Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-18 / 14. szám

Zárszámadás

Néhány hét óta a közös gazdaságok székházainak ablakai késő estig világosak. A könyvelők és a zárszámadás előkészítésében résztvevő vezetők, gazdák előtt irathalmazok jelzik: az elmúlt év gazdálkodásának alapos felmérésével foglalatoskodnak.

A többi közt milyen mértékben gyarapodott a közös vagyon, mennyi a gazdák jövedelme? —. ezekre a kérdésekre születnek most a válaszok.

Ha pontos adatokat általában még nem is tudnak adni, any- nyi azonban már világossá vált, hogy tavaly jelentős mértékben erősödtek megyénk szövetkezeti gazdaságai.

Erről a rendkívül fontos munkáiéi számolunk be több helyről alábbi írásainkban.

Együtt a gazdákkal

— Túljutottunk a leltározás munkáin — újságolja Vida Pál, a kalocsai Iszkra Tsz könyvelője —, s befejezés előtt áll az adatok értékelése és egybevetése a könyvelésiekkel. Az alapos munka után megkezdjük a zárszámadás elkészítését. A mérlegnél újszerű vonás az eddigihez képest, hogy a bruttó jövedelemkimutatás áttekinthetőbb, s ágazatonként vizsgálhatjuk a költségek és hozamok alakulását.

A zárszámadási közgyűlést megelőzően egyébként ezekben a napokban a szövetkezeti gazdák részvételével értékeljük az elmúlt évi gazdálkodást. Valamennyi termelési ág dolgozói részére külön értekezleteket tartunk, s ezeken mind a vezetőség, mind a tagság rámutat majd a hibákra, illetve megbeszélik az idei feladatokat, teendőket.

Ezek az értekezletek a végleges tervek elkészítésének alapjául szolgálnak. Nézetünk szerint igen jó és célravezető módszer ez, hiszen egyrészt a zár- számadási közgyűlés nem mehet az apró részletekbe, másrészt pedig a tervezés munkájában ily módon résztvevő gazdáink az általuk tett és a gyakorlatban már hasznosított javaslatokat fokozott lelkesedéssel valósítják meg, hajtják majd végre. E megbeszélések alkalmasak a jól bevált és esetleg változtatásra szoruló módszerek, legaprólékosabb megtárgyalására, a munkaszervezéstől kezdve a jövedelemelosztás ösztönző formáiig.

Mivel a termelési ágak szorosan összefonódnak, természetesen nem „zártkörű” értekezletekről van szó: valamennyi szövetkezeti gazdát szívesen látjuk mindegyiken, részvételüket örömmel üdvözöljük a gazdálkodás egyéb ágazatait érintő megbeszéléseken is — mondja a főkönyvelő.

Hasznosnak, gyümölcsözőnek ígérkezik a tervkészítésnek ez az új tartalommal való megtöltése a kalocsai Is?kxa Tsz-ben. S örvendetes, hogy számos gazdaságunkban így készülnek már az új gazdasági év feladatainak meghatározásához, elvégzéséhez.

J. T.

4 legtöbb tapasztalat

Egy kérdés — három válás?

Jó eredmények a „rossz** homokon

— Mi újság Kiskunmajsán? — érdeklődtünk Kovács Istvántól, a községi tanács vb elnökhelyettesétől.

— A Kunsági Termelőszövetkezet, a hét termelőszövetkezeti csoport és a Jonatán Szakszövetkezet már elkészítette zárszámadását — mondotta. — Ezekből megállapítható, hogy az elmúlt évben sokat fejlődtek közös gazdaságaink: összesen mintegy kétmillió forinttal gyarapodtak. Az Űj Barázda, a Rákóczi és a Petőfi Tszcs például megalapozta közös szarvasmarha-állományát. A Petőfi Tszcs- ben nemrégiben is 22 üszőt vásároltak. A férőhelyeket saját erejükből hozták létre a csoport gazdái. A Kossuth Tszcs kivételével mindegyik csoport foglalkozott, sertéshizlalással. Természetes, hogy ebben az évben tovább fejlődik a közös állattartás. Ehhez elegendő takarmánnyal rendelkeznek a szövetkezeti gazdaságaink. Nagy szó ez Kiskunmajsán! A „rossz*’ homok ugyanis a legkevésbé alkalmas takarmánytermesztésre. A termelőszövetkezeti csoportok azonban, közös kaszálót létesítettek, s nagy táblán termesztettek silókukoricát.

A nagyüzemi szőlő és gyümölcsös telepítése folytatódott az elmúlt évben, szövetkezeteink 230 holdon létesítettek új ültetvényt. örvendetes eredményként könyvelhetjük el azt is, hogy a Kunsági Tsz-ben egyensúlyba jött a gazdálkodás, megszűnt a mérleghiány. Sokat segített ebben a húszholdas kertészet, amelyből 80 ezer forint volt a tiszta haszon. A példa hatására az idén már három tszcs-ben is foglalkoznak közös zöldségtermesztéssel, s a melegágyakhoz az üvegtáblákat is beszerezték.

EGYMILLIÓVAL TÖBB

A kiskunfélegyházi Lenin Tsz- ben két fogatos — Csányi János és Kisoczki Péter — is részt vesz a leltárjegyek összesítésében. Kisoczki Péter egyébként 500 munkaegységet szerzett az elmúlt évben, s prémiummal együtt mintegy 18 ezer forintot kap kézhez a közösből.

Lenti képünk: Munkában a könyvelési csoport. Esténként tíz óráig is eltart a munka. Már megállapítható, hogy a gazdák között mintegy öt és fél millió forint kerül kiosztásra a munkaegységre járó részesedés és prémium címén. Ez csaknem egymillió forinttal több az előző évinél.

Mi a mostani zárszámadás legfőbb tapasztalata? — ezzel a kérdéssel fordultunk bárom termelőszövetkezet vezetőjéhez. Válaszaikban a többi közt az a törekvés is tükröződik, hogy ebben az évben a tavalyinál, is jobb eredményt érjenek el közös gazdaságaik.

1.

Farkas Ignác, a szabadszállási Mathiász Tsz elnöke:

— Jól fizetett tavaly a hétholdas szőlőiskolánk, ezért ebben az évben 30 holdon szeretnénk szőlővesszöt gyökereztetni. Ha jól hasznosítjuk a homok- területet, elérjük azt az eredményt. amit a kötött talajjal rendelkező tsz-ek. A nagyobb jövedelem pedig fokozza a gazdák munkakedvét, ami kedvezően visszahat a gazdálkodásra. Még csak három évet tudunk magunk mögött, de egy munkaegység értéke mór eléri a 40 forintot.

2.

Keszthelyi István, a tisza- kécskei Béke Tsz főkönyvelője:

— Helyesen tettük az elmúlt évben, hogy garantált bérezést alkalmaztunk. Csztönzőnek bizonyult, amit bizonyít az is, hogy a jobb munka eredmé• nyeként szövetkezetünk fél nem osztható alapja egymillió kétszázezer forinttal növekedett. A gazdák átlagos jövedelme megközelíti a 15 ezer forintot. Főként szőlőből, almából, és az állattenyésztés hozamaiból tettünk szert szép bevételre.

3.

Halász Márton, a kisszállási Petőfi Tsz főkönyvelője:

—- A munkaegység értéke, ha figyelembe vesszük a százalékos művelésből származó jövedelmet, meghaladja az 50 forintot. Ezenkívül még 220 ezer forint prémium kerül kiosztásra. Hogy mi tette ezt lehetővé? A családi művelés! Ezt mi szó szerint értelmezzük. Csak a családtagok vesznek ugyanis benne részt, a gazdák csupán akkor, ha a közösben éppen nem akad számukra munka. A jó jövedelem a fiatalokat tucatjával csalja vissza a városból, hí- j szén látják, hogy a közösben í is jól megtalálják számításukat.

Újabb lépcsőfok

Messziről magányos, a hófödte síkságon alvó házikónak tűnik a kecskeméti Vörös Csillag Tsz központja. A látszat azon- bal csal, mivel belül ugyancsak élénk munka folyik: a fő-, a segéd-, az anyag- s az egyszámlas könyvelő asztalánál helyet szorítottak a három üzemegység adminisztrátorának és a szövetkezet üzemgazdászának is.

Az iroda könyvelési részlegének a létszáma tehát a kétszeresére növekedett. Mindegyiküknek van mit tennie, hiszen — ha törik, szakad — január 22-re el kell készülnie a zárszámadásnak. Jelenleg már — mint ahogy Crdögh István elnök mondja — az „utolsó vakarások” folynak.

Az eredmények tehát nagyjából már körvonalazhatók. Erről beszél az elnök is:

— Húsz forintnál alig valamivel többre terveztük a munkaegység értékét. Bízvást mondhatom, hogy ez meg is lesz. Tagadhatatlan, hogy nem nagy összeg, de nálunk a gazdák jövedelme csak kis részben adódik a munkaegységből. Ebben az évben pedig végképp megszüntetjük ezt a jövedelemelosztási formát. Részben a százalékos művelést, másrészt a kész- pénzfizetést alkalmazzuk a gazdálkodás különböző ágazataiban.

A mostani zárszámadás nagy eredménye még, hogy megszűnik a korábbi évekről megmaradt 450 ezer forintos mérleghiány. Így az új gazdasági évet — végre!' — „tiszta lappal” kezdhetik. Sikeres év volt a tavalyi, az összes bevétel meghaladta a 12 millió forintot. Ez az összeg nagyobb a tervezettnél. Az is igaz, hogy éppen a vártnál jobb termés következtében a megsűrűsödött betakarítási és a szállítási tennivalók miatt több volt a kiadás is.

A ' zárszámadás munkája egyébként nem csupán a könyvelési részlegre korlátozódik. Sokirányú folyamat ez, amely nemcsak a múlt év „fináléja”, hanem egyúttal az új esztendő „nyitánya” is. Mi bizonyítja ezt a megyeszékhely borbási határrészén gazdálkodó termelőszövetkezetben? Az például, hogy január első felében minden brigád külön-külön gyűlést tartott. Ezeken a szövetkezeti gazdák véleményüket nyilvánították a gazdálkodás javítására vonatkozóan. Mintegy 40 javaslat került elfogadásra. Közülük egy: az állattenyésztésben dolgozók kérték, hogy a naponkénti és a borjankénti gondozási díjat 60 fillérről 1 forintra, a kilónkénti sú l.vgyarapoád sért járó összeget pedig 1-ről 1,20 forintra emeljék. A brigádgyűlés ezt figyelembe vette, majd a rákövetkező rendkívüli közgyűlés is, amelyen a javaslatokat újból megvitatták. Az elfogadottak erre az évre „törvényerőre” emelkedtek.

Január 20-ig rögzítik a családi vállalásokat is. Az üzemegységek vezetői felkeresik a gazdákat — vagy fordítva —. és megállapodnak, hogy a különböző növényféleségekből mekkora területet vállalnak százalékos művelésre. Ugyanakkor a tsz-ben hozzáfognak az idei terv elkészítéséhez is, mégpedig ágazatonként mint az állami gazdaságokban. így figy elemmel kísérhetik az önköltség alakulását.

— A gazdálkodásban az állami gazdaságok szintjét akarjuk elérni — mondja végezetül ör- dögh István. — Az ehhez vezető lépcsőn a mostani zárszámadás egy újabb fok.

Harmadszor

Harmadszor készítenek zárszámadást a soltvadkerti Rákóczi Szakszövetkezetben.

— Most állítjuk össze az elmúlt év eredményeinek mérlegét — tájékoztat Katzenbach István főkönyvelő. — Pontos adatokkal még nem tudok szolgálni. annyi azonban már biztos, hogy az egyszámlánkon levő félmillió forint összege nem csökken, hanem gyarapszik.

— Jól sikerült év volt a tavalyi — vélekedik Fecske József elnök. — Szakszövetkezetünk gazdáinak húszezer hektó bora,termett, s ennek több mint a négyötöd részére szerződtek. Az értékesítés nagyrészt már megtörtént. Tavaly már kukoricát, gabonát és burgonyát is termesztettünk közösen, s a három év alatt 111 holdon telepítettünk szőlőt és gyümölcsöst.

A továbblépést tehát van mire alapozniok. S az előrehaladásról nem is feledkeztek meg á szakszövetkezet gazdái. Az új ültetvényhez már megvásárolták a támberendezést: karókat, betonoszlopokat, drótot. Az első és második évben telépített szőlők talaját újra trágyázzák. Jelenleg már épül az 50 férőhelyes hizlalda is, amelyben évente több turnusban közösen hizlalnak sertéseket. Az elmúlt évben két traktort vásároltak. így tehát lerakták a közös gépállomány alapját is.

Megszüntették a mérleghiányt

(T udósí lónktól.)

A katymári Vörös Csillag Tsz az elmúlt években rossz gazdálkodásáról volt ismert a bajai járásban. Fennállása óta szinte minden évét mérleghiánnyal zárta. Tavalyelőtt 512 ezer forintra rúgott ez a hiány, egy- egy munkaegység értéke pedig 13,65 forint volt.

Jogosan vetették fél a tsz gazdái, hogy nemcsak a tagság, de a szövetkezet, vezetői is felelősek a fogyatékos gazdálkodásért. Kérésüket a községi, járási vezetők támogatták és az elmúlt évi zárszámadás után új elnök, új agronómus és brigádvezető került a közös gazdaság élére.

Alig egy év telt el azóta. Fordulatra azonban ez is elegendő volt. A mostani zárszámadási előkészületek jó eredményekkel biztatnak. A szövetkezet megszüntette 512 ezer forintos mérleghiányát. s több mint 500 ezer forint összegben kifizeti az 1962- ben elmaradt és a tavaly esedékes földjáradékot. Emellett

21—22 forint a munkaegység várható értéke, nem is szólva arról, hogy különböző prémiumok címén mintegy százezer forintot kaptak kézhez a tsz gazdái az elmúlt év folyamán.

Az elért eredmények arról £S- núskodnak, hogy a szövetkezet új vezetői, a gazdaság régi szakembereivel összefogva, igénybe vették és a munkájukban okosan hasznosították a pártunk és kormányunk nyújtotta kedvezményeket. Másrészt növekedett a tagságnak a vezetőség iránti bizalma, ami a munkafegyelem szilárdulásában éreztette kedvező hatását. S noha ez a bizalom ma még nem a legteljesebb, a nemsokára sorra kerülő zárszámadási közgyűlés bizonyára mérföldkövet jelent majd e tekintetben is.

1 • • - Viokó Sándor