Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-16 / 88. szám
't X J c Világ proletárja?, egyesül?efölt! r A MA&VAR SZOCIALISTA mvwkäsPÄrlt BACS-KVSKVAM megyei lapja XIX. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM Ara 60 fillér 1964. ÁPRILIS 16, CSÜTÖRTÖK Bolgár vendég részvételével Békenagygyűlés Kiskőrösön a leszerelési hónap alkalmával A leszerelési hónap programjának keretében tegnap rendezték meg megyénkben az első nagyszabású bókegyűlést Kiskőrösön. Az eseményről szóló híradást megelőzően azonban illik beszámolnunk egy, azzal összefüggő, azt bevezető baráti látogatásról. Ugyanis a tegnapi napon, a délelőtti órákban érkezett Kecskemétre Anguel Videnov, a bulgáriai Kolarovgrád körzet békebizottságának titkára. A vendéget a Hazafias Népfront megyei titkárságán Szabó Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Pozsgai Imre, a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének igazgatója, a megyei népfrontbizottság alelnöke és Farkas József, a népfrontbizottság titkára fogadták, s tájékoztatták szűkebb hazánk gazdasági, politikai és kulturális eredményeiről, az itt folyó népfront- és békemozgalmi munkáról. Rövid városnézés után vendég és vendéglátók együtt indultak Izsákra, ahol megtekintették a Sárfehér Termelőszövetkezet majorját és a helyi állami gazdaság nagyüzemi gyümölcsösét, majd továbbutaztak Kiskőrösre, ahol a járási népfrontbizottság székházában találkoztak a járás és község vezetőivel. A baráti beszélgetés, ismerkedés után megtekintették a Kossuth Szakszövetkezet központi irodaházát, meglátogatták Petőfi szülőházát is. Ez az ismerkedés, egymás munkája, eredményei iránti érdeklődés mintegy bevezetője volt az este hét órakor kezdődő, a mozihelyiségben megrendezett békenagygyűlésnek, ahol dr. Király István járási népfrontelnök megnyitója után Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagja mondott nagy érdeklődéssel kísért beszédet. Harmati elvtárs többek között vázolta az első és második világháború okozta károkat, mérhetetlen szenvedéseket, s hangsúlyozta: — Ha nem lenne ilyen erős a szocialista tábor, s a nemzetközi békeharc nem ért volna el nagy eredményeket — aligha kerülhettük volna el a harmadik világháborút. A mostani leszerelési hónap célkitűzése, hogy felrázza a közvéleményt, azokat, akik eddig úgy érezték: nem tudnak semmit tenni a békéért. Ismételten hangsúlyoznunk kell e harcban nemcsak a kollektívák, a nagyobb közösségek, de az egyén szerepét is, amely a jól végzett munkában, a szocialista gazdaság erősítésében gazdagon kamatozik a békéért küzdők számára. Harmati elvtárs beszéde után szót kért bolgár vendégünk, Anguel Videnov is. Elmondotta, hogy a bolgár békeharcosok képviseletében a Magyar Béketanács meghívására a leszerelési hónap alkalmából jött hazánkba. — örülünk annak — mondotta —, hogy közös erőfeszítéssel hozzájárulhatunk a béke és biztonság megszilárdításához. A nagysikerű békegyűlés színes műsorral és filmvetítéssel ért véget. Lakiteleknél tetőzött a Tisza Az alpáriak Csongrádnál segítenek A fogatos brigád Összesen 13 lófogattal serénykedik a cukorrépa vetését követő magtakaró hengerlésének munkájában a bácsbokodi Szalvai Tsz két brigádja. Naponta mintegy 30 holdon kerül földbe a mag, s a talaj tömörítését még aznap elvégzik a képünkön látható Sziplácski János, Borús Péter. Zomborcsevics Ferenc, Bukovácz József, Csintalan György és társaik. Napsütéses délelőtt. A város éli megszokott, nyüzsgő életét, s valljuk be őszintén, bizonyára sokan akadnak, akiknek gondolata nem száll a megduzzadt folyó, a Tisza partjai felé. Pedig a gátak hősei, akik a? árt igyekeznek megfékezni, visszaterelni medrébe, megérdemlik a fokozott figyelmet. Érthető, a tegnap dél tájban Tiszakécskéről érkezett hír feletti örömünk, hogy Szolnoknál apad a folyó. Szerdán reggel a csökkenést a 853 cm-es vízszint mutatta. Lakiteleken Dékány István, a községi tanács vb-elnökhelyettese vette fel a telefont. — Ma tetőződik a Tisza Lakiteleknél — mondotta. — Kedden reggel hét órakor 710 centis magasságot mértek a tiszaugi hídfőnél, 6 24 órával később hat centit emelkedett. Bízunk benne, hogy ezzel meg is állapodik a víz, ami a helyi Szikra Tsz 2. számú majorját elöntéssel fenyegette. Itt jelenleg négy dózer és két erőgép, valamint 40 ember erősíti a gátakat. A község többi pontján is folyik a védelmi munka, a cölöpökre tutajokat emelnek ezekkel védjük az ármentesítő gátakat a vízáttöréstől. Húsz őzet és mintegy félszáz nyulat mentettek ki az elmúlt öt nap alatt a megáradt folyóból Lakiteleken. A1 párról A. Molnár József vbelnök jelentkezett. — Várjuk az apadást — válaszolta kérdésünkre —, és igen derűlátók vagyunk. Meggyőződésünk, hogy Alpárnál már elmúlt a veszély. Két dózerünk a laki-teleki határban dolgozik, sőt a csongrádiaknak is segítenek ezekben a napokban az alpáriak. — Hogyan alakult a vízállás? — A múlt hét csütörtök, péntekjén az ártereket elöntötte a Tisza, hétfőtől szerda délelőttig 60 centimétert emelkedett. így jelenleg 670 centis a vízállás. B. Gy. Egy év alatt több mini két és félszeresére nőtt a kecskeméti járás tszcs-inek közös vagyona Értekezlet a járási pártbizottságon Szerdán délelőtt a kecskeméti járási pártbizottság rendezésében, a pártbizottság tanácstermében, értekezletet tartottak a járás termelőszövetkezeti csoportjainak párttitkárai, elnökei, agronómusai és főkönyvelői, valamint a tszcs-s községek pártalapszervezeteinek titkárai. Molnár András, a járási tanács vb-elnökbelyettese ismertette a tszes-k fejlődésében tavaly elért eredményeket, valamint a Központi Bizottság ez év márciusi határozatából rájuk eső feladatokat. Elmondotta, hogy az értékelt időszak alatt 82 ezer kh-ra növekedett a tszcs-k területe, s az új belépő nyölcszázzal most már 11 221 család tagjai dolgoznak az alacsonyabb típusú szövetkezetekben. A folyamatos számszerű növekedés mellett jelentős mértékben szilárdultak a járás tszcs-i. Ezt bizonyítja, hogy hasznosították a korábban elhanyagolt földterületeket, s a szántóterületük 70 százalékán, mintegy 27 ezer holdon, táblás gazdálkodást folytatnak. Közös vagyonuk az előző évi 23 millióról egy év alatt 58 millió forintra növekedett. Az elmúlt évben 941 holdon telepítettek szőlőt, 409-en. pedig gyümölcsöst, összesen 700 sertés számára hizlaldát, 2000 juhnak hodályt, 45 vagon termény tárolására alkalmas magtárt, górét építettek, s 19 erőgépet vásároltak — mindezt saját erejükből. Növelték közös állatállományukat, s ily módon már 1800 juhot, s ezer sertést tartanak. Az állami felvásárlás útján körülbelül 50 millió forint értékű szőlőt, gyümölcsöst és bort értékesítettek. Idei terveikben a többi közt szerepel, hogy a közös állományban tartott kocáik számát 17-ről 466-ra, a hízókét 2707- re, a juhokét 2950-re növelik. A hetényegyházi Egyetértés Tszcs 2900 darabos törzsállománnyal megkezdi a közös baromfitenyésztést. A közös állatférőhelyek építésére saját erejükből 3 millió 700 ezer forintot fordítanak — a szőlő • telepítését ezer, a gyümölcsösét 160 holdon hajtják végre. Szántóföldjeiken is korszerűbben gazdálkodnak. Kukoricaföldjeik 60 százalékán hibrid magot vetnek, s 40 százalékban a fészektrágyás vetési módot alkalmazzák. Azonkívül, hogy mindegyik ültetvényük sorközeit zöldtrágyázzák, kétezer hold szántóföldön is ily módon pótolják a talaj táperejét. Fejlődésüket államunk is nagymértékben segíti. így például az ezzel kapcsolatos akció keretében az idén 400 kocát, 1200 anyajuhot kapnak, s úgyszintén 13 gépi vontatású permetező-porozót is. A gazdaságfejlesztésre tervezett 47 millió forintnak csaknem a háromnegyed részére hitelt nyújtanak nekik. A járási tanács 15 dotált szakembert is kihelyez a tszcs-kbe, s a mérlegképes könyvelés elsajátítására tanfolyamot szervez a könyvelőik számára. Az előadáshoz számosán hozzászóltak. Többen elpanaszolták, hogy — főleg a paradicsom alá — a megrendelt pétisó és a káli műtrágya még nem érkezett meg; úgyszintén kifogásölták a Kerekegyház! Gépállomás traktorainak lassú ütemű münkáját is. A jelenlevő Vörös Vilmos, a járási pártbizottság első titkára, szintén felszólalt, s a többi közt javasolta, hogy a közös állattenyésztés fejlesztése végett a rendelkezésre álló kisebb ólakat is vegyék igénybe, vagy alakítsák át a célnak megfelelő, s másra nem használt gazdasági épületeket. T. 1. 300 000 mázsával növekszik a pincegazdaságok szőlőfeldolgozó képessége Az' év elején egyesítették a korábban külön-külön működő nyolc állami pincegazdaságot, amely az átszervezés után a Magyar Állami Pincegazdaság nevet kapta. Az országos nagyvállalat igazgató-főmérnöke, Rohonczi Lajos, szerdán sajtótájékoztatón ismertette időszerű feladataikat, idei elképzeléseiket. A Magyar Állami Pincegazdaság elsőrendű munkája most az idei szőlő- és borszerződés: ■ 1 m-----------* kötés, amely szerdán országszerte megkezdődött. Az ez évi szerződéses és felvásárlási árkonstrukció a tavaly bevezetett, s jól bevált módszerhez képest nem változik, feltételei azonosak. Egyebek között 10—20—30 százalékos felárat fizetnek attól függően, hogy a termelő a szőlőtermés hány százalékát köti le előre. Az új módszerű szerződéskötés előnyeit mutatja az is, hogy a múlt évben mintegy 230 millió forint felárat fizettek ki a termelőknek, ugyanakkor az előző évek átlagához képest tavaly háromszorosára növekedett a nagyüzemi szőlőfeldolgozás mennyisége. A múlt évi 1,1 millió hektoliterrel szemben az idén 100 000- rel több, 1,2 millió hektoliter borra tervezik a szerződéskötéseket, s különös gondot fordítanak a háztáji gazdaságokkal való együttműködésre. Ugyancsak törekednek arra, hogy a szerződésekkel elsősorban a szőlő átadására ösztönözzék a termelőket. Erre készülődnek a pincegazdaságok is. Ezért bővítik a pincegazdaságok teljesítőképességét. Mintegy 30 millió forintos költséggel — elsősorban az alföldi területeken — 300 000 mázsával növelik a pincegazdaságok szőlőfeldolgozó
