Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-18 / 14. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - IGSUUN MEGYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, M. SZÁM Ara 60 fillér 1964. JANUÁR 18, SZÓMBA» Tizenkét szakbizottság — hasznos módszertani (• / kiadványok — jólszervezett továbbképzés 1 megyei Népművelési Tanácsadó egy éve Nagyszabású telepítés és járulékos beruházások a Kiskőrösi Állami Gazdaságban Az elmúlt év eredményei bi­zonyítják, hogy megyénk kul­turális életében céltudatos és hasznos munkát végzett a Bács- Kiskun megyei Népművelési Tanácsadó. A siker nem kis részben annak köszönhető, hogy a központi irányelveknek meg­felelően egyik legfőbb felada­tuknak tekintették a népműve­lés társadalmi üggyé tételét. A 12 szakbizottság — zenei, kép­zőművészeti, művelődési otthon, klub, színjátszó, honismereti, foto, amatőr film stb. — élén álló szakreferensek mellé 12— 16 segítőtársat szerveztek, akik társadalmi munkában, lelkesen és nagy hozzáértéssel kapcso­lódtak a szakágak munkájába. Az egész megyét behálózó ak­tívahálózat segítségére támasz­kodva, sokkal erőteljesebben foglalkozhatott legfontosabb cél- ■\ kitűzéseinek megvalósításával a [j tanácsadó. így hathatósabban támogathatja a járási feladato­kat ellátó művelődési házakat, több időt és energiát fordítha­tott a művelődési tervek ké­szítőinek segítéséle, és széles körben megszervezhette a nép­művelők továbbképzését. A három irányú feladatkör közül az első a járási művelődési házak munkájának megalapozása, erő­sítése. Megyénkben 7 járási mű­velődési ház működik, vezetői­nek továbbképzését intézménye­sen biztosította a tanácsadó. Ta­valy Baján vettek részt egy­hetes tanfolyamon és a tanács­adótól rendszeresen kapnak írá­sos, szakmódszertani anyagot. Az elmúlt évben 10 000 forint értékben vásároltak kiadványo­kat, és szeretnék elérni, hogy a művelődési házak a népműve­lés módszertani bázisai legye­nek járásukban. Szinműtárat és hanglemeztá­rakat létesítettek minden járási művelődési házban. Erre a célra még a Rádiótól is kap­tak ajándékba 2500 lemezt, a közeljövőben pedig a bábköz­pont anyagát kívánják letétbe helyezni a művelődési házak­nál. Bevált módszer a művelő­dési ház-igazgatók tapasztalat- cseréje havonta egy alkalom­mal. Tavaly a kalocsai, dunave- csei, kecskeméti, kiskunhalasi járási művelődési házak mun­kájával ismerkedtek közösen az igazgatók, január 21-én pedig Tiszakécskére látogatnak. Nagy érdeklődés mutatkozik A Kiskunfélegyházi Dohány­értékesítő Vállalat körzetében tavaly 20 százalékkal, mintegy ezer mázsával volt nagyobb a termés a füstölnivalóból, mint a korábbi esztendőben. A dohány­levelek szállítása nap nap után folyamatos ütemben történik. Képünkön az egyik közös gaz­daság adja át a jó minőségű hevesi dohányt. Ezzel a fájtává' a tavalyi országos versenybe)- második helyezést ért el a vá tálat. meg a továbbképzés iránt. A főhivatású népművelők közül sokan jelentkeztek a tavasszal induló kétéves iskolára, amely három szakból áll. Az egyik ter­mészettudományi. technikai és termelési, a másik esztétikai, a harmadik népműveléstörténeti, lélektani, pedagógiai és didak­tikai kérdésekkel foglalkozik. Megnőtt a tanulási kedv, így a színjátszó, irodalmi szín­pad, népi tánc, díszítőművész körök vezetői és a karnagyok számára külön megyei szintű tanfolyamokat kellett létesíte­ni. Sőt, a tanácsadó tervbe vet­te — a tematika már el is ké­szült — járási továbbképzések szervezését. Ebben az évben hét járás székhelyén, 10 szakágban összesen 518 előadást tartanak. A tanfolyamok módszerét ta­valy több járásban kísérletezték ki, és a lebonyolításából főleg a járási szakreferensek veszik ki a részüket. A járási szak- referensi hálózat kiépítésére a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának tavaly májusi ha­tározata alapján került sor és azóta egy-egy járásban 4—6—8 szakreferens dolgozik. A társa­dalmi munkában tevékenykedő népművelési dolgozók mellett azonban egyre több segítséget kap a tanácsadó a különféle szervektől, intézményektől. A Hazafias Népfront támo­gatja a honismereti és a klub­mozgalmat, a MÉSZÖV a népi táncot és a színjátszást, a TIT és a könyvtár az ismeretterjesz­tést, a nőtanács pedig a díszítő- művész körök munkáját. Az elmúlt nyáron 6 tanfolya­mon vett részt 170 népművelő, akik a szakági ismeretek mel­lett főleg a tervkészítésről kap­tak alapos tájékoztatást. Az idei művelődési évad terveinél alapelvnek tekintették egy fő célkitűzés meghatározását, amelynek valóra váltását segí­tik elő az egyéb művelődési feladatok. A tanácsadó munka­társai, aktívái a népművelők­kel együtt, személyesen is be­kapcsolódtak nyáron a tervek készítésébe, különösen a tsz-eket karolták fel, ahol a gazdasági előterwel együtt kellett a kul­turális terveket is összeállítani. Ennek köszönhető, hogy no­vemberig 178 tsz készítette el munkatervét, amelyben szemé­lyekre lebontva határozták meg az iskolai oktatásban részt ve­vők számát, a szakmai tovább­képzés ütemét A községi, já­rási, városi tervek alapján ké­szítették el a megyei tervet. Sokirányú tevékenysége mellett a tanácsadó gyűjti ösz- sze és továbbítja a megyénk­ben meghonosodott jó népmű­velési módszereket. Útmutatót készítettek a sajtó szerepéről a népművelésben, a gyermekfog­lalkoztatásokról, klubmunkáról és minden ünnep előtt műsor­tanácsadóval látják el a műve­lődési házakat, otthonokat, de megküldték a televízió mező- gazdasági műsorainak részletes programját is azzal, hogy a műsor után egy szakember ve­zetésével vitassák meg a látot­takat. Hatékony, sokoldalú munkát végez, a népművelés legkorsze­rűbb formáit igyekszik kialakí­tani a Bács-Kiskun megyei Tanácsadó. A tavalyi esztendőről és az új gazdasági évre esedékes elkép­zelésekről, tervekről beszélget­tünk Magyar Ferenccel, a Kis­kőrösi Állami Gazdaság igaz­gatójával. — Kezdjük azzal — mon­dotta —, hogy az elmúlt évek­ben sok vitára adott okot: va­jon melyik ágazat legyen a gaz­daság termelésének fő profilja. Hol a szántóföldi növényter­mesztés, hol az állattenyésztés, vagy a szőlő- és gyümölcster­mesztés került előtérbe. Tavaly aztán elkészült a távlati terv, amelynek értelmében — adott­ságainkat és lehetőségeinket is figyelembe véve — a fösúlyt az utóbbira helyezzük. Jelenleg 1700 hold szőlője és félezer hold gyümölcsöse van a gazdaságnak, amelyek területét 1970-ig 3200, illetve 1000 holdra szándékozunk növelni. A telepítések mellett jelentős mérvű járulékos beruházások megvalósításái'a is sor kerül. A többi közt kutakat fúratunk, át­meneti jellegű szőlő- és alma- csomagolókat, tárolóhelyisége­ket létesítünk, amelyekben a hideg idő beálltáig biztonságo­san tárolható a gyümölcs; to­vábbá szőlőfeldolgozókat és bor­pincéket építünk. Egyébként abban az előnyös helyzetben vagyunk, hogy gaz­daságunk rendelkezésére áll egy nagy teljesítményű, szovjet gyárt­mányú, gépkocsival kombinált kútfúró-berendezés. Az ennek segítségével létesített kutak mélysége eléri a 220—250 mé­tert is, egyszersmind a kézi erővel történő fúráshoz képest ötöd-hatodrész annyi idő alatt készül el a munka. Idei ter­vünkben már minteg: 28 kút fúrása szerepel. Tárgyalások folynak arról* hogy — bolgár példa nyomán — műanyagból készült, a fólia- alagutakhoz hasonló, felfújható csomagoló- és . tárolószíneket szerzünk be. Ezek előnye, hogy rövid idő alatt bárhol felszerel- hetők, elhelyezésük tehát a sze- dési helyeknek megfelelően vál­toztatható. Idén 200 vagon befogadóké­pességű téli alma feldolgozó- és tárolóhelyiség építését is tervbe vettük. Pinceterünk most 12 ezer hektoliter befogadóképes­ségű, de tabdi üzemegységünk­ben rövidesen kezdetéi veszi egy 20 ezer hektoliteres feldolgozó és borpince építése. Ez egyéb­ként csak az „első lépcső”, táv­lati tervünkben 60 ezer hekto­literre elégséges tárolóteret irá­nyoztunk elő. Sorolhatnánk még tovább a terveket, de az elmondottak is élénken tükrözik, hogy a Kis­kőrösi Állami Gazdaság az idén és a következő években egyre fokozottabb mértékben hajtja végre a hatalmas szőlő- és gyű- mölcsöstelepítési programból rá eső részt — fejezte be nyilat­kozatát az állami gazdaság igaz­gatója. •/. T. Növekszik a zöldövezet a megyében A városok, községek vízháló­zatának bővítésével, új vízmű­vek létesítésével a kertkultúra is nagyobb szerepet kap a fej­lesztési tervekben. A múlt esz­tendőben 32 millió forintot for­dítottak megyénkben a vízmű- vesítésre. 1958 óta negyvennégy községben épült törpevízmű, s összesen 217 kilométer vízveze­téket fektettek le. Mindez hogyan jelentkezik a parkosítási tervekben? 1963-ban Bács-Kiskun megyében 132 500 négyzetméter parkot létesítettek, 1958 óta pedig összesen 498 ezer négyzet- méter kulturált zöldövezet­tel gyarapodott megyénk. Tavaly új parkokkal bővült Kecskemét, Kiskunhalas, Solt- vadkert, Szánk, Apostag, Tass, Kecel. A parkosítások során a múlt esztendőben mintegy 150 ezer díszfával gazdagodott a megye. A fiatal fácskák többségükben a most kiépülő Szelídi-tó kör­nyéki üdülőterületre kerültek. Az idei községfejlesztési ter­vekben újabb nagyobb összege­ket. irányoztak elő parkosításra. Bácsalmáson százezer. Du- napatajon 140 ezer, Hajó­son 60 ezer. Madarason 70 ezer, Katymáron 55 ezer fo­rintot fordítanak a zöldöve­zet létesítésére. A további parkosítások során növekszik a társadalmi összefo­gás mértéke és értéke is. Du- navecsén a 60 ezer forint érté­kű parkosítást saját erőforrá­sokból és társadalmi munkával készítik el. Vaskúton a terve­zett százezer forintos parkosí­tás értékének felét társadalmi munkavállalás képviseli. Az ide- enforgalmi szempontból is je- entős Bugac községben parko- ' sításra a községfej leszté&i alap­ból 20 ezer forintot fordítanak és ezt 25 ezer forint értékű tár­sadalmi munkával toldják meg. Az 1964-es esztendőben to­vább bővítik a megyeszékhely zöldövezetét is. A közterek szépítésére, új parkok létrehozására 400 ezer forintot tervezett a vá­rosi tanács. A Kecskeméti Községgazdálko­dási Vállalat nyár végéig há­romszázezer — mintegy 25 féle — virágpalántát szállít a ta­nácsnak. A Műkert fejlesztésé­re pedig további 450 ezer forin­tot költ a város. A következő’ években tovább bővül a megye víz­hálózata, újabb és újabb parkok létesülnek. Viszont hiányzik megyénkből a szak­ember. A megyei tanács községfejlesztési csoportja három éve — idáig ered­ménytelenül — szorgalmaz­za egy kertmérnök alkal­maztatását. Sőt, a Bács-Kiskun megyei Ter­vező Iroda sem rendelkezik ker­tészeti szakemberrel. Pedig mi­ként az épülő lakótelepekhez, s a "kulturált környezethez szer­vesen hozzátartoznak a tetsze­tős parkok, virágokkal övezett játszóterek, ugyanúgy nehezen nélkülözhető a parkok tervét megalkotó, kialakítását, gondo­zását irányító kertmérnök. £. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom