Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-13 / 110. szám

1964. május 13, szerda 3. oldal Új szelek fújnak Lakiteleken Az 5230 holdon gazdálkodó lakiteleki Szikra Termelőszövet­kezetben esztendeje talán tíz ember sem bízott egymásban. A vezetést ellentétek marcan­golták, és a szervezési hibák elmélyítették a szakadékot a ve­zetőség, valamint a tagság kö­zött. Sokan nem dolgoztak, másfelé tekintgettek, s elhagy­ták a szövetkezetét. Talán meg­volt rá az okuk is, hiszen az év közepén végzett felmérés 2 millió forint mérleghiányt mu­tatott ki. A pártvezetőség sem volt ké­pes a közös gazdálkodás „sze- kérrúdját” helyes irányba for­dítani, mert a titkár is részese volt a hibáknak. Az ígérgetést nem követték tettek, így aztán a közös munkára alig akadt ember. Szakemberek az élen Ez áldatlan állapot megszün­tetésére az elmúlt év közepén Borsos Sándor és Mészáros Ist­ván agrárszakemberek kerültek a tsz élére elnöknek, illetve fő- agronómusnak. Azóta „új sze­lek fújdogálnak” a Szikra Tsz házatáján, amit a zárszámadási eredmények is bizonyítanak. A tervben szereplő 13 millió 627 ezer helyett például 13 millió 806 ezer forint volt a közös bevétel, a kiadásoknál pedig 1 millió forint a megtakarítás. Kifizetésre kerül a munkaegy­ségenként tervezett 32 forint, s a földjáradék, és a tartalékala­pot 1 millió' 224 ezer forinttal növelték. Mindezek mellett megkétszerezték a közös va­gyont, s így annak értéke eléri a 8 millió forintot. Az új gazdasági évre a szö­vetkezeti gazdák 13 tagú veze­tőséget választottak, amelyben három asszony is helyet ka­pott, A vezetés átalakítását jel­lemzi az is, hogy tizeneggyel Kevesebb . a., .függetlenített irá­nyító személyek száma, s meg­szüntették a havi fixíizetése- ket. A vezetők jövedelme attól függ, hogy milyen eredménye­sen működik a közös gazdaság. Erre az évre már 17 millió forint szerepel a Szikra bevé­teli tervében, a munkaegység értéke pedig ’5 forint. Visszatérnek a fiatalok A közhangulat megváltozását az is igazolja, hogy egyre töb­ben visszatérnek. Már mintegy ötvenen — főleg fiatalok — kérték felvételüket a szövetke­zetbe, és valamennyien dolgoz­nak is. Ugyanakkor a közgyű­lésen nem egy embernek mond­ták, hogy „kívül tágasabb”, mi­vel egyéni magatartásukkal sú­lyosan megsértették a szövet­kezeti gazdák szilárduló egy­ségét. A szövetkezet megerősítésé­nek közös szándékát az elmon­dottakon kívül jól példázzák az eddig elvégzett munkák is. A kenyérgabona vetésitervét 100 holddal túlteljesítették, az őszie­ket fejtrágyázták, több mint 300 hold területet istállótrágyáztak, zöldtrágyázás céljából somkó- rót vetettek, az őszi gabona mintegy 400 holdján vegyszeres gyomirtást alkalmaztak. Nagy feladat megoldására vállalkoztak a szőlőtermesztő­brigádok is. A mintegy 600 hold termőterület megművelő sén kívül hozzáfogtak 96 hold egyéves ültetvény vesszőinek 250x80 cm-es sor- és tőtávol­ságra való átültetéséhez, s 106 hold új telepítés létrehozásá­hoz. A 180 holdas kertészetben dol­gozó asszonyok a zöldségter­mesztés sokrétű munkáján kí­vül vállalták, hogy terven fe­lül lö holdon tu korborsót is termesztenek. Megvonva a ta­vaszi munkák mérlegét: A 969 szövetkezeti gazda közül mint­egy negyvenen nem vették még ki részüket a közös erőfeszíté­sekből. Példás módszerek Az eredményekben, a mun­kasikerek elérésében nagy sze­repet játszanak az új vezetés módszerei. A szövetkezeti gazdákkal meg­ismertették a termelési tervet, a kommunista és pártonkívüli gazdasági vezetők „egy nyel­ven” beszélve brigádértekezle­teken vitatták meg a gazdák­kal a közös feladatokat. Csa­ládi művelésre több mint 700 szövetkezeti gazdával kötöttek szerződést, amelyben /meghatá­rozták a különböző növényfé­lék megművelésének módját, s azt is, hogy az elvégzett mun­káért mennyi pénz és termé­szetbeni részesedés jár. Lege­lőt is biztosítottak a háztáji te­henek számára, amelyből 100 holdat műtrágyázással, 120 hol­dat pedig öntözéssel javítanak. A több mint 300 hold lucerna terméséből 15, a kukoricáéból pedig még nagyobb százalékot természetben adnak ki. (A szö­vetkezeti gazdáknak is be kell azonban látniuk, hogy a na­gyobb gondoskodásra és jóaka­ratra illenék szerződéskötéssel válaszolniuk, ami bizony még vontatottan halad. Jó lenne, ha a község tervében előírt 500-ból 100 sertést ők hizlalnak meg, annyival is inkább, mivel a közös gazdaság a múlt évinél csaknem 30 százalékkal több hízót szándékszik átadni az ál­lami felvásárlónak. A vezetőség az új ültetvények művelésére önálló brigádokat hozott létre, amelyeknek meg­felelő technikai és növényvé­delmi eszközöket bocsátott ren­delkezésükre. Itt dolgozik Bo­dor Mária kertészeti agronó- mus, KISZ-titkár éppen ezért nem véletlen, hogy a fiatalok jelentős része is itt vállalt mun­kát, s ezzel védnökséget a „kommunizmus növénye” felett. Két év alatt négyszer több tehén A Szikrában gondot fordíta­nak a közös állattenyésztés fej­lesztésére is. A mostani állo­mány átlagon felüli jó kondíció­ban telelt át, és számára ele­gendő takarmányt biztosítottak. Rendezték az állattenyésztők fizetését, s annak mértékét munkájuk mennyiségétől és mi­nőségétől teszik függővé. Ugyan­akkor növelték velük szemben az állatgondozás követelmé­nyeit. Egyébként, amíg 1962-ben 133 szarvasmarhával rendelkezett a termelőszövetkezet, ez a szám ebben az évben 289-re, ezen be­lül a teheneké 29-ről 118-ra emelkedik. Kocából a két év előtti 47-teí szemben az idén 100 darabot tartanak. • Az állatállomány tervezett fejlesztését nagyrészt saját te­nyésztésből biztosítják, csak vemhes üszőből vásárolnak 50 darabot. A tenyésztői munka feltételeit is javítják: villamo­sítják a majort, s növendék­istállót, sertésfiaztatót építe­nek. Üzemi konyha Beruházásokra több mint 4 millió forintot fordítanak eb­ben az évben, s az építkezések felét a tsz brigádja végzi el. A gazdálkodáshoz nélkülöz­hetetlen építmények mellett át­alakítással létesítenek mintegy 206 személyes üzemi konyhát, amelyre igen nagy szükség van, főleg azoknak a családoknak a számára, ahol az asszony is részt vesz a közös munkákban. Mindezeken felül a szociális és kulturális alapot is növel­ték, s összegét a célnak megfe­lelően használják fel. Amíg ta­valy az alap összegének csak a 18 százalékát fordították kul­turális célra, addig az idén az összeg négyszerese — mintegy 100 ezer forint — szolgálja ezt a célt. Ebből adnak majd ősz­szel két egyetemen tanuló fia­talnak társadalmi ösztöndíjat. A lakiteleki Szikra Tsz fej­lődése jól példázza, hogy ahol összhangban dolgozik a tagság és a vezetőség, ott rövid idő alatt is meg lehet szüntetni a hibákat. Horváth Ignác Nemes vetélkedés A Kecskeméti Vasútállomás, a Fűtőház és a Pályafenntartási Főnökség 1963. évi erednényei alapján Kiváló vasúti csomó­pont lett, elnyerte a büszke él­üzem címet. A nagyszerű ered­mények elérését a szocialista címért küzdő brigádok segítet­ték elő. Nekik köszönhető, hogy ezen az állomáson alakult a legjobban a személyvonatok menetrend szerinti indítása, a tehervonatok rakodása, terhelé­se, továbbítása, az üzemköltség csökkentése, a gőzmozdonyok tervszerű javítása, és még hosz- szan lehetne sorolni azokat a szempontokat, amelyek alapját képezték a munkaverseny érté­kelésének. Az állomás nyolc brigádja közül három lett a szocialista cím birtokosa. Még ennél is szebb teljesítményt nyújtottak a fűtöháziak, ahol nemcsak a brigádok, hanem a szolgálati hely is elnyerte a szocialista üzemrész címet. S méltán so­rakozik fel melléjük a pálya- fenntartási főnökség 19 brigád­jának 181 dolgozója. Ök is kima­gasló munkateljesítményekkel járultak hozzá, hogy a kecske­méti vasúti csomópont élüzem legyen. A Szegedi MÁV Igazgatóság területén még egy szolgálati hely nyerte el az élüzem címet, s ez is itt Bács-Kiskun megyé­ben van, a Kiskunhalasi Pá­lyafenntartási Főnökség. Terü­letén 32 brigád versenyez, ta­valyi eredményei alapján 15 bri­gád kapta .meg a szocialista cí­met. Jó eredmények születtek még a Kiskunfélegyházi Vasútállo­máson, ahol a menetrend sze­rinti vonatindítás, a teherkocsik megfelelő kihasználása tekinte­tében élüzemi szintet értek el. Tovább kell azonban növelniük a tehervonatok átlagos terhelé­sét. Mindemellett jól megállták helyüket a félegyházi vasutasok, hiszen a jelentős mértékben megnövekedett átmenő forgal­mat zökkenésmentesen bonyolí­tották le. A pályaudvar hat szo­cialista brigádjának köszönhető, hogy az állomás és a szertár vezérigazgatói elismerésben ré­szesült. A vasút szállítási feladatai az idén tovább növekednek. Bács- Kiskun megye építkezéseinek, iparának. mezőgazdaságának igen nagyok a fuvarigényei, ezenkívül a megye vasútvonalai egyre jelentősebb szerepet ját­szanak a nemzetközi szállítások­ban is. A szolgálati helyek és szocialista brigádjaik nemes ve­télkedése azonban tovább fo­lyik. és ez egyik legdöntőbb biz­tosítéka az 1961. évi személy- és teherszállítási tervek teljesí­tésének. Sziládi Sándor így könnyebb a tanulás A Kiskunfélegyházi Vegyipar Gépgyár KISZ-fiataljai közül ötvenen folytatják tanulmá­nyaikat középfokon — techni­kumban vagy gimnáziumban —. hatvanan pedig a Szakma ifjú mestere cím elnyeréséért küzdenek. Nem könnyű feladat sikerrel helytállniuk a vizsgákon, hi­szen a termelőmunka is egész embert kíván. Felkészülésük megkönnyítésére négytagú ta­nulmányi csoportot hívott élet­re a KISZ-szervezet vezetősé­ge. A csoport tagjai jól képzett fiatal műszaki dolgozók. Fel­adatuk, hogy segítséget nyújt­sanak azoknak a munkatársaik­inak, akiknek gondot okoz vala­melyik tantárgy elsajátítása, vagy egy-egy feladat megoldá­sa. Elsősoijjoan a műszak: rajz területén bizonyul: Hasznosnak az eddigiek sorári a patronáló csoport működése. Ezzel a tárggyal birkóznak ;neg legne­hezebben a fiatalok. Most már könnyebben megy a tanu’ás és a májusban sorra kerülő vizs­gákon bizonyára sikeresen helytállnak majd az ifjú mes­terjelöltek. A nadrág Előveszem diák- és legénykori fényképei­met — és zokogok, zokogok, zokogok. Hol vagytok, ti boldog idők! Hol vagytok, merész tornamutatvá­nyok?! Átvetődő le- ugrások a nyújtóról, amely akkoriban olyan földközelben volt hoz­zám/. Léghengerek a korláton, ahonnan kézálláson átfordulás­sal esett csak jól visz- szajutni a szőnyegre. Mit szőnyegre! A puszta, ragyogó sár­gára vikszolt padlóra. Micsoda szaltókat vágtam le, csak úgy kapásból az utca szür­ke porában is! De akkor valahogy minden olyan jól állt rajtam. Az a sötétkék, éltdrtó tornapántalló is. amiben gimnáziu­munk válogatott csa­patában országos kö­zépiskolás bajnoksá­got nyertünk. Buda­pesten. a Szentkirályi utcában. Csak hát az is lát­szik ezen a régi fény­képen, hogy akkortájt a mellkasom volt raj­tam a legszélesebb. Ma pedig? Ne is be­széljünk róla! Becsszavamra, nem mernék egykori baj­noktársaim színe elé lépni. Hiszen ma ak­kora fáradtsággal jár a cipőm befűzése, mint ezelőtt, a hajda­ni szilfid időkben egy egész tornaverseny után sem volt rajtam. Szaltók? Ma meggon­dolnék egy hétköznapi bukfencet. Támaszba- le üdülés a nyújtón? Elég nekem, ha sike­rül székre állva leven­ni a konyhaszekrény széléről a szódabikar­bónát. Nem elég, hogy a múlt nyáron a felesé­gem már a barátnőjét iktatta közénk a stran­don, ha sétára indul­nunk egy kis fagylal­tért; hátha sikerül el­terelni a figyelmet ar­ról, hogy én vagyok a férje. Igaz. már elö- v zöleg is pár éve lán­golt köztünk az elvi vita. Azon, hogy tud­niillik nejem nem hitte el, miszerint a mellkasom alatt is mellkas van. Ű házas­társhoz méltatlan ka- jánsággal nyomkodta, birizgálta nevezett másodmellkasomat s állította, hogy az egy­re kétségbevonhatatla- nabbul — pocak. Pocak! Huh! Ré- gente fintorogtam még a hallatára is. Sőt a felszabadulást követő 8—10 év folyamán is csak a gaz imperialis­tákat, szóigabírákat, s a megbújt belső ellen­séget tudtam pocakos­nak elképzelni. Most itt van. A strandon már csak az árnyékos oldalon nyughatom zavartala­nul. A fiam azzal a jelszóval serkent kert­ásásra, hogy nekem úgy is igyekeznem kell apasztani a poca­komat. S nemcsak a feleségem, de mint mondani szoktuk, nagy általánosságban a női tömegek kezde­nek már — hangsú­lyozom. jobb esetben — „az a jópofa kis gömbölyű alak”-ként idézni. Hajdanta pe­dig én röhögtem a legnagyobbakat az ef­féle regénymellékala- kokon. Jól mondják azt. hogy a baj /nem jár egymagában. Nem­csak szekszepilem van oda; nemcsak álma­imban néha-néha visszatérő délibáb már az ifjonti karcsú­ság . .. Mindezek tete­jébe már nadrágot sem tudok vásárolni magamnak. Pedig ezt akartam most, fizetés­kor. Az Állami Áru­házban kiválasztot­tam egy ínyemre va­ló színű yester-nadrá­got. Már-már maga mon éreztem a kin­cset, mikor az eladó szemében észrevettem az alsó mellkasom tá­ján nyugvó, gyanakvó tekintetet. Tétován elő­vette centiméterét, ta­pintatosan* kiszámította kerületemet és határo­zottan ingatta a fejét. — önnek megfele­lő nadrág nincs. — Abból a hosszú­ból sem? — Nincs. — A még hosszabb bősége se jó rám? A leghosszabbaké sem? Majd megröviditte- tem. — Nem, uram. Sza­bó vagyok, tudom, mit lehet alakítani egy nadrágon. önre alakítani sem lehet... Végre elértem vala­mit az éleiben: en­gem csak a különleges méretek áruházában lehet ruházni. Az sem megvetendő, hogy agi- tációs érv vagyok élet- színvonalunk állandó emelkedése mellett... Vagy az egész nad­rágvásárlási fiaskó csak a kereskedelem bosszúja? Azért nincs teltebb termetre való nadrág, mert Kecske­méten féltek a „Nad- rág”-gal foglalkozó színdarab bemutatásá­tól? Tóth István A rontopálokrói A közelmúltban a televízió • egyik esti műsorszámában Ba­ráti Géza. a Magyar Nemzet munkatársa a rontopálokrói be­szélt. Elmondotta, hogy garáz­dálkodásukkal milyen felbecsül- i heteden károkat okoznak mind a társadalmi, mind a személyi tulajdon rovására. Érdeklődés­sel hallgattam előadását annál is inkább, mivel már előzőleg elolvastam a Magyar Nemzet április 24-i számában irt vezér­cikkét a vandál pusztítókról. Hadd mondjam el itt mind­járt. hogy nálunk, Kiskuníél- • egyházán is megjelentek a ron- tőpálok. Legutóbb az Alsóte­metőben garázdálkodtak, ahol sírköveket törtek össze, fejíákat döntöttek ki, sírokat gyaiáztak meg — nem is egyet! A rendőrség természetesen nyo­moz az elvetemültségükben még a halottak békés világát se n kímélő dúvadak után, s remél­hetőleg hamarosan kézre is ke­ríti majd valamennyit. De va­jon elég-e csak a rendőri nyo­mozás? Véleményem szerint korántsem! Társadalmunk min­den becsületes tagja tegye kö­telességévé. hogy segítségé: nyújtsa, bármilyen formában >s, a vandál pusztítók kézre k" rítéséhez. Csak helyeselni tudom tehá' hogy a televízió is segítse" nyújtott Báró ti Gézának a ro tópálok ellen felvett harcában Rády Andrásné i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom