Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-10 / 288. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MWWKAfePÄRT BÄCS“ KtSKWIM M6RYEI LAPJA xviii. Évfolyam, 288. szám 4ra 60 fillér too:!. december, io, kedd Megyénkben töltötték a vasárnapot a KGST-tanácskozás résztvevői Dr, Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter Kecskeméten Kedves vendégek népes cso­portja érkezett vasárnap Kecs­kemétre. A Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsa tagállamai­nak hazánkban tartózkodó kül­döttei —, akik a vasúti, autó- közlekedési, hajózási együttmű­ködés kiszélesítéséről, a szállí­tások összehangolásáról, a köz­lekedés fejlesztéséről tárgyal­nak a jelenlegi ülésszakon — pihenőnapjukat arra fordították, hogy megismerkedjenek me­gyénk székhelyével. A mintegy 120 főnyi csoporttal — amelyet elkísért dr. Csanádi György., a szombaton hivatalába lépett új közlekedés- és postaügyi mi­niszter, Kossá István, a most nyugalomba vonult közlekedés- és postaügyi miniszter, Földvári László közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes — magas ran­gú külföldi vendégek is jöttek. Itt volt többek között Gom- boszuren, a Mongol Népköztár­saság közlekedésügyi miniszte- re, Pjotr Lewinsky, a Lengyel Népköztársaság közlekedésügyi minisztere, Visnyevszky lengyel hajózásügyi miniszterhelyettes, Alois Indra, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság közlekedés- ügyi minisztere, Vaclav Bouda, cseh közlekedésügyi miniszter­helyettes, Gavrilov szovjet köz­lekedési miniszterhelyettes, Du­dás Áron, a Román Népköztár­saság közlekedésügyi miniszter- helyettese, Heino Weiprecht, az NDK közlekedésügyi miniszte­rének első helyettese, Szimeo- nov bolgár közlekedésügyi mi­niszterhelyettes és Lopez Car- vallo, a kubai közlekedésügyi minisztérium főosztályvezetője, aki a KGST tanácskozáson meg­figyelőként vesz részt. A vendégeket Erdélyi Ignác, az MSZMP kecskeméti városi bizottságának első titkára és Reile Géza, a városi tanács vb elnöke fogadta. Reile elvtárs üdvözlő beszédében a város la­kossága, valamint a tanács ne­vében kifejezte örömét afelett, hogy a KGST tanácskozás rész­vevői Kecskeméten töltik pi­henő napjukat, majd röviden ismertette a város fejlődését. A vendégek az Aranyhomok Szál­ló éttermében ebédeltek, azután megtekintették a 9-es számú AKCV új, korszerű telepét. Munkatársunk megkérdezte dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi minisztertől, mi­lyen főbb fejlődés várható az ország és ezen belül megyénk közlekedésében ? — Az elkövetkező években a legnagyobb közlekedési beru­házás a debreceni—záhonyi vas­útvonal korszerűsítése és a mis- kolc—nyíregyházi vasútvonal villamosítása — válaszolta Csa­nádi elvtárs. — Itt említem még a szolnoki rendező-pályaudvar építését, amely világszínvona­lon is a legmodernebb ilyenfaj­ta létesítmény lesz. Nem feled­kezünk meg azonban Bács-Kis- kun megyéről sem. Ezt egyéb­ként igazolja az is, hogy jelen­leg már folyamatban van a kecskeméti vasútállomás bőví­tése, korszerűsítése, ami ugyan­csak jelentős beruházás. A közlekedés problémái azon­ban jóval nagyobbak — mon­dotta a miniszter elvtárs —, semmint, hogy azokat néhány év alatt meg lehessen oldani. Ezért igen nagy szükség van az elkövetkező években a szállító és szállíttató vállalatok szoros együttműködésére. A délután folyamán a vendé­gek megtekintették Kecskemét városát,' majd látogatást tettek a Szőlészeti Kutató Intézet Mik- lós-telepi gazdaságában. A kel­lemesen eltöltött nap után, az esti órákban tértek vissza Kecs­kemétre. N. O. II vegyipar gyorsított fejlesztése a mezőgazdasági termelés fellendítésének és a népjólét emelkedésének legfontosabb feltétele /V. Sz. Hruscsov beszámolója az SZKP Központi Bizottsága plénumán MOSZKVA. (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov, az SZK.P Központi Bizottságának első titkára, hétfőn a Kreml kong­resszusi palotájában, a központi bizottság plénumán beszámolót tartott a Szovjetunió vegyipari termelésének fejlesztése problé­máiról. A szovjet vegyipar fejleszté­sének az elkövetkező hét évre előirányzott méretei példa nél­kül állanak a világ gyakorla­tában — állapította meg beszé­de bevezető részében Hruscsov, majd rámutatott, hogy a vegy­iparba és a mezőgazdaság komplex kemizálásába eszköz- lendő beruházások teljes ösz- szege több mint 42 milliárd ru­bel lesz. A párt és a kormány a szovjet hatalom évei során először kapott lehetőséget arra, hogy ilyen hatalmas beruházá­sokat hajtson végre az ipar azon ágazataiban, amelyek köz­vetlen kapcsolatban vannak a nép szükségleteinek kielégíté­sével — hangoztatta az elő­adó. Az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára össze­hasonlító adatokat közölt az utolsó tíz év viszonylatában a különböző ipari termelési ágak növekedéséről, majd a mező- gazdaság problémáira tért át. Hangsúlyozta, hogy az idei esztendő időjárási szempontból rendkívül kedvezőtlen volt. Ez­zel magyarázható, hogy a ter­méshozam kedvezőtlenebbül alakult, mint az előző években. Csak a kolhoz- és szovhozrend- szeren alapuló mezőgazdaság tudott szembeszegülni az ele­mek ilyen támadásával — mon­dotta Hruscsov. — A kormány kénytelen volt bizonyos meny- nyiségű gabonát külföldről be­szerezni. Vannak emberek, akik úgy vélekednek: miképpen le­hetséges az, hogy amikor ré­gebben kevesebb volt a sze­mestermények összhozama, ga­bonát adtunk el, most pedig vá­sárolunk — tette fel a kérdést az előadó. Az ilyen véleményekre vála­szolva Hruscsov a következőket mondotta: ,.Ha a lakosságot Sztálin és Molotov módszere szerint látnánk el gabonával, akkor ebben az évben is ad­hatnánk el gabonát külföldre. A módszer a következő volt: eladtunk a külföldnek gabonát és egyes vidékeken az emberek a gabonahiány miatt az éhség­től felfúvódtak, sőt, meghaltak. Igen, elvtársak, tény, hogy 1947- ben sok helyen az országban, például a kurszki területen, em­berek éhen haltak, s ugyanakkor eladtak gabonát.” Hruscsov hangsúlyozta: a párt határo­zottá elítéli és mindörökre el­vetette az ilyen módszereket. Az SZKP Központi Bizott­sága és a kormány a nép érdekeit szem előtt tartva —, hogy a lakosságnak ne támadjanak felesleges ne­hézségei — elhatározta, meg­vásárolja a szükséges sze­mesterményt. Ügy gondo­lom, hogy minden szovjet ember helyesli a Központi Bizottságnak és a kormány­nak ezeket az intézkedéseit — mondotta Hruscsov. A szov- (Folytatás a 2. oldalon) Előnyös a kormányzat akciója II Ötvenhat vagon kenyérgabonát cseréitek a kecskeméti járás közös gazdaságai Államvezetésünk gpibonacse- re-akciót indított, amelynek ke­retében termelőink a felesleges kenyérgabonájukat becserélhe­tik takarmánygabonára, árpára, kukoricára. A csere folytán nö­vekszik a kenyérnekvaló köz­ponti készlete, de jól járnak a lehetőséggel élő termelők is, mert megszűnik vagy jelentős mértékben csökken állatál­lományuk téli takarmányo­zásának gondja. Vajon hogyan fogadta me­gyénk szövetkezeti gazdatársa­dalma a népgazdaság és a ter­melők egyéni érdekeit egyaránt szolgáló intézkedést? Az általá­nos eredmény még nem mond­ható kielégítőnek, de két járás­ban, a kecskemétiben és a kis­kunfélegyháziban, máris szép siker koronázza az akció lebo­nyolítását. Ennek eredményéről és mód­szeréről beszélgettünk Bene András elvtárssal, a Kecskeméti Járási Tanács vb elnökével. — Kormányzatunk akciója rendkívül előnyös termelőink, á szövetkezeti gazdaságok és gaz­dák számára, hiszen egy mázsa kenyérgabonáért ugyanannyi takarmánygabo­nát kapnak. Egy mázsa rozsát például 220 forinttal számol el a Malom­ipari és Terményforgalrni Vál­lalat, s egy mázsa árpát ugyan­ezen az áron ad cserébe. A csereakció révén ismét ér­vényesült a kettős — a népgaz­dasági és a termelői — érdek egyforma szolgálata, s ennek felismerése járásunkban azt eredményezte, hogy november végéig 56 vagon kenyérgabona — ebből 50 vagon rozs — cseré­jére történt megállapodás, s 41 vagon cseréjét már le is bonyo­lították. Kiemelkedő az eredmény Ti- szakécskén, ahol három terme­lőszövetkezet, a Szabadság, a Béke és a Tiszagyöngye 12, 5, illetve 3 vagon cseréjével csök­kenti a kenyérellátás gondját. Lászlófalva termelőszövetkezetei 6 vagon gabonát cserélnek. Bu­gac község öt alacsonyabb tí­pusú szövetkezeti gazdasága 7, az orgoványi tszcs-k pedig 5 va­gon rozsot adtak át takarmány­gabonáért az állami vállalatnak. Az eredményben nagy része van annak, hogy a járási tanács vb mezőgazdasági osztályának a munkatársai a Malomipari és Terményforgalrni Vállalat helyi kirendeltségeivel együttműköd­ve, nem sajnálták a fáradságot avégett, hogy felvilágosítsák a szövetkezetek vezetőit, valamint gazdáit a csereakció előnyeiről. Hasonlóképpen dere­kasan kivették részüket a fel- világosító munkából a helyi párt- és tanácsi szervek is. Az akció még tart és remélhető, hogy az említett 56 vagonnál még nagyobb mennyiségű ke­nyérgabona kerül cserére — fe­jezte be a Kecskeméti Járási Tanács vb elnöke. Mi csak annyit teszünk hoz­zá, hogy a kecskeméti és a má­sik „homoki” járástól, a kiskun­félegyházitól, példát vehetnének a többi járások illetékesei és közös gazdaságai. T. I. Ülést tartott az esti egyetemi tanács A marxista—leninista esti egyetem tanácsa tegnap délelőtt ülést tartott Kecskeméten. Az ülés részvevői előbb megbeszél­ték a dokumentációs központ és a tanári könyvtár felállításá­val kapcsolatos kérdéseket, majd az 1964—65-ös tanév feladatai­ról döntöttek. A megyei párt­végrehajtó bizottság 1962. októ­beri határozata alapján a jövő tanévben is minden járási szék­helyen indít az esti egyetem első évfolyamokat. A szakosított tan­folyamnak pedig mind a négy szakára felvételt hirdet. A kö­vetkező tanévben már az esti egyetemre jelentkezőknek fel­vételi vizsgát is kell tenniük. A jelentkezési felhívást február első felében bocsátják ki, a je­lentkezések határideje április 30-a lesz. A téliesre fordult időjárás miatt csökkent az őszi mélyszántás üteme Teljesítették es évi szőlő- és gyümölcstelepitési előirányzatukat a kosos gazdaságok A hirtelen téliesre fordult idő­járás miatt megyeszerte ősökként az őszi mélyszántás üteme, an­nak ellenére, hogy traktoro­saink nagy része még a hét végi esős, havas napokon is folytatta a munkát. A megye 195 ezer holdas mélyszántási előirányza­tának teljesítéséhez még mintegy 12 ezer holdon kell elvégezni a talajelőké­szítést. Az adósság törlesztéséhez a fagy engedtével körülbelül egy hétre van szüksége a közös gazdasá­gok rendelkezésére álló erőgé­peknek. A kecskeméti járás termelő­szövetkezetei- eddig mintegy 16 500 holdon végezték el a ta­la jelőkészítést a 15 ezer holdas tervvel szemben. Ha jobbra for­dul az idő, továbbfolytatják a munkát, és 8—-10 nap alatt el­érik a 18 ezer holdat. Mintegy 60 erőgép dolgozott még pénteken is a kiskunhalasi járás homokos területein: Kun­fehértó, Kisszállás, Kelebia és Borota környékén. Kötött talajú részeken azonban már szünetelt a munka a hét végén. A borotai Piros Alma, valamint a kisszál- lási Petőfi Tsz befejezte a mély­szántást. és már csak néhány hold- nyi „adóssága” van a kun­bajai Béke Csillaga Tsz- nek is. A fagy engedtével 4—5 nap alatt befejeződik a munka az egész járás területén, hiszen 190 erőgép áll rendelkezésre, és a 26 200 holdas terv teljesítéséhez már csak 4200 hold hiányzik. Még kedvezőbb a helyzet a félegyházi járásban. A gátéri Arany Kalász, a kunszállási Al­kotmány. az alpári Búzakalász, és a csólyospálosi Egyetértés Tsz kivételével a járás közös gazdaságai befejezték az őszi mélyszántást és a járási elő­irányzat teljesítéséhez mindösz- sze 488 hold hiányzik. A bajai járás eddig 92 százalékra telje­sítette mélyszántási tervét. Az elmúlt héten 26X0 holdon végezték el a talajelfíkészítést a kiskőrösi járás közös gazdasá­gai és ezzel 7206 holdra csök­ken a terv teljesítéséhez szüksé­ges holdak száma. Az elsők kö­zött említhetiük Tázlár közsé­get, amely teljesítette előirány­zatát. A kelebiai keceli Vörös Zászló Termelőszövetkezet pedig 150 holdas tervével szemben 160 holdon végezte el a talajelőké­szítést. A telepítési munkát a megye termelőszövetkezeteinek zömé­ben befejezték. Ez évi szőlőtelenítési tervét 133,7, gyümölcstelepítési tervét pedig 118 százalékra teljesítette Bács-Kiskun me­gye. A közös gazdaságok legfonto­sabb feladata ezekben a napok­ban az, hogy elkészítse a ver­meket a szaporítóanyag téli tá­rolásához. B. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom