Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-04 / 283. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XVIII. ÉVI. 283. SZ. Ara ftO fillér 1863. DEC. 4, SZÉKDA Mérföldkő és iránytű Közös gazdaságaink irodáiban a könyvelők, adminisztrátorok előtt az év vége közeledtének jegyében tárulnak fel a hosszú számoszlopok: felmérve azokat az eredményeket, amelyeket az esztendő során elértek. Hogy csak megközelítő képet is alkothassunk erről a nagy horderejű tevékenységről, itt jegyezzük meg, hogy megyénkben az idén 259 termelőszövetkezet, 96 tszcs és 31 szakszövetkezet készít zárszámadást. Az összegezés sok irányú munkája valóban számadás, — vagy legalábbis az kell, hogy legyen. Egyrészt a szövetkezet mint gazdálkodási egység ad számot eredményeiről. helyzetéről, másrészt arról is tükröt kapunk, hogy a szövetkezetben dolgozó, az elért eredményekért fáradozó gazdák és vezetők miként sáfárkodtak az adottságokkal, mit tettek a további gyarapodás érdekében. Az utóbbinak a feltárása igen bonyolult feladat, hiszen nemcsak az eredmények, de a hibák napvilágra hozása is benne foglaltatik. És itt hangsúlyoznánk a felmérés tárgyilagosságának fontosságát — figyelembe véve az elmúlt évek zárszámadásainak tapasztalatait. Most, hogy a szövetkezeti gazdálkodás újabb mérföldkövéhez érkezünk, nézzük meg. tulajdonképpen miről is kell számot adniuk a közös gazdaságoknak. A mezőgazdaságban küzdelmes, nehéz, de végső soron eredményes év volt az 1963-as esztendő. Éppen ezért a tanulságok megfelelő levonása mindenképpen irányt mutat a jövőre nézve. A tervezetthez képest a bevételekből több mint 21 százalékos volt a kiesés, s ez szinte teljes mértékben a növénytermesztésből adódott. Az okok ismertek: az elmúlt kemény tél, a tavaszi vízkárok, ősszel a szőlő érésekor a hosszan tartó esőzés, s még számos tényező, amelyek kedvezőtlenül befolyásolták az idei gazdálkodást. Ugyanakkor a közös gazdaságok életképességét — igyekezetét bizonyítja az —, hogy az állati termékekből, a baromfitartásból, valamint a segédüzemekből jelentős többletbevételre tettek szert, ami majdnem pótolja a növény- termesztésnél mutatkozó kárt. Mindez természetesen meghatározza a gazdák részesedését is. Érdemes megjegyezni, hogy a százalékos művelésben termesztett kapások átlaga az aszály ellenére is növekedett az elmúlt évihez képest, tíasz- nos, ösztönző volt a százalékos művelés alkalmazása, főképp azokban a közös gazdaságokban, ahol az alacsony taglétszám fokozottan igényelte a családtagod bevonását. Viszont a számításokból az is kiderül, hogy a százalékos módszer megnöveli a költség- ráfordítást a munkaegység szerinti műveléssel szemben, vagyis általa drágul a termelés. A kukoricánál pedig a közös takarmányalap biztosítását is kedvezőtlenül befolyásolja. Éppen ezért a szövetkezetek vezetőinek már most ajánlatos elgondolkodni azon, hogy jövőre milyen arányin és milyen növényekre vonatkozóan alkalmazzák az említett jövedelemelosztási formát. Az ezzel kapcsolatos gazdaságossági számítások elvégzése mindenféleképp indokolt. — Nem arról van szó, hogy a gazdaságok mondjanak le az anyagi ösztönzésről, de keressék annak a nagyüzemi termeléshez leginkább igazodó formáját. S ezt annál is inkább megtehetik, mert az idén jelentős mértékben megszilárduló közös alap nagy távlatokat nyit a további kibontakozás felé. A tavalyi 91 helyett az idén már csak 55 termelőszövetkezet zár mérleghiánnyal. Van tehát miről számot adni az elkövetkező hetekben, hónapokban. A cél azonban nem lehet más, mint a továbblépés helyes eldöntése. S ehhez ad iránytűt a jól elkészített zárszámadás. Ezt garantálja a zárszámadás előzménye. a leltározás is. A készleteket nem elég csak megtermelni, szükséges azok pontos számbavétele. Miért? Hogy ezáltal már a jövő év lehetőségeinek a körvonalai is kirajzolódjanak. Például a takarmánykészlet felmérése döntően meghatározza az állat- állomány további alakulását. S így van ez a gazdálkodás többi területén is. Maga a zárszámadás tulajdonképpen a jövő év megalapozása. Olyan összegezés, amely egyúttal az idei év ómegája és a jövő esztendő alfája. Mindezekből következik —, hogy nagyon is összetett feladat elvégzéséről van szó. Tévedés tehát azt hinni, hogy ez csupán a könyvelés dolga. Legalább olyan mértékben a mezőgazdászé, s nem kevésbé az elnöké is. A vezetők munkái a például csak akkor mondható jónak, ha az a közgazdasági számvetés próbáját is kiállja. Fokozott az ellenőrzési bizottság szerepe is. Sőt: a zárszámadás akkor lesz valóban tökéletes, ha abból az egész tagság kiveszi részét. Ez a legfőbb feltétele és egyben biztosítéka annak, hogy tiszta lelkiismerettel tegyünk pontot az év végére —, s fogjunk az eljövendő feladatok megoldásához. H. D. ) Róluk igazán elmondhatjuk, hogy tükörsimára fényezik a llgll szekrényoldalakat. Mint a felvétel is bizonyítja, Szefcsik Jánosné, Zahóczky Józsefné, Kollár Andrásné, Rácz Jánosné, Lajkó Jánosné és Dulinavka Magdolna olyan szépérzékkel és szakértelemmel végzi a bútorrészek fényesítését a Bács-Kiskun megyei Faipari Vállalat keceli üzemében, hogy akár tükörnek is használhatják a munkadarabokat. Mire azok elkészülnek, megláthatják benne magukat. (Pásztor Zoltán felvétele.) Két és félmillió baromfit oltanak be az idén Parazitológiai vizsgálatok a megyében Ne csak a takarmánnyal fűtsünk! Hetvenkétmillió naposcsibe A baromfikeltetés fő idénye lezajlott, a Földművelésügyi Minisztérium kisállattenyésztési igazgatóságán összegezték az idei eredményeket. A keltetőállomások idei jó munkáját dicséri az előirányzatok teljesítése, sőt túlteljesítése: a tanácsi állomások november végére 104, a SZŐ VOSZ állomásai pedig több mint 110 százalékra teljesítették az évi tervet. Együttesen eddig körülbelül 72 millió napos baromfit adtak át a termelőüzemeknek, illetve az egyé ni tenyésztőknek, 11—12 milló- val többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Év végére valószínűleg elérik a 80 milliót. Az emelkedés elsősorban a csibéknél számottevő, de az átadott naposlibák száma 62 000- rel nőtt egy év alatt, a kis pulykáké 60 000-rel. A megyénkben soron levő állategészségügyi feladatokról beszélgettünk Kovács Gyula megyei szakállatorvossal. — Augusztusban fogtunk hozzá — mondotta — a baromfiállomány pestis elleni védőoltásához. Az év végéig folyamatosan tartó oltások során — melyek elvégzésében a megye 130 állatorvosát a felcserek, sőt, esetenként laikus oltók is segítik — mintegy két és fél millió baromfi válik védetté e ragályos állatbetegséggel szemben. Régebben, amikor rendszeres oltásról még nem lehetett szó, tömeges volt az elhullás a megye baromfiállományában. A következetesen végrehajtott immunizálásnak köszönhetően most már viszont évek óta csaknem teljesen vészmentesek a baromfik. Az egyszeri oltási kötelezettséget rendelet szabályozza. Ajánlatos azonban az állományt az ismételt oltásnak is alávetni. A megelőzés szempontjából fontos, hogy az eladásra szánt baromfik is oltást kapjanak, illetve csak a beoltott szárnyasok kerülhessenek forgalomba. A kitollasodott tenyészállo- mányt az úgynevezett H-vakci- nával oltják be, az árucsirkék védettségét pedig az itatóvízben feloldott vakcina biztosítja. — Milyen egyéb megelőző intézkedéseket foganatosítanak az állatállomány egészségének megóvására? — A biztonságosabb áttelel- tetést is elősegíti az a rendelkezés, amelynek értelmében évente két ízben parazitológiai vizsgálatnak vetjük alá az állományt. A megyében öt intézmény végzi a szarvasmarhák, lovak, juhok és sertések vizsgálatát, amelyen az elmúlt évben csaknem 30 ezer állat esett át. Ha a vizsgálat paraziták jelenlétét mutatja ki, abban az esetben — még a tél beállta előtt — különleges gyógykezelésben részesülnek az ilyen, úgynevezett, gazdaállatok. Mivel az élősdiek, köztudomásúan, tetemes mennyiségű tápanyagot vonnak el az állati szervezettől, a gyógykezelés jelentősen hozzájárul az áttelel- tetés sikeréhez. A szarvasmarhák mételykóros fertőzöttsége például az 1961. évi 12,4 száA megyei szakáilatorvos nyilatkozata zalékről tavaly már 5,6 százalékra, s a juhoké is a felére — 6,2-ről 3,2 százalékra — csökkent. — A tél beállta előtt még milyen feladatok elvégzése vár a szakemberekre? — Az évnek ebben a szakaszában valamennyi állategészségügyi dolgozónak, állattenyésztőnek fontos feladata — a megfázásos betegségek okozta elhullás megakadályozása végett — a férőhelyek téliesítése. Hideg környezetben ugyanis a jószág szervezete hőtermelésre használja az elfogyasztott ta- kormányt, ez viszont meglehetősen költséges „fűtőanyag”. Mindenképpen törekedni kelt arra, hogy — a baromfiférőhelyekhez hasonlóan — a sertés illetve szarvasmarha-istállók hőmérséklete se szálljon a 0 fok alá. Az állatállomány számára a nedves hideg a legveszélyesebb. Biztosítani kell a gyakoribb szellőztetést és trágyakihordást. Szükség esetén a férőhelyek falainak vastagítása, s a tetőnek több rétegű nádpallóval való fedése, de legalábbis a padlástér szalmázása jelent még jó megoldást — fejezte be a tájékoztatást a megyei szakállatorvos. Felkészültek a félre az építkezéseken Újabb tizenkét lakást adnak át karácsony előtt Kecskeméten Hiába süt a Nap, az emberek fázósan húzzák össze magukon a felöltőket, s az időjárás már nem kedvez úgy az építkezéseknek sem. Az építőipari vállalatok és szövetkezetek azonban jól kihasználták a hosz- szú őszt és sikerült a munkahelyek nagy részét téliesíteniök. Stábéi Albert, a Kecskeméti Építőipari Szövetkezet műszaki osztályának vezetője erről így számol be: — Néhány nappal ezelőtt a Hunyadivárosban 28 lakást adtunk át. Tizenkét újabb lakás külső munkáit már elvégeztük és az épületek belsejében dolgozunk. Még a karácsonyi ünnepek előtt ide is beköltözhetnek a lakók. Megelőztük a hideg beköszöntését a Füzes utcai hatlakásos társasház építkezésen, ugyanis tető alá hoztuk az épületet. A belső munkákat pedig már nem zavarja az időjárás. Jó helyzetben vagyunk többi munkahelyeinken is. Az AGRO- KER, a Rövidköt és a Göngyö- legelíátó Vállalatnál raktárátalakítást végzünk. Igaz, két nappal ezelőtt kezdtük meg a Wesselényi utcában egy kétemeletes 15 lakásos társasház építését, ennek azonban csak az alapozását végezzük az idén, amit nem zavar a hideg időjárás. Hasonlóan nyilatkozott Fehér Pál, a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat igazgatója. — Ismeretes — mondotta —, hogy a járási székhelyeken építünk vállalatunk részére telephelyeket. A munkával már any- nyira előrehaladtunk, hogy valamennyi saját beruházásunkat — irodaházakat, műhelyeket, raktárakat, szociális létesítményeket — tető alá hoztuk, s ily módon a belső munkákat nyugodtan végezhetjük. Nem hanyagoltuk el természetesen a különböző intézmények, vállalatok által megrendelt építkezéseket sem. Té- liesítve van már a munkahely a bajai 12 lakásos lakóépületben a Kiskunfélegyházi Cipőgyár bővítésénél, a különböző termelőszövetkezeti beruházásokon. Mindehhez csupán annyit fűzök hozzá, hogy a kedvező őszi időjárás mellett építőbrigádjaink versenymozgalma is nagyban elősegítette, hogy építkezéseinken időben felkészültünk a télre — mondta végül Fehér elv társ. N. O.
