Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-04 / 283. szám

2. oldal 1963. december 4, SBerda Angol javaslattervezet a genfi leszerelési bizottságnak Butler angol külügyminiszter az alsóházhoz intézett írásos válaszában hétfőn bejelentette, hogy a brit kormány szövetsé­geseivel együttműködésben vizs­gálja annak lehetőségét, hogy v,új javaslatokat terjesszenek a genfi leszerelési értekezlet ja­nuár 21-én kezdődő újabb ülés­szaka elé „a nukleáris fegyver­hordozók számának csökkenté­séről”. Illetékes brit körök sze­rint jelenleg tanácskozások folynak Nagy Britannia és az Egyesült Államok között arról, hogy a nyugati hatalmak milyen javaslatokat tehetnének ebben a kérdésben. Befejeződött a Béke-világtanács varsói tanácskozása VARSÓ. (MTI) Kedden a kora hajnali órák­ban ért véget a Béke-világta- nács varsói tanácskozása. Hét­főn este zárt plenáris ülésen elő­EGY NAPA KÜLPOLITIKÁBAN Huzavona de Gaulle és Johnson találkozója körül Fontos kérdések az ENSZ-bizottságok előtt A venezuelai választások mérlege Francia—algériai tárgyalások a Szaharáról TOVÁBBRA is homály fedd a nyugatnémet, a: olasz és a brit miniszter- elnök közeli amerikai útjának bejelentése után, mikor kerül sor de Gaulle és Johnson amerikai elnök találkozására. Párizsból érkezett hírek arról számolnak be, hogy a külügyminisztérium különböző protokol­láris nehézségekre hivatkozik. Arról vitáznak, vajon de Gaulle tartozik-e az Egyesült Államok elnökének egy washingtoni látogatással vagy sem? A francia vélemények szerint de Gaulle ígérete, hogy tavasszal visszaadja Kennedy há­rom évvel ezelőtti látogatását, az amerikai elnök halálával tárgytalanná vált. A mostani elnöki találkozó időpontját tehát diplomáciai úton kell megállapítani. Párizsban úgy vélik, hogy John­son előbb-utóbb úgyis európai körútra indul, s akkor alkalma lesz, hogy de Gaulleval találkoz­zék. Amerikai körökben így vélekednek: „De Gaulle kéreti magát.” A jelenlegi Huzavona nem egyéb mint a szokásos zavarkeltés, mely de Gaul­le módszereitől nem idegen. Erhard nyugatné­met kancellár viszont részletesen ismertette saj­tóértekezletén, hogy a következő hónapokban tengeren túli programot bonyolít le. December végi washingtoni látogatása után januárban Ró­mába és Londonba látogat, valószínű február végén ismét Párizsba utazik, hogy de Gaulleval találkozzék. Erhard határozottan hangsúlyozta, hogy a nyugati táboron belüli vitás kérdések­ben feltétlenül Washington álláspontját támo­gatja. Kifejezésre juttatta, hogy a bonni kor­mány elsősorban amerikai szövetségesére tá­maszkodik, s ezt az álláspontját nyíltan és őszin­tén de Gaulle előtt is kifejtette már. MÓD PÉTER, a Magyar Népköztársaság kül­ügyminiszterének első helyettese, a magyar ENSZ-delegáció vezetője hétfőn a közgyűlés ülé­sén beszédet mondott a gyarmatosításellenes deklaráció végrehajtását ellenőrző 24-es bizott­ság jelentésének vitájában. Rámutatott többek között, hogy a világ térképe sokat változott a deklaráció három évvel ezelőtt történt elfoga­dása óta. A gyarmatosítás végleges felszámolá­sának azonban jó néhány akadálya van. A fő nehézséget az afrikai kontinens déli részének ál­lapota képezi. Az afrikai helyi erőviszonyok már régen lehetetlenné tették volna a faji megkülön­böztetést, ha annak hívei nem kapnának állandó politikai, gazdasági és katonai támogatást a NA­TO országaitól. A politikai bizottság hétfőn megkezdte a vi­lágűr békés felhasználásának problémáival fog­lalkozó, úgynevezett „űr­kódex” tárgyalását. Fe­dorenko szovjet küldött emlékeztetett arra, hogy az ENSZ-közgyűlés 18. ülésszaka a nemzetközi légkör bizonyos enyhülésének körülményei kö­zött dolgozik a moszkvai atomcsendszerződés aláírása nyomán. Ez újabb biztató távlatokat nyit a világűr békés felhasználására. Ilyen kö­rülmények között született meg az ENSZ-köz­gyűlés elé terjesztendő határozattervezet azokról az alapelvekről, melyeket az államoknak a koz­mikus térség kutatásában és felhasználásában követniük kell. A gyámsági bizottság az ománi kérdést tanul­mányozza. Az előadó hangoztatta, hogy Anglia zsarnoki gyarmati uralmat valósít meg Omán­ban. 1957 és 1959 között angol pilóták 17 ománi falvat semmisítettek meg. A VENEZUELAI elnökválasztáson, bár még nihes hivatalos végeredmény, a jelek szerint biz­tosra vehető, Raul Leoni, a demokratikus akció­párt jelöltjének győzelme. Tudósítások szerint az ország fővárosában és vidéken feszült a lég­kör. Caracasban fegyveres összetűzések is vol­tak. A fővárosban jelenleg tízezer rendőr és nemzeti gárdista cirkál, vidékre pedig 40 ezer főnyi rendfenntartó erőt irányítottak. A vene­zuelai kommunista párt központi bizottsága nyi­latkozatban hangoztatta, hogy a választás csalás volt, minek az a célja, hogy fenntartsák a nép­ellenes és imperialistabarát erők uralmát. BUTEFLIKA algériai külügyminiszter megbe­széléseket folytat Párizsban a francia kormány megbízottjaival a szaharai földgázról és olajról. Mindkét fél megelégedéssel nyilatkozott a né­hány napja Algírban befejezett francia—algériai kereskedelmi tárgyalásokról. Ezek eredménye­ként a kölcsönös áruszállítások mostantól kezdve a rendes államközi kereskedelmi kapcsolatok formájában bonyolódnak le. Franciaország a tár­gyalások eredményeként évi 10 millió hektoliter bort vásárol Algériától. A fő téma az olaj és a földgáz felhasználása. A franciák fokozni sze­retnék a kitermelés ütemét. Algéria viszont a szaharai földgáz és olajforrásokra alapozza az ország iparosításának tervét, nem hajlandó többé kiszolgáltatni természeti kincseit a külföldi tár­saságoknak, s csak olyan mértékben vállalkozik a nyersanyagszállító szerepére, amennyiben ez nem veszélyezteti a Maghreb-országok érdekeit. A franciák által építendő újabb olajvezeték ter­vét is csak úgy fogadja el Algéria, ha a rész­vénytöbbséget számára biztosítják. szőr a BVT „Felhivás a cselek­vésre!” című dokumentuma ke­rült megvitatásra. A szavazás során a dokumentumot igen nagy szavazattöbbséggel elfo­gadták. A „Felhívás a cselekvésre!” című kiáltvány határozottan tá­mogatja a moszkvai atomcsend- egyezményt, mint a békéhez ve­zető út egyik legfontosabb ál­lomását. Kimondja, hogy tovább kell haladni a megkezdett úton, és a részleges atomcsendegyez- ményt ki kell terjeszteni a föld alatti robbantásokra is. Az elfogadott dokumentum támogatja a tizennyolc hatalom leszerelési konferenciáját, az az atomfegyvermentes övezetek megteremtésére, az általános és teljes leszerelés követelésére, a fegyverkezési költségvetések csökkentésére, a neokolonializ- mus a faji üldözés felszámolá­sára, a hidegháború megszünte- téséate irányuló kezdeményezé­seket. A dokumentum a békemozga­lom egységének érősítésére hív­ja fel a világ békemozgalmá­nak harcosait és támogatóit. A kiáltvány ezekkel a szavaikkal fejeződik be: — Vessenek véget a nukleáris fenyegetéseknek! Teremtsék meg a leszereléshez vezető út reális kiindulópontját, töreked­jenek minden ellentét tárgyalá­sok útján történő megoldására! Számolják fel a gyarmatosítás maradványait: minden nemzet érje el függetlenségét, és teremt­sék meg a gazdasági fejlődés­ben elmaradt népekkel a teljes egyenjogúságon alapuló gazda­sági együttműködést: törekedje­nek az emberiség közös jólété­nek előmozdítására. A békemoz­galomnak utat kell törnie a né­pek békés együttműködésének erősítése, a béke megszilárdítá­sa felé! A BVT ezután különböző ha­tározatokat fogadott el. A BVT bizottsági jelentései rendkívül nagyra értékelték a magyar küldöttek tevékenységét és meleg, elismerő szavakkal emlékeztek meg a magyar bé­kemozgalomról. Véget ér a „Toplitz-tó akció” BÉCS. Heltai András, az MTI bécsi tudósítója jelenti: Az osztrák belügyminiszté­rium közlése szerint még ezen a héten, december 6-án befeje­zik a kutatásokat a Toplitz-tó- nál. Megbízható forrásból szár­mazó értesülések szerint ez a „Toplitz-tó akció” teljes befe­jezését jelenti. A hír meglepetést okozott bé­csi sajtókörökben. Néhány hét­tel ezelőtt ugyanis még arról volt szó, hogy a kutatásokat té­len szüneteltetik, de tavasszal újra kezdik. A feltárás folyta­tása annál is inkább indokolt, mivel — amint a szocialista Ar­beiter Zeitung megírta — a tó­fenéknek a legutóbbi időkig csak körülbelül egynegyedét vizsgálták át a különleges mű­szerekkel felszerelt búvárok. Mint ismeretes, a kutatás ed­digi eredményei nem feleltek meg a várakozásoknak. Általá­nos vélemény szerint az egyko­ri hitleri birodalmi biztonsági főhivatal titkos aktáit süllyesz­tették itt el a nácik, amelyek egyrészt a Svájcban elhelye­zett rablott kincsekhez adnak kulcsot, másrészt egyes, ma is élő, egykori vezető nácik viselt dolgaira vethetnek fényt. Ezzel szemben az október 28-a óta folyt kutatások eredményeként csak a náci koncentrációs tábo­rokban hamisított fontbankje­gyek és az 1940-es években a tónál működött német haditen­gerészeti kutatóállomás felsze­relésének maradványai kerüllek felszínre. Hamis pénzzel teli ládákat egyébként már 1959- ben kiemelt egy nyugatnémet képeslap kutatócsoportja. Magyar szempontból minden­esetre hasznosnak bizonyult a Toplitz-tó akció: e kutatások kapcsán ismét ráirányult a nemzetközi sajtó figyelme a kö­zeli Bad Aussee-i sóbányában a háború befejezése óta heverő 1150 magyar festményre, s ké­peinknek legalábbis egv kis ré­szét — 135-öt — a közelmúlt­ban sikerült visszakapnunk. Mindenfelől — mindenről ALGÍR. Algírban nyilvános­ságra hozták, hogy de Gaulle tábornok, a Francia Köztársaság elnöke az algériai kormány meghívására a jövő év máju­sában hivatalos látogatásra Al­gériába érkezik. BEIRUT. Szíriában újabb összeesküvést lepleztek le, amelynek részt­vevői állítólag a forradalmi ta­nács tagjainak életére törtek. Hivatalos közlés szerint eddig 21 gyanúsítottat tartóztattak le. A szíriai kormány úgy döntött, hogy felfüggeszti a bankok és más vállalatok államosítását. RÓMA. Az ENSZ élelmezési és mező- gazdasági szervezete (FAO) hét­főn tartott ülésén választotta meg tanácsának új tagjait: az üresedésben levő három helyre Finnországot, Franciaországot és Angliát választották meg 1966 decemberéig. HOLLYWOOD. Szívszélhűdésben elhunyt Sa- bu Dagastir, az indiai szárma­zású filmszínész, aki a többi között „A bagdadi tolvaj” és a „Dzsungel könyve” című fil­mekben szerzett világhírnevet. SAN FRANCISCO. San Franciscóban az egyik közúti alagútban két autóbusz egymásnak rohant. 32 sebesült került kórházba, ötnek állapota életveszélyes. PÁRIZS. A francia televízió hétfőn közvetítette a Magyar Állami Operaház balettjének párizsi vendégszereplésekor készített felvételeit. A magyar művészek 20 perces műsorukban Hacsa- turján Gajane című balettjéből mutattak be részleteket, köztük a kardtáncot, amely rendkí­vüli sikert aratott a Theatre des Champs-Élysées színpadán. „Fekeie forradalom, fehér ellenforradalom” városokba csábította a néger mező- gazdasági dolgozókat, s ezzel el­indította ipari munkásosztállyá való szerveződésüket. A Novoje Vremja hasábjain V. Zorin idézte azokat a jenki statisz­tikákat, amelyek szerint délen még a fehér munkások bére is 20 száza­lékkal alacsonyabb, mint a keleti fehéreké. A négerek pedig további 20 százalékkal kapnak kevesebbet. Ez évi 4—5 milliárd többlethasznot biztosít a gyárosoknak, nem szólva a „mellékesről”. Ez utóbbi abból származik, hogy a négergettókba kényszerített fekete munkásokat a lakbéruzsora és az áruzsora ráadás­ként sújtja. Harringon: A másik Amerika című könyv szerzője ki­mutatta, hogy a néger családok csak fele annyit keresnek, mint a fehérek, az átlagos életkoruk pedig 8—10 évvel alacsonyabb. A jenki nagytőke déli belső gyar­mata ipari koncentráció forrása lett ugyan, de ezzel egyidőben — noha ezt nem akarta — megnövel­te a néger munkásosztály szere­pét az egész amerikai munkásmoz­galmon belül. Igaz, ez a mennyi­ségi és minőségi változás még nem a tudatos forradalmiságot jelenti. Hangsúlyos tendencia azonban, amelyet külső tényezők is erősí­tenek. Ilyen tényezők: 1. A gyarmati színes népek sike­res küzdelme nemzeti függetlensé­gükért. 2. Az amerikai össznégerség ha­ladó rétegeinek az a felismerése, hogy testvéreik harca a fekete- Afrikában és az ő harcuk a fehér- Amerikában — közvetve és közvet­lenül támogatják egymást. 3. Továbbá: az amerikai munká­sok és értelmiségek színe-.iava nem a fehér ellenforradalmat, hanem a fekete forradalmat segíti. Arról még nincs szó, hogy a déli államokban létrejött új néger mun­kásosztály már önálló, a saját so­raiból valók, harci követeléseit nem kizárólag önmaga szabja meg. Léte mégis több fronton vitte előre a fejlődés ügyét. Lökést adott a ke­leti néger munkásmozgalomnak. Nagy déli tömegeket mozdított ki eddigi passzivitásukból. Aktivizálta a néger értelmiséget is. A vallási szekták négerjei előtt megnyitotta a másik utat, az „Imádkozz és dolgozz” jelszava helyett a „Har­colj, és boldog ilj” jelszót hirdeti. Előre látható, hogy ebben a folya­matban a mozgalom céljait és esz­közeit mind nagyobb mértékben a néger munkásosztály érdekei hatá­rozzák majd meg. Még nem eléggé tudatosan, de az ösztönösséget kez­di áttörni a forradalmi munkásosz­tály egysége felé. Olyan fordulat ez, amely egy politikai láncreakció méreteit öltheti. Felismerték ezt az amerikai veszettek is, ezért szeret­nék csírájában elfojtani a „néger­kérdés” konstruktív megoldását. A probléma, persze, rendkívül bo­nyolult. De az alapképlet már vilá­gos: a folyamatosan izmosodó né­ger munkásosztály új politikai té­nyező lett Amerikában, s mint tényező, nem áll egyedül. Joggal írta tehát a konzervatív londoni Times: „Az USA színes problémája olyan válság méreteit öltötte, amely nem ígérkezik átmeneti jellegűnek.” Kennedy tragikus halála tehát arra is utal, hogy a jenki ultrák még a felszíni engedményeket sem helyeslik. A néger munkásosztály számbeli növekedése viszont új len­dületet adott a fekete forradalom­nak, amelyet olcsó engedmények­kel aligha lehet többé „mederbe” szorítani. elvetlen kompromisszumokat szül, s ezzel, de facto, késlelteti a prob­léma megoldását. A néger értelmiség szerepe pozi­tívabb, noha illúziói vannak a né­ger egységről. Azt vallja: „Minden néger elnyomott, minden néger együtt szabadul fel.” Nem látja te­hát egyfelől a néger burzsoázia két­arcúságát, és nem látja másfelől az osztállyá szerveződött déli né­ger munkásság dinamikus mozgá­sát. A néger értelmiség képviselői között a Martin Luther Ing típusú papi vezetők a legbefolyásosabbak. Oka: sok néger a külfönféle vallá­si szektákba menekült az üldözé­sek elől. Ami a jenki burzsoáziát illeti, ez már nem egységes a néger kér­dés megítélésében sem. Egy része „szellemi atyja” a Ku-Klux-Klan, a John Birch társaság, a Minute- man és egyéb szervezetek néger­ellenes terrorjának. A másik része, amely „jezsuitább” eszközökkel akar előre törni a neokol onializ- mus útján, s megpróbál teret nyer­ni a színes bőrűek világában, enge­dékenyebbnek mutatkozik a saját színesei irányában. Csakhogy a jenki burzsoázia nem­csak neokolonialista / érdekeinek szolgálatában befolyásolja a néger szabadságharcot, a fekete forradal­mat, hanem saját sírásóinak kiter­melésével is. Az történt ugyanis, hogy az amerikai nagytőke felfe­dezte a maga belső gyarmatát a déli államokban parlagon heverő olcsó néger munkerőt. Odaáramlóit és iparosított. Más oldalról nézve a jelenséget, nagy tömegekben a Amerika négerjei egyenjogúságot akarnak. Harcukat „fekete forrada­loménak nevezi az Economist, az angol tőkések lapja, és ,.fehér el­lenforradaloménak a fajüldözők ádáz mesterkedéseit. Drámai a küz­delem, amelynek az első néger- lincseléstól a birminghami bomba- merényletig, a civil rights act of 963 elnevezésű Kenne dy-f éle tör­vényjavaslattól a dallasi gyilkossá­gokig számtalan fejezete van. Fel­merül azonban a kérdés, miért éppen napjainkban vált ennyire kihegyezetté a konfliktus? Vajon, mi ment végbe a „néger lélek­ben”, hogy se bomba és golyó, se rendőrkutya és börtön — semmi­féle terror nem képes többé visz- szariasztani követeléseitől? Nos, a helyzet megértésének kul­csa a néger munkásosztály szám­beli növekedése és politikai akti­vizálódása Az a hajtóerő, amely az amerikai néger munkások nö­vekvő osztálytudatában jelentkezik, meghatározó új elem az egyenjogú­ságért folyó perdöntő küzdelemben. Ez a tény, természetesen, nem csökkenti az egyéb tényezők je­lentőségét, csak módosítja. De a módosulás mértéke éppen nem je­lentéktelen. Vitathatatlan, hogy az amerikai néger burzsoázia támogatja az ame­rikai össznégerség modem szabad­ságharcát. Ez a fellépése egyértel­műen haladó, de az amerikai né­ger burzsoázia, mint kapitalista té­nyező, irtózik a radikális megol­dásoktól és lényegében egyetért a nem néger kizsákmányolok általá­nos politikájával. Ez a kétarcúság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom