Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-20 / 42. szám

«. oMsS 1964. február 20, csütörtök Afrikai helyzet fl Kubával kapcsolatos amerikai intézkedés visszhangja §zoijel-bol^ár nyilatkozat AZ ETIÖP—SZOMÄ­U helyzet lényegében alig változott — álla­pítják meg a legfrissebb tudósítások. A két fél kölcsönösen egymást vá­dolja a tűzszünet megsértésével, azt azonban mindkét részről bevallják, hogy a megújuló in­cidenseknek igen sok sebesült és halálos áldo­zata van. Az etiópiai hadsereg további csapat- erősítéseket küldött a határövezetbe. Az etióp külügyminiszter kifejezte azt a reményét, hogy az afrikai egységszervezetnek sikerül végül is jobb belátásra bírni Szomáliát, és érvényt sze­rezni a tűzszünetnek. Gabonban, ahol kedden a hadsereg államcsínnyel megbuktatta de Gaulle francia elnök hű támogatóját, Leon Mba elnö­köt, kinevezték az új miniszterelnököt. Az úgy­nevezett forradalmi bizottság, melynek tagjai alacsonyabb rangú tisztek, Jean Hilaire Aubame személyében nevezték ki a kormányfőt, miután hosszasan tanácskoztak erről a kérdésről. A mi­niszterelnök az AP tájékoztatása szerint, az el­lenzéki Gaboni Demokratikus és Szociális Szö­vetséget vezette, és a most megbuktatott köztár­sasági elnöknek politikai vetélytársa volt. Az államban képviselői és bírósági elnöki tisztséget töltött be. Az államcsínyt — állapítja meg az AP — fiatal, értelmiségi elemek ösztönzésére a négyszáz főnyi hadsereg és annak vezetősége hajtotta végre. A gaboni fővárosban kijárási ti­lalmat rendeltek el, s a rádió folytatólagosan sugározza az új kormány közleményét, amely azt ígéri, hogy „helyreállítják a polgári szabad­ságjogokat, szabadon bocsátják a politikai be- börtönzötteket”. A rádió szerint az ország kül­politikája nem változik. A legújabb jelentések viszont már arról számolnak be, hogy Francia- ország csapatokat küldött a forrongó Gabonba. Erről a francia fővárosban hivatalos közleményt is adtak ki. A katonai átcsoportosításnak a cél­ja világos, mert ugyanakkor francia részről kö­zölték, hogy továbbra is Leon Mbat, a megbuk­tatott elnököt tekintik a gaboni kormány törvé­nyes vezetőjének. A de Gaulle-barát államfő bukása meglepetés erejével hatott Párizsban, mivel mindenki tudja róla, hogy Mba a neoko- lonializmus megbízható támasza volt e térség­ben. Felhívják a figyelmet arra is, hogy Gabon természeti kincseinek kiaknázása — fakitereme­lés, mangán- és uránérc­bányászat — nagy része a francia nagytőke kezé­ben van. A volt gyarma­ton pedig már eddig is állomásoztak francia csapatok. FRANCIA LAPOK az amerikai politika újabb baklövését látják abban, hogy Washington be­szünteti a Kubával kereskedő államok segélye­zését. Még a szélsőjobboldali Aurore is „ügyet­len és sajnálatos” intézkedésnek nevezi ezt a döntést. A lap szerint Johnson híveinek érvelé­se, hogy az elnök a választási kampány miatt kényszerült erre a lépésre, nem helytálló. Olyan nagyhatalom, mint az Egyesült Államok, nem vetheti alá külpolitikáját belső érdekellentétek­nek. Bár a francia kormány hivatalosan még nem foglalt állást az amerikai döntésben, való­színűnek látszik, hogy fenntartja kereskedelmi kapcsolatait Kubával. Az angol közvélemény is elutasítja az amerikai lépést, amellyel megvonta az úgynevezett katonai segélyt Angliától, annak megtorlásául, hogy az angol Leyland autógyár autóbuszokat adott el Kubának. A Daily Te­legraph gúnyos hangon írja: „Amerika 1700 font pénzbírsággá} sújtja Angliát, s az angol kor­mánykörök, bár eleinte megriadtak, csakhamar rájöttek, hogy a veszteség mindössze 5000 dol­lár. A vádlottak padjára hurcolták — írja a lap — Franciaországot és Jugoszláviát is, sőt, Spa­nyolországot és Marokkót. Az angol hivatalos magyarázat az, hogy Johnson rendkívül súlyos belföldi nyomás alatt forma szerint tiltakozott az ismert angol—kubai ügylet megkötése ellen, s mintegy „sarokba állította Angliát, mert ke­reskedett az ellenséggel”. A KREMLBEN SZERDÁN Nyikita Hruscsov szovjet, és Todor Zsivkov bolgár kormányfő szovjet—bolgár közös nyilatkozatot írt alá. A nyilatkozat aláírásánál szovjet részről jelen vol­tak az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagjai, és a KB titkárai, a szovjet miniszterta­nács elnökhelyettesei és más hivatalos személyi­ségek. Bolgár részről a párt- és körmányküldött- ség tagjai és moszkvai bolgár nagykövetség dip­lomáciai munkatársai jelentek meg. A bolgár párt- és kormányküldöttség Todor Zsivkov veze­tésével szerdán látogatást tett a szovjet népgaz­daság vívmányait szemléletető kiállításon. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Súlyos földrengés az Azori szigeteken LISSZABON (MTI) Kedden, a délutáni órákban heves földlökések rázták meg az Azori szigetcsoport több szi­getét. A földrengés a Sao Jorge szigeten volt a leghevesebb, ahol Velas városka mintegy kétezer házából csupán három maradt sértetlen. Összedőlt a kórház is, ahonnan azonban a betegeket rögtön elszállították, amikor az épület falain megje­lentek az első repedések. Sao Jorge szigetének távíró és távbeszélő összeköttetése a külvilággal majdnem teljesen megszakadt. Velas polgármes­terének utolsó segélykérő üze­nete közli, hogy a kénes gő­zökkel teli levegőben fulladoz­nak a menekülők, akik a sziget kikötőhelyei felé vették útju­kat. A Lages szigetén levő ame­rikai légitámaszpontról mentő repülőgépek kísérletet tettek Sao Jorge megközelítésére, de a 120 kilométer óránkénti se­bességgel tomboló vihar és a zuhogó eső visszatérésre kény­szerítette a pilótákat. Az Azori-szigetek más kikö­tőiből kifutott, valamint a nyílt tengerről Sao Jorge felé köze­ledő hajók sem tudnak bejutni a földrengéssel sújtott szigetek kikötőibe, mert a földrengés és a vihar házmagasságúra korbá­csolta az Atlanti-óceán hullá­mait. Megnehezíti a mentést, hogy a rosaisi világítótorony sem működik többé. Segni Párizsban PÁRIZS (Reuter) Antonio Segni olasz köztársa­sági elnök szerdán hivatalos lá­togatásra különrepülőgépen Pá­rizsba érkezett. A repülőtéren de Gaulle francia köztársasági elnök fogadta: Mint ismeretes, az Azori-szi­getek közigazgatásilag Portugá­liához tartoznak. Lisszaboni ha­tóságok közlése szerint Sao Jorge szigetén mintegy húsz­ezer ember él. Emlékeztettek rá, hogy az Azori-szigeteken számos működő és nyugvó vul­kán van. Ezért félő, hogy a földrengés, valamint a levegő kéngőzös szennyeződése vala­melyik vulkán működésbelépé­sének előhírnöke. „Az Egyesült Államokban és a többi fejlett tőkés országban öt év­tized kellett a mezőgazdaság kemi- zálásához. A Szovjetunióban ezt a feladatot bét esztendő alatt valósít­juk meg.” Hruscsov mondotta ezeket a sza­vakat a Szovjetunió Kommunista Pártjának két nappai ezelőtt befe­jeződött mezőgazdasági plénumán. A taps, amely ezt a mondatot üd­vözölte — ugyanakkor egy korábbi tanácskozás határozatainak is szólt: A múlt év végén tartott vegyipari plénumnak. S egyben kifejezto a két tanácsokzás szoros logikai ösz- szefüggését. Már Lenin megmondot­ta: A hatalomra jutott munkásosz­tály elsősorban épitö munkájával gyakorol hatást a nemzetközi poli­tika fejlődésére, az új és a régi vi­lág harca végső soron a gazdaság­ban dől el. Az ipar új „fejedelme“ Nem véletlen, hogy a New York Times „vegyipari forradalomnak” nevezte azt a programot, amely a. szovjet vegyipar termelését 1970-re I a mainak háromszorosára emeli. ! Meg kell jegyezni, hogy a Szovjet- í unió abszolút értelemben már ma is vegyipari nagyhatalom, s külö­nösen fontos, hogy vegyiparának kétharmad része rendkívül modern: az elmúlt hét esztendőben létesült. Az amerikai vegyipar például jóval öregebb: annak csak 47 százaléka „fiatalabb” az iskoláskornál. A vegyipar termékei iránti szükséglet azonban éppen az általános szov­jet gazdasági fejlődés gyorsabb üte­me és a mezőgazdaság különleges Nagykövetségből erődítmény Amerikai laptudósítók saigoni jelentései szerint az Egyesült Államok dél-vietnami nagykö­vetsége jelenleg ostromra felké­szülő erődítményhez hasonlít. Az épület minden oldalán bari­kádokat és drótakadályokat emelnek. A dél-vietnami fővárosban egyre gyakoribbá válnak a par­tizánok támadásai a hívatlan tengerentúli „vendégek” ellen. A bombák és gránátok robbanásai­tól megfélemlített sok amerikai család követeli, hogy mielőbb szállítsák őket vissza az Egye­sült Államokba. . helyzet© miatt ennél az iramnál is jóval gyorsabban nőtt. így az ab­szolút előretörés mégis viszonylagos hiányt jelent: a szovjet vegyipar ma még alig háromötödét tudja kielégíteni a szükségleteknek. Márpedig a világgazdaság fejlődé­se azt mutatja, hogy az egyes or­szágok gazdasági hatalmát ma min­denekelőtt a vegyipar testesíti meg, sokkal inkább, mint korábban a gazdaság „fejedelmének” számító acél. A vegyipar ma az a legmo­dernebb iparág, amelynek fejlődése rohamos tempóban szükségsze­rűen maga után húzza az ipar egé­szének, a mezőgazdaságnank és ez­zel a nemzeti jólétnek a fejleszté­sét. Ezek a meggondolások állottak a vegyipari plénum tanácskozásainak középpontjában, amelyek során vé­gül is elkészítették a „kémiai for­dulat” tervét. E fordulat méreteit jellemzi, bogy 1964 és 1970 között, tehát összesen hét esztendő alatt ötször annyi pénzt kap a vegyipar, mint amennyit az októberi forrada­lom pillanata óta mostanáig ka­pott. Nemzetközi összehasonlításban mérve: ez az összeg két és félszer annyi, mint amennyit jelenleg a vi­lág legnagyobb kémiai iparának, az amerikai vegyiparnak összes gépi berendezései és épületei érnek! Ipari ritmust a mezőgazdaságban A vegyipari plénumon kifejtett program az egész szovjet gazdasá­got forradalmasítja. De ha e2en be­Egy áttörés — két plénum A Minisztertanács ülése A kormány tájékoztató hiva­tala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Apró Antal, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudomá­nyos együttműködés kormány­közi bizottság megalakulásáról és a bizottság első ülésén foly­tatott tárgyalásokról. A kor­mány a beszámolót jóváhagyó­lag tudomásul vette. A kormány a földművelésügyi miniszter előterjesztésére ha­tározatot hozott a mezőgazda­sági rendeltetésű földek védel­méről szóló törvény hatéko­nyabb végrehajtására, majd megtárgyalta és elfogadta a miniszter jelentését a szarvas­marhatenyésztés fejlesztésére tett intézkedésekről. Az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság vezetője jelentést tett az árvíz- és a belvízvédelem helyzetéről, valamint a vízfo­lyások tisztaságának biztosítá­sára tett intézkedésekről. A kormány a jelentéseket meg­tárgyalta és elfogadta. A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt. (MTI) Provokációk és nyitott kérdések a nyugatnémet—jugoszláv viszonyban BELGRAD (MTI) A jugoszláv lapokat hónapok óta élénken foglalkoztatja az a felháborító feljelentés, amelyet Schöttler nyugatnémet ügyvéd tett a bonni hatóságoknál a múlt év végén Kocsa Popovics jugo­szláv külügyminiszter ellen, azt állítva, hogy Kocsa Popovics, mint katonai parancsnok a há­ború idején — úgymond — uta­sítást adott a partizánok által fogságba ejtett német katonák kivégzésére. Kocsa Popovics a háború alatt a jugoszláv népfelszabadító had­sereg egyik hadosztályának pa­t rancsnoka volt. E hadsereg ha­záját védte a német fasiszta Wehrmachttal szemben. Nos, Ko­csa Popovicsnak e tisztségben fo­ganatosított intézkedéseit Nyu­gat-Németországban „törvényel­lenesnek” találták, mert hadosz­tálya német katonákat ölt meg. A müncheni ügyészség ugyan­csak Schöttler feljelentése alap­ján eljárást indított dr. Albert Vájsz jogász ellen, aki Jugoszlá­via egyik képviselőjeként volt jelen a nürnbergi peren. Schött­ler feljelentése szerint dr. Vájsz „bosszút állt német tábornoko­kon”. U'abb fordulat az 0swa9d-ügyben DALLAS. (MTI) A Kennedy-merénylettel gya­núsított Oswald gyilkosának: Jack Ruby dallasi bártulajdo­nosnak bűnpere szerdán harma­dik napjába lépett. A védelemnek az a vesszőpa­ripája, hogy Dallas város elfo­gult Rubyval szemben, a dallasi esküdtszék nem alkalmas az úgy „pártatlan” elbírálására. Érdekes, hogy Melvin Belli vé­dőügyvéd kizáró oknak tartja, ha a leendő esküdt akárcsak látta is televízión, amikor Jack Ruby agyonlőtte az előzetes le­tartóztatásban levő Oswaldot. Időközben maga az Oswald- ügy is újabb fordulatot vett. Kedden New Yorkban sajtóér­tekezletet tartott Mrs. Margue­rite Oswald, — az állítólagos Kennedy-gyiíkos Oswald anyja — és Mark Lane New York-i ügyvéd, aki elvállalta, hogy be­bizonyítja Oswald ártatlansá­gát. Lane egyebek között kijelen­tette, hogy tájékoztatást kapott egy a Kennedy-merényletet megelőző körülményről. Es*»- rint két héttel az 1963. novem­ber 22-én végrehajtott merény­let előtt Jack Ruby sztriptíz­bárjában titkos tanácskozásra ült össze az ügy számos, azóta hírhedté vált részese. Ott volt állítólag az a Bernard Weis- man, aki Kennedy elnök dalla­si korteskörútjának előestéjén az elnök személyét gyalázó fi-' zetett hirdetést tett közzé egy helyi lapban. A tanácskozás egy másik résztvevője Tippitt rend­őr volt, aki a merénylet nap­ján meghalt. Meggyilkolásával szintén Oswaldot vádolják. A tanácskozás harmadik résztve­vőjének nevét Lane egyelőre elhallgatta. Az ügyvéd, mint mondotta, titkos tanút tartalékol a továb­bi bizonyításra. Az ismeretlen tanú szerint a merénylet pil­lanatában nem három lövés dördült el, mint ahogy ezt a hatóságok állítják, hanem — hat. A másik három puskalö­vést az elnöki kocsi felől, bal­oldali irányból adták le. lül fokozatokat akarunk felállítani, azt kell mondanunk: A gazdaság összes ágazatai közül a mezőgazda­ság szempontjából van talán a leg­nagyobb és mindenesetre a legköz­vetlenebb fontossága. Az utóbbi tíz esztendőben lénye­gesen nőtt a szovjet mezőgazdasági termelés stabilitása, amit éppen az 1963-as, szinte páratlanul rossz me­zőgazdasági évben lehetett tapasz­talni. Még ebben az évben is 40 százalékkal több gabonát gyűjtöt­tek be, mint esztendővel korábban. Mindaz, ami a szovjet mezőgaz­daságban 1953 óta történt, megve­tette a technikai és gazdasági alap­ját a most előkészített fordulatnak. A mezőgazdasági plénum feladata éppen a fordulat megszervezése volt. A döntés lényege: a most kö­vetkező történelmi időszakban, lé­nyegében 1980-ig mélységében kell fejleszteni a szovjet mezőgazdasá­got. A főkérdés tehát a mezőgaz­daság belterjessé tétele, a mező- gazdasági termelékenység rendkívüli gyor6 ütemű fokozása. A belterjesség elengedhetetlen feltétele a szovjet műtrágyafelhasz­nálás megnégyszerezése, a vegyi gyomirtók és növényvédőszerek dús alkalmazása. Ez természetesen a vegyipar fejlődésének függvénye. S a vegyipar a mezőgazdaság számá­ra ebből a szempontból valósággal „kincset ér”, hiszen egy munkaóra a műtrágyát gyártó modern vegyi üzemben — 24 munkaórát takarít meg a mezőgazdaságban. Minden­egyes rubelt, amit vegyipari nö­vényvédelemre fordítanak, tizenkét rubellel fizet vissza a mezőgazda- sági termés. Ennek megfelelően — mint a mezőgazdasági plénumon elhangzott beszámoló hangsúlyozta, már az idén tízmillió tonna mű­trágyát használnak fel a szemes termények termeléséhez, 1970-re pe­dig ez a mennyiség eléri a 30—3a millió tonnát. A szovjet szakembe­rek számítása szerint a műtrágya tonnája 2—3-szoros azonnali termés­növekedést eredményez. A valóság alapján Világosan kell látni, hogy a nagy vegyipar létrehozásáról és a mező­gazdasági termelés egyidejű radi­kális emeléséről hozott határozat nem valami szubjektív elhatározás terméke. Egy ilyen határozat azon­ban csak akkor tekinthető meg­alapozottnak, ha nem szubjektív vágyakra, hanem objektív, anyagi, gazdasági bázisra épül. Ezért volt szükség az utóbbi tíz esztendő me­zőgazdasági intézkedéseire és a vegyipari programra. Az objektív elemeknek ezt a szerepét hangsú­lyozta Hruscsov a mezőgazdasági plénumon elmondott hozzászólásá­ban, amikor arról beszélt: „Szá­munkra reális feladat a nagy vegy­ipar megteremtése. Néhány évvel ezelőtt még meghaladta volna erőn­ket a mezőgazdasági termelés meg­kétszerezése, megháromszorozása. Ez ma már teljesen megvalósítható. A vegyipar fejlődésével létrejönnek a feltételek ahhoz, hogy biztosítsuk az ország szükségleteinek teljes ki­elégítését a legértékesebb élelmi­szerek tekintetében is.” Az egymással összeforró, összefo­nódó vegyipari és mezőgazdasági áttörés, s az áttörést megszervező két plénum ily módon voltaképpen történelmi határkő, a Szovjetunió gazdasági fejlődésének, a bőség nagy versenyének kiindulópontja. S ebben az értelemben elsőrendű vi- lápolitikal esemény. (G. E.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom