Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-10 / 288. szám
2. oldal 1983. december 10, kedd ÍV. Ss, Hruscsov beszámolója a» SZKP Központi Bizottsága plénumám (Folytatás az 1. oldalról.) Jet kormányfő ezután a szovjet mezőgazdaság fejlődésének útját vázolta fel és a legközelebbi évek legfontosabb feladatának nevezte a szemestermé- nyek termesztésének 5—7 mif- liárd púddal történő növelését. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy ma az az előnyös, ha a vegyipar fejlesztésére, a műtrágyagyártásra fordítják a rendelkezésre álló eszközöket és nem a vetésterület növelésére. Hruscsov a fejlődés alapvető kérdésének nevezte a mezőgazdasági termelés intenzívebbé tételét. Javasolta, gondosan állapítsák meg, hogy Ukrajna déli körzeteiben és néhány más köztársaság aszályos területein mit előnyösebb termeszteni. Megvitatjuk, elvtársak — mondotta Hruscsov — a műtrágyagyártás növelésének nagyszabású programját. Ennek megvalósításához több év szükséges. A párt úgy irányítja az erőket, hogy rövid idő alatt felépüljön az új üzemek sora, bővüljön a vegyipar nyersanyagbázisa. Hruscsov rámutatott, hogy a gabona és egyéb termékek 1970- re előirányzott termelési szintjének eléréséhez 70—80 millió tonna ásványi műtrágya szükséges. „A műtrágyagyártásban komoly lemaradásunk van — jegyezte meg Hruscsov. — Ebből ered a terméshozamban, a szántóföldek hektáronkénti hozamában mutatkozó lemaradásunk is.” „Ha az Amerikai Egyesült Államok például — folytatta Hruscsov — ma megelőz bennünket a mezőgazdasági termékek termelésében, az nem valamilyen amerikai bölcsességből ered. A terméshozam magas színvonalát mindenekelőtt az magyarázza, hogy 1982-ben az Egyesült Államokban 118 millió hektárnyi területen 36,5 millió tonna műtrágyát használtak fel, nálunk pedig 216 millió hektáron csak 17,3 millió tonnát. Átszámítva, az Egyesült Államokban minden hektárnyi szántóterületre 229 kilogramm műtrágya jutott nálunk pedig 62 kilogramm.” Azokról az okokról szólva, amelyek előidézték a Szovjetunióban a mezőgazdasági kémia fejlesztésének komoly lemaradását, Hruscsov hangsúlyozta. „Nálunk a füves-herés földművelési rendszert alkalmazták, amely lényegében tagadja a műtrágya szerepét és hatékonyságát.” A polgárháború után a Szovjetunió földművelésében két iskola alakult ki: Viljamsz akadémikus füves-herés földművelési rendszere azt ígérte, hogy vegyipar nélkül, következésképpen a vegyipar fejlesztésére fordítandó költségek nélkül emeli a terméshozamot. Prja- nyisnyikov azt mondta, hogy nem lehet emelni a terméshozamot a műtrágyák széles körű alkalmazása nélkül. „Szerencsétlenségünkre — jegyezte meg Hruscsov — a földművelésben győzött Viljamsz álláspontja, s ez nem kis mértékben fékezte a vegyipar fejlődését.” Egészen 1953-ig tartott a vegyipar lebecsülése. „A* 1948- ban elfogadott úgynevewtt természetátalakítási terv csupán a füvesítésre és a mezővédő erdősávokra szorítkozott. A párt központi bizottsága intézkedéseket tett az elkövetett hibák kijavítására. A párt mélyrehatóan és sokoldalúan megbírálta a füves-herés föld- művelési rendszert, megmutatta azokat a károkat, amelyeket az a mezőgazdaságnak okozott” — mondotta Hruscsov. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta: „A műtrágyagyártás a mezőgazdaság további fellendítésének döntő alapja.” A szónok ismertette a műtrágyagyártás programjának Két szakaszát. Az első szakasz — biztosítani a mezőggazdasúg szükségleteinek kielégítését, fi-' gyelembe véve az 1970-re megállapított mezőgazdasági feladatok teljesítését. A második —■ az 1980. évi feladatokra vonatkozik. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a legközelebbi években hektáronként legalább 5—7 mázsával kell emelni a szemes termények hozamát. A mütrágyagyártó iparba befektetett összegek gazdasági hatékonyságát érintve Hruscsov megjegyezte, hogy azok „lényegében egy esztendő alatt megtérülnek”. Az SZKP Köz.ponti Bizottságának első titkára közölte, hogy 1980-ban „150—170 millió tonna műtrágyát kell gyártani”. Nyikita Hruscsov kiemelte a vegyiparnak az állattenyésztésben játszott szerepét. Hangsúlyozta, hogy ha a takarmányokat bizonyos kémiai adalékokkal egészítik ki, akkor ily módon gyorsan csökkenteni lehet az egy termékre eső költséget és növelni lehet a takarmányok felhasználásának hatékonyságát. Hruscsov „az állattenyésztés legnehezebb és legnagyobb problémájának” az állatok fehérjeellátását nevezte, Sokat ígérőnek értékelte a szovjet tudósoknak azt a javaslatát, hogy kőolajszármazékokból és termékekből vonjanak ki fehérje anyagokat. A szovjet miniszterelnök a plenum résztvevői elé vitára bocsátotta azt a kérdést, hogy a jövőben célszerű lenne a mezőgazdasági gépipari szövetség mintájára mezőgazdasági vegyipari szövetséget teremteni. Erre a szövetségre hárulna a mezőgazdaság széles körű kemi- zálásának minden feladata. Az előadó javasolta, hogy az országban alakítsanak magasan képzett agrokémiai szolgálatot, és „jelentősen növeljék a mezőgazdasági különleges káderek képzését”. Indítványozta, hogy a mezőgazdasági tanintézetekben vezessenek be elvileg új tantervet. „Ennek alapján Prja- nyisnyikov akadémikus munkája képezné, aki megteremtette az agrokémiai iskolát.’’ Hruscsov utalt arra, hogy a legközelebbi években jelentős mértékben kell növelni a ruházati cikkek és a lábbeli termelését, majd rámutatott, hogy e tárgyak előállításában mind nagyobb szerepet játszanak a szintetikus anyagok. A műanyagszálak termelése 1970-ben a tervek szerint körülbelül 1 350 000 tonnára emelkedik. Ezen belül a műszálak részaránya az ország textilnyersanyag ellátásában az említett időszakra 38,5 százalékra növekszik. A közszükségleti cikkek termelésével összefüggő vegyipari ágazatok fejlesztése az ország további gazdasági fellendítésének egyik fontos feladata, hangsúlyozta Hruscsov. A beszámoló szerint 1970-ben a Szovjetunióban 3,5—4 millió tonna műanyagot és műgyantát fognak előállítani, tehát a jelenlegi mennyiség 6—7-szeresét. Hruscsov a vegyipari gépgyártásit a vegyipar gyorsított fejlesztési programjának egyik kulcskérdéseként méltatta. Az SZKP Központi Bizottságának 1958 májusi plénuma után a vegyipari berendezések gyártása növekedett, megszilárdult a vegyipari gépgyártás tudományos-kutató és tervező bázisa, több mint kétszeresére nőtt az iparágl>an foglalkoztatott mérnökök és technikusok s?áma. Hruscsov a tudósok fő feladataként jelölte meg a korszerű vegyi eljárások gyors ütemű kidolgozását az ipar számára. „Most az a feladat — hangsúlyozta az előadó —, hogy gyorsabban profilírozzuk és specializáljuk a vegyipari kutatóintézeteket. kiemeljük azokat a vezető tudományos intézményeket, amelyek fontos elméleti problémák kidolgozásáért és a vegyipar egyes ágainak technikai haladásáért felelősek. Komolyan meg kell javítani a tervező, tudományos-kutató munkát.” Nyikita Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunióban megvannak azok az anyagi feltételek, hogy a világon a kémiai ismeretek tekintetében az első helyet foglalja el. Az előadó kijelentette: „1964- től 1970-ig az ipar & a mező- gazdaság kemizálását szolgáló intézkedésekből származó összjövedelem 57 milliárd rubel lesz. Ugyanebben az időszakban a beruházások összege 42 milliárd rubelt tesz ki. Következésképpen a hét év alatt a vegyipar fejlesztésére kiadott költségek nemcsak megtérülnek, hanem az országnak körülbelül 15 milliárd nyereséget is hoznak.” Hruscsov a plénum résztvevőihez fordulva hangsúlyozta: „A vegyipar fejlesztésének az egész párt, az egész nép ügyévé kell válnia.” Az SZKP Központi Bizottságának első titkára megállapi- totta, hogy a Szovjetunió minden eszközzel fejlesztve gazdasági kapcsolatait és együttműködését a testvéri szocialista országokkal, síkra száll a kapitalista országokkal fenntartott üzleti kapcsolatok kiszélesítése mellett is. ..Szívesen adunk megrendeléseket a kapitalista országok cégeinek vegyipari üzemek egész komplexumára és más berendezésekre, és megfizetünk érte, ahogyan azt a kereskedelmi feltételek előírják.” „Súlyos kiábrándulás vár azonban azokra — tette hozzá Hruscsov —, akik busás profitot akarnak zsebre vágni ezen az üzleten, kihasználva az állítólag kedvező konjunktúrát, akik arra számítanak, hogy a Szovjetunió rákényszerül bármilyen egyezményre, mert úgymond, nincs más választása. Ismétlem, aki becsületesen akar dolgozni, annak adunk megren- relést, ha hitelt biztosítanak, mivel ez már a gazdasági kapcsolatok normájává vált. Aziok, akik másképpen kalkulálnak, hoppon maradnak.’1 „A szovjet állam most oly erős és hatalmas, hogy csak az hiszi, hogy megzavarhatja terveink végrehajtását, aki elvesztette az eszét — jelentette ki Hruscsov. Mi magabiztosan haladunk előre és minden újabb évvel, minden újabb gazdasági sikerrel, nagyobb léptekkel gyorsabban közeledünk a kommunizmus felé.” „Megalkotjuk a világ leghatalmasabb gazdaságát, fő célunk elérése jegyében. Ez a cél a kommunizmus felépítése, a nép jobb életkörülményeinek megteremtése, a dolgozók alkotó energiájának kibontakoztatása, minden ember tehetségének és képességének kivirágoz- tatása. Ebben van a kommunizmus hatalmas vonzereje a kapitalista országokban élő dolgozók milliói számára.” — Hruscsov rámutatott: a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok kommunistái a szoc?#» lizmus és a kommunizmus épíA oabonahehozafalről nvilatliozott tlulaíó János kölkíTeskedelms niiiiis*t«*rheh rites Mulató János külkereskedelmi miniszterhelyettes nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának az ez évi gabo- n abe ho za t a I ról. Elmondotta, hogy ez évben — mint ismeretes — a kedvezőtlen időjárás miatt az előirányzottnál lényegesen kevesebb lett a gabona- termés. Ezért a kormánv a szükséglet kielégítése céljából — a felvásárolt mennyiségen kívül — mintegy nyolcszázezer tonna kenyér- és takarmánvgabona- importját határozta el. A határozat alapján külkereskedelmi vállalataink megvásároltak a szükséges gabonamennyiséget. Az importgabona 55 százalékát Európában, 45 százalékát pedig az USA-ban vásárolták meg világpiaci áron. a jelenleg kialakult fizetési feltételekkel. A ga- bonaszállítmányok túlnyomó része még ez évben, a lenn maradó mennyiség pedíj 1464 február végéig beérkezik az or- szá gba. Ken vér gabona-szü ksé ff! etünk ígv teljes mértékben, a takarmánygabona-ellátás pedig kielégítően biztosított. Csapa*összevoná$olc a bofív ai ónbányák kö zefében LA PAZ. (AP, AFP) Mint már jelentettük, a La Paz-tól 250 kilométernyire délre fekvő ónbányák dolgozói tiltakozásul két szakszervezeti vezető (korábbi jelentésekben három név szerepelt) letartóztatása ellen, túszként fogva tartanak négy amerikai, három kanadai és tizenhárom boliviai állampolgárt. Az előbbiek részint amerikai kormánytisztviselők, részint az úgynevezett „békehadtest” tagjai, az utóbbiak bolíviai bányatisztviselők. A fogva tartott amerikaiak telefonösszeköttetésben állnak a La Paz-i amerikai nagykövetséggel, és ismételten közölték, hogy a bányászok jól bánnak velük. Az eset nagy port vert fel bolíviai kormánykörökben, és erősen nyugtalanítja a washingtoni Fehér Házat is. Johnson elnök tárgyalt tanácsadóival, közöttük Rusk amerikai külügyminiszterrel is. A Fehér Ház nyilatkozata szerint az amerikai elnök a bolíviai amerikai nagyköveten keresztül közölte Estenssoro bolíviai elnökkel, hogy „minden támogatást megad számára a fogvatartott amerikaiak szabadon bocsátásának biztosítása érdekében”. A nyilatkozat az eszközöket tekintve részletekbe nem bocsátkozik. A' bolíviai belügvminiszter kijelentette. hogy a kormány „nem enged a bánvászok követelésének és az erőszaknak”. Az ónbányák térségében mintegy ezer rőnyi katonaságot vontak össze, ^összecsapásokra még nem került sor. de a helyzet rendkívül feszült. Huan Lechin Oquendo alelnök, az ellenzék vezetője, aki Estenssoro elnök ellenfeleként indulni kíván az 1964-es elnökválasztásokon, a bányászok mozgalmának élére állt, és beszédeket mond a bányavidékeken. Lechin Oquendo egyben vezetője az ónbányászok szak- szervezetének. Repülőszerencsét’enség Amerikában Nyolcvankét halott A hétfőre virradó éjjel súlyos repülőszerencsétlenség történt az Egyesült Államokban. A Pan American légiforgalmi társaság egyik Boeing 707-es típusú sugárhajtású személyszállító repülőgépét a Maryland állambeli Elkton fölött, körülbelül másfél kilométeres magasságban villámcsapás érte, kigyulladt és lezuhant. A gép a Puerto Rico-i San Jüanból indult el, és Baltimore érintésével, fedélzetén 74 utassal — közöttük két gyermekkel — és nyolcfőnyi személyzettel Philadelphiába tartott. A delawarei repülőtér irányítótornya néhány másodperccel azelőtt kapta az utolsó rádióüzenetet a gép parancsnokától, aki az időt és helyet megadva közölte: „Lángolva zuhanunk.” A katasztrófát senki sem élte túl. Több szemtanú látta a szerencsétlenség bekövetkezését. Az egyik elktoni lakos elmondotta, hogy hatalmas villámlást látott. Néhány másodperccel később tanúja volt annak, hogy a gép egyik szárnya leválik a törzsről. Az idézett szemtanú még azt is megfigyelte, hogy emberi testek zuhannak ki a lángoló gépből. tésének időszakában „bebizonyítják, hogy helyesen tudják alkalmazni a marxizmust—leni- nizmust, annak forradalmiságát, elsősorban a gazdasági építés frontján”. A szónok hangsúlyozta: „Itt, az anyagi termelés területén mérünk döntő csapást a régi világra, itt bizo- nyosulhat be megcáfolhatatla- nul a szocializmus fölénye a kapitalizmussal szemben.” „A jelenlegi viszonyok között hazánkban a kommunizmus gazdasági bázisának megteremtéséért, a többi szocialista országban pedig a szocialista gazdaság megteremtéséért vívott harc — a nemzetközi téren vívott osztály harc egyik fő formája.’1 Mint Hruscsov rámutatott, „a kommunizmus építésének a Szovjetunióban kivívott sikereivel lenini pártunk és az egész szovjet nép nagymértékben hozzájárul a szocialista világrend- szer megerősítésének általános forradalmi ügyéhez, ahhoz a harchoz, amelyet minden ország munkásosztálya vív a kizsákmányolás és az elnyomás ellen, hozzájárul ahhoz a harchoz. amelyet a népek vívnak az imperializmus és a gyarmati rendszer ellen, szabadságukért és nemzeti függetlenségükért, a társadalmi haladásért. így járulunk mi hozzá a béke, a demokrácia és a szocializmus ügyéért folytatott küzdelemhez.” „A kommunizmus építésében elért eredményeink megmutatják a világ dolgozóinak, hogy mire képes a munkásosztály, a dolgozó nép, ha kezébe ragadta a hatalmat” — mondotta Hruscsov. — „Minél erősebb a Szovjetunió és minden szocialista ország gazdasága, annál jobban megmutatkozik a szocialista rendszer fölénye, annál nagyobb lesz forradalmasító, lelkesítő hatása a világ dolgozóinak agyára s szívére, azoknak a népeknek a tudatára, amelyek felszabadultak, vagy amelyek harcolnak nemzeti fel- szabadulásukért és az új élet építésének útjára lépnek.” Az SZKP Központi Bizottságának plénuma Hruscsov négy és fél órás előadói beszéde után szünetet rendelt el. A plenáris ülés december 10-én, moszkvai idő szerint délelőtt tíz órakor. folytatja munkáját. (MTI)
