Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-13 / 110. szám

Közlemény a Német Demokratikus köztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására Walter Ulbrichtnak, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkárának, a Német Demokratikus Köztársaság államtaná­csa elnökének, valamint dr. Lothar Bolznak, a Német Demokra­tikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettesének vezetésé­vel 1964. május 6—12. között baráti látogatást tett a Magyar Nép- köztársaságban a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége. A látogatás során a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége tárgyalásokat folytatott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormánynak a képviselőivel. A szívélyes légkörben és a testvéri barátság szellemében le­folytatott tárgyalásokon tájékoztatták egymást országaik helyze­téről, pártjaik és kormányaik tevékenységéről, megvitatták a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom legfon­tosabb kérdéseit, s gyümölcsöző eszmecserét folytattak a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság testvéri együttműködésének további elmélyítéséről. A felek nézetei min­den megtárgyalt kérdésben teljes mértékben megegyeznek. 1 . A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztár­saság külpolitikájában a békés egymás mellett élés lenini elvét követi. Ez ma az egyetlen poli­tika, amely megfelel a béke, az emberiség érdekeinek, meg­könnyíti a szocializmus erőinek további előrenyomulását, az el­nyomott népek nemzeti függet­lenségi harcát és a népek álta­lános imperialistaellenes küz­delmét. Éppen ezért mindkét államfő külpolitikai feladatának tekinti a béke fenntartásáért és bizto­sításáért, a nukleáris háború megakadályozásáért és a külön­böző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élé­sének megvalósításáért folyta­tott harcot. A felek megállapítják, hogy a Szovjetuniónak a béke bizto­sítására, az elnyomott népek teljes felszabadulásáért a kü­lönböző nemzetközi fórumokon tett lépései és kezdeményezései hatékonyan segítik a háborús veszély elhárítását, a nemzet­közi feszültség enyhülését és- mozgósítják a béke erőit. A két fél támogatja az általá­nos és teljes leszerelésről szóló, a genfi tizennyolchatalmi le­szerelési értekezlet napirendjén is szereplő szovjet javaslatokat. A Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, N. Sz. Hruscsovnak, a területi és határviták rende­zésénél az államoknak az erő­szak alkalmazásáról való le­mondására irányuló javaslatát a béke megerősítése érdekében tett jelentős lépésnek tekintik. Üdvözlik a Moszkvában aláírt szerződést az atomfegyver-kí­sérletek részleges betiltásáról és az Egyesült Nemzetek szerve­zete által hozott határozatot a nukleáris fegyvereknek a vi­lágűrbe való küldésének betil­tásáról, valamint a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia nyilatkozatait a ka­tonai célokat szolgáló hasadó­anyagok termelésének csökken­téséről. IP Mindkét fél támogatja az atomfegyvermentes övezetek megteremtését célzó javaslato­kat, amelyek megvalósítása megkönnyítené az általános és teljes leszerelést. A Magyar Népköztársaság tá­mogatja a Német Demokratikus Köztársaság kormányának ja­vaslatát, hogy a két német ál­lam kössön egyezményt, hogy nem gyárt, nem szerez be, nem helyez el területén, nem alkal­maz atomfegyvert és nem tö­rekszik ilyen fegyverek feletti rendelkezési jog megszerzésére. Mindkét fél támogatja a Len­gyel Népköztársaság kormányá­nak javaslatát, Közép-Európá- ban a nukleáris és termonuk­leáris fegyverek befagyasztásá­ra. Üjra kifejezik meggyőződé­süket, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai közötti megnemtámadási szerződés meg­kötése lényegesen hozzájárulna a háborús veszély csökkentésé­hez. A Magyar Népköztársaság képviselői az európai és a vi­lágbéke szempontjából történel­mi jelentőségűnek tartják a Né­met Demokratikus Köztársaság, az első békeszerető munkás-pa­raszt német állam létezését és a német nép szocialista jövő­jéért, a német imperializmus ellen folyó harcban betöltött szerepét. A Német Demokrati­kus Köztársaság saját területén végrehajtotta a Potsdami Szer­ződés rendelkezéseit. A másfél évtizede fennálló Német De­mokratikus Köztársaság felvi­rágzása, népe jólétének növeke­dése, nemzetközi tekintélyének és súlyának erősödése fontos té­nyező a béke és haladás erői­nek harcában. Mindkét küldöttség kötelessé­gének tekinti a népek figyelmét felhívni, hogy Európa népeinek békéjét állandó veszéllyel fe­nyegeti a nyugatnémet revansis- ta politika és atomfegyverkezés. A nyugatnémet imperialisták és militaristák makacsul ragasz­kodnak kalandor terveikhez, amelyekkel meg akarják változ­tatni a második világháború után kialakult helyzetet. Agresszív, hódító törekvéseik­kel Nyugat-Németországot hi­degháborús és békét veszélyez­tető góccá tették. A Német Szö­vetségi Köztársaságban magas hivatalos állásokat töltenek be fasiszták, háborús bűnösök. A német imperializmus és militarizmus erői, amelyek egy fél évszázad alatt kétszer so­dorták véres világháborúba a népeket, ma is döntő befolyást gyakorolnak a nyugatnémet po­litikára. A nyugatnémet kor­mány az egyetlen Európában, amely területi követelésekkel lép fel más államokkal szem­ben. Az amerikai imperialisták­kal szövetségben, a Német Szö­vetségi Köztársaság militarista körei Nyugat-Németországot és Nyugat-Berlint a szocialista or­szágok elleni aknamunka euró­pai központjává és a szocializ­mus országaiból elmenekült fasiszta elemek gyűjtőhelyévé tették. A Német Szövetségi Köz­társaság kormánya céljai ér- d ekében vezetőszerepre igyek­szik szert tenni az agresszív Észak-Atlanti Szövetségen be­lül, hogy azt saját háborús ter­vei szolgálatába állítsa, előse­gítse gyors ütemű fegyverkezé­sét és a több oldalú atomhad­erő keretén belül megszerezze az atomfegyverek feletti ren­delkezés jogát. A Magyar Népköztársaság cs a Német Demokratikus Köztár­saság rámutatnak arra, hogy az Észak-Atlanti Szövetség több ol­dalú atomhaderejének létreho­zása és Nyugat-Németországnak ebbe történő bevonása rendkí­vüli veszélyt jelentene a nem­zetközi élet békés alakulására. A Magyar Népköztársaság ha­tározottan fellép az ún. Ilall- stein-doktrina ellen és mint a revanspolitika megnyilatkozá­sát, határozottan visszautasítja a bonni kormánynak azt a jog­RCVIDÍTETT szöveg tálán igényét, hogy egész Né­metországot képviselje. A Magyar Népköztársaság kormánya nagyra értékeli a Né­met Demokratikus Köztársaság-, nak a német kérdés békés ren­dezéséért folytatott következetes harcát, és a két német állam kormánya közeledésének és köl­csönös megértésének elősegíté­sére irányuló javaslatait. A két. egymástól eltérő társadalmi rendszerű német állam létezé­sének feltételei között szüksé­ges, hogy a békés egymás mel­lett élés szellemében a két né­met állam, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Berlin között megegye­zés jöjjön létre. A Német Demokratikus Köz­társaság javaslatai a két német állam, valamint a Német De­mokratikus Köztársaság és Nyu­gat-Berlin közötti kapcsolatok normalizálására közös bizott­ságok létesítése útján, úgyszin­tén a két német állam kormá­nyai és a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Berlin között a józan ész és a jóaka­rat egyezményének megkötésére irányuló javaslatai lépésről lé­pésre fejlesztenék az együttmű­ködést és előkészítenék a német konf öd er á ciót. Mindkét fél egyetért, hogy a béke érdekei megkövetelik a második világháború maradvá­nyainak felszámolását, a német békeszerződés megkötését, va­lamint Nyugat-Berlin demilita- rizált szabadvárossá nyilvání­tását. » A Magyar Népköztársaság a Német Demokratikus Köztársa­ság készségét, hogy Nyugat- Berlint, amely a Német Demok­ratikus Köztársaság kellős kö­zepén fekszik és ahol a bonni kormány semmilyen joggal és illetékességgel nem rendelkezik, önálló politikai egységként ke­zelje és számára a semleges szabadváros státuszát biztosít­ja, a béke érdekében tett jelen­tős engedménynek tekinti, mi­vel egész Berlin jog szerint a Német Demokratikus Köztársa­ság területéhez tartozik. A Német Demokratikus Köz­társaság kezdeményezésére a nyugat-berlini szenátussal 1963 decemberében az utazási enge­délyekről létrejött megállapo­dásban mindkét fél annak bi­zonyítékát látja, hogy további lehetőségei vannak a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Berlin közötti feszült­ség fokozatos megszüntetésére irányuló kezdeményezéseknek és ezek a két német kormány kép­viselői közti tárgyalások példái lehetnek. Mindkét fél egyetért abban, hogy a szocialista országok és a Német Szövetségi Köztársaság kacsolatainak fejlesztése a nor­mális, diplomáciai kapcsolatok irányában a békés egymás mel­lett élés szellemében a teljes egyenjogúság, egymás szuvere­nitásának kölcsönös tiszteletben tartása és a kölcsönös előnyök alapján jelentősen hozzájárulna Európában a feszültség további csökkentéséhez és a béke bizto­sításához. Ebben az összefüg­gésben a Német Demokratikus Köztársaság kormánya üdvözli — mint ezen az úton megtett lépést — a Magyar Népköztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya közötti hivatalos gazdasági kapcsolatok felvételét. A tárgyaló felek egyetérte­nek abban, hogy a béke bizto­sítása megköveteli a nemzetközi feszültség gócainak megszünte­tését a világ minden táján. Ki­fejezik szolidaritásukat Ázsia, Afrika, Latin-Amerika szabad­ságáért és nemzeti függetlensé­gért küzdő népeivel. Követelik a gyarmat' rendszer teljes fe'- számolását. A Magyar Népköztársasáe és a Német Demokratikus Köztár­saság nagyra értékeli az újon­nan függetlenné vált ázsiai és afrikai országoknak az impe­rializmus ellen, a békéért és a haladásért vívott harcban be­töltött szerepét. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztár­saság korníánya követeli a Kí­nai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállítását az ENSZ-ben és az amerikai meg­szállás megszüntetését Tajvan szigetén. 2. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság kapcsolatai az elmúlt években a szocialista interna­cionalizmus elveinek megfele­lően a testvéri együttműködés szellemében jelentősen fejlőd­tek és eredményesen szolgálták népeik érdekeit. Mindkét fél fellép a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csának valamennyi tagállama közötti együttműködés gyorsabb fejlesztéséért, s hatékonyságá­nak növeléséért. A két küldöttség eszmecserét folytatott a gazdasági kapcso­latok továbbfejlesztéséről az 1970-ig terjedő időszakban, és hangsúlyozta a két ország köz­ponti tervező szervei között az utóbbi hónapokban megkezdett egyeztetés nagy jelentőségét. Megállapodtak abban, hogy együttműködésük sokoldalú megerősítése útján fejlesztik gazdasági kapcsolataikat az új tudományos-technikai felada­tok megoldása, a termelés sza­kosítása és egybehangolása, va­lamint az árucsereforgalom ál­landó növelése terén. A két delegáció különösen fontosnak tartja a termelés sza­kosításának és egybehangolásá­nak továbbfejlesztését, az együtt­működés új formáinak és mód­szereinek kialakítását. Az eszmecsere folyamán mind­két fél tájékoztatást adott a me­zőgazdasági termelés fokozása érdekében országaikban elő­irányzott intézkedésekről, és megvitatták az együttműködés, a kölcsönös támogatás ebből adódó lehetőségeit. Mindkét fél örömmel állapít­ja meg, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Német Demok­ratikus Köztársaság között a tu­dományos és kulturális téren ki­alakult együttműködés mindkét ország kulturális és tudományos életét gazdagította mindkét or­szágban elősegítette a szocialis­ta és kulturális forradalmat és hozzájárult ahhoz, hogy a dol­gozók a proletár internacionaliz­mus szellemében, kölcsönösen megismerkedjenek országaik kulturális és tudományos vív­mányaival. 3. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Német Szocialista Egységpárt képviselői kicserél­ték tapasztalataikat a Magyar Népköztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság szocia­lista építőmunkájáról. Megvi­tatták a két testvérpárt kapcso­latainak továbbfejlesztését és kicserélték véleményüket a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Megállapí­tották, hogy nézeteik minden megtárgyalt kérdésben meg­egyeznek. Mindkét párt nagyra értékeli a Szovjetunió Kommunista Pártja forradalmi tapasztalatait. Különösen nagy jelentőségűnek tartják mindkét párt és az egész nemzetközi munkásmozgalom számára a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XX. kongresszu­sának a személyi kultusz fel­számolásában, a pártélet lenini normáinak helyreállításában, a dogmatizmus és a szektásság elleni harcban kifejtett mun­kásságát: hasonlóan nagy jelen­tőségűnek tartják a XXII. kong­resszust, valamint a kommu­nizmus építésének programját. A két párt határozottan el­ítéli a Kínai Kommunista Párt vezetőinek dogmatikus, szektás nézeteit és szakadár tevékeny­ségét, amely jelenleg a fő ve­szély a nemzetközi munkás- mozgalomban. Megbélyegzik a kínai vezetők szovjetellenes rá­galmait, az imperializmus ellen, a békéért és a szocializmusért vívott harcot fékező, a forra­dalmi erők egységét megbontó tevékenységét. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Német Szocialista Egységpárt üdvözli és támogat­ja a kommunista és munkás­pártok új találkozójának ossz - hívását. A Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormánykül­döttsége magyar párt- és kormányküldöttséget hívott meg a Né­met Demokratikus Köztársaságba. A meghívást a magyar fél örömmel elfogadta. A látogatás időpontját később állapítják meg. ★ Mindkét fél kifejezésre juttatja meggyőződését, hogy a Né­met Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének látogatása a Magyar Népköztársaságban hozzájárult a kölcsönös kapcsolatok további elmélyítéséhez, a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság megbonthatatlan barátságá­nak erősítéséhez, a szocialista országok népei, valamint a nem­zetközi munkásmozgalom egységének és összeforrottságának meg­szilárdításához a marxizmus—leninizmus alapján, a szocializmus és a béke javára. » Kelt Budapesten, 1964. május 12-én. kádár János, Walter ulbricht a Magyar Szocialista Munkáspárt a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának Központi Bizottságának első titkára, első titkára, a magyar forradalmi a Német Demokratikus munkás-paraszt kormány Köztársaság Államtanácsának elnöke. elnöke, DR. LOTHAR BOLZ, a Német Demokratiku Köztársaság Minisztertanácsánál elnökhelyettese. Magyar pártküldöttség utazott a Francia Kommun sta Párt kongresszusára Kállai Gyulának, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának vezetésével kedden magyar pártküldöttség utazott Párizsba, amely részt vesz a Francia Kommunista Párt XVT1. kongresszusán. A küldöttség tagja Cservenka Fe- rencné, az MSZMP KB tagja, a Pest megyei pártbizottság el­ső titkára. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom