Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-27 / 122. szám

8. »Mat 1964. május 21, szerda Nyugtalanság Limában A felszabadult Afrika ünnepe Mikojan látogatása Japánban A SÜLTOS tragédiá­val végződött Argentína —Peru olimpiai labda­rúgó selejtező mérkőzés után bekövetkezett politikai fejlemények állnak jelenleg a nemzetközi érdeklődés előterében. Az üggyel kapcsolatban nyilatkozott a játékvezető, aki kijelentette, hogy nem érvénytelenítette a gólt, már akkor lefújta a mérkőzést amikor az egyik játékossal szabálytalanság történt. — A játékosok ezt a döntést el is fogadták. De a fanatikus sportrajongók kezdeményezésére ki­bontakozott a tragédia. Még mindig bizonyta­lanság van atekintetben milyen döntést hoznak az illetékesek a félbeszakadt mérkőzésről. Az AFP szerint a torna szervező bizottsága Argen­tínát jelölte meg győztesként. A perui főváros­ban rendkívül feszült a helyzet. Mint ismeretes, szükségállapotot hirdettek ki, ennek ellenére azonban a megvadult tömeg — több mint 15U0 személy — hétfőn újból behatolt a sportstadion területére. Megrongálta a létesítményeket, kira­bolta az egyik büfét. Nyilatkozott Arias egész­ségügyi miniszter is, aki kijelentette, hogy eddig hivatalosan 263 halálesetet állapítottak meg. A rendőri hirek viszont 350-ről tudnak, egyes rá­diójelentések 500 halálos áldozatról beszélnek. A sebesültek száma mintegy ezer, köztük húsz szintén halálán van. A kormány hétnapos gyászt rendelt el. A rendőrség a fővárosban megújuló zavargások megakadályozására további intézke­déseket tett és letartóztatásokat foganatosított. Több ízben volt szükség speciális alakulatok ki­vonulására, különösen a tüntető diákság meg­fékezése okoz nagy problémát. Az ország rette­gésben él amiatt, mert Lima központi börtöné­ből harmincegy legveszélyesebb bűnöző megszö­kött. Lemondott a főváros rendőrfőnöke is. A legfrissebb hírek arról számolnak be, hogy bár a nyugalom látszólag teljesen helyreállt, a fő­városban könnyűgéppuskával felszerelt járőrök cirkálnak és további tüntetésekre lehet számíta­ni. AZ AFRIKAI felszabadulási nap alkalmából az ENSZ-székhelyén nagyszabású ünnepségek zajlottak le az afrikai tagországok képviselőinek részvételével. Számos felszólaló hangsúlyozta a EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN díszünnepségen, hogy 1963. május 25-e az afrikai egységszervezet megala­kulását kimondó Addisz- Abeba-i értekezlet napja a gyarmati korszak vé­gét jelenti Afrikában. Nagygyűlést rendeztek az ünnep alkalmából Kairóban. A résztvevőkhöz Nasszer elnök intézett üzenetet. Megállapítja, hogy az afrikai népek az imperializmus ellen vívott kérlelhetetlen harcukkal felébresztették a világ lelkiismeretét, és ennek következtében ma már valamennyi nemzetközi szervezet elítéli az imperializmust, a faji megkülönböztetést és a kizsákmányolást. Ben Bella algériai elnök rá­dióbeszédben emlékezett meg az egységszerve­zet megalakulásáról. Különösen kiemelte, hogy az afrikai államok teljes támogatást nyújtanak Afrika minden még fel nem szabadult pontján a függetlenségért harcoló partizánoknak. Az egy­ségszervezet mellett nyilatkoztak az ünnep al­kalmából a marokkói, a mali, a kameruni, a csádi, a madagaszkári, a mauritániai és a nigé­riai vezetők is. A SZOVJETUNIÓ Legfelső Tanácsának Ja­pánban tartózkodó küldöttsége találkozott a Va- szeda Egyetem diákjaival. Mikojan, a szovjet minisztertanács első elnökhelyettese beszédet in­tézett a diákokhoz. Részletesen foglalkozott az SZKP XX, és XXII. kongresszusának eredmé­nyeivel. Elmondotta, hogy az SZKP XX. kong­resszusa új elemet hozott a háború és béke kér­désének elbírálásába. Ügy véljük — mondotta —, hogy korunk emberisége a szocialista orszá­gok erejére, a kapitalista országok munkásosztá­lyának és a haladásnak az erőire támaszkodva megakadályozhatja az új háborút. Mikojan ki­fejtette, hogy a békeharc és a békés együttélés nem nehezíti, hanem könnyebbé teszi a kapita­lista országokban az osztályharcot, segíti a né­pek nemzeti felszabadító küzdelmét. Mikojan felkereste Hirohito császárt és vele, valamint Ikeda miniszterelnökkel megbeszélést folytatott. A szovjet—japán kapcsolatok kérdései mindkét tanácskozáson szóba kerültek, a tárgyalások lég­köre a nemzetközi tájékoztató irodák szerint igen szívélyes volt. Közös közlemény Nasszer és Aref tárgyalásairól Mint a MEN hírügynökség je­lenti, Aref iraki elnök befe­jezte az Egyesült Arab Köztár­saságban tett látogatását, és ked­den délután repülőgépen haza­utazott Bagdadba. Az elnök egyiptomi tartózkodása idején jelen volt az asszuáni gát első szakaszának ünnepélyes felava­tásán, s ezenkívül tárgyalásokat folytatott Nasszerrel. az EAK vezetőjével. A tárgyalásokról kiadott kö­zös közleményből kitűnik, hogy az EAK és Irak szorosabb egy­ség megteremtésére törekszik, és ennek jegyében megállapodást kötött. A megállapodás értelmében a két ország közös elnökségi ta­nácsot hoz létre, Kairó szék­hellyel, továbbá előirányozza egy közös katonai parancsnok­ság felállítását is. Ha valame­lyik szerződő felet támadás éri vagy fenyegeti, az mindkét ál­lam ellen irányuló támadásnak vagy fenyegetésnek minősül. A megállapodás aláírásakor mind Nasszer elnök, mind Aref iraki elnök beszédet mondott. Mindkét államférfi kifejezte azt a reményét, hogy előbb-utóbb megvalósul az arab népek tény­leges egysége. A MEN hírügynökség továbbá azt is közli, hogy Aref iraki elnök megújította Nasszer el­nöknek szóló meghívását. Nasz- szer elnök az újabb meghívást elfogadta. Szalal Magyarországon Dassault feleségét a milliomos volt alkalmazottja rabolta ei PÁRIZS. (MTI) A Dassaultné elrablása ügyé­ben letartóztatott Mathieu Cos­ta kedden reggel a rendőrségen felfedte a gengszterbanda veze­tőjének személyazonosságát. A titokzatos „Dominique” Jean- Pierre Casanova 36 éves volt tisztviselő. Casanova azelőtt ’a Jours de Francé című hetilap­nál dolgozott, amelynek Marcel Dassault a tulajdonosa. Casanovát hónapok óta körözi a rendőrség különböző rablások miatt. A nyomozást vezető rend­őrtisztviselő azt is közölte, hogy a bandavezér négymillió frank váltságdíjat követelt Dassaulttól. Kedden érkezett hazánkba hatnapos látogatásra Abdullah al-Szalal, a Jemeni Arab Köz­társaság elnöke és kísérete. Sze­mélyében olyan forradalmárt üdvözölhetünk, aki eddigi életét töretlenül hazája felszabadulá­sának és felemelkedésének szentelte, és meggyőződéséért hét évig szenvedett a jemeni imám hadzsaui sziklabörtöné­ben, kezén-lábán tízkilós vas­lánccal és golyóval. Abdullah al-Szalal börtön­évei híven jelképezték azokat a valóban középkori állapoto­kat, amelyek közt Jemen, ez a sajátos teokrácia, azaz papki­rályság tengődött. Minden vi­lági és egyházi hatalom az imám kezében összpontosult, aki az államkincstárat saját házi­kasszájaként kezelte, az ország­nak nem volt alkotmánya, írott törvénye, az analfabéták száma meghaladta a 90 százalékot, sejkek, azaz nagybirtokosok rendelkeztek a megművelhető földterület 80 százalékával. Je­mennek egy kilométer vasútja sem volt, de Hodeida kikötőjé­ben öt évvel ezelőtt még áru­ként adták-vették a rabszolgá­kat, s a tyúktolvajok kezét bárddal csapta le a hóhér a piactéren. E középkori állapotoknak lát­szólag teljesen ellentmondott a jemeni királyság alapjában he­lyes függetlenségi politikája. Az ellentmondás hátterében az an­gol—jemeni ellentétek húzódtak meg. A brit gyarmatosítók több mint száz évvel ezelőtt elfoglal­tak egy stratégiailag rendkívül fontos erődöt, majd Dél-Arábia jelentős részét, s szüntelen támadásokkal zaklatták, gyengí­tették a királyságot. A brit támadások elhárítása, az anti- imperialista fellépés nem az imám, hanem a szabadságsze- rető nép érdeme volt. s ezt az igazságot ismerte fel a Szovjet­unió, sünikor már 1962-ben el­ismerte Jement, majd barátsági szerződést kötött vele és gaz­dasági segélyben részesítette. Az utóbbi években úgy tűnt, hogy az arab felszabadító moz­galom erősödése és a forradal­mi erők belső nyomása lehetővé teszi Jemen békés átfejlődését a középkorból a huszadik század­ba. A királyi kormány 1958-ban szövetségre lépett az Egyesült Arab Köztársasággal, megala­kult az Egyesült Arab Államok. Az államszövetség azonban csak rövid ideig állt fenn, puszta formalitás maradt, az uralkodó csoport egyetlen lépést sem tett a középkori állapotok felszámo­lására. Ezért dördültek meg Szanában 1962. szeptember 26-án a forradalmár tisztek ágyúi —« tüzet nyitottak a középkorra, az embertelenségre, a rabszolga­ságra. Az 1962-es forradalom a világ egyik legelmaradottabb orszá­gában nyitotta meg a gyors üte­mű fejlődés útját. Évszázados lemaradást kellett behozni: a politikai foglyok kiszabadultak a börtönből, törvényben mond­ták ki a jemeni polgárok teljes jogegyenlőségét, elkobozták a királyi család roppant vagyo­nát — az imám birtokolta a megművelhető földek csaknem egyharmadát —. hozzákezdtek a földkérdés megoldásához, tu­catnyi iskolát, kórházat építet­tek. a baráti arab és a szocia­lista országok támogatásával létrehozták az első korszerű üzemeket. A Jemeni Arab Köz­társaság tudatosan és magasabb síkon folytatta az antiimperia- lista politikát: Csatlakozott a moszkvai atomcsendegyezmény- hez, elítéli az agresszív impe­rialista politika, a neokolonializ- mus minden megnyilvánulását. A fiatal köztársaság eddigi eredményeit az ellenforradalmi erőkkel vívott szakadatlan harc­ban érte el. A forradalom győ­zelme és a köztársaság kikiál­tása után az országból elmene­kült királypárti erők az Egye­sült Államok által támogatott Szaúd-Arábia. valamint a Eél- ATábiában befészkelődött brit imperialisták támogatásával tá­madások sorozatát indították a köztársaság megdöntése érdeké­ben. A Jemeni Arab Köztársa­ság az Egyesült Arab Köztársa­ság hathatós katonai támogatá­sával meghiúsította az ellenfor­radalmárok kísérleteit. A jeme­ni köztársaság léte és eddigi eredményei forradalmasítóan hatnak Aden és Dél-Arábia né­pének felszabadító harcára, s ezt a harcot, valamint Jemen történelmileg jogos területi kö­veteléseit világszerte támogatják a világ szabadságszerető népei, köztük a mi népünk is. Abdullah al-Szalal elnök lá­togatása bizonyára hozzájárul a magyar—jemeni kapcsolatok megszilárdulásához és fejlődésé­hez. Jemennel nagyköveti szin­ten tartjuk fenn a diplomáciai kapcsolatot, tavaly egymillió fo­rint értékű gyógyszersegélyt nyújtottunk a jemeni népnek, egyetemeinken húsz jemeni diák tanul. A látogatás örvendetesen gazdagodó nemzetközi kapcsola­taink további bővülését jelenti, elősegíti újabb hozzájárulásun­kat a békés egymás mellett élés és az antiimperialista összefo­gás ügyéhez. Makai György Megkezdődtek a magyar—jemeni tárgyalások PÁRIZS. (MTI) A párizsi bíróság elutasította a leopoldville-i kormánynak Vi­tai Pakassza és Emanuel Lonzsi kongói hazafiak kiadatására irá­nyuló kérelmét. Pakasszát és Lonzsit tavaly december 7-én tartóztatták le a párizsi repülő­téren, az Adoula-kormány kéré­sére. A leopoldville-i hatóságok azt állították, hogy Pakassza részt vett az olasz repülők le­mészárlásában, Lonzsi pedig el­lopta Kongó londoni követségé­nek pénztárát. Tulajdonképpeni bűnük az, hogy a kongói felsza­badító tanács tagjai. Francia és belga védőügyvédeik bebizonyí­tották a vád alaptalanságát, és a bíróság kénytelen volt sza­badlábra helyezésüket elrendel­ni. KAIRO. (TASZSZ) A Kairóban arab nyelvem megjelenő Szovjet Híradó közzé­tette azt a levelet, amelyet N. Sz. Hruscsov írt az arab olva­sókhoz. „Ezekben a napokban — hangzik a szovjet kormányfő le­Mindenfclől — IIIIIi jiiiililllllllllllllliii mindenről vele — az egész világ az arab nép nagy diadaláról — a Nílus leigázásáról beszélt. A szovjet emberek egyöntetűen osztják az önök örömét. Büszkék vagyunk arra, hogy ezen a hatalmas építkezésen az arab munkások és szakemberek mellett szovjet munkások és szakemberek is dolgoznak, hogy a Szovjetunió­ban gyártott gépek és berende­zések nagy segítséget jelentet­tek a nílusi nagygát felépítésé­hez.” „Az asszuáni gát úgy kerül be a történelembe, mint né­peink testvériségének, barátsá­gának és együttműködésének szimbóluma'’ — írja befejezésül Hruscsov. VARSÓ. (MTI) Megkezdődtek a LEMP IV. kongresszusi előtti nagyüzemi pártkonferenciák. A varsói autó­gyárban tartott tanácskozáson, ■ mint az alapszervezet tagja, megjelent Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára. Go­mulka felszólalását majdnem teljes egészében a gépipar fej­lesztése problémájának szen­telte. A tanácskozás szünetében a gyár vezetői bemutatták Go- mulkának az autógyár új, 203— Warszawa típusát. A modern, nyitott karosszériájú kocsi 70 ló­erős motorral rendelkezik, és 130 kilométeres sebességet ér el, üzemanyag-fogyasztása 100 kilométerenként 12 liter. Jelenleg az üzem dolgozóinak létszáma 6800, a gyár tervek szerint 1964—1965. évben 48 000 Warszawa és Syren kocsit, va­lamint 32 000 alvázt gyárt. PÁRIZS. (MTI) A francia állami szénbányák igazgatósága közölte az Aveyron megyei bányász szakszerveze­tekkel, hogy a decaaeville-i és környékbeli bányákat bezárják. A termelést csak a felszíni fej­tőhelyeken folytatják. Július 1- től kezdve 700 bányászt bocsá­tanak el, vagy nyugdíjaznak idő előtt. Kedden délután az Ország­házban megkezdődtek a magyar —jemeni tárgyalások. Magyar részről a tárgyaláson részt vett Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kállai Gyula és Pap János, a forradalmi munkás— paraszt kormány elnökhelyette­sei, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Péter János külügyminiszter, Kiss Ká­roly, az Elnöki Tanács titkára, Szarka Károly külügyminiszter­helyettes, Baczoni Jenő külke­reskedelmi miniszterhelyettes. Jemeni részről Abdullah al- Szalal marsall, a Jemeni Arab Köztársaság elnöke, Mohamed al-Ralny miniszterelnök-helyet­tes, Abdul Rahman al-Eryani miniszterelnök-helyettes, Hadi Esa vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Abdul Gani Motahhar államminiszter, Mo­hamed Gaid Saif, az elnöki ügyek államminisztere, Abdul­lah al-Depy ezredes, elnökségi jogtanácsos, dr. Hassan Maki, a miniszterelnök tanácsadója, Ah­med Fuad Abuluiun jogtanácsos, Mujahed Hassan alezredes, a köztársasági elnöki hivatal ve­zetője, Aly Abdullah al-Matari, a köztársasági elnökség főtitkára vett részt a tárgyaláson. A szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson a magyar és a Je­meni államférfiak eszmecserét folytattak a feleket kölcsönösen érdeklő kérdésekről. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom