Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-24 / 301. szám

fiz „Itáliai képek“ Szombaüieiyen Bornemisza László festőművész az idén hónapokig volt a kecs­keméti Művésztelep la­kója. Itt mutatta be először Itáliai képek című kiállítását, amely szakkörökben is nagy feltűnést keltett. A ki­állítást most Szombat­helyen mutatják be, a Vas megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya és a Magyar Képzőművészek Szö­vetsége Vas megyei munkacsoportja rende­zésében a szombathe­lyi művelődési és sport­ház galériájában. A kiállítást vasárnap dél­után Szamos Rudolf, a Vas Népe főszerkesz­tője nyitotta meg. VÉGRE!... Deti gombfocit kért karácsonyra. Szerény gyerek ’ volt világéletében. Most is kikötötte, hogy meg­elégszik két csapattal, egy magyar válogatottal és egy Fradival, de az igazi Fradi legyen. Hogy milyen is az .igazi’’, arról nem tudott bővebb felvilágosítást adni — lévén maga is kezdő focista, alig hatesztendős. Lázban égtem, szerettem volna jól megfelelni a Délem helyezett bizalomnak. Ezért gondosan tanulmá­nyoztam az említett klubcsapat felállításait az utóbbi hónapokban. Nem volt könnyű! Végre kiszámítottam a középarányost, a legtöbbet szereplő játékosok neveit — és nekiindultam a városnak. Jártam játékboltok­ban és trafikokban, alkalmi „bodeg'ákaV kerestem fel, darabonként kapható „játékosokkal” üzérkedtem és komplett csapatokat nyirbáltam szét, de még így is foghíjas volt az összeállítás. Hiába, a gombfocikészítő- vállalat nem volt tekintettel sem a Szeged—FTC, sem a Coventry elleni mérkőzésre, az emlékezetes Dorog— Ferencvárosról — talán mert olyan gyászosan végző­dött — nem is beszélve. / összegyűlt vagy három csapatra való a Fradi- gyerekekből, s elment rá egy csomó pénzem. Még szerencse, hogy végre eljött a karácsony, s nem foly­tathatom tovább professzionista üzelmeimet, a játé­kos-csereberét. Már úgyis féltem, hogy előbb-utóbb lebukom, maszek vállalkozónak néznek. A maradékból mindenesetre az ünnepek után vég­kiárusítást rendezek, vagy ki tudja? Lehet, hogy egy saját csapatot szervezek. Tudják, milyen jó játék az i gombfoci? Hajaj! Én már titokban kipróbáltam! T. P. Közel 2700 új betétkönyv-tulajdonos, 19 millió forint betét és öt új KST a takarékossági lionap mérlegén A termelőszövetkezetek zárszámadását kellett volna megvárni ezzel... Miért éppen novembert választot­ták ki erre? — hallhattuk többször is a megjegyzést hetekkel ezelőtt, amikor az Országos Takarékpénztár fiókjai a Hazafias Nép­fronttal, helyi tanácsokkal és egyéb tömegszervezetek­kel karöltve takarékossági hónap keretében, a megszo­kottnál több figyelmet szenteltek a takarékosság gondolatának. Jogosak lettek volna az észrevételek, ha az OTP csupán önös célokra, a ta­karékoskodók számának és a betétállomány összegének kampányszerű növelésére törekszik. Csakhogy ennél jelentősebb volt a cél. Hi­szen a takarékossági moz­galom korántsem a forin­tok betétbe helyezésére korlátozódik. Okos szerve­zéssel spórolni lehet a munkaerővel, a gondos fel- használás, esetleg újítások révén az anyaggal és idő­vel is. S a takarékossági hónap ilyen összetettebb értelemben volt hivatott ébreszthetni a hasznos gon­dolatokat. Mindennapi sokrétű munkája*során ebben segí­tett megyeszerte több mint hatezer tanácstag, számta­lan tömegszervezeti akti­vista. Ilyen gondolatokat ébresztgetett a megyében megrendezett 21 ankét és 22 „kérdezz—felelek” est, amelyen közel tizenkétezer ember vett részt. A taka­rékosság népszerűsítésével kapcsolatos családlátogatá­sok száma pedig meghalad­ta a huszonháromezret. A Kecskeméti Járási Tanács és a Hazafias Népfront kö­zös kezdeményezésére a já­rás valamennyi munkahe­lyén és iskolájában külön is megemlékeztek a takaré­kosság jelentőségéről. A takarékossági hónap alatt 2696 új betétes, 19 millió forinttal növelte az GTP fiókjai és a takarék- szövetkezetek megőrzésére bízott — különböző törek­vések elérésére félretett — betétállományt. S hogy csak egy részleteredményt em­lítsünk: egyedül Császártöl­tésen a helyi nő tanács és a földművesszövetkezet ak­tivistái novemberben együt­tesen 50 ezer forint betét­összeget irányítottak a ta­karékszövetkezetbe egyéni agitációjuk során. Ugyan­ezen idő alatt öttel gyara­podott a KST-k száma a megyénkben. Végezetül még egy-két figyelemre méltó adat: no­vemberben és december­ben a Kölcsönös Segítő Ta­karékpénztárak az év fo­lyamán félrerakosgatott 18 millió forintot fizettek visz- sza tagjaiknak. S a taka­rékossági hónapban 494 millió forintra növekedett a megyei betétállomány, s a karácsonyi vásárlásokhoz igénybe vett megtakarított pénzösszegek ezt mindössze 5 millió forinttal csökken­tették. Otthont kaptak a fiatalok Kunszentmiklóson szép hagyományai vannak az ifjúsági mozgalomnak. Sajnos, ez a munka egy idő óta elvesztette korábbi lendületét, mert a fiatalság nem rendelkezett megfelelő helyiséggel. A közelmúltban azonban megszűnt ez a kedvezőtlen állapot, közös összefogással — az ifjúság közel ezer óra társadalmi munkáját is beleszámítva — átalakították az MSZMP- székházat, ahol a pártalapszervezet mellett otthonra talál a nőtanács és a KISZ-szervezet is. Van már szépen felszerelt előadótermük, klubszobájuk. Nem­régiben kaptak tv-készüléket, asztalitenisz-felszerelést és más szórakozási eszközöket. Az új helyiséget ünne­pélyesen, jó hangulatban avatták fel, ahol az „idő­sebb” elvtársak együtt szórakoztak az ifjú nemzedék­kel a helyi rajkózenekar hangjai mellett. K. S. Híradás Drágszélről BIZIOSKEZŰ Az autóbusz merész°n ka­nyarodik az utcákon a nagy forgalomban. A járművek tömkeleg? között is biztosan fut a 'hatalmas kocsi, tele utasokkal, akik csak meg­nyomják a gombot, ha le akarnak szállni, és a jármű megáll. A kormánykeréknél olyan ember ül, aki tisztá­ban van vele: egy elhamar­kodott vagy elkésett moz­dulat és máris kész a baj. Ide biztos kéz kell, olyan, mint Szántó János képko- csivezetőé, aki Kecskemé­ten. a i-es autóbuszjáraton teljesít szolgálatot. — A kéz csak akkor biz­tos, ha a szív is helyén van — mondja mosolyogva, és már fel is dübörög a mo­Kalapos, idős úr siet az állomásra, mert a régi zseb óra szerint csak tíz perc: van a vonat indulásáig. Ö: perc alatt ki is ér, de a vonat már régen elment. Bosszankodva állapítja meg, hogy elromlott a „krono­méter’’, s már viszi is a Kecskeméti Vegyesipari és Javító Ktsz órásrészlegé­be, ahol Dezső Lajos dol­gozik. ,,, mert zöldet mutat lámpa, és az utasok nyugtalmiisüdsffiS) " — A mesterség alapvető fogásait még apámtól ta­nultam gyerekkoromban — mondja a kis fekete em­ber. 1949 óta dolgozom a szakmában, azóta rengeteg órát megjavítottam. Főleg az apróbbakat csinálom, mert van gyakorlatom, na meg türelmem is. Az ide­ges ember hamar szétzilál­ná a parányi kis szerke­zteket. Az órának a biz­tos kéz adja meg a pontos- lagaL . A halkan tikktakkoló pi­ci óráknál is érzékenyebb az emberi szervezet, amely­nek „üzemzavarára” a fáj­dalom hívja fél a figyel­met. Az orvos azonban se­gít. Sok beteget gyógyított már meg dr. Olasz Zoltán sebészorvos, aki Kecskemé­ten, az SZTK sebészeti osz­tályán dolgozik. — Hét év óta gyógyítom a kecskemétieket, meg akik a környékből felkeresik az SZTK rendeléseit. Naponta hatvan-hetven beteget lá­tok el, és az a tapasztala­tom, hogy ma már az em­berek sokkal többet adnak — mert adhatnak — az egészségükre, mint vala­mikor. (PÁSZTOR ZOLTÁN— GÁL SÁNDOR) Drágszéli tudósítónké, Heros Ferencé a szó: KÖZÖSEN tartotta meg ez évi utolsó ülését taná­csunk és a helyi Üj Ea- rázda Termelőszövetkezet. A közös tanács- és közgyű­lés megállapította, hogy a szövetkezeti tagság szorgal­mát az aszály ellenére si­ker koronázta. A terve­zettnél egymillióval több lett a közös bevétele, ami azt jelenti, hogy körülbe­lül tíz forinttal lesz maga­sabb egy-egy munkaegység értéke. * SZÉP EREDMÉNNYEL zárul idei községfejlesztésünk. A ki­tűzött célok megvalósítása mel­lett a lakosság az előirányzott társadalmi munkát 160 száza­lékra teljesítette, így egy-egy lakos átlagosan száz forint ér­tékű munkát végzett a község- szépités érdekében. A Jó Ivó­víz Társulat — melybe ^ddig a lakosság 60 százaléka lépett be — a napokban tartja ala­kuló ülését, jövőre megkezdő­dik a törpevízmű építése és ugyancsak jövőre épül fel a falu tisztasági fürdője. Ezen­kívül parkosítás és a művelő­dési otthon korszerűsítése sze­repel a tervben. * MOZGALMAS a falu kulturális élete is. Rend­szeresek az ismeretterjesz­tő és tsz-akadémiai előadá­sok, a művelődési otthon gyermekfoglalkozásai, a tánc- és zeneszakkör pró­bái, a színjátszó szakkör pedig a Huszárvágás című háromfelvonásos vígjáték előadására készül. * DRÁGSZÉLEN a községi tanács vb minden tagja és a szövetkezet vezetői is szorgalmas tanulással töltik szabad idejüket. Pedig akadnak közöttük, akik már nem éppen a legfia­talabb korosztályhoz tar­toznak. Greksa István tsz- raktáros az általános isko­la hetedik osztályát végzi. Bagó Orbán tsz-elnök pe­dig a mezőgazdasági tech­nikum tanulója. Mindket­ten ötvenévesek. MEGLEPETÉS — Szabad egy pillanatra a műsort?... Szeretném tudni, bogy mit játszunk ma este... Övök havaq, A vonatfiilkében k& asz- szony ül. Barátnők. Körű-* lőttük skatulyák, zacskók, kék, zöld és rózsaszín zsi­nórokkal átkötött formás csomagocskák halmaza. Vá­sárolni voltak Pesten. Beszélgetnek: — Jaj, istenem, csak jó legyen a pizsama, amit La­cinak vettem karácsonyra. De ha a te Jenődnek jó ez a méret, akkor úgy gondo­lom, nem lesz nagy neki sem. Hasonló termetnek. Igaz? — Magasságra igen, de Jenő azért vállasabb, erő­sebb valamivel. — Ügy gondoltad, drá­gám, hogy kicsit pocako­sabb? Mert d válla Laci­nak szélesebb. Tudod, hogy tornázott legénykorában. — Nem nagyon látszik meg rajta. Elég vékonyka. Már kérdezni is akartam tőled, hogy nincs valami baj a gyomrával? — Vékonykaaa? Hát vedd tudomásul, hogy nem vé­konyka, hanem karcsú, at­léta termetű. A gyomrával pedig semmi baj sincs. Csak én tömény, tápláló ételeket adok neki, és nem levessel lakatom jól, amitől a hasa női. Nem úgy, mint egyesek. — Remélem, az egyesek alatt nem engem értesz, kedvesem? De nem is ért­hetsz, hiszen a múltkor ép­pen H vacsoráztatok két­napos lebbencslevest, ami­kor betoppantunk hozzátok. Emlékszel, mit mondtam, amikor kínáltatok minket is? Szívesen elmondom még egyszer: Köszönjük, de vacsora után vagyunk, el­indulás előtt jóllaktunk téli szalámival meg gyulai kolbásszal. — Te máskor is azt mondtad, hogy jóllaktatok kötözött sonkával és mégis megettetek nálunk két tep­si tepertős pogácsát. — A te pogácsádból két tepsivel? Röhögnöm kell. Hiszen aki abból egyet megeszik, az rá sem tud gondolni többet. Ha ugyan el nem patkói gyomormér­gezésben. — Ezt mered mondani? Te ... Te ... Te... A barátnő összeszedi cso­magjait és megvető pillan­tás után kivonul a fülké­ből. Fogcsikorgatva örök ha­ragot fogadnak. Következetesen be is tart­ják fogadalmukat... Legalább egy hétig. BEK.ES DEZSŐ 42 iéie aprói? ag Megyénkben, hazánk legnagyobb aprómag- térmelő vidékén 42 féle aprómagot ter­mesztenek évente a nagyüzemi gazdaságok. A különböző magvak­ra a szerződéskötések már megkezdődtek, s ez idáig 13 273 hold ter­mését kötötték le a tsz-ek. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi posta- hivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85. Index: 25 065.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom