Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-18 / 167. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! / Csökkent a fertőző betegségek száma — Több mint négyszáz mezőgazdasági egészségügyi állomás működik a megyében Számos és sokrétű feladatot kell megoldania nyaranta a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás és a Vöröskereszt munkatársainak. Ezekről beszélgettünk dr. Harsányi Istvánnal, a KÖJÁL igazgató-főorvosával, és Szabó Lászlóval, a Vöröskereszt megyei titkárával. Rendelefek és a gyakorlat csökkent. A tavalyi 704 fertőző máj gyulladásos eset pedig ez év első felében 301-re hanyatlott. A felvilágosító munka eredménye A nyári közegészségügyi és jár vány védelmi munkákból tetemes részt vállalt a Vöröskereszt. Aktivistáinak szerepe az előkészítés, a felvilágosító tevékenység során került előtérbe. XIX. ÉVF. 16?. SZ. Ara 60 fillér 19C4. JÜL. 18, SZOMBAT Egészségügy és a nyár r Épül a szivattyútelep Nem egészen két hónap múlva véglegesen elkészül és megkezdi a munkát a foktői reverzibilis szivattyútelep. A maga nemében egyedülálló létesítmény az országban a szükségnek megfelelően a Dunából vizet juttat majd a csornaiaktól, s ezen keresztül a kalocsai öntözőfürtöt „tápláló” Vajas-csatornába, illetve onnan a fölös vízmennyiséget „átemeli” a folyamba. A hatalmas, mélybe sülyesztett telepet négy szivattyúval szerelik fel, amelyek együttesen másodpercenként majdnem 7,5 köbméter vizet továbbítanak majd. A gépeket nagyfeszültségű villanyárammal hajtatják. Kezelőik számára az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság még az idén szolgálati lakásokat is építtet a telep közelében. Képünkön az egyik 8,5 tonnás szivattyút láncok és csigák segítségével a mélybe bocsátják a szerelőmunkások. (Pásztor Zoltán felvétele.) Több mint kétszázezer hallgató Sikerrel zárult a társadalomtudományi előadások száma. a Tudományos Ismerelterfesztő Társulat Bács-ttun megyei Szerkezetének első tél éve — Ismeretes, hogy évek óta egészségügyi dolgozók ezrei ellenőrzik országunkban rendszeresen a nyári mezőgazdasági munkákban résztvevő dolgozók közegészségügyi ellátottságát — mondta bevezetőként dr. Harsányi István. — Munkájukat jelentős mértékben megköny- nyítik az utóbbi évek során érvénybe lépett rendeletek, amelyek meghatározzák, hogy minden mezőgazdasági munkaterületen meg kell szerezni a megfelelő egészségügyi védekezést. — Vizsgálódásaink elsősorban a közegészségügyi előírások végrehajtását célozzák. Nézzünk egy-két eredményt: A vízellátást megfelelő módon oldották meg a kiskunhalasi járásban, ahol az állami és a közös gazdaságok a tanácsi szervekkel karöltve még az aratók részére is biztosítanak, napjában többször megfelelő minőségű ivóvizet. A bajai járásban pedig — a helyi földművesszövetkezetek segítségével — mozgóbüfék szállítják a földeken dolgozók részére az üdítő italokat. De sajnos, több termelőszövetkezetben — főképp a kecskeméti, kiskunfélegyházi és a dunavecsei járás területén — hiányzik az alapvető egészségügyi védekezés. — A növényvédelem dandárján megyénkben 124 közegészségügyi szakember ellenőrizte rendszeresen a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok méregkamráit. S ennek is tulajdonítható, hogy ebben az évben csupán egy ember — Köpfler István, a Kunbajai Ál— Okulva az előző évek tapasztalataiból, járási, városi és községi alapszervezeteinkben már a tél folyamán megkezdtük az előkészületeket a nyári betegségek „elfojtására” — kezdte tájékoztatóját Szabó elvtárs. — Közel száz tanfolyamunkon 665 — a mezőgazdaságban dolgozó — egészségügyi aktivista sajátította el a balesetés járványvédelmi óvórendszabályokat. — 1963-ban és 1964. tavaszán megyénk gépállomásain balesetelhárító tanfolyamokat szerveztünk és több mint négyszáz termelőszövetkezeti, állami gazdasági, gépállomási és községi egészségügyi állomást hoztunk létre. — A vöröskeresztes aktivisták nemcsak a gazdasági központokban és az egészségügyi állomásokon tevékenykednek, hanem egészségügyi brigádokat alakítva járják a földeket is. Ütjük során ellenőrzik a baleseti óvórendszabályok betartását és a mentőládák felszerelését. Az egészségügyi szakemberek és aktivisták fáradhatatlan, áldozatkész munkájának is tulajdonítható, hogy megyénkben eddig komolyabb balesetet vagy fertőző megbetegedést nem okozott a nyár. Viszont ezután lesz még az igazi gyümölcsszüret, ami ismét ezernyi betegségnek adhat táptalajt. De gondos, körültekintő munkaszervezéssel, rendszeres felvilágosító tevékenységgel ártalmatlanná lehet tenni a „leselkedő” baktériumokat. K. M. Nyáron sem szünetel a munka a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Bács-Kiskun megyei Szervezetében. Eddig végzett munkájuk eredményét pedig az idei első fél év ismeretterjesztő munkájáról készített statisztikai jelentések tükrözik. Az elmúlt fél évben 3800 előadást— 500-zal többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában — tartottak, a hallgatók száma 202 500. Az idén több volt a társadalomtudományi — 2020 — mint a természettudományi — 1780 — témájú előadás, viszont éppen fordított az árány az iparban és a mezőgazdaságban elhangzott előadásoknál. — Az üzemekben tartott 252 előadás közül 134 természet-, 118 társadalomtudományi, a tsz-ekben pedig 1470 a természet- és 1370 A társadalomtudományok körében különös népszerűségnek örvendtek a pedagógia-lélektani és irodalmi témák. Az előbbiből elhangzott 470, az utóbbiból 320 előadás. A természettudományoknál az agronómia! témáké az elsőbbség. Eredmény, hogy 570 agrár témájú előadás közül 550-et tartottak falun, mezőgazdasági üzemekben. Az agrártémák után az egészségügyi előadások következnek, 508 ilyen előadás hangzott el, 28 600 hallgató előtt. Mennyiségben is, minőségben is fejlődésnek indultak a különféle akadémiák. A munkásakadémiák száma 17-ről 25-re, a tsz-akadé- miáké 24-ről 35-re nőtt. Míg az elmúlt év hasonló időszakában összesen 65 akadémia működött megyénkben, számuk az idén 121-re emelkedett. Az érdeklődésre jellemző, hogy a munkásakadémiák előadásait 7800-an, a tsz-akadémiákét 18 ezer 500-an hallgatták végig. Az idén először rendeztek a tsz-ek vezetőinek központi jellegű előadássorozatot minden járási székhelyen. Az üzemszervezési feladatokat elemző sorozat legjobban a bajai járásban sikerült. Hasonló előadássorozatot tartottak a vállalatvezetők részére is Kecskeméten és Baján. Jelentős eredménnyel zárult még a kecskeméti szabadegyetem művészeti, filozófiai tagolami Gazdaság dolgozója — került vegyszer okozta mérgezéssel kórházba. Mozgókonyhák Versenyben a kembájnosok és az aratógép-vezetők a határban Harsányi elvtárs ezután a mezőgazdaságban dolgozó emberek étkeztetéséről beszélt. — Hasznos kezdeményezés történt Kiskunfélegyházán. A Bem, Petőfi, Vörös Csillag, Vörös Október és a Felszabadulás Termelőszövetkezetben a honvédségtől kölcsönzött mozgókonyhákon — gulyáságyúkban — főzik az ebédet, s így megfelelő időben, jo minőségű, vitamindús meleg ételhez jutnak a földeken serénykedők. Kisebb lett a nyári fertőzés veszélye is a megyénkben. Míg 1962-ben 1675 vérhas- megbetegedés történt, addig 1963-ban ez a szám 997-re, 1964. első felében pedig 16-ra E hét elejéig az összes aratni- valónak a felét takarították be megyeszerte az állami gazdaságokban. A rozs és az őszi árpa, valamint a takarmánykeverék betakarítását csaknem befejezték, a búzának pontosan a negyedét vágták le és csépelték el kombájnnal, kisebb részét pedig rendrearatóval, s a zabföldek nyolcadrészén is biztonságba helyezték a termést. Kunbaján teljes mértékben, Városföldön 354, Helvécián 138 holdon, s kívülük még Izsákon, Kiskunhalason kisebb területeken, valamennyi állami gazdaságban összesen 707 holdon kézi erővel arattak. A gabonáéval párhuzamosan az 1120 hold borsóföld csaknem 40 százalékának a termését is betakarították. A megyei igazgatóság értékelése szerint az SZK-kombájnnal dolgozók versenyében Papp M á- té és Tanács János, a Kiskun- halasi Állami Gazdaság kom- bájnosai haladnak az élen 3032, illetve 3023 mázsa gabona betakarításával. Kétezer mázsánál több szemet tizenhárom kom- bájnos takarított be, ötnek pedig 1215 és 1958 mázsa közötti a teljesítménye. Az AC 400-as típusú kombájnnal aratók közül az első helyre került Elek Ferencnek, a Bácsalmási Állami Gazdaság dolgozójának 1673 mázsa a teljesítménye. Ezer mázsánál több gabonát még ketten takarítottak be, a versenyben résztvevő további négy kom- bájnos összteljesítménye 1644 mázsa. A gépállomások megyei igazgatósága is értékelte a hatáskörébe tartozó kombájnosok és aratógépkezelők versenyét. E szerint július 15-én, Páczi Jenő, a Bajai Gépállomás dolgozója haladt az élen, aki SZK 4-es gépével 450 holdról takarította be a gabonát. A második helyezett Csuka Jánosnak, a Kiskunfélegyházi Gépállomás kom- bájnosának, ugyancsak SZK 4- es géppel, 310 hold letakarí- tása a teljesítménye. Az aratógép-vezetők közül a Kiskunfélegyházi Gépállomás dolgozója, Gombos Pál került az első helyre; 280 holdon vágta le a gabonát. Az utána követkéz, két helyezettnek is 200 hold felett van a teljesítménye. zata. Megyei viszonylatban tehát eredményes volt a TIT első félévi munkája. Járásokra bontva azonban eltérések mutatkoznak. Legtöbb előadás hangzott el a bajai — 802 —, a kiskőrösi — 564 —, járásokban, valamint Kecskeméten tartották 475 előadást. Az előadások hallgatóinak száma Kecskeméten volt a legmagasabb: 42 600; Továbbra is népszerűek a filmbaráti körök, 21000-en hallgattak meg 41 előadást, de feltétlenül javítani, fokozni kell megyénkben a szemléltetést. A statisztika sajnos, nagyon elszomorító képet mutat. Mindössze 749 volt — 3800 előadás közül — a filmmel, diával szemléltetett előadás. A fejlődés, a kimagasló eredmények mellett tehát akadnak bőven még tennivalók, sürgősen meg- oldásra váró feladatok i^ £ k
