Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-11 / 34. szám

I oldal 1964. február 11, kedd r­l_N NAPTÁR 1964. február 11, kedd. Névnap: Bertold. Napkelte: 6 óra 58 perc. Napnyugta: 16 óra 59 perc. — Egy nap alatt ezer forint értékű könyvet vásároltak a Kunbajai Állami Gaz­daság dolgozói a me­zőgazdasági könyvhó­nap keretében megtar­tott könyvvásáron. A szakirodalom mellett szépirodalmi alkotá­sokkal is gyarapították könyvtárukat a gazda­ság dolgozói. — A KISKÖRÖSI Já­rási Tanács V. B. me­zőgazdasági osztályá­nak képviselője a ke­celi Vörös Zászló Tsz zárszámadási közgyű­lésének keretében nyújtotta át jó mun­kájuk elismerésekép­pen Ginál István szö­vetkezeti gazdának a „Kiváló tsz-tag” kitün­tetést, Vancsik And­rásáénak pedig a föld­művelésügyi miniszter dicsérő oklevelét. Íz intézet neve: „Mesterséges vese“ Rostock orvosi inté­zetét 1959-ben építet­ték, és a különös „Mesterséges vese” névre keresztelték. Az­óta 140 vesebántal- makban szenvedő be­teget mentettek meg az orvosok és ápolók a művese segitségével. Nemzetközi téren is hírnevet szerzett az intézet. Nemrég az EAK külügyminiszté­riumától érkezett szí­vélyes hangú köszö­net. A „Mesterséges vese” egy egyiptomi tengerész életét men­tette meg. — MEGSZÓLAL­TAK a nyitnikék — megérkeztek az örvös­galambok a bugaci er­dőbe. A párnapos eny­he napsütéses időben megélénkült a madár­sereg a bugaci erdő­ben, megszólaltak a nyitnikék, s hazatértek az első költöző mada­rak: az örvösgalam­bok. — LÁGYGUMI mű­szaki cikkek és szaru­ból készült áruk gyár­tását kezdték meg a napokban a Kiskunfél­egyházi Műanyagfel­dolgozóipari Vállalat dunapataji telepén. — 55 ezer forintot költenek a villanyhá­lózat bővítésére az idén Ágasegyháza Köncsögpusztai részén. A környék lakossága társadalmi munkában vállalta az űj villany- oszlopok helyének ki­ásását. Ugyancsak eb­ben az évben kap te­lefont e határrész, a falutól nyolc kilomé­terre levő iskolája. — A Városföldi Ál­lami Gazdaság bugac- pusztai baromfitelepé­ről a tenyésztojáson kívül az idén nagy mennyiségű étkezési tojást is értékesítenek. Ez utóbbiból összesen 1 millió 400 ezret szál­lítanak a kereskede­lemnek. 135 évvel ezelőtt, 1829. február 11-én halt meg Alekszandr Gribojedov orosz író. Közel állott a dekabristák forradalmi mozgalmához, és színda­rabjaiban rámutatott ko­ra súlyos társadalmi prob­lémáira. Műveit a népies nyelvezet és az életteli emberábrázolás jellemzi. Legismertebb alkotása Az ész bajjal jár című, jam- busokban írt rímes víg­játéka. — Befejezték a zár- számadó közgyűlése­ket a kecskeméti ter­melőszövetkezetek. Az év utolsó zárszámadó közgyűlését hétfőn a kecskeméti Új Tavasz Termelőszövetkezetben tartották meg. —A világ legidősebb embere Iránban él. A 190 éves Saed Abu Taleb Moszavi egy dél­iráni törzs feje. Fele­sége jóval „fiatalabb”, mindössze 105 éves. Taleb MosZavinak ez az ötödik házassága. Érdekes, hogy Moszavi és törzsének tagjai na­gyon kevés húst fo­gyasztana' — HARMINCHÁ­ROM ÉVVEL a chica­gói ősbemutató után ismerkedett meg a hamburgi közönség Oscar Fritz Schuh ki­váló rendezésében Pro- kofjev híres operájá­val, „A három na­rancs szerelmé”-vel, amelynek szövegköny­ve Carlo Gozzi azonos című komédiájából ké­szült. — Közel ötezer hold szőlő- és gyümölcsös eltelepítésére készül­nek megyénk termelő­szövetkezeti gazdasá­gai. A talajegyengető gépek a legnagyobb hidegben is dolgoztak, és több helyen már az 1965. évi telepítésekhez készítik elő a talajt. — FORRADALOM AZ IPARBAN címmel Kispéteri Imre DÁV- igazgató tart előadást holnap délután négy órakor a Kiskunhala­si Barnevál munkás- akadémiáján. — Kecskeméti kon- zervek a világpiacon címmel konzervipari bemutatóval kísért elő­adást tart holnap este fél hatkor a kecskemé­ti művelődési ház Szi- lády Károly utcai klubjában Kiss Ernő, a konzervgyár keres­kedelmi osztályveze­tője. — LENGYELOR­SZÁG legnagyobb te­lefongyára a radomi. A gyár 60 százalékban exportra dolgozik. Az idén a Szovjetunióba, Görögországba, Brazí­liába és több más or­szágba összesen 200 00Í) telefonkészüléket ex­portál. A radomi tele­fongyár futószalagjá­ról 27 másodpercen­ként kerül le egy te­lefonkészülék. — A kiskunhalasi járásban a tavaszi sző­lő- és gyümölcstelepí­tésre készülődnek. Van mit tenniök: hiszen a város és a községek határában 1430 holdon szőlővessző és 850 hol­don gyümölcsfacseme­te vár telepítésre. A feladat teljesítéséhez még 4 millió darab szőlővesszőt is be kell gyűjteni. — Elkészültek a községi vízmű tervei Tázláron. A gépház, a hidroglóbusz és a ve­zeték tervét Binnyei István, az ÉM. Mély­építési Tervező Válla­lat mérnöke készítette társadalmi munkában. A tervek alapján most már sor kerülhet a ki­vitelezési szerződés megkötésére. JU GOSZLÁVI LAKOSSÁGA MEGHALADTA A 19 MILLIÓT Jugoszláviában tavaly 407 035-en születtek és 171 241-en haltak meg. A természetes szaporulat te­hát 235 791 fő volt. Az ország lakossága így ez év elején 19 177 000 főt tett ki. — A vállalati kapa­citás kihasználásáról tart előadást holnap délután a bajai műve­lődési ház szabad- egyetemén Bródy András tudományos kutató. Az előadás délután ötkor kezdő­dik. — A demokratikus Vietnam építőipara ta­valy 125 létesítményt adott át. Most kezdték meg a szovjet segít­séggel épülő nagy Uong Bi .hőerőmű első részlegének próbaüze­meltetését. — AZ ÉSZAKI TA­NÁCS, amely tíz év óla évenként jutalom­ban részesíti a leg­jobbnak ítélt skandi­náv irodalmi alkotást, a napokban Tarjei Ve- saas norvég regényíró­nak ítélte oda az 50 ezer dán koronával já­ró díjat. elkészült az első ROMÁN HANGVERSENY- ZONGORA A bukaresti „DOINA” hangszergyár a napokban elkészítette az első ro­mán hangversenyzongo­rát, amelyet Llpattiról, a híres román zongoramű­vészről nevezett el. A „DOINA” hangszergyár planinól eddig is keresett cikkek voltak a világ­piacon. — Jól sikerült a paprikatermesztés a bátyai Haladás Ter­melőszövetkezetben. A 150 holdas tábláról holdanként átlag 50 mázsa termést takarí­tottak be. A szövetke­zet a múlt évben el­érte a 3700 forintot az egy holdra jutó ter­melési érték. — Három év alatt 56 millió forintot for­dítottak megyénk szak- szövetkezetei saját gazdaságuk fejleszté­sére. Többek között 37 erőgéppel és ehhez szükséges munkagé­pekkel rendelkeznek. Az idei terv, hogy a szőlősökben és gyü­mölcsösökben teljes egészében gépesítik a takarási, fedési és nö­vényvédelmi munká­kat. I6ÓJÁRA5 A Kecskeméti Agrome­teorológiai Obszervató­rium jelenti: február 9-én a középhőmérséklet plusz 3,2 (az ötvenéves átlag mínusz 0,7), a legmaga­sabb napi hőmérséklet plusz 4,5 fok, a napsüté­ses órák száma 3,2 óra volt. 10-én a legalacso­nyabb napi hőmérséklet 0,1, a reggel 7 órakor mért hőmérséklet plusz 1,2, a délután kettőkor plusz 0,2 fok volt. Várható időjárás kedd estig: változó felhőzet, többfelé hó­zápor, havaseső, eső. Mérsékelt délnyugat felé forduló szél. Vár­ható legmagasabb nap­pali hőmérséklet mí­nusz 1—plusz 3 fok között. Kutatják a Holt-tenger mélyét Egy amerikai régészeti expedíció, amely Szodoma és Gomora bibliai városokat keresi, engedélyt kapott a Jordániái hatóságoktól, hogy a „Holt-tenger király­nője” nevű hajóról búvárokkal felkutathassa a Holt­tenger medencéjének délnyugati ’'részét. A hajót a víz alatti kutatások legmodernebb tudományos esz­közeivel szerelték fel. Dr. Ralph Baney, az expedíció vezetője, 1969-ban végzett kutatások idején ősi város­falakat vélt felfedezni a Holt-tenger mélyén. Ennek alapján végzik most az átfogó kutatásokat. Szputnyik lakótelepek Szkoplje körül Szkopljeben az építők több mint három hónapja versenyben állnak az idővel. 30 000 építőmunkás, több mint száz jugoszláv vállalati továbbá számos külföldi építő- és szakembercsoport rendkívül gyors ütemben 17 lakótelepet épít a rombadőlt város körül. A lakó­telepeken előregyártott házakat szerelnek össze. Ezek­ben a házakban 13 500 lakás lesz. A tél folyamán 90 000 szkopljei lakost akarnak beköltöztetni ezekbe a laká­sokba. Eddig 5000 lakást adtak át. Magában a föld­rengés sújtotta városban december végéig mintegy 10 000 lakást és néhány száz középületet állítottak helyre, úgyhogy megteremtették az élet legelemibb feltételeit. Ez csak a kezdete az új Szkoplje felépí­tésének. Az óriási és bonyolult munka négy-öt évig fog tartani. Addig a szputnyik-lakótelepeken helyezik el a város lakosságát. Shakespeare-Semezek az NDK-ban A keletnémet Deutsche Schallplatten hanglemez- gyár a jubileumi Shakespeare-évben egész sorozat Shakespeare-lemezt ad ki. Egyebek között kapható lesz hanglemezen a teljes Hamlet a rostocki Volks- theater előadásában, Mendelssohn—Bar tholdy: Szent- ivánéji álom szvitje, az amszterdami Concertgebouwn zenekar előadásában és a Rómeó és Júlia című Pro- kofjev-balett második szvitje, a Szovjetunió Állami Szimfonikus Zenekarának előadásában. Ünnepélyes tanévnyitó as öthónapos pártiskolán Tegnap délelőtt 11 órakor ünnepélyesen megnyitották Kecskeméten a pártiskola idei második öthónapos tanfolya­mát. Az ünnepélyen megjelent Szabó Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztá­lyának vezetője. A megnyitóbe­szédet Ágoston András elvtárs, a pártiskola igazgatója tartotta. A pártiskola 126 hallgatója a következő öt hónapban a filo­zófia, a politikai gazdaságtan és a tudományos szocializmus kér­déseivel ismerkedik, valamint a gyakorlati pártmunkára és a szervezeti életre vonatkozó hasznos útmutatásokat kap. A vizsgákat július elején tartják. Ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége Hétfőn a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházá­ban kibővített ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége. Részt vett a tanácskozáson Ró­nai Sándor, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke. Harmati Sándor, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának titkára, valamint több más társadalmi és tömegszer­vezet képviselője. Szakasits Árpádnak, az Or­szágos Béketanács elnökének megnyitója után Dezséry László főtitkár tájékoztatta a megje­lenteket a soron következő ten­nivalókról. Bácskai Tamás, a Nemzetközi Békeintézet magyar munkatár­sa, a béke-világmozgalom né­hány időszerű kérdéséről tájé­koztatta az ülés résztvevőit, majd véleménycserével folvta- tódott a tanácskozás. ÁLL A VÁSÁR „Hosszú az út” a méteráru-osztálytól a cipőosztályig a Kecskeméti Állami Áruházban. Főképp ilyenkor szezonvégi kiárusítás idején. — Bár a két „ostro­molt” terület közti távolság mindössze talán húsz méter, a vásárlók ezt az utat csak 10—15 perc alatt tudják megjár­ni. Hely, kisebb rés ugyan akadna, de a tél végi kiárusításra kerülő ruházati cik­kek — a pultokon heverő szövetek, kardigánok, pulóve­rek, férfiingek — „megfogják” a szem- lélődőket. — Közel ötszáz különböző árucikk szerepel a kiárusí­tási jegyzékünkön — mondja Fekete László, az Állami Áruház helyettes igazgatója. — Hétfő reggel. — a kiárusí­tás első napján — közvetlenül nyitás után félezer vásárló kereste fel osztá­lyainkat. A harisnyaárusító pultnál —, s ez már szinte megszokott — ugyancsak sok a vá­sárló. Az árleszállí­tás „kiterjedt” a nylonharisnyákra is. Az áruház ebből is bőséges készlettel rendelkezik. A vá­sár ideje alatt mint­egy ötezer pár ke­rül forgalomba. — A leszállított áruk között szerepel több féle habselyem és nylonfehérnemű is — tájékoztat Fe­kete elvtárs. — S még egy jó hír női vásárlóinknak — 30 százalékos árenged­ménnyel 2,5 millió forint értékű női télikabátot hozunk forgalomba. A méteráruosztály pultjánál idős há­zaspár válogat a szövetek között. — Huszonöt fajta szövetünk — mint­egy száz színben — kerül — harminc­százalékos árenged­ménnyel árusításra — mondja az eláru­sító. — Olyan piros anyagot szeretnék — mutat a polcon levő szövetek egyikére a nénike. — Az uno­kámnak vinném. A születésnapjára . .. — teszi hozzá ma- gyarázkodóan. Megcsendül a pénztárgép, s a há­zaspár helyére — a távolabb állókból — már többen is pá­lyáznak. Áll a vásár. A szezon végi kiáru­sítás ... K. M. Voltak nehezebb vállalkozá­sok is. Néhányszor Budán, a Fillér utcában egy nyúlánk, sző­ke kárpitossegéddel. Tömpe Ist­vánnal találkozott Kurimszky. Ö volt a felső kapcsolata. Nyolc —tíz kilós pakkokat vett át tő­le. A központi apparátus anya­ga volt, szokatlanul nagy kincs. A „Kommunista” és a „Párt­munka” sokszorosított példá­nyain kívül akadt benne kül­földön nyomott „Űj Március”, sőt moszkvai „Sarló és Kala­pács” is. Ezeket a csomagokat is Dindáékhoz vitte, ott bontot­ták szét kisebb kötegekre. Megkönnyítette Kurimszky helyzetét, hogy a rendőrségen még nem nagyon ismerték. A július—augusztusi toloncházi közjátéknál az ő személyének nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget. Kartotékján egye­lőre neki is csak az első rova­tot töltötték ki: „Kommunista­gyanús”. Ilyen volt Andrásfi Gyula, ve­le egykorú cipészsegéd nyilván­tartási lapja is, Pákozdi Feren­cé, a fiatal költőé, és a többie­ké, a huszonegynéhány szavaló­kórus tagé. De azért Kurimszky feltéte­lezte: egy-két detektív bizonyo­san emlékszik az arcára. Az elő­vigyázatosság sose árt. O lehe­tőség szerint valamennyi rend­őrségi „ismerős” arcát megje­gyezte: felkészült, hogy egy ut­cai találkozásnál ne azok fedez­zék fel őt, hanem megfordítva. Erre mindig ügyelt, olyankor is, ha semmi sem volt nála. Ha anyagot vitt, akkor kétszeresen. Leesett a hó. beállt a szigorú tél. Szegények nehéz tele. Pén­tek délelőttönként hosszú sorok álltak a kerületi elöljáróságok előtt, ilyenkor osztották az ín­ségesek ebédjegyeit. Annyi kel­lett már, hogy nem győzték. — Nincs fedezet — mondta a polgármester. A későn jövők — több ezren — ilyenkor utalványt kaptak a heti jegy helyett: egy kiló ke­nyér és tíz fillér ára lóhúskol- bász vásárlására jogosított. Sze­rencsére a kormány „belátó” volt: leszállította a lóhús árát, hatvannégy fillér lett kilója. Erzsébeten, a csepeli híd mö­gött a Kőszénbánya és Tégla­gyár Társulat gubacsi téglagyá­rának szárító kemencéjét estén­ként megrohanták a hajléktala­nok. Egyik éjszaka háromszáz- ötvenen aludtak ott. A rendőr­ség felriasztotta őket: bejelentő- lapot kért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom