Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-15 / 267. szám

Csőiken! a csecsemőhalandóság, a fbc-s halálesefek száma, korszerfibb gyógyító, megelőző munka Hol tart a bajai járás egészségügye? A bajai járási tanács szom­bati ülésére készített egészség- ügyi beszámolót lapozgatom. A sűrűn telerótt papírlapokon szá­mok erdejével találkozom —, s közben felidéződik dr. Mihály Gyulával, a járási főorvossal folytatott pár hét előtti szemé­lyes beszélgetés sok apró rész­lete. Ezek főként az egészség- ügyi felvilágosító munkára, a betegség megelőzésére vonatkoz­tak, arra hogy milyen felada­tok várnak reájuk e tekintet­ben, s hogyan akarják megol­dani. Szerepelt ezek között az alkoholizmus elleni küzdelem éppúgy, (mint a családtervezés biológiai' vonatkozása, a tiszta tsz-mozgalom elterjesztése. A beszámoló most egy másik ol­dalát tárja fel a helyzetnek. — Azokat az eredményeket és hiá­nyosságokat, amelyekre újabb feladatok megvalósítását alapoz­hatják. A beszámolóból tudom meg. hogy a bajai járásban a múlt évben — az előző évi 6,4 ezre­lékről — 7,7 ezrelékre növekedett a házasságkötések száma, a csecsemőhalálozás 4,6 tízez­relékre csökkent, alacso­nyabb az országos átlagnál, s 1,7 tízezrelék — az or­szágos 3 tízezrclékkel szem­ben — a tbc-s halálozások aránya. Ezzel szemben — mint a be­számoló is hangsúlyozza — el­szomorító a természetes szapo­rodás alakulása. A statisztikai adatok' szerint mínusz 0,2 ezre­lék, s ebben jelentősen közre­játszik, hogy a terhességeknek csak 40 százaléka végződött él- veszü! eléssel, az abortuszok vál­tozatlan nagy száma miatt. Ez érezteti hatását a koraszülések számának emelkedésében is, hi­szen a gyakori, de különösen az első terhességek megszakítása később ennek is okozójává vál­hat. Az egészségügyi gondozási munkáról készült részletes érté­kelésből kitűnt, hogy az utóbbi évben ismét nőtt a csecsemő­gondozás aktivitása, amit nem­csak a védőnői látogatások, ta­nácsadások gyakorisága — a já­rási látogatási átlag 22,2, szem­ben a 17,5-ös országos átlaggal —, de jelez a csecsemőtáplálás is. Az egyéves kort betöltötték közül háromhónapos korig a csecsemők 66,2 százaléka táp­lálkozott kizárólag anyatejjel, 32,1 százalékukat vegyesen táp­lálták, s csak 1,7 százalék a mes­terségesen tálpált kicsinyek ará­nya. S ha már a gyermekekről esett szó, hadd mondjuk el azt is. hogy a járásban a múlt év­ben különösen nagy gondot for­dítottak az ő egészségük védel­mére. A járás területén dolgozó két gyermekszakorvos több mint kétezer gyermeket vizsgált meg, illetve, gyógykezelt. Az ered­mény? — Örömteli előrelépés, hogy a régen gyakori sorvadás már egyetlen esetben sem fordult elő, nem öltöttek je­lentősebb méretet a légúti megbetegedések, ritkultak a bélrendszeri betegségek. Ezek az eredmények elsősor­ban a jó gondozásnak és a les körű felvilágosító mun nak köszönhetők. Jelentős eredmények szület­tek a járványvédelemben is. Bár még elég nagy számban fordult elő kanyaró, vérhas és fertőző májgyulíadás. a járványvédelem mégis pozitív jelleget öltött, mert a fertőző betegségek követ­keztében egyetlen haláleset sem fordult elő. Gyermekbénulás ellen 2329 gyer­meket oltottak be, de védőol­tást alkalmaztak — összesen több mint négyezer gyermeken — gumókor, torokgyík, szamár­köhögés, tetanusz, valamint himlő ellen. S mi történt a felnőttek ér­dekében? — kérdezhetné ezután az olvasó. Erre is találunk bő­ven adatot a tanácsülési beszá­molóban. Többek között a já­rás 21 községének 26 körzeti or­vosa az elmúlt évben 363 ezer esetben végzett gyógyító orvosi munkát. A felnőttek két legfé­lelmetesebb ellenségével — a rákkal és tbc-vel — szemben is sikeresen folyik a küzdelem. A járás onkológiai gondozói 11 ezer szűrést végeztek, 291 rákos megbetegedést vettek nyilvántartásba, s 463 esetben találtak rákot meg­előző állapotokat. A szűrés útján három eset ki­vételével minden felfedezett be­tegnél egészen korai, jól gyó­gyítható állapotot találtak. Vi­szont a más körülmények kö­zött nyilvántartásba vett bete­gek állapota ennek fordítottja. Ezért rendkívül nagy jelentő­sége van az évenként ismétlő­dő rákszűréseknek, amit a jövő évtől minden községben rend­szeressé tesznek. A tbc elleni küzdelem során a múlt évben egyedül a bajai tüdőgondozó munkatársai öt községben vé­geztek ernyőkép-szűrővizsgála- tokat több mint 9 ezer embe­ren, s a szűrések alkalmával 111 új gümőkóros beteget „fedeztek” fel, s kezdték meg azonnal gyó­gyításukat. Sajnos, mindeddig megoldat­lan kérdés a gyógyult tbc-sek megfelelő munkába állítása. Fel­tétlenül dolgozniok kell, de nem mindegy, hogy milyen munkát végeznek. Olyan beosztást kellene biz­tosítani számukra, amely nem veszi túlzottan igénybe szervezetük ellenállóképes­ségét, s e tekintetben nagyobb megér­tésre van szükség elsősorban az állami gazdaságokban és terme­lőszövetkezetekben. Ebben, s eh­hez hasonló dolgokban döntést hozni, változást elérni azonban már nem egyedül az egészség- ügyi osztály feladata. S ezért örvendetes, hogy ilyen részletes­séggel és alapos körültekintéssel feltárt beszámoló kerül a járás parlamentje, a tanácsülés elé! Eszik Éva Ragasztott zakók A Budapesti Vörös Október f érfiruhagyár dunaújvárosi üze­mében elkészült a ragasztott férfi zakók mintasorozatának első 400 darabja. A tavaly kí­sérletképpen „ragasztott” zakók a viselésben jól beváltak. Nem­csak a hordást „bírták”, de a háromszori alapos vegytisztítást is jól „viselték.” Jövőre a ter­vek szerint már több ragasztott férfi zakó készül. Hulló falevél Szép a róla szóló nóta, de azért az utcasöprő bácsi úgy van vele, ha már hullani kezdett a fák nyári lombozata, akkor po­tyogjon le mielőbb valamennyi, s ne csúfítsa a parkokat, utcákat. Mert győzheti ezt ember és söprűje erővel?... Válaszodnak az illetékesek Még egyszer a beiiziiikutakról MÉG SZEPTEMBER elején cikk jelent meg lapunk „Az ol­vasó hangja” rovatában a ke­rekegyházi benzinkútról, ame­lyet még ez év elején létesítet­tek, de ott benzint még sem le­hetett vásárolni. Hogy miért, arra nem sokkal később vála­szolt az ÁFOR — Ásványolaj- forgalmi Vállalat — budapesti igazgatósága, s többek között a következőket írta: „... Meglepetéssel olvastuk a cikket, mert vállalatunk Kerek­egyházán sem az év elején, sem későbbi időpontban közforgalmi célokra alkalmas benzinkutat Minek látják egyesek az Államot... Szép Am a kiállítás ebben a mi újjá­varázsolt kecskeméti múzeumunkban: az errevaló földnek és népeinek két-három- ezer éves története jnutatkozik itt okosan összerakva. Járjuk a fényes termeket az én kedves tsz-dolgozó András komámmal, meg öreg édesanyjával, Örzse ángyóval. Nagyon érdekel bennünket a sok békés szerszám, ókori eke, rézkori kocsi, háló- usztató párák, szárazmalom, gyertyamár­tó, meg a csontok: 'birkalábszár, ló-csüd, koponya az ántivilágból... Hát még a két­ezer éves kása! Sírban találták, ott volt a halott mellett, hogy az amíg a másvi­lágba ér, ne éhezzék — de hát lám, a halott nem ette meg... Azt mondja And­rás: — Mihály bátyámat nemrég temettük. Az is olyan volt ám még, mint a szármá- ták kétezer éve. Halálán volt nyolcvan­nyolc éves korában s úgy rendelkezett, hogy kenyeret, sót, szalonnát, meg egy kis italt is tegyenek a koporsójába. Rá­hagyták, megígérték neki. Mikor aztán el­jött az iá6, körülállta ágyát a nagy csa­lád. Könnyes szemmel lesték megrebbenő száját, fogyatkozó lélegzetét, már vagy egy óráig, amikor észrevették, hogy egy ujja megmozdul a takarón és a szája széle is mintha szóra rezzenne. Julis, a legked­vesebb lánya, halk szóval fejezte ki mind­nyájunk gondolatát: Mondani akar vala­mit. — Károly, a foltozó cipész, a legidő­sebb fiú, aki váltig azon mérgelődött, hogy az öreg nem tett rendelkezést az Hangok a múzeumban •.coiy. „anker remontoir” zsebóra kire testálását illetőleg, mindjárt odahajolt a haldokló szájához, hogy hátha most lesz szó erről a nagy dologról. Odahajol Julis is. Min­denki szusszanás nélkül figyelte a szót, az utolsót. És a vénember a másvilág kü­szöbén csakugyan visszapihegett még szag­gatott, sóhajtásszerű szókkal, de tisztán megérthetően: — A ... pálinkát mög ... ne a lábam- hon tögyétök ... hanem ide a fejpámám mellé ... hogy könnyebben elérjem ... Ez volt az utolsó gondolata, így rendel­kezett, azután meghótt a vén szármáta. Hogy ezt így elmondta András, örzse ángyó megütközve ránkpillantott — mert mosolyogtunk. — Halljátok-é, nem köll az ilyenön ne­vetni — így pirongptott bennünket. — Én mög azon gondolkozók, hogy ahun ásat- nak, mindönütt temetőt lelnek. Tele van a föd hátiakkal... Mi lössz itt a föltáma­dáskor, ha az a rémségösen sok halott ele­venen kigyün a fődbül! El se férünk ak­kor ezön a világon!... Most okosítsatok föl! Meghökkenve nézünk rá. Hm, hát most mit mondjunk neki? — Föl van már maga okosítva vagy hatvan éve — vetem oda tréfásan. — Nem úgy értve — azt mondja, kicsit elpirulva. — Annak mán van hatvanöt éve, hiszen mán elmúltam én nyolcvan is ... Arra feleljetök, amit kérdöztem. Na jó. András már okosítja is: — Nem egyszerre támadnak föl a hót- tak. Csak annyi támad föl minden eszten­dőben, amennyi az élők közül meghal, így aztán nem lesz semmi baj. öreg örzse megérti a bölcsességet. — Hát úgy igön — nyugszik meg, s még fürgén megjegyzi: — Hanem az eleje mán igencsak kezdhetné is a föltámadást, mer1 majd úgyis soká kerül ránk a sor!... Simonka György nem létesített. Volt ugyan prob­lémánk ezzel kapcsolatosan, amikor is a Kerekegyháza és Vidéke Körzeti Fmsz megvásá­rolt tőlünk egy forgalomból ki­vont kimérőkészülékeit, majd ennek áruellátását is kérte. Köz­forgalmú benzinkutat azonban csak vállalatunk állíthat fel, s ezt el is látja a szükséges áru­val.” Levele végén az ÁFOR Vál­lalat budapesti igazgatója, Ter- nyák Benő arra kér bennünket, adjunk bővebb felvilágosítást „az év elején Kerekegyházán felállított benzinkútról”. ÁTÍRTUNK a Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Központ­jának, ahonnan az alábbi vá­laszt kaptuk: „A Kerekegyházi Fmsz az év elején valóban vásárolt egy közforgalmon kívül helyezett benzinkút-felszerelést az ÁFOR- tól saját járműveik üzemanyag­gal való ellátására. Később azonban úgy határoztak, hogy a maguk ellátásán kívül a köz­ség autó- és motortulajdonosai részére is lehetővé teszik az üzemanyag-vásárlást, -nem is­merve azt a rendelkezést, mely szerint a földművesszövetkeze­tek csak bizománybán — vagyis az ÁFOR Vállalattal kötött meg­állapodás értelmében — üze­meltethetnek benzinkutakat. Az év folyamán a megye több köz­ségében törpebenzinkutakat he­lyeztünk üzembe — így Ke­rekegyházán is —, amely már október 20-tól a motoros gép­jármű-tulajdonosok rendelkezé­sére áll.” Reméljük ezzel most már sikerült pontot tenni erre a rég­óta húzódó panaszos ügynek a végére. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanáés lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1 , Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index; 25 065. I, 4".

Next

/
Oldalképek
Tartalom