Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-05 / 29. szám

Tizenkétezer mázsa hibridkukorica-vetőmagot kapnak megyénk közös gazdaságai nx. EVF. 29. sz. Ara f»0 fittér 1964. FEBR. Megyénk vetésterületének az egynegyed részét látja el min­den évben friss vetőmaggal az Állami Vetőmagfelügyelőség kecskeméti kirendeltsége. Ez azt jelenti, hogy négyévenként a megye egész mezogazdasaga számára biztosítva van a kalá­szosok és kapások nemesített ve­tőmagja. Az idén tavasszal 2500.mazsa nemesített tavaszi árpát és 1000 mázsa zabot bocsát a szövetke­zeti gazdaságok rendelkezésére a felügyelőség. Ezenkívül több mint kétezer mázsa napraforgót vehetnek igénybe vetés céljára. Több fajta között válogathat­nak, s azok mindegyike neme­sített, bőven termő. A felügyelő­ség a tavalyinál nagyobb kész­letet biztosít lucemamagból, Több mint 12 millió somkóróból, cukorcirotoból és takarmányrépából. Hibridkukoricából minden évben új vetőmagot kapnak a gazdaságok. A felügyelőség minden igényt kielégít, s ennek megfelelően 12 ezer mázsát bo­csát a tsz-ek rendelkezésére. Te­heti ezt azért is, mert a Bajai Állami Gazdaság hibridüzeme a mostani idényben is 18 300 mázsa hibridvetőmagot állít elő. (Több mint 60 vagonnal más megyék gazdaságainak adnak.) A kukorica vetőmagjának csí­rázóképessége kitűnő. Valamennyi vetőmag már ké­szen áll a szállításra a Gabona- felvásárló és Feldolgozó Válla­lat (volt Terményforgalmi) te­lepein. Az átadás cseretermény ellenében történik. iskolaépítésre Jelentős állami támogatás a helyi művelődési intézmények építéséhez Évről évre nagyobb összege­ket fordít államunk kulturális célokra. Az ilyen természetű kiadások között is tekintélyes helyet foglal el az iskolaépítés­re és bővítésre, a művelődési házak építésére és az óvodák, napközi otthonok hálózatának fejlesztésére szolgáló beruházá­sok összege. A nagyobb arányú építkezé­sek kezdete a hároméves terv időszakára esik. Akkoriban a fő cél az egészségügyi és szak­mai szempontból kifogásolt tan­termek kicserélése, pótlása volt. Bár a hároméves terv idején igen sok tanterem épült, lénye­ges javulás ebben a tekintetben nem következhetett be, mert ugyanakkor sok iskolában, tan­teremben be kellett szüntetni a tanítást. Az épületek ugyanis elavultak, használhatatlanná váltak. Az ötéves terv idejére a me­gyei tanács elsősorban az alsó fokú oktatási intézmények hely­zetén igyekezett javítani, s a múlt év végéig, ebben a tekin­tetben kielégítő javulást is si­került elérni. Az idén azonban mind nagyobb erővel kell törekedni a középiskolák helyzetének .javítására, hi­szen a következő évtizedben fokozatosan meg kell terem­tenünk az általános közép­iskolai tankötelezettség fel­tételeit. Az iskolafejlesztési program mind nagyobb jelentőségének tulajdonítható, hogy az erre az évre tervezett csaknem 8 millió forint állami beruházás helyett az idén több mint 12 millió fo­rintot költhet a megye állami­lag biztosított beruházási keret­ből iskolaépítésre. Csupán a középiskolai hálózat fejleszté­sére költött összeg több lesz mint az eredetileg tervezett ál­lami beruházás. Ehhez járul a két és fél milliót meghaladó óvoda- és általánosiskola-épí- tésre szánt összeg. Az idén az említett összegből felépítik a kecskeméti nyolc­tantermes gyógypedagógiai ál­talános iskolát és befejezik a kunfehértói iskola építkezését. Ezenkívül megkezdődik a har- tai felső tagozatos iskola építé­se is, az évközi pénzügyi le­hetőségektől függően. A legnagyobb beruházás a* idén a kecskeméti 16 ta­nulócsoportos gimnázium építkezésének megindítása. Bár a Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat már a mun­kák megkezdése' előtt bizonyos nehézségekre hivatkozik, ame­lyek főképp a munkáshiányból adódnak, remélhetőleg sikerül a több mint tizenegymillió fo­rintos építkezés nagyjából egy- harmadával ebben az évben el­készülniük. Az új gimnázium­ban 13 tanterem, három mű­helyterem, két előadó, három szertár, rajzterem és tornate­rem szolgálja majd a közvetlen oktatási célokat. Ezenkívül meg­felelő számú egyéb helyiség áll majd rendelkezésre az ifjúsági mozgalom és a klubélet szá­mára. További tervek: a tiszakécs- kei, a Solti, a lajosmizsei, a já- .noshalmi nyolc tanulócsoportos gimnáziumok építkezéseinek megkezdése, vagy a munkák előkészítése. Ezeken a helyeken típus­terv szerint modern községi gimnáziumok épülnek. Dunapatajon kibővítik az ál­talános iskolát úgy, hogy az idén megindult középiskolai ok­tatás számára is alkalmas le­gyen a jövőben. Hasonló bőví­tést terveznek Garán is. Befejezik az idén a kiskun- halasi gimnázium négy tante­remmel és műhelyteremmel va­ló bővítését, amely az előző évben az építőipar nehézségei következtében nem készült el. Hasonló okokból az idén feje­zik be a kunszentmiklósi gim­názium múlt év végére ígért bővítését, ahol szintén négy tanteremmel és egy műhelyte­remmel gyarapodik az iskola. Megkezdik a kiskőrösi szakkö­zépiskola bővítését is, ahol a tervek szerint 16 tanulócsopor­tos korszerű iskolaépület lesz. Az állami beruházásokon kí­vül úgynevezett vegyes erőfor­rásból, tehát községfejlesztési alapból, állami támogatással hat óvoda építése, illetve bő­vítése szerepel az idei tervek­ben, aminek révén háromszáz gyerekkel több juthat óvodába a következő évben. Hasonló módon 38 általános iskolai tante­rem és 7 műhelyterem épí­tését tervezik. Ezekhez hétmillió forintra lesz szükség, amelyből több mint hárommilliót az állami támo­gatás összege fedez. Végül meg kell említeni a madarasi és a soltvadkerti napközi otthon, va­lamint a jánoshalmi és á kis- szállási tanyai internátus üzem­be helyezését. A fentieken kívül a falusi pe­dagógushiány enyhítése és a pedagógusok helyzetének meg­javítása érdekében számos nevelői lakás építé­sét is tervezik, jórészt a he­lyi tanácsok községfejleszté­si alapjából, s hasonlóan a községfejlesztési alapokból valósulnak meg a helyi művelődési házak bővíté­sére, vagy új művelődési ott­honok építésére vonatkozó ter­vek A Szakszervezetek Bács-Kis­kun megyei Tanácsának 1964. évi munkaterve részletesen tag­lalja azokat a tennivalókat, me­lyek végrehajtása révén a szak- szervezet az eddiginél fokoza­tosabb segítséget nyújt a helyi párt- és állami szerveknek, a gazdasági vezetőknek politikai, gazdasági és kulturális céljaik megvalósításához. Most csu­pán arról írunk: miképpen kí­vánja az idén a szakszervezet segíteni a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javulá­sát? Az üzemi tanácsoknak ebben az évben, á termelési feladatok mellett a munka- és bérügyi kérdésekkel az eddiginél többet kell foglalkozniuk. Ez nemcsak a munkabérek alakulásának figyelemmel kísérését jelenti, A dolgozók érdekvédőiméért Az SZMT idei programja hanem annak ellenőrzését is, hogy a dolgozók a végzett mun­ka arányában megkapják-e bé­rüket. A munkásszállások fel­szerelésének javításán kívül az üzemi étkeztetés ellenőrzése, s az üzemekben működő bölcső­dék, napközik munkájának hat­hatósabb támogatása is szere­pel a szakszervezet feladatai között. Ebben az évben a társadalom- biztosítás demokratizálása to­vább folytatódik. Május 31-ig megyénkben összesen 88 üzem­ben vezetik be a nyugdíj elő­készítő rendszert, a társadalom- biztosítási albizottságok számát pedig 66-ról 86-ra emelik eb­ijen az évben. A dolgozók érdekében már hozzáfogtak üzemeinkben az egészségügyi és munkavédelmi intézkedési tervek elkészítésé­hez. A szakszervezeteknek azon­ban nemcsak az intézkedési terv végrehajtásának ellenőrzése a feladata, hanem az egészségügyi felvilágosítás szervezése is, el­sősorban a munkahelyek na­gyobb tisztasága és a személyi higiénia biztosítása érdekében. A tanácsi iparban, a mező- gazdaságban, de a többi ipar­ágakban is tovább kell fejlesz­teni a munkásvédelem társa­dalmi jellegét. Ennek érdekében újabb ezer dolgozó bevonására kerül sor a munkásvédelmi őr­hálózatokba. A balesetek csök­kentését szolgálja az is, hogy megyénkben 50 tsz-ben félezer munkásvédelmi őr lát munká­hoz ebben az évben. B. Gy. A Parkettagyárban Az idén 50 százalékkal több — 200 ezerrel szemben 300 ezer négyzetméter — mozaikparkettát készít az ÉM Épületlakatosipari és Faipari Vállalat parkettagyá­rának kecskeméti üzeme. Felső képünkön gyakorlott kezű asz- szonyók állítják össze a parketta mozaiklapokat. Január elején az üzem megkezdte a zsaluzótáblák gyártását. Az első fél évben 100 ezer darab zsaluzótáblát készítenek. Lenti képünkön: Nagy László kézzel préseli a táblákat (megérkezett azonban már a francia gyártmányú hidraulikus prés, amely je­lentősen meggyorsítja majd a munkafolyamatot). A háttérben az asszonyok a kész zsaluzótáblákat szállításra készítik elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom