Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-22 / 69. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XIX. ÉVF. 69. SZ. 4ra 80 fillér 1964. MÁRC. 22, VASÁRNAP Faápolás Jól halad a faápolás a kis­kunfélegyházi Vörös Október Termelőszövetkezet ősziba­rackosában. Idejében hozzá­láttak a tavaszi teendőkhöz. Gondos munkával megterem­tik a bő termés alapjait. Képünkön Bánfi János és Kiss József II., a gyümölcs- termesztő brigád két tagja el­távolítja az ágakról, a száraz, beteg részeket. (Szánthó Tibor felvétele.) /WA" úri A Hazafias Népfront országos kongresszusának felhívása Négy esztendővel ezelőtt a Hazafias Népfront kongresszusa a nemzet előtt álló nagy feladatok megvalósítására: békénk, szabadságunk, függet­lenségünk védelmére, a szocializmus építésére hívta fel az ország népét. E négy esztendő alatt befejeződött hazánkban a szocializmus alapjainak lerakása és hozzákezd­ünk teljes felépítéséhez. Kongresszusunk elhatá­rozásához híven, mozgalmunk — első soraiban a kommunistákkal — arra törekedett, hogy a társadalom összefogása még jobban erősödjék, népgazdaságunk fejlődjön és szolgálja a nép jó­létét; mezőgazdaságunk történelmi átalakulása, a korszerű, nagyüzemi mezőgazdaság megterem­tése pedig hozza magával a parasztság boldogu­lását és további emelkedését. A bizalom és a nemzeti egység nagyszerű tanúbizonysága volt a tavalyi országgyűlési és tanácsválasztás, amikor egész népünk egységesen szavazott a Hazafias Népfront jelöltjeire. A népfrontmozgalom minden területen tevéke­nyen közreműködött, hogy egész népünk erejé­hez és képességéhez mérten vegyen részt az or­szágépítő munkában. Feladataink most világosak és egyértelműek. Népgazdasági terveink magukban foglalják az ország felemelkedésének, biztonságának, függet­lenségének, szabadságának minden feltételét. E tervek megvalósítására hívjuk a dolgozó millió­kat. Országunkban a hazaszeretet fokmérője a becsülettel végzett munka. Olyan közszellemet kell kialakítanunk, amelyben mindenki megérti és átérzi, hogy nagy nemzeti céljainkat lelkiis­meretes, szorgalmas munkával érhetjük el. Népünk jólétének, hazánk fejlődésének, nem­zetközi tekintélyünk további növekedésének leg­fontosabb feltétele, hogy terveink szerint állan­dóan növekedjék a termelés az iparban és a me­zőgazdaságban. hogy emelkedjék népünk művelt­sége, s általánossá váljék a köz ügye iránt érzett felelősség. Az igazi hazaszeretetnek új példái nőnek. A Hazafias Népfront kongresszusa is olyan tenni­valók végzésére szólít, olyan politikát hirdet, amely nem hangos, álhazafias jelszavakat han­goztat, hanem tettekkel szolgálja a haza, a nép érdekét. A népfrontmozgalom jelentősége, szerepe a kö­vetkező időben tovább növekszik, tennivalói so­kasodnak. A Hazafias Népfront segítse továbbra is a ter­melőszövetkezetek megszilárdítását, segítse a szo­cialista falu megteremtését, az egységes paraszt­ság kialakulását. A Hazafias Népfront hívására eddig is tudósok és kiváló szakemberek ezrei se­gítettek a magyar parasztságnak a legidőszerűbb feladatok megoldásában. Folytassák ezt a mun­kát még nagyobb erővel. A népfrontmozgalom a közélet nagy iskolája lett. Új vezetőképes emberek ezrei növekedtek fel mozgalmunkban, akik egyre nagyobb szám­ban kapnak helyet, vezető tisztséget közéletünk különböző fórumain, tanácsokban, termelőszövet­kezetekben, a politikai életben. A Hazafias Nép­frontmozgalom közéleti szereplésre bátorította és bátorítja továbbra is a pártonkívüliek százezreit. A Hazafias Népfrontban új társadalmi felada­tokat kapott az értelmiség. E feladatok a jövő­ben még tovább nőnek. Erősítsük értelmiségünk társadalmi felelősségtudatát. Tegyünk meg mindent, hogy a kisiparosok és a kiskereskedők, akik meggyőződhettek arról, hogy tisztességes munkájuk megbecsült helyet biztosít számukra a szocializmust építő társada­lomban, még inkább legyenek részesei a népünk jobb életét megteremtő közös munkának. Foglalkozzunk még több odaadással a nőket és az ifjúságot érintő kérdésekkel. Tekintsük alap­vető gondunknak az általános műveltség fejlesz­tését. A Hazafias Népfrontmozgalom tegye még ele­venebbé a párttagok és pártonkívüliek őszinte véleménycseréjét és tevékeny együttműködését helyi és országos gondjainkban! Ápoljuk és őrizzük legféltettebb kincseinket: békénket, függetlenségünket és szabadságunkat! Az elmúlt esztendőkben országunk nemzetközi tekintélye megnőtt. Kétévtizedes országépítő munkánk becsületet és rangot szerzett hazánk- I nak a nemzetek nagy családjában. A magyar i nép őszinte híve a békés egymás mellett élés po- ! litikájának. A Hazafias Népfrontmozgalom támo­gatja és erősíti a Magyar Népköztársaság erre irányuló békés külpolitikáját, kifejezi a magyar nép olthatatlan békevágyát és tettrekészségét a békéért vívott harcban. Valljuk: A háborút el lehet kerülni, minden vitás kérdést tárgyalások útján kell rendezni. A Szovjetunió, a szocialista világrendszer oldalán, együtt a világ haladó erői­vel győzelemre vihetjük a béke ügyét. Sokszorozzuk meg erőnket a Hazafias Nép­frontban és olyan energiákat szabadíthatunk fel, [ amelynek segítségével még szebb, még gazda- | gabb, még virulóbb országot teremthetünk ha­zánk földjén. (MTI) L Szoviet párt- és kormányküldöttség látogat hazánkba A küldöttség vesető je ÍV. Sx. Hruscsov elvtárs A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására a közeljövőben hivatalos baráti látogatásra Magyarországra érkezik a Szovjetunió párt- és kormány- küldöttsége N. SZ. Hruscsovnak, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének vezetésével. (MTI) Társadalmi üg\f — Műsoron következik az építőipar — mondta tréfásan valaki a héten lezajlott me­gyei pártbizottsági ülés szüne­tében. — Igen, szidnak is ben­nünket éppen eleget — vála­szolt a megjegyzésre az épí­tőipari vezető. — A bírálat még nem szidás — szólt vi- gasztalóan a beszélgetésbe be­kapcsolódó harmadik. És valóban a szünet után a megye építőiparának helyze­téről előterjesztett beszámoló igen reálisan, mértéktartóan elemezte az építők tevékeny­ségét. Megállapította, hogy ez az iparág az elmúlt három év alatt igen gyorsan fejlődött. Ennek köszönhetjük. hogy 6543 lakással, 88 általános és középiskolai tanteremmel. 13 művelődési házzal, 1324 óvo­dai, 126 böcsődei hellyel 115 millió forint értékű ipari és ugyanannyi mezőgazdasági lé­tesítménnyel gyarapodtunk. Megyénk második ötéves be­ruházási tervének 42 száza­lékát az építők valósítják meg. Megfelelő rangot vívott hát ki magának az építőipar. Ám. a beszámoló — mint valami érzékeny műszer — az építők hibáira is rátapintott. Sok ki­fogás merül fel az építkezé­sek minőségével kapcsolat­ban. Szervezetlenség uralko­dik az építkezéseken, laza a munkafegyelem, alacsony a gépek kihasználtság! foka. az építési határidőket sok eset­ben nem tartják be, és még sorolni lehetne — a csokor­ba kötött dicséret mellett — annak a bokrétának összete­vőit. ameiy a hibákból, a vadhajtásokból áll. Régen elmúlt az az idő amikor azt mondták, „min­denki söpörjön a saját háza előtt”. Az építőipar ügye épp­úgy tartozik az egész társada­lomra, mint például a mező- gazdasági termelésé. Ez csen­dült ki alapvetően a beszámo­lóból és az azt követő vitá­ból is. Tömpe István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja felszólalásában hangsúlyozta, hogy az építő­ipar jó vagy rossz munkája jelentősen befolyásolja a szo­cializmus építését. Egyben azt is hozzátette, hogy az építők igen nehéz helyzetben van­nak, s egymaguk nem is tud­ják a nehézségeket leküzde­ni. Ebben az egész társada­lomnak segíteni kell őket. És ez így is helyes. Ter­mészetesen az építőknek sa­ját hibájukat — a szervezet­lenségtől az építőipari gépek jobb kihasználásáig — ma­guknak kell kijavítani, azo­kon senki más nem segíthet. Vannak azonban bőven olyan bajok is. amiről nem ők te­hetnek. Kezdhetjük a külön­böző minisztériumokkal, fő­hatóságokkal. amelyek saját területük érdekeit szem előtt tartva nem mindig veszik fi­gyelembe az építőipar teher­bíró-képességét. vagy éppen azokat a problé^-í'--' ame­lyeken csak ezek a magas ­szintű szervek tudnának se­gíteni. Kerüljünk azonban köze­lebb ide a megyébe, hiszen a mi építőiparunknak az itt élő emberek — s itt működő kü­lönböző szervek — tudnak legtöbb támogatást adni. So­kat panaszkodnak az építők például a tervmódosításokra. Ezen segíthetnek a tanácsok, ipari üzemek, intézmények vezetői, ha még a tervezés idején alaposan megfontolják mit is kívánnak építtetni, s nem akkor változtatnak a dolgokon, amikor már falakat kell bontani. Bár a tervezőirodák közvet­lenül az iparághoz tartoznak, mégis jobb együttműködésre van szükség, mert jó néhány­szor éppen a tervekben van a hiba. Olyasmi is előfordul, hogy nehezen, vagy egyálta­lán be sem szerezhető szerke­zeteket, elemeket írnak elő az építkezésekre. Az ilyesmi nyilván súlyosan hátráltatja az építőipar munkáját. Építőanyagipari vállalataink dolgozói a gyártási határidők pontos betartásával segíthet­nek. Ugyanakkor az építő­anyagot a helyszínre is kell szállítani. Ez esetben a vasút, az AKÖV vezetőinek, munká­sainak kezében van a helyzet kulcsa. Mezőgazdasági építke­zéseknél pedig a gazdaságok, szövetkezetek szállítóeszközei­nek csatasorba állításával le­het komoly támogatást nyúj­tani a kivitelező vállalatok­nak. Megyénk építőiparának gé- pesítettségi foka évről évre nő. A korszerűbb építési tech­nológiák, a gépek szakszerű kezelését elsajátítani csak a megfelelő általános és szak­mai műveltséggel rendelkező munkások tudják. A szocia­lista brigádmozgalomnak egyik célkitűzése a dolgozók kulturális színvonalának eme­lése. Némedi Sándor, az Épí­tők Szakszervezete megyei bi­zottságának titkára felszólalá­sában elmondta, hogy a 3100 szocialista brigádtag közül több mint ezernek nincs meg a nyolc általános iskolája, s ezt mindössze 64 brigádtag pótolja az idén. Ez esetben a pedagógusok nyújthatnak igen nagy segítséget az építőipar­nak. Mint a megyei pártbizott­sági ülés felszólalói hangsú­lyozták, az építőiparnak saját erőfeszítésein kívül a társada­lom segítségére is szüksége van, hogy megvalósíthassa a rábízott nagy célkitűzéseket A segítség — amelynek csu­pán néhány formáját említet­tük — igen sokféle lehet. Er­re az építőknek annál is in­kább szükségük van, mert fel­adataik évről évre növeked­nek —. s mint Simor J"-os az építésügyi miniszter he­lyettese felszólalásában emlí­tette — 1980-ban oé!'' '! már ötször ennyit ko,i '‘onhjk mint ámen'’-' ' v Hír. sí tőképesség'

Next

/
Oldalképek
Tartalom