az a célja, hogy elősegítse az európai vitás kér­dések békés rendezését — mu­tat rá a nyilatkozat. — A szov­jet kormány eltökélt szándéka, hogy továbbra is mindent meg­tesz a német militarizmus ag­ressziójának megelőzésére, aho­gyan ezt a potsdami megállapo­dás és a szövetségesek többi háború utáni egyezménye is elő­írja. Visszautasítja azt az ame­rikai—angol—francia állítást, amely szerint „teljesen alapta­lan” a vád, hogy az NSZK-ban revansvágyó. militarista szel­lem uralkodik. Az egész világ tudja, hogy az NSZK kormá­nya hivatalosan céljául tűzte ki a második világháború eredmé­nyeinek revízióját, e célt követ­ve militarizálja az ország éle­tét, sőt nukleáris és rakéta­fegyvereket is kíván szerezni. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányai en­gedékenyek a nyugatnémet re- vansista és militarista erők iránt, nem hajlandók arra, hogy a Szovjetunióval és a Hitler- ellenes koalíció többi tagjával együtt jogilag is békeszerződés­ben, rögzítsék a jelenlegi reá­lis helyzetet. E feladatot azon­ban lehetetlen vég nélkül el­odázni — állapítja meg a szov­jet kormány. A nyugati hatalmak azt állí­tották, hogy „Németországban és Berlinben nincsenek határok, csak demarkációs vonalak és szektorhatárok vannak.” Ezt az érvelést saját okmányaik cáfol­ják meg. A párizsi szerződések­ben például szó esik „az NSZK területéről” és „az NSZK hatá­rairól”. Amikor a Szovjetunió és az NDK kormánya kötele­zettséget vállalt, hogy megvédi az NDK határait, csupán le­vonta a következtetéseket a mi­litarista erők részéről fenyegető veszélyekből. A három nyugati hatalom azt állítja, hogy Nyu- gat-Berlin nem alkot önálló po­litikai egységet, és ezzel kap­csolatban „Berlin négyhatalmi igazgatásáról” beszél. A négy­hatalmi igazgatás azonban — éppen a nyugati hatalmak po­litikája következtében — 16 év­vel ezelőtt megszűnt. A szovjet kormánynyilatko­zat végül rámutat, hogy ha a három hatalom valóban egy bé­keszerető, demokratikus, egysé­ges német államot óhajt, akkor elő kell segítenie az NDK és az NSZK békés együttműködé­sének, kölcsönös megértésének kialakulását. A görög rendőrség és a demokrácia Az Avgi jelentése szerint Sza- loniki munkásai és alkalmazot­tai szombaton nagygyűlést ren­deztek, amelyen a szakszerveze­tek demokratizálásának kérdé­sével foglalkoztak. A rendőrség rá támadt a gyűlés résztvevőire: ötven ember megsebesült, het­venet pedig letartóztattak. Keserű Mihály,ember 4 tragédiát követő na­pon nyomasztó volt a légkör a faluban. Annyira, hogy szin­te kegyeletsértőnek éreztem abban a hangulatban tudako­zódni: Milyen ember is Volt Keserű Mihály. Egy hónappal utóbb viszont szinte önmagá­tól kínálkozott ró az alkalom. Sokat gondolnak rá és még so­káig emlegetik Fajszon. — Nagyon rendes fiú volt Miska. A legszorgalmasabb, leg­tisztább tehenészünk. És csupa kedély, humor — avatkozott a tsz-irodában folyó beszélgeté­sünkbe az egv pillanatra be­toppanó Tumo Lajc-s, főagronó- mus, s máris sietett a dolgára. Farkas Sándor, a szövetke­zet SZTK-ügyintézője és egy­ben sok más reszort felelőse, elszámolási lapokat tett elém. — Június 16-ig, a tragédia napjáig harminc munkaegysé­get számoltunk el neki húsz forintjával arra a hónapra eső előlegként. Sajnos, már nem vehette fel személyesen. Mint ahogyan a félévi tejtermelési prémiumot sem. Pedig az az elszámolás is megmutatja, mi­lyen ember volt. ö kapta a legtöbbet — 999 forintot — az öt tehenész közül... Nekem különben is jó barátom volt. Együtt gyerekeskedtünk, jár­tunk iskolába, szegény embe­rek gyerekei voltunk és mind­kettőnknek a felszabadulás ad­ta meg az igazi életet. rí* if.itt, nyílt eszű Keserű Mihály tagja lett a kommunis­ta pártnak, és élte az egyszerű emberek, tevékeny, szorgalmas, becsületes életét. A közigazga­tás átszervezése után — a párt megbízásából — a Kalocsai Já­rási Tanács V. B. Mezőgazda- sági Osztályára került. 1955- ben költözött vissza szülőfalu­jába. Az ellenforradalom után ő szervezte újjá a községi párt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom