Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-16 / 113. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XIX. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM 4ra 60 fillér 1964. MÁJUS 16, SZOMBAT Egymást segítik a közös gazdaságok INTS iKéssülődés as aratásra Még zölden hullámzik a gabonatenger, s jó pár hét van az aratásig, de az illetékesek már hozzáfogtak a kenyérnek- való betakarításának előkészületeihez. Nemcsak nagyüzemi gazdaságaink, hanem a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai, a felvásárló szervek, a gépállomások is már most felmérik a várható termést, hogy intézkedhessenek az aratás gyors, veszteségmentes lebonyolításáról. Még májusban sor kerül az aratógépek, kombájnok és a szállítóeszközök elosztására, a menetiránytervek összeállítására. Egységes elvek alapján a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya kimutatást készített, amely a többi közt gabonafajtánként és betakarítási módonként tartalmazza a szemveszteség megengedett mértékét, s útbaigazítást nyújt az aratás megkezdésének legalkalmasabb időpontját illetően. A szövetkezeti gazdaságok egymás közt is megbeszélik a betakarítás teendőit, s a nagyobb gépi erővel rendelkezők Változnak az emberek Az egyik üzemünk igazgatója mesélte egészen fellelkesülten a következő történetet: Vállalatukhoz néhány éve, amikor megalakult, Jgen sok volt magánkisiparos került. Mennyi gondot okozott akkor, hogy ezek az emberek semmiképpen nem tudtak, nem akartak „üzemi módon'’ gondolkodni. Az egyik öreg mester nevét említette az igazgató, aki kiváltképp „élen járt"’ a maszek múlt őrzésében. Kiváló szakember volt, de féltve rejtegette a mesterség fogásait. Tanulót nem vállalt, nem volt már semmi haszna belőle; azt mondta, öreg hozzá, pedig csak attól félt, hogy akadályozná a munkában. Ha órabérben dolgozott, kényeiül eskedett, ha meg teljesítményre, akkor éppen csak arra vigyázott, hogy a mun-, kaja átcsússzon a minőségi ellenőrzésen. Egyebekben pedig semmiben nem vett részt munkaidőn kívül, se gyűlésen, se társadalmi munkán nem lehetett látni soha. Hogyan történt? Ki tudja ma már. Átalakulásának legfeljebb csak néhány állomására emlékeznek az üzemben. Először akkor jelentkezett társadalmi munkára az öreg, amikor a városi utcakövezés programjában a saját utcáját is ott találta. Aztán pedig akkor hallatta először a hangját, amikor lemaradt a műhelyük és „ugrott” a kilátásba helyezett jutalom. Kezdte magyarázni a többinek, hogy hogyan csinálják; tanítgatta őket. Megdicsérték néhányszor. Hozzá fordultak tanácsért. A műhelye a legjobbak közé került. Persze ez nemcsak az ő érdeme volt, s nem „emelték ki”, egyszerű munkás maradt továbbra is. De egy alkalommal azt mondta társának: Nem fogunk miattad szégyenkezni! Vagy összeszeded magad, vagy nem kellesz közénk. Innen már egyenes út vezetett a kitüntetésig. Mindenki egyetértett. A legjobb szakember, a legjobb munkás. Megérdemelte. Az élüzemavatáscn az igazgató két pohár bor között tréfálkozva megkérdezte: No, szaki bácsi, azért a kitüntetéshez mellékelt boríték ugye jobban esett? — Akár vissza is adhatom — csapott a zsebére már kicsit csillogó szemmel az öreg. De aztán hirtelen elmosolyodott. — Tudja — mondta csendesen —, ha mindenképpen választani kellene, inkább a borítékról mondanák le! Modem tündérmese? Inkább ízig-vérig mai történet. Ezer, százezerszám esik meg. Ha nem is mindig ilyen csattanóval, ha nem is mindig ilyen „karrierszerűen”, kitüntetéssel koronázva — hiszen nem mindenki kiváló szakmunkás is egyúttal. De az emberek átalakulása, a gondolkodásmód változása tömegméretekben zajlik le manapság az itt vázolt módon és irányban. Munkásokban is, parasztokban is. Egy másik üzemben a társadalmi bíróság elnökévé választottak egy szintén már idősebb munkást. Nem akarta elfogadni. Ö ítélje el a munkástársait? „Ö legyen az oka” a bűnhődésüknek? A folyamatot nem szükséges végigkísérnünk. Egy hónapja kérte a felvételét a pártba. Mennyi példa! Itt játszódnak le a szemünk előtt. Hány tsz-paraszt gondolkozott úgy az átszervezés utáni évben, bogy „az az övé, amit elvisz”, nem pedig az, amit osztanak. Ma sokkal kevesebben vannak ilyenek, velük szemben pedig egyre többen azok, akik becsületes munkával gyarapítják együtt a saját jövedelmet és a közös vagyont. Ez a mondat, hogy „mindenki a maga szerencséjének kovácsa” kiszorul lassan nemcsak a közmondások közül, hanem az emberek fejéből is. Átadja a helyét annak a ma- gasabbrendű szocialista szemléletnek, amely a jól végzett munkában, a tettvágyban, a használni akarásban találja meg nemcsak a boldogulását, hanem az élet értelmét is. „Nálunk a munka becsület és dicsőség dolga.” Nem frázis, és nem is csupán az élenjárók jelszava. Bizonyára éppen ezért, mert az elv olyan jól egyeztethető ma már a munka anyagi megbecsülésével. S így az egyéni érdek és a közösségi érdek — párhuzamos sínek. A szocializmus felé halad rajtuk az ország szekere. segítik a gépekkel kevésbé ellátottakat. Számítva egyébként — főleg csapadékos időben — a gabonák megdőlésére, nagyüzemi gazdaságaink a kézi aratásra is felkészülnek. Megyénk termelőszövetkezeteiben az idén több mint 3000 erőgép és csaknem 1800 pótkocsi áll majd rendelkezésre az aratás kezdetén. A gépállomások a közeljövőben meglevő állományukhoz 100 új SZK—4 típusú kombájnt kapnak. A Bács-Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat 9879 vagon gabona átvételét tervezi, de felkészül a várható magasabb hozamok átvételére, elhelyezésére is. A tárolóhelyek hiányának ellensúlyozására 9400 négyzetméter alap- területű színt létesít a vállalat. Az aratási időszak kezdetére 14 gabonafúvó berendezést állítanak készenlétbe. Valamennyi rendelkezésre álló szükségtárolóhely igénybevételével, és a tsz-ekben, illetve állami gazdaságokban szervezett bértárolással is igyekszik a vállalat a várható jó termést elhelyezni. Egyidejűleg a már meglevő megyei raktárak befogadóképességét további 623 vagon termény tárolásának megfelelően bővítik. J. T: Ünnepélyesen megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár Pénteken reggelre ünhepi díszbe öltözött a Budapesti Nemzetközi Vásár és a vásárváros főterén felállított árbócsoron 29 ország nemzeti lobogóját lengette a szél. Kilenc óra előtt sorra érkeztek a vendégek az ünnepi megnyitóra, kiket mint házigazda, Bíró József külkereskedelmi miniszter, a vásárbizottság elnöke és dr. Vitéz András, a vásár igazgatója fogadott. Az ünnepi megnyitón megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Somogyi Miklós a SZOT elnöke, a párt Politikai Bizottságának tagjai. Ott volt a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet sok képviselője, részt vettek a megnyitón a BNV alkalmából hazánkba érkezett kormányküldöttségek, a külkereskedelmi miniszter meghívására érkezett külföldi delegációk és vendégek. Ott voltak a diplomáciai testületek vezetői és tagjai, a vásárpavilonok igazgatói. A vendégeket Bíró József külkereskedelmi miniszter köszöntötte ünnepi megnyitóján. Hangsúlyozta, hogy az országok között gazdasági kapcsolatok sokoldalú fejlesztése, az egyenlő előnyök és az egyenjogúság elvének mind szélesebb alkalma zásával tért hódít. Ma már 35 külföldi ország több mint ezer kiállítójának gazdag árubemu tatója bizonyítja, hogy Budapest mint vásárváros a nemzetközi kereskedelem elismert találkozóhelyeinek sorába lépett. A teljes kiállítási területnek több mint a felét foglalják el a külföldi országok hivatalos kiállításai. Sorukban üdvözölhetjük az első ízben megjelenő Bolíviát, az Egyesült Arab Köztársaságot, Etiópiát, Görögországot, Indonéziát, Nigériát és Tanganyika-Zanzibárt. E minden eddiginél nagyobb külföldi részvétel hasznos alkalmat nyújt szakembereink számára, hogy felmérhessék a nemzetközi technika színvonalban elért haA közlekedési és postaügyi miniszterhelyettes Kecskeméten Pénteken délelőtt Kecskemétre érkezett Horn Dezső, a közlekedési és postaügyi miniszter helyettese. A vendéget a megyei pártbizottságon Erdösi József, az MSZMP megyei bizottságának titkára és Buda Gábor, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese fogadta. A megye 1964. évi szállítási feladatairól tanácskoztak. A megbeszélésen részt vettek a MÁV Szegedi Igazgatóságának és a 9. sz. AKÖV-nek a vezetői. Fontos tennivalóként jelölték meg a szállítási kapacitás minél nagyobb mértékű kihasználását. Megállapodás született arra, hogy a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium tudományosan feldolgozza a megye szállítási lehetőségeit a harmadik ötéves tervre vonatkozóan. ladást és közvetlenül megismerkedjenek azokkal a termékekkel, amelyek előnyösen szolgálhatják termelésünk bővítését és korszerűsítését, növekvő szükségleteink kielégítését. Jó lehetőség ez külkereskedelmünknek is — mondotta —, hogy a helyszíni tájékozódás segítségével készíthessen elő, vagy realizáljon igényeinket kielégítő importügyleteket. A vásár dolgozó népünk elé tárja reprezentatív kiállítás keretében alkotómunkánk eredményeit. Lehetővé teszi, hogy a látogatók megismerkedjenek az új, korszerű termékekkel, amelyek mint fejlett termelési eszközök, vagy közfogyasztási cikkek hozzájárulnak a munka megkönnyítéséhez, az otthon, az öltözködés, a fogyasztás színvonalának további javulásához. A magyar ipar termékeinek gyártmánycsoportok szerinti teljesen szakosított bemutatása megkönnyíti az összehasonlítást, a választék felmérését. Ezek után a Budapesti Nemzetközi Vásárt ünnepélyesen megnyitotta. A megnyitó után a párt és a kormány vezetői megtekintették a vásárvárost. Végigjárták a látogatók az Akadémia pavilonját, a könnyűipar kiállítási csarnokát, a KGM pavilonját, majd a külföldi kiállítók közül elsőnek Kuba kiállítását tekintették meg. Itt Forrás kubai külkereskedelmi miniszterhelyettes fogadta a vendégeket. A bolgár pavilonban Peko Takov belkereskedelmi miniszter kalauzolta végig a párt és a kormány vezetőit. Az olasz és a finn pavilon megtekintése után a magyar államférfiak hosszasan időztek az impozáns látványt nyújtó és gazdag kiállítási anyagot tartalmazó szovjet pavilonban, ahol D. F. Usztyinov a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a nép- gazdasági főtanács elnöke, a hazánkban tartózkodó szovjet delegáció vezetője és tagjai voltak a vendéglátó házigazdák. Az osztrák pavilonban dr. Bruno Pittermann alkancellár, a bejáratnál várta a magyar államférfiakat, akik a szomszédos Ausztria áruinak megtekintése után az angol pavilonba látogattak. A vendégek csaknem teljesen végigjárták a vásárváros területét, s nagy elismeréssel nyilatkoztak a magyar ipar eredményeit reprezentáló kiállításokról, s a külföldi cégek áruinak bemutatóiról. Az első napon a kissé hűvösebbre fordult időjárás ellenére is sok ezer látogatója volt a Budapesti Nemzetközi Vásárnak. Képünkön: (balról jobbra): Vitéz András, Kádár János, Dobi István és Bíró József elvtársak a vásár megtekintésére indulnak.
