Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-21 / 117. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR^ SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS- KISKUN MEGYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 117. SZÁM , 1964. MÁJUS 2-1, CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér Tizenegy százalékkal emelkedett az egy munkásra jutó termelékenység Az ipar helyzetéről tanácskozott az országgyűlési képviselőcsoport Tegnap Baján megyénk or­szággyűlési képviselőcsoportja ülést tartott, amelyen mint meg­hívott részt vett Erdősi József, a megyei pártbizottság titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb -elnöke, Szabó Imre, a járá­si-városi pártbizottság első tit­kára, dr. Gajdócsi István, a já­rási tanács vb elnöke, Farkas László, a városi tanács vb elnö­ke. Erdősi József elvtárs ismer­tette a képviselők előtt megyénk minisztériumi iparának helyze­tét. Hangsúlyozta, hogy me­gyénk iparának idei termelési terve 4,5 milliárd forint értéket képvisel. Ennek 64,4 százalékát a tárcaipar adja. A vállalatok közül különösen a KGST-n be­lül is jelentős termelést végző Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár, valamint a Ganz Vil­lamossági Művek Bajai Készü­lékek Gyára tervteljesítésének fontosságát hangsúlyozta. Rámutatott az előadó arra, hogy a Központi Bizottság 1963. decemberi határozatának alap­ján megyénk ipari vállalatai megfelelő terveket dolgoztak ki az idei tervek végrehajtására. Ennek nyomán már jobban ké­szítették elő a termelést és me­gyénk tárcaipara 100 százalékra teljesítette első negyedéves ter­vét. Az elmúlt év hasonló idő­szakához viszonyítva az egy munkásra jutó termelékenység, 11 százalékkal növekedett, át­lagkeresetük pedig 4,1 százalék­kal. Év végéig azonban még sok akadályt kell leküzdeni — mon­dotta Erdősi elvtárs. — Ezek kö­zé tartozik a munkaerőhiány, a műszaki feltételek nem kielégí­tő volta. Már most Alig valamivel több mint egy hónap múlva megkezdődik az aratás. Megyénk tanácsi fel­ügyelet alá tartozó területén, a szövetkezeti gazdaságokban, 270 ezer holdon kerül betakarí­tásra a kenyér-, s a takarmány- gabona. A becslések szerint jó termés várható, a tervezett 22 700-zal szemben 23 600 — kenyérgabo­nából a tervben szereplő 15 800 helyett 16 200 — vagon mennyi­ségre számítanak a szakemberek. Nem volna az eredménynek ilyen szép ígérete, ha közös gazdaságaink eddig nem állják meg oly példásan helyüket a gabonatermesztésben. Ősszel a kenyérgabonát a tervezettnél S százalékkal nagyobb területen juttatták földbe, a »magas hó- és jégpáncéltakaró feltörésével gondoskodtak a vetések téli ápolásáról, majd holdanként mintegy 150 kiló szervetlen anyag kiszórásával szinte az egész területen elvégezték a fejtrágyázást, s a tavalyi nyolc­ezerrel szemben ezen a tavaszon 35 . ezer holdnyi gabonaföldön vegyszerről irtották a gyomot. A „gabonacsata” megnyerésé­hez azonban e munkasikerek sorozatának a méltó befejezésé­re van szükség. Éppen ezért már most fogjanak hozzá szö­vetkezeti gazdaságainkban a betakarítás megszervezéséhez, mert e munka elhanyagolásá­nak kapkodás lesz a következ­ménye, ami késlekedést idéz elő, s ezzel jelentős szemvesz­teséget okoz. Az említett terület kétharma­dán — a termelőszövetkezeti gabonaföldek 90 százalékán — gépi erővel történik az aratás, mintegy 300 kombájn, s számos aratógép vesz részt a munká- ban. A kombájnolás különösen igényli a szervezettséget, hi­szen sokrétű munkafolyamat­ból áll. Zökkenők nélkül akkor bonyolítható le, ha termelőszö­vetkezeteink biztosítják a gé­pek komplex kiszolgálását. Szervezzék hát meg a közre­működő munkacsapatokat, a sarokvágókat, s oly módon gon­doskodjanak a mag elszállítá­sáról, hogy az ne akadályozza az arató-cséplők folyamatos üzemeltetését. Ügyeljenek arra is, hogy a kombájnszérűn le­gyen elegendő munkaerő a mag tisztításához; úgyszintén arra, hogy a szalma letakarítása és kazlazása haladéktalanul meg­történjen. Az előbbinek gyors elvégzése a nyári szántások azonnali megkezdésének a biz­tosítása végett szükséges. E tsz-ekben a munkaszerve­zéssel párhuzamosan járási ta­nácsaink mezőgazdasági osztá­lyai a gépállomások és a szö­vetkezetek vezetőivel karöltve készítsék el a kombájnok me­netiránytervét; a kézi erővel arató gazdaságokra nézve a cséplőgépekét is. A tsz-vezetők feladatai közé tartozik a vető­magtáblák különös gonddal való kijelölése is. A mintegy 90 ezer holdon kézi erővel történő betakarítást illetően a szükséges felszerelé­sek hiányainak pótlása, az ara­tópárok, s a cséplőcsapatok összeállítása is elengedhetetle­nül mostani feladat mezőgazda­sági üzemeinkben. Mint látható, alaposságot, Kö­rültekintést, s időt ^igényel az aratás megszervezése. Az „ej, ráérünk arra még” szemléletet tehát sutba kell hajítani. Csakis így koronázza siker az eddigi részeredményeket, s így mond­hatják majd el szövetkezeti gazdáink, hogy becsülettel tel­jesítették annak a programnak rájuk eső részét, amelyet pár­tunk és kormányunk tavaly hirdetett meg a gabonatermesz­tés országos problémájának megoldására. T. I. Ezután az exporttervek tel­jesítésével foglalkozott, majd az építőipar problémáit elemezte. Szólt arról, hogy megyénk épí­tőipara 76,4 százalékkal termelt többet, mint tavaly az első ne­gyedévben, s az egy építőmun­kásra jutó termelés 31 százalék­kal növekedett. Az építkezése­ket azonban még mindig hátrál­tatja az anyag, munkaerő, vala­mint a beruházások megfelelő előkészítésének hiánya. Végül Erdősi elvtárs a női munkaerő- helyzetről és a kiemelt beruhá­zásokról beszélt. Az utóbbival kapcsolatban megállapította, hogy néhány beruházás megva­lósítását tervmódosítások és az ezzel kapcsolatos viták akadá­lyozzák. A tanácskozáson felszólaló or­szággyűlési képviselők elsősor­ban a lakásépítkezések meg­gyorsításával és a helyi lehető­ségek jobb kihasználásával fog­lalkoztak. Beszéltek ezzel kap­csolatban annak lehetőségéről, hogy a Jánoshalmi Mészhomok­téglagyárnál leszerelt berende­zésekkel bővíteni lehetne a Kiskunhalasi Téglagyár kapaci­tását, s ezzel enyhíteni a tégla­hiányt. Mint kiaknázatlan lehe­tőséget említették még a szén­poros téglaégetést. A tanácskozás után a képvi­selők látogatást tettek a Bajai Finomposztó Gyárban. Sikerrel zárult a kecskeméti pártbizottság szabadegyeteme Tavaly ősszel indult ez az ér­dekes kísérlet a kecskeméti vá­rosi pártbizottságon. Az ötletet az adta, hogy igen sokan végez­ték el a közelmúltban a mar­xista—leninista esti egyetemet, akik utána ilyen magas kép­zettség birtokában már nem kapcsolódtak be a pártoktatás­ba, de szívesen vettek volna részt olyan színvonalas előadá­sokon, amelyek a marxizmus— leninizmus tudományának egy- egy részletkérdésével behatób­ban, érdekesen foglalkoznak. Ezért a TIT szabadegyetemei­nek mintájára a városi pártbi­zottság társadalomtudományi sorozatot indított, amelyen ne­ves egyetemi tanárok a mar­xista tudomány és esztétika idő­szerű kérdéseiről tartottak elő­adásokat. Az évad folyamán összesen kilenc előadás hangzott el. A szabadegyetemet mintegy nyolc­vanon látogatták. A zárófoglal­kozás tegnap zajlott le, ahol a szabadegyetem rendszeres láto­gatói oklevelet kaptak. A párt- bizottságnak az a szándéka, hogy a természeitu dományoK szabadegyetemét jövőre is meg­rendezik. Tű helyett hegesztőpáka Szeged környékén épül fel az ország legnagyobb nitrogénműtrágya-kombinátja — Szépen simul a fazon, jó a kidolgozás — állapítja meg Kontor Györgyné. Bizonyára az angol vásárlók tetszését is meg­nyeri ez a vízhatlan motoros kabát, amelyből a jövő hónap végéig 2400-at exportál az üzem. A műanyag feldolgozása újszerű eszközöket kíván. A Kis­kunfélegyházi Műanyaggyár konfekció részlegében például nem varrógépen dolgoznak a lányok, a tű és a cérna szerepét itt a hegesztőpáka tölti be. Naponta nyolc-tíz esőkabátot állít össze Lajos Katalin a nagyfrekvenciájú hegesztőkészülék segítségével. A magyar nitrogénipar tovább­fejlesztésének góca a kidolgozott távlati tervek szerint Szeged vi­déke lesz. Itt a Tiszai Vegyi­kombinátnál is nagyobb nitro­génműtrágya-kombinát épül. Ezt az üzemet a dél-magyaror­szági földgázra telepítik. A ter­vek szerint az országnak ez lesz a legnagyobb műtrágyaüzeme, 750 tonna ammóniát gyárt majd naponta. Nitrogénműtrágya-iparunkban 1935-től 1960-ig a terme­lés tizennégyszeresére növeke­dett. Az ezt. követő évtizedben — 1960—1970 között — további tízszeres növekedés várható. A fejlődés másik jellemzője, hogy szén nyersanyagról az egész iparág átáll az olcsóbb petrol­kémiai bázisra, tehát a földgáz és a benzin nitrogénműt ragyává való feldolgozására. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom