Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-21 / 68. szám
r*' — Szinte napról napra változik, szépül, gyarapodik községünk — újságolta nem kis büszkeséggel minap ottjártamkor a tanács végrehajtó bizottságának elnöke: Hegedűs Ferenc —, amikor feladtam neki a világ egyik legszokványosabb kérdését, hogy mi újság Kerekegyházán? Kovács István, a végrehajtó bizottság titkára mindjárt adatokkal támasztotta alá a vb-el- nök kijelentését. — Bővítjük a villanyhálózatot. Az Előre Termelőszövetkezet villamosítására másfél millió forintot költünk. Június 30- ra lesz kész. Űj transzformátorállomás épül. Állami támogatással 50 személyes óvodát létesítünk. Korszerű műút épül a Dózsa és a Hunyadi utcán, 1 millió 400 ezer forintos beruházással. A gyümölcscsomagoló is elkerül a község központjából. 120 ezer forintos beruházással újat épít a vasútállomás mellett a földművesszövetkezet. A régi csomagoló helyét parkosítjuk. Mindezek régi kívánságai voltak a lakosságnak. Minden tanácsülésen, végrehajtó bizottsági ülésen szó esett róluk. Az egyik legnagyobb óhaja a község lakóinak a vízellátás javítása. Ez is teljesülőben levő vágy, mert a törpevízmű terve március 31-re elkészül. A vízműépítéshez a lakosság segítségét is igénybe veszik, még az idén megalakul a vízműtársulat. Jövőre kezdik az építkezést. 26 kilométer csőhálózatot fektetnek le. — Van egy sor kisebb dolog — magyarázta a végrehajtó bizottság elnöke —, amely összefügg a lakosság napi gondjaival. Egyre több gépkocsi és motor- kerékpár fut a mi községünkben is. Végre van törpebenzin- kútunk. Ezt egyébként a Petőfi Népe is többször sürgette. A telekkérdés megoldásához — ami a lakosság egyre növekvő építkezési kedvével függ össze — 95 ezer forinttal járulunk hozzá. Ennyit költünk kisajátításra a községfejlesztési alapból. Kovács István közben a „mindentudó” kis noteszében lapozgatott. íme, egy érdekes szám. A felszabadulás óta 386 új ház épült a községben. Érdemes szólni a tanyai lakosság beköltözéséről is. Az idén 36 tanya szűnik meg, lakóik a községben építkeznek. Tanyavilág megszűnésével függ össze a Búhegyi iskola „elnéptelenedése”. A Búhegy elnevezés egyébként jól jellemzi a régi kerekegyháziak nyomorát. Egy másik határrészt pedig úgy hívnak, hogy Sóhajtó — ezen a területen jelenleg a Béke Tszcs gazdálkodik. A tanyavilág felszámolódása természetes folyamat, hiszen az igények egyre növekednek, ami szocialista társadalmunk tudatformáló hatásával függ össze. Az igényességet bizonyítja, hogy a község lakói szűkebb pátriájuk szépítése, fejlesztése érdekében sokat tettek társadalmi munkában, íme, a bizonyítók: a tavaly tervezett 100 ezer forint helyett 309 788 forint értékű közhasznú munkát végeztek a kerekegyháziak. A művelődési ház parkosításában több mint száz ember dolgozott az egyik vasárnap. Az igények mércéjének növekedését számos egyéb jelenség is bizonyítja. Az Ember tragédiáját telt ház mellett adta elő a Kecskeméti Katona József Színház. Külön figyelemre méltó a különböző szakkörök tevékenysége. Irodalmi, kézimunka, fafaragó és táncszakkör működik. A Dózsa Termelőszövetkezetben majdnem mindenki tagja a sportegyesületnék. Jól működik a labdarúgó-, a pingpong-, a kézilabda-szakosztály. Már azon törik a fejüket, hogy természetjáró szakosztályt is létesítenek. Igaz, olyan termelőszövetkezet, mint a Dózsa is kevés van az országban, hiszen csupa fiatalokból áll. Az átlag életkor nem haladja meg a 35 évet. A főként homokos területen gazdálkodó kerekegyháziak jövőjét a mezőgazdasági nagyüzemek alapozzák meg. Két termelőszövetkezet a Dózsa és az Előre, valamint öt termelőszövetkezeti csoport van erre hivatva a több mint hatezer lakosú és 15 ezer katasztrális hold határú községben. A homok hasznosításában segít a Szőlészeti Kutató Intézet homoki osztályának itteni üzemegysége, a Helvéciái Állami Gazdaság üzemegysége, az erdőgazdaság is. Nézzük először a már említett Dózsa Termelőszövetkezetet. A finom fekete szürcsölgetése közben — amely Kovács Klára könyvelő ügyességét dicsérte — a szépen berendezett irodában a szövetkezet jövőjéről beszélgettünk Pintér József főagro- nómussal. Krupa Jánost, a gazdaság elnökét nem találtuk, valahol tapasztalatcserén volt. Róla érdemes megjegyezni, hogy lassan másfél évtizede elnöke a termelőszövetkezetnek. Dicséretes, hogy 45 forint volt egy munkaegység értéke az elmúlt évben. Ebben a szövetkezetben tényleg az adottságoknak, a helyi körülményeknek megfelelően alkalmazzák a munkaszervezési és a jövedelemelosztási módszereket. A régi tagok a brigád- művelés mellett kardoskodnak. Az egy-két évvel ezelőtt belépett gazdák pedig a családi művelést alkalmazzák a brigádszervezeten belül. Középkötött talajon a vegyszeres gyomirtás alkalmazásával 37 mázsa csöves tengerit takarítottak be tavaly holdamként! átlagban 40 holdról. Rozsból 9 mázsa volt a holdanként! termés. Ez bizony rekordnak számít, hiszen a kerekegyházi homokon 6 mázsa körül jár az átlag. Tipikus rozstermő vidék ez, alig néhány száz hold alkalmas búza termesztésére a községben. A Dózsa már tavaly teljesítette ötéves szőlőtelepítési tervét. Huszonöt hold régebbi telepítés az idén fordult termőre. Egyszóval a homok hasznosítása itt is folyamatos feladat. Pintér József egyben a termelőszövetkezet párttitkára is. — öt tagjelöltet veszünk fel a következő taggyűlésünkön — újságolta. — Minden dicsekvés nélkül mondhatom, hogy nálunk a párttagok mindig a munka élvonalában haladnak, példamutatóan végzik feladatukat. Tényleg motorja a pártszervezet a gazdálkodás előrehaladásának, de még ehhez azt is hozzátehe- tem, hogy a példamutatásuk nemcsak a munkára ösztönöz, hanem a pártba való belépésre ÍS; Körüljártuk a majort, miközben a főagronómus a további tervekről beszélt. Elmondta, hogy 700 ezer forint értékben új istállót építenek, aratógépet vesznek. Érdekes benyomást keltett, hogy valóban mindenütt egész fiatalemberekkel találkoztam. Míg más termelőszövetkezetekben arról panaszkodnak, hogy a fiatalok a városba, üzemekbe mennek dolgozni, itt bizony ez kevésbé jelentkezik. Néhányan ugyan elmentek, de azok is mind visszajöttek, miután „lejárt a tanulmányi idő”. A termelőszövetkezet törzsgárdája ezzel a jelzővel illeti az elvándorlás és a visszajövetel közötti időszakot. A fiatalok ugyanis valamennyien rájönnek arra, hogy anyagilag sokkal jobban járnak, ha itthon maradnak a szövetkezetben. Közismert, hogy mindenütt jó, de legjobb otthon, hiszen a családtól távol, a rideg albérleti szobát hamar meg lehet unni, nem beszélve a már előbb említett anyagi kihatásokról. A szövetkezetben rendszeresítették a 18 forint előleget havonta. Van elég zsebpénzük a fiataloknak, a szövetkezet teljesíti minden kérésüket. Most azon gondolkodnak, hogy valamilyen lakásépítési akciót is indítanak a termelőszövetkezeti fiatalok lakáshelyzetének javítására. A körút másik állomása az Aranyalma Termelőszövetkezeti Csoport volt. Nagy munkában találtuk Krajcsovszki Károly elnököt, dr. Király Endre agronó- must és Darabos Ilona könyvelőt. A termelőszövetkezeti csoport tervét összesítették. Közös szőlő- és gyümölcsültetvényük van, közös a juh- és a hízóállomány. Az elnök elvezetett a központi majorba, ahol jelenleg is 60 hízó gömbölyödik. — Ugye, milyen szépek? — kérdezte — Kettőszáznyolcvanat akarunk leadni az idén tervünk szerint. Az Aranyalma fejlődését jól bizonyítják a számok. 1961-ben még nem érte el a félmillió forintot a közös vagyon értéke, az elmúlt évben viszont már másfél millió körül mozgott, ők is vesznek gépeket, építkeznek. Az idén raktárát létesítenek és sertés- fiaztatót. Jól jövedelmezett a szőlőgyökereztető iskolájuk is — Szorgos a mi tagságunk — bizonygatta az elnök — látszik ez az eredményeken is, azonban van egy dolog, amit szeretném ha megírna. Nem jelentős a nagy gondokhoz képest, de nekünk mégiscsak panaszunk. A zöldbabbal nincsen kibékülve a tagság. Munkaigényes különösen a szedése és bizony alacsony a felvásárlási ár. Legalább is mi annak tartjuk. Ha ezt olvassák a MÉK illetékesei, gondolkodjanak el rajta. * íme, egy kis ízelítő a mai Kerekegyházából. Kevés a hely ahhoz, hogy mindenről szó essen, de talán ez a kóstoló is adott némi képet erről a gyors ütemben fejlődő községről. Kereskedő Sándor A felvásárlási előkészületekről tanácskoztak Pénteken délelőtt Kecskeméten, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága az 1964. évi felvásárlásra való felkészülésről, a növénytermesztési szerződéskötésekről és különböző beruházási kérdésekről tanácskoztak. A megbeszélésen részt- vett Szirmai Jenő, a SZ0VOSZ elnöke, a Központi Bizottság póttagja, több SZCVOSZ-vezető kíséretében, dr. Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Glied Károly, az. MSZMP megyei bizottságának titkára, Brachna János, a MÉSZÖV elnöke. — Még hideg, szeszélyes az időjárás, a naptár szerinti tavaszkezdet után azonban beköszönt a húsvét is. Az üzletekben már készülődnek a vásárlók „rohamaira”. Milyen meglepetéseket tartogatnak a nagyközönség számára — erről érdeklődtünk Szabó Istvántól, a Bács-Kiskun megyei Iparcikk- kiskereskedekni Vállalat kecskeméti kirendeltségének vezetőjétől. — A megyeszékhely illatszerboltja minden eddigit felülmúló készlettel, választékkal készült fel az idei húsvétra — kaptuk a felvilágosítást.’ — Különböző márkájú kölnik, háromrészes kölniszóró-készletek, kölnikazetták, puderszelence- készletek, manikür- és fésűkészletek, újszerű nyári divatgyöngysorok és divatékszerek kínálják magukat az illatszerboltban. S a játék-, üveg- és ajándéküzletek, és háztartási boltjaink ugyancsak jól felkészültek a húsvéti forgalomra. HŰSYÉTI Kúti Ferenc, az Országos Csemege- és Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat 104-es számú kecskeméti boltjának helyettes vezetőjétől a következőket tudtuk meg: — Elegendő a készletünk húsvétra banánból, ananászból. Kötözött sonkából viszont bizonyos mértékű hiány várható, amit kötözött tarjával igyekszünk pótolni. A szokásos hidegkonyhai készítmények, likőrök is rendelkezésre állnak, s a borellátásban sem mennyiségben, sem választékban nem lesz fennakadás. — A csokoládéból készülő húszféle tojás- és nyuszifigurákból 200 ezer forint értékű készlettel várjuk a vásárlókat. Töltött tojás, krémtojás, üveges készítmények, rétestészta szintén lesz elegendő. Tojásból pedig 14—15 ezer darabot kapunk a jövő héten — mondta befejezésül Kuti Ferenc. B. Gy. Célkitűzésünk: 12,5 darabról 14-re növelni a kocánkénti malacszaporulatot (Tudósítónktól.) Gondosság és szakértelem jellemzi a felső- szentiváni Űj Élet Tsz sertéstenyésztőinek munkáját. Ékes bizonyíték erre például, hogy tavaly 1620 hízott sertést értékesítettek 130 kilogrammos átlagsúllyal, s a hízási idő nyolc hónap volt. Az idén 1500 hízó értékesítését tervezik. Közülük az év első felében 826-ot adnak le, sőt 126-ot máris értékesítettek. Áprilisban 100, májusBan 2Q0 és júniusban 400 darabot adnak át a közfogyasztásnak. Az átlagos súlygyarapodás a jelenleg befogott 900 hízónál a havi 16,5 kilogramm. Az állattenyésztők, gondozók nem váltakoznak gyakran, törzsgárda végzi ezt a komoly munkát. Igaz, a keresetük is szép: évi 24—36 000 forint között váltakozik. Jelenleg 165 anyakocája van a tsz-nek, amit 185-re emelnek ebben az évben. A tavalyi egy kocára jutó 12.5 malacszaporulatot az idén 14 malac felnevelésére kívánják növelni. Ehhez egy korszerűen berendezett, 30 férőhelyes fiaztatót építenek, és 50 törzskönyvezett kornval kocájukkal a tenyészanyagot állítják elő ebben az évben. Igen nagy gondot fordítanak a sertéstelep korszerűsítésére. A takarmánykihordás elektromos targoncával történik majd, a zavartalan vízellátást pedig új hidroglóbussal biztosítják. Űj női és férfi fürdő létesítésével pedig a napi munka utáni tisztálkodásukat, felfrissülésüket biztosítják. A szövetkezet vezetői az egész tagsággal karöltve nagy gondot fordítanak az állattenyésztésre — munkával és anyagiakkal egyaránt. Ez a magyarázata, hogy a tsz tavalyi összbevételének 60 százalékát az állattenyésztés biztosította. Több mint 400 millió forintos forgalom A kereskedelem tevékenységéről tanácskozott « kiskunhalasi járási-városi párt-végrehajtóbisottság A lakosság ellátásának helyzetét, az állami és szövetkezeti kereskedelem tevékenységét vitatta meg az MSZMP Kiskun- halasi Járási-Városi Párt-végrehajtóbizottsága tegnap tartott ülése, melynek munkájában részt vett Gerőcs István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője és Piuko- vics Miklós, a MESZCV elnökhelyettese. A vb-ülés megállapította, hogy a kereskedelem a legtöbb cikkből az igényeknek megfelelően elégítette ki a megnövekedett vásárlóerőt. Tavaly a boltok forgalma több mint 13 százalékkal növekedett az előző évhez képest, és bevételük meghaladta a 436 millió forintot. Az állami kereskedelem 11,6, a szövetkezeti boltok pedig 12,2 százalékkal teljesítették túl tervüket. Az elmúlt évben 500 televíziót, ugyanannyi mosógépet és 270 motorkerékpárt vásároltak meg a járás és a város üzleteiben. A bútorvásárlás egyedül Kiskunhalason az 1962. évi 7,5 millió forinttal szemben elérte a 9,5 millió forintot. A terven felüli forgalom árualapját a kereskedelem tartalékai fedezték, azonban néhány cikkféleségből esetenként hiány mutatkozott. Mindezeket nagyrészt el lehet kerülni — állapították meg —, ha a kereskedelem pontosabban tervezi meg a forgalom várható növekedését, és ily módon gondoskodik a szükségletek árufedezetéről. Szóba került az önkiszolgáló boltok működése és a vendéglátó tevékenység is. Megállapították, hogy az önkiszolgáló rendszer a várt eredménnyel működik, és a közönség megkedvelte ezt a korszerű kereskedelmi formát. Foglalkozott a párt vb a tömegétkeztetés fejlesztésével, a boltok további korszerűsítésével és a kereskedelem társadalmi ellenőrzésének fokozásával. W.
