Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-05 / 54. szám
/ Világ proletárjai, egyesüljetek; JX'l Kállai Gyula Kecskeméten INTÉST • é*,, ' Wí*-v MŰSZAKIAK Találkozás a megyei népfrontmozgalom vezetőivel Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke szerdán délelőtt a népfront megyei székházában találkozott a mozga-. lom megyei, járási és városi vezetőivel. A találkozón részt vett dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Varga Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke is. Dr. Bodóczky László, a megyei népfrontbizottság elnöke rövid tájékoztatást adott a népfrontbizottságok közelmúltban lezajlott újjáválasztásáról, a falugyűlések tömeges látogatottságáról és azokról az eredményekről, amelyeket a mozgalom az utóbbi években a párt politikájának megvalósítása során elért. Ezután Kállai Gyula emelkedett szólásra és körvonalazta a népfrontvezetőkkel való találkozás, illetve beszélgetés célját. Ennek keretében kifejtette a népfrontmozgalom lényegét szocializmust építő társadalmi rendünkben. Majd pontokba foglalva beszélt arról, hogy melyek a népfront feladatai a szocializmus teljes felépítésének időszakában. Most olyan nagy feladatok — mondotta —, mint például a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt, nincsenek. Leraktuk a szocializmus alapjait, a tennivaló tehát az. hogy ezeken az alapokon előbbre menjünk. Ez a népfrontbizottságok további tevékenységének is a lényege, nevezetesen az: miként tudják mindenütt az előttük álló ipari, mezőgazdasági és kulturális célkitűzéseket megoldani. A népfront feladatköre a jövőben növekszik, hiszen a szocialista alapok létrejötte után az emberek egyre nagyobb száma került a közéletbe. Kállai elvtárs a mozgalom további fontos feladatai között említette a szocialista nemzeti egység megteremtését. Most az egész ország — mondotta — a szocializmus alapjain áll, tehát azonos érdekű emberekről és osztályokról van szó. De még nagyon sok a tennivaló, hiszen még vannak különbségek és hatnak a múltból örökölt ellentétek, maradványok. Ezen belül a népfrontmozgalom sokat kell foglalkozzon az egységes paraszti osztály kovácsolásával is. A mozgalom feladatai közé sorolta a szocialista tulajdonhoz való viszony helyes felfogásának kialakítását is. Ezzel függ össze a munkához való viszony, a munkafegyelem is. Egyáltalán az olyan közszellem megteremtése, amely elősegíti ennek a szemléletnek teljes térhódítását. Sokat kell foglalkozni a közéleti erkölccsel, a közélet tisztaságával. A népfrontbizotiságoknak erkölcsi kérdésekben is hallat- niok kell szavukat. Kállai elvtárs vitaindítója után felszólalt dr. Molnár Frigyes, dr. Havasi László, a kecskeméti járási népfrontbizottság elnöke, dr. Dobos László, a népfront megyei bizottságának alelnöke. Kúti Béla, a kecskeméti városi népfrontbizottság alelnöke, dr. Király István, a kiskőrösi járási népfrontbizottság elnöke, dr. Toponári Ferenc, a dunavecsei járási népfrontbizottság elnöke, Bakonyi Ferenc, a népfront műszaki akcióbizottságának elnöke, Major Imre, a TIT megyei titkára, Bullái István, a bajai járási népfrontbizottság elnölke, Kosa Ferenc alezredes, Sántha Károlyné, a tiszakécskei népfrontbizottság elnöke, Csűri Ferencié, a Kecskemét városi népfrontbizottság titkára, dr. Búzás János, a Pedagógus Szak- szervezet kecskeméti szervezetének titkára, és Farkas József, I a megyei népfrontbizottság titkára. A felszólalások során felmerült kérdésekre Kállai elvtárs adott választ, majd a találkozó dr. Bodóczky László zárszavával ért végei. Nem véletlenül iktatta együttes ülésének napirendjére a kecskeméti városi párt- és tanács végrehajtó bizottság a lakosságnak nyújtott szolgáltatá,- sok problémáit. A napirendi pont vitája során az ülés egyik résztvevője igen találóan jegyezte meg: míg Kecskemét a lakosság száma szerint hetedik az országban, viszont a szolgáltatások szegényes és elmaradott volta tekintetében igencsak az elsők között áll. Mert korábbi bázisadatok nem álltak a városi tanács rendelkezésére, a múlt évi tervet Kecskeméten a minisztériumi ipar 88,5, a tanácsi szolgáltató ipar 113,5 a ktsz 96,2 százalékra teljesítette, a kisiparosok pedig 111,1 százalékban tettek eleget tervelőirányzatuknak. Ezek az adatok azonban korántsem jelentik a jelentkező lakossági igények teljes kielégítését. Ha csupán a tanácsi szolgáltató ipar egyes tevékenységi köreit vizsgáljuk, kitűnik, hogy a tavalyi 113,5 százalékos éves tervteljesítés mellett számottevő lemaradás mutatkozott az építőipari, mosó- és vegytisztító, valamint az egyéb személyi szolgáltatási 'ágakban. Ismeretes például, hogy( a ktsz és a tanácsi szolgáltató vállalat mosó- és vegytisztító részlegei — kor(N. O.) „Az idei termelési tervek teljesítése minden eddiginél nagyobb feladatok elé állítja üzemünk dolgozóit.. Így kezdődik a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregysége intézkedési tervének bevezető része. S ha megyénkben sorra vesszük a többi vállalatokat, hasonló hivatkozással vezetik be ez évi tevékenységük maguk szabta „törvényeit”. Valamennyi tervezet jelentős feladatokat szab az üzem műszaki dolgozóira, tőlük várja a termelés mennyiségi növelésének megszervezését, gyártmányai minőségének javítását, a munka termelékenységének fokozását, az önköltség csökkentését. Nem alaptalanul, mert megyénk minisztériumi és tanácsi iparában, kisipari termelőszövetkezeteiben számos jól képzett műszaki szakember bizonyította már be tehetségét, s azt, hogy bonyolult műszaki feladatok megoldására képes. A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban — amely többek között egy szudáni konzervgyár, valamint szovjetunióbeli konzervgyárak részére készülő berendezések gyártását végzi — a műszaki gárdának köszönhető, hogy 180 napos előretartást értek el a termelés zavartalan előkészerűtlenségük és kapacitásuk elégtelen volta miatt — nem tudják kiélégíteni a jelentkező igényeket. A tartalmas és sokrétű vita során — néhány módosítással — kristályosodtak ki a két végrehajtó bizottság ezzel kapcsolatos határozatai. Ezek szerint a városi tanács szolgáltató vállalatánál a tavaly községfejlesztési alap terhére 349 000 forint beruházással megkezdett autószerviz szerelőműhelyének építése az idén egymillió forint ráfordítással tovább folytatódik, illetve befejeződik. A különböző lakossági szolgáltatások egy helyen való biztosítását eredményezi majd a Klapka utcában megépíteni tervezett, úgynevezett szolgáltató székház, melyben előreláthatólag a jövő év végéig kezdődik meg a munka. A Patyolat új üzemének megépítése pedig — melynek üzembe helyezésére 1967-ben van kilátás régi, és a lakosságot nagyon kedvezőtlenül érintő problémát old meg. A Jelentősebb beruházásokat igénylő feladatokról hozott döntéseken kívül több határozat született a szolgáltató munkának az adott lehetőségeken belül való fejlesztésére, újabb — például takarító, ablaktisztító,' szőnyegjavító, árut házhoz szállító — szolgáltató ágazatok létrehozására. Szolgáltató székház a Klapka utcában Előreláthatólag 1967-re megépül a kecskeméti Patyolat-üzem A kecskeméti párt- és tanács végrehajtó bizottság együttes ülése szítésében. A műszaki fejlesztési programban pedig kidolgozták a védőgázas és a wolf- ramíves hegesztések technológiáját, amelyek minőségileg megbízhatóbbak és háromszorta termelékenyebbek az eddigi hegesztési módszernél. A műszaki színvonal emelé- sésébez tartozik az új gyártmányok kialakítása, a meglevőknek pedig a fejlesztése. A különböző mezőgazdasági kisgépektől, berendezésektől az ajtókilincsig sok hiánycikként jelentkező áru legyártására van szükség. Az igények diktálják, milyen új profilokat állítson be például a tanácsi könnyűipar. Ugyanakkor abba sem nyugodhat bele egy vállalatvezető vagy műszaki sem. hogy a már sorozatban készülő gyártmányokon ne korszerűsítsenek, külsejét ne tegyék tetszetősebbé, modernebb vonalúvá, vagy önköltségi előállítási árukat ne csökkentsék. És ha már az önköltségnél tartunk, csökkentésének kulcsa műszaki szinten az új technológiák kidolgozása. Forgácsolás helyett például sok esetben lehet kovácsolást, préselést alkalmazni. Az új gyártási módszerekkel jelentősen csökkenthetők az anyagnormák, kihatásuk lehet a minőségre, a termelékenységre, sőt, a gépi kapacitás felszabadításával az üzem termelésének bővítésére. Nagy szerepe van a műszakiaknak a termelés szervezésében. A GANZ Villamossági Kapcsolók és Készülékek Gyára Bajai Gyáregységében a porszívók. nagyfeszültségű kapcsolók, laboratóriumi elektromos kemencék szalagszerű sorozatgyártását szervezték meg sikerrel. Ezáltal lényegesen növelték a termelékenységet. Ugyanitt említhetjük meg a megfelelő profi- lírozást és üzemátszervezést. Különösen a tanácsi vállalatoknál van lehetőség azonos gyártmányok egy vállalathoz való csoportosítására. Minden vállalatnak van műszaki fejlesztési alapja. A műszaki gárda leleményességétől függ. hogyan hasznosítják azt kísérleti eszközök, berendezések saját üzemben való előállítására. Az is elképzelhető például, hogy azonos jellegű vállalatok műszaki fejlesztési alapjaikat összeadva közös, de korszerűbb kísérleti laboratóriumokat, műhelyeket hozzanak létre, ahol jobb feltételek között előrelá- tóbban végezhetik kutatásaikat a gyártmányok tervezését, fejlesztését a műszakiak. Igen fontos szerepet vállalhat a műszaki gárda az újítómozgalomban. Elsősorban az elfogadott újítások gyors bevezetésének előkészítésével szerezhetnek elévülhetetlen érdemeket. Sűrűn előfordul azonban az is, hogy-egy-egy munkásnak kitűnő elgondolásai vannak, csak éppen nem tudja kivitelezni. Ki más nyújthatna ilyenkor segítséget, mint a műszaki. A termelés emelése, a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése és a műszaki színvonal szoros kapcsolatban áll egymással. S mindez együttvéve alapját képezi az életszínvonal további javításának,
