Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-21 / 117. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR^ SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS- KISKUN MEGYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 117. SZÁM , 1964. MÁJUS 2-1, CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér Tizenegy százalékkal emelkedett az egy munkásra jutó termelékenység Az ipar helyzetéről tanácskozott az országgyűlési képviselőcsoport Tegnap Baján megyénk országgyűlési képviselőcsoportja ülést tartott, amelyen mint meghívott részt vett Erdősi József, a megyei pártbizottság titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb -elnöke, Szabó Imre, a járási-városi pártbizottság első titkára, dr. Gajdócsi István, a járási tanács vb elnöke, Farkas László, a városi tanács vb elnöke. Erdősi József elvtárs ismertette a képviselők előtt megyénk minisztériumi iparának helyzetét. Hangsúlyozta, hogy megyénk iparának idei termelési terve 4,5 milliárd forint értéket képvisel. Ennek 64,4 százalékát a tárcaipar adja. A vállalatok közül különösen a KGST-n belül is jelentős termelést végző Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár, valamint a Ganz Villamossági Művek Bajai Készülékek Gyára tervteljesítésének fontosságát hangsúlyozta. Rámutatott az előadó arra, hogy a Központi Bizottság 1963. decemberi határozatának alapján megyénk ipari vállalatai megfelelő terveket dolgoztak ki az idei tervek végrehajtására. Ennek nyomán már jobban készítették elő a termelést és megyénk tárcaipara 100 százalékra teljesítette első negyedéves tervét. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva az egy munkásra jutó termelékenység, 11 százalékkal növekedett, átlagkeresetük pedig 4,1 százalékkal. Év végéig azonban még sok akadályt kell leküzdeni — mondotta Erdősi elvtárs. — Ezek közé tartozik a munkaerőhiány, a műszaki feltételek nem kielégítő volta. Már most Alig valamivel több mint egy hónap múlva megkezdődik az aratás. Megyénk tanácsi felügyelet alá tartozó területén, a szövetkezeti gazdaságokban, 270 ezer holdon kerül betakarításra a kenyér-, s a takarmány- gabona. A becslések szerint jó termés várható, a tervezett 22 700-zal szemben 23 600 — kenyérgabonából a tervben szereplő 15 800 helyett 16 200 — vagon mennyiségre számítanak a szakemberek. Nem volna az eredménynek ilyen szép ígérete, ha közös gazdaságaink eddig nem állják meg oly példásan helyüket a gabonatermesztésben. Ősszel a kenyérgabonát a tervezettnél S százalékkal nagyobb területen juttatták földbe, a »magas hó- és jégpáncéltakaró feltörésével gondoskodtak a vetések téli ápolásáról, majd holdanként mintegy 150 kiló szervetlen anyag kiszórásával szinte az egész területen elvégezték a fejtrágyázást, s a tavalyi nyolcezerrel szemben ezen a tavaszon 35 . ezer holdnyi gabonaföldön vegyszerről irtották a gyomot. A „gabonacsata” megnyeréséhez azonban e munkasikerek sorozatának a méltó befejezésére van szükség. Éppen ezért már most fogjanak hozzá szövetkezeti gazdaságainkban a betakarítás megszervezéséhez, mert e munka elhanyagolásának kapkodás lesz a következménye, ami késlekedést idéz elő, s ezzel jelentős szemveszteséget okoz. Az említett terület kétharmadán — a termelőszövetkezeti gabonaföldek 90 százalékán — gépi erővel történik az aratás, mintegy 300 kombájn, s számos aratógép vesz részt a munká- ban. A kombájnolás különösen igényli a szervezettséget, hiszen sokrétű munkafolyamatból áll. Zökkenők nélkül akkor bonyolítható le, ha termelőszövetkezeteink biztosítják a gépek komplex kiszolgálását. Szervezzék hát meg a közreműködő munkacsapatokat, a sarokvágókat, s oly módon gondoskodjanak a mag elszállításáról, hogy az ne akadályozza az arató-cséplők folyamatos üzemeltetését. Ügyeljenek arra is, hogy a kombájnszérűn legyen elegendő munkaerő a mag tisztításához; úgyszintén arra, hogy a szalma letakarítása és kazlazása haladéktalanul megtörténjen. Az előbbinek gyors elvégzése a nyári szántások azonnali megkezdésének a biztosítása végett szükséges. E tsz-ekben a munkaszervezéssel párhuzamosan járási tanácsaink mezőgazdasági osztályai a gépállomások és a szövetkezetek vezetőivel karöltve készítsék el a kombájnok menetiránytervét; a kézi erővel arató gazdaságokra nézve a cséplőgépekét is. A tsz-vezetők feladatai közé tartozik a vetőmagtáblák különös gonddal való kijelölése is. A mintegy 90 ezer holdon kézi erővel történő betakarítást illetően a szükséges felszerelések hiányainak pótlása, az aratópárok, s a cséplőcsapatok összeállítása is elengedhetetlenül mostani feladat mezőgazdasági üzemeinkben. Mint látható, alaposságot, Körültekintést, s időt ^igényel az aratás megszervezése. Az „ej, ráérünk arra még” szemléletet tehát sutba kell hajítani. Csakis így koronázza siker az eddigi részeredményeket, s így mondhatják majd el szövetkezeti gazdáink, hogy becsülettel teljesítették annak a programnak rájuk eső részét, amelyet pártunk és kormányunk tavaly hirdetett meg a gabonatermesztés országos problémájának megoldására. T. I. Ezután az exporttervek teljesítésével foglalkozott, majd az építőipar problémáit elemezte. Szólt arról, hogy megyénk építőipara 76,4 százalékkal termelt többet, mint tavaly az első negyedévben, s az egy építőmunkásra jutó termelés 31 százalékkal növekedett. Az építkezéseket azonban még mindig hátráltatja az anyag, munkaerő, valamint a beruházások megfelelő előkészítésének hiánya. Végül Erdősi elvtárs a női munkaerő- helyzetről és a kiemelt beruházásokról beszélt. Az utóbbival kapcsolatban megállapította, hogy néhány beruházás megvalósítását tervmódosítások és az ezzel kapcsolatos viták akadályozzák. A tanácskozáson felszólaló országgyűlési képviselők elsősorban a lakásépítkezések meggyorsításával és a helyi lehetőségek jobb kihasználásával foglalkoztak. Beszéltek ezzel kapcsolatban annak lehetőségéről, hogy a Jánoshalmi Mészhomoktéglagyárnál leszerelt berendezésekkel bővíteni lehetne a Kiskunhalasi Téglagyár kapacitását, s ezzel enyhíteni a téglahiányt. Mint kiaknázatlan lehetőséget említették még a szénporos téglaégetést. A tanácskozás után a képviselők látogatást tettek a Bajai Finomposztó Gyárban. Sikerrel zárult a kecskeméti pártbizottság szabadegyeteme Tavaly ősszel indult ez az érdekes kísérlet a kecskeméti városi pártbizottságon. Az ötletet az adta, hogy igen sokan végezték el a közelmúltban a marxista—leninista esti egyetemet, akik utána ilyen magas képzettség birtokában már nem kapcsolódtak be a pártoktatásba, de szívesen vettek volna részt olyan színvonalas előadásokon, amelyek a marxizmus— leninizmus tudományának egy- egy részletkérdésével behatóbban, érdekesen foglalkoznak. Ezért a TIT szabadegyetemeinek mintájára a városi pártbizottság társadalomtudományi sorozatot indított, amelyen neves egyetemi tanárok a marxista tudomány és esztétika időszerű kérdéseiről tartottak előadásokat. Az évad folyamán összesen kilenc előadás hangzott el. A szabadegyetemet mintegy nyolcvanon látogatták. A zárófoglalkozás tegnap zajlott le, ahol a szabadegyetem rendszeres látogatói oklevelet kaptak. A párt- bizottságnak az a szándéka, hogy a természeitu dományoK szabadegyetemét jövőre is megrendezik. Tű helyett hegesztőpáka Szeged környékén épül fel az ország legnagyobb nitrogénműtrágya-kombinátja — Szépen simul a fazon, jó a kidolgozás — állapítja meg Kontor Györgyné. Bizonyára az angol vásárlók tetszését is megnyeri ez a vízhatlan motoros kabát, amelyből a jövő hónap végéig 2400-at exportál az üzem. A műanyag feldolgozása újszerű eszközöket kíván. A Kiskunfélegyházi Műanyaggyár konfekció részlegében például nem varrógépen dolgoznak a lányok, a tű és a cérna szerepét itt a hegesztőpáka tölti be. Naponta nyolc-tíz esőkabátot állít össze Lajos Katalin a nagyfrekvenciájú hegesztőkészülék segítségével. A magyar nitrogénipar továbbfejlesztésének góca a kidolgozott távlati tervek szerint Szeged vidéke lesz. Itt a Tiszai Vegyikombinátnál is nagyobb nitrogénműtrágya-kombinát épül. Ezt az üzemet a dél-magyarországi földgázra telepítik. A tervek szerint az országnak ez lesz a legnagyobb műtrágyaüzeme, 750 tonna ammóniát gyárt majd naponta. Nitrogénműtrágya-iparunkban 1935-től 1960-ig a termelés tizennégyszeresére növekedett. Az ezt. követő évtizedben — 1960—1970 között — további tízszeres növekedés várható. A fejlődés másik jellemzője, hogy szén nyersanyagról az egész iparág átáll az olcsóbb petrolkémiai bázisra, tehát a földgáz és a benzin nitrogénműt ragyává való feldolgozására. (MTI)
