Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-15 / 267. szám
Csőiken! a csecsemőhalandóság, a fbc-s halálesefek száma, korszerfibb gyógyító, megelőző munka Hol tart a bajai járás egészségügye? A bajai járási tanács szombati ülésére készített egészség- ügyi beszámolót lapozgatom. A sűrűn telerótt papírlapokon számok erdejével találkozom —, s közben felidéződik dr. Mihály Gyulával, a járási főorvossal folytatott pár hét előtti személyes beszélgetés sok apró részlete. Ezek főként az egészség- ügyi felvilágosító munkára, a betegség megelőzésére vonatkoztak, arra hogy milyen feladatok várnak reájuk e tekintetben, s hogyan akarják megoldani. Szerepelt ezek között az alkoholizmus elleni küzdelem éppúgy, (mint a családtervezés biológiai' vonatkozása, a tiszta tsz-mozgalom elterjesztése. A beszámoló most egy másik oldalát tárja fel a helyzetnek. — Azokat az eredményeket és hiányosságokat, amelyekre újabb feladatok megvalósítását alapozhatják. A beszámolóból tudom meg. hogy a bajai járásban a múlt évben — az előző évi 6,4 ezrelékről — 7,7 ezrelékre növekedett a házasságkötések száma, a csecsemőhalálozás 4,6 tízezrelékre csökkent, alacsonyabb az országos átlagnál, s 1,7 tízezrelék — az országos 3 tízezrclékkel szemben — a tbc-s halálozások aránya. Ezzel szemben — mint a beszámoló is hangsúlyozza — elszomorító a természetes szaporodás alakulása. A statisztikai adatok' szerint mínusz 0,2 ezrelék, s ebben jelentősen közrejátszik, hogy a terhességeknek csak 40 százaléka végződött él- veszü! eléssel, az abortuszok változatlan nagy száma miatt. Ez érezteti hatását a koraszülések számának emelkedésében is, hiszen a gyakori, de különösen az első terhességek megszakítása később ennek is okozójává válhat. Az egészségügyi gondozási munkáról készült részletes értékelésből kitűnt, hogy az utóbbi évben ismét nőtt a csecsemőgondozás aktivitása, amit nemcsak a védőnői látogatások, tanácsadások gyakorisága — a járási látogatási átlag 22,2, szemben a 17,5-ös országos átlaggal —, de jelez a csecsemőtáplálás is. Az egyéves kort betöltötték közül háromhónapos korig a csecsemők 66,2 százaléka táplálkozott kizárólag anyatejjel, 32,1 százalékukat vegyesen táplálták, s csak 1,7 százalék a mesterségesen tálpált kicsinyek aránya. S ha már a gyermekekről esett szó, hadd mondjuk el azt is. hogy a járásban a múlt évben különösen nagy gondot fordítottak az ő egészségük védelmére. A járás területén dolgozó két gyermekszakorvos több mint kétezer gyermeket vizsgált meg, illetve, gyógykezelt. Az eredmény? — Örömteli előrelépés, hogy a régen gyakori sorvadás már egyetlen esetben sem fordult elő, nem öltöttek jelentősebb méretet a légúti megbetegedések, ritkultak a bélrendszeri betegségek. Ezek az eredmények elsősorban a jó gondozásnak és a les körű felvilágosító mun nak köszönhetők. Jelentős eredmények születtek a járványvédelemben is. Bár még elég nagy számban fordult elő kanyaró, vérhas és fertőző májgyulíadás. a járványvédelem mégis pozitív jelleget öltött, mert a fertőző betegségek következtében egyetlen haláleset sem fordult elő. Gyermekbénulás ellen 2329 gyermeket oltottak be, de védőoltást alkalmaztak — összesen több mint négyezer gyermeken — gumókor, torokgyík, szamárköhögés, tetanusz, valamint himlő ellen. S mi történt a felnőttek érdekében? — kérdezhetné ezután az olvasó. Erre is találunk bőven adatot a tanácsülési beszámolóban. Többek között a járás 21 községének 26 körzeti orvosa az elmúlt évben 363 ezer esetben végzett gyógyító orvosi munkát. A felnőttek két legfélelmetesebb ellenségével — a rákkal és tbc-vel — szemben is sikeresen folyik a küzdelem. A járás onkológiai gondozói 11 ezer szűrést végeztek, 291 rákos megbetegedést vettek nyilvántartásba, s 463 esetben találtak rákot megelőző állapotokat. A szűrés útján három eset kivételével minden felfedezett betegnél egészen korai, jól gyógyítható állapotot találtak. Viszont a más körülmények között nyilvántartásba vett betegek állapota ennek fordítottja. Ezért rendkívül nagy jelentősége van az évenként ismétlődő rákszűréseknek, amit a jövő évtől minden községben rendszeressé tesznek. A tbc elleni küzdelem során a múlt évben egyedül a bajai tüdőgondozó munkatársai öt községben végeztek ernyőkép-szűrővizsgála- tokat több mint 9 ezer emberen, s a szűrések alkalmával 111 új gümőkóros beteget „fedeztek” fel, s kezdték meg azonnal gyógyításukat. Sajnos, mindeddig megoldatlan kérdés a gyógyult tbc-sek megfelelő munkába állítása. Feltétlenül dolgozniok kell, de nem mindegy, hogy milyen munkát végeznek. Olyan beosztást kellene biztosítani számukra, amely nem veszi túlzottan igénybe szervezetük ellenállóképességét, s e tekintetben nagyobb megértésre van szükség elsősorban az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben. Ebben, s ehhez hasonló dolgokban döntést hozni, változást elérni azonban már nem egyedül az egészség- ügyi osztály feladata. S ezért örvendetes, hogy ilyen részletességgel és alapos körültekintéssel feltárt beszámoló kerül a járás parlamentje, a tanácsülés elé! Eszik Éva Ragasztott zakók A Budapesti Vörös Október f érfiruhagyár dunaújvárosi üzemében elkészült a ragasztott férfi zakók mintasorozatának első 400 darabja. A tavaly kísérletképpen „ragasztott” zakók a viselésben jól beváltak. Nemcsak a hordást „bírták”, de a háromszori alapos vegytisztítást is jól „viselték.” Jövőre a tervek szerint már több ragasztott férfi zakó készül. Hulló falevél Szép a róla szóló nóta, de azért az utcasöprő bácsi úgy van vele, ha már hullani kezdett a fák nyári lombozata, akkor potyogjon le mielőbb valamennyi, s ne csúfítsa a parkokat, utcákat. Mert győzheti ezt ember és söprűje erővel?... Válaszodnak az illetékesek Még egyszer a beiiziiikutakról MÉG SZEPTEMBER elején cikk jelent meg lapunk „Az olvasó hangja” rovatában a kerekegyházi benzinkútról, amelyet még ez év elején létesítettek, de ott benzint még sem lehetett vásárolni. Hogy miért, arra nem sokkal később válaszolt az ÁFOR — Ásványolaj- forgalmi Vállalat — budapesti igazgatósága, s többek között a következőket írta: „... Meglepetéssel olvastuk a cikket, mert vállalatunk Kerekegyházán sem az év elején, sem későbbi időpontban közforgalmi célokra alkalmas benzinkutat Minek látják egyesek az Államot... Szép Am a kiállítás ebben a mi újjávarázsolt kecskeméti múzeumunkban: az errevaló földnek és népeinek két-három- ezer éves története jnutatkozik itt okosan összerakva. Járjuk a fényes termeket az én kedves tsz-dolgozó András komámmal, meg öreg édesanyjával, Örzse ángyóval. Nagyon érdekel bennünket a sok békés szerszám, ókori eke, rézkori kocsi, háló- usztató párák, szárazmalom, gyertyamártó, meg a csontok: 'birkalábszár, ló-csüd, koponya az ántivilágból... Hát még a kétezer éves kása! Sírban találták, ott volt a halott mellett, hogy az amíg a másvilágba ér, ne éhezzék — de hát lám, a halott nem ette meg... Azt mondja András: — Mihály bátyámat nemrég temettük. Az is olyan volt ám még, mint a szármá- ták kétezer éve. Halálán volt nyolcvannyolc éves korában s úgy rendelkezett, hogy kenyeret, sót, szalonnát, meg egy kis italt is tegyenek a koporsójába. Ráhagyták, megígérték neki. Mikor aztán eljött az iá6, körülállta ágyát a nagy család. Könnyes szemmel lesték megrebbenő száját, fogyatkozó lélegzetét, már vagy egy óráig, amikor észrevették, hogy egy ujja megmozdul a takarón és a szája széle is mintha szóra rezzenne. Julis, a legkedvesebb lánya, halk szóval fejezte ki mindnyájunk gondolatát: Mondani akar valamit. — Károly, a foltozó cipész, a legidősebb fiú, aki váltig azon mérgelődött, hogy az öreg nem tett rendelkezést az Hangok a múzeumban •.coiy. „anker remontoir” zsebóra kire testálását illetőleg, mindjárt odahajolt a haldokló szájához, hogy hátha most lesz szó erről a nagy dologról. Odahajol Julis is. Mindenki szusszanás nélkül figyelte a szót, az utolsót. És a vénember a másvilág küszöbén csakugyan visszapihegett még szaggatott, sóhajtásszerű szókkal, de tisztán megérthetően: — A ... pálinkát mög ... ne a lábam- hon tögyétök ... hanem ide a fejpámám mellé ... hogy könnyebben elérjem ... Ez volt az utolsó gondolata, így rendelkezett, azután meghótt a vén szármáta. Hogy ezt így elmondta András, örzse ángyó megütközve ránkpillantott — mert mosolyogtunk. — Halljátok-é, nem köll az ilyenön nevetni — így pirongptott bennünket. — Én mög azon gondolkozók, hogy ahun ásat- nak, mindönütt temetőt lelnek. Tele van a föd hátiakkal... Mi lössz itt a föltámadáskor, ha az a rémségösen sok halott elevenen kigyün a fődbül! El se férünk akkor ezön a világon!... Most okosítsatok föl! Meghökkenve nézünk rá. Hm, hát most mit mondjunk neki? — Föl van már maga okosítva vagy hatvan éve — vetem oda tréfásan. — Nem úgy értve — azt mondja, kicsit elpirulva. — Annak mán van hatvanöt éve, hiszen mán elmúltam én nyolcvan is ... Arra feleljetök, amit kérdöztem. Na jó. András már okosítja is: — Nem egyszerre támadnak föl a hót- tak. Csak annyi támad föl minden esztendőben, amennyi az élők közül meghal, így aztán nem lesz semmi baj. öreg örzse megérti a bölcsességet. — Hát úgy igön — nyugszik meg, s még fürgén megjegyzi: — Hanem az eleje mán igencsak kezdhetné is a föltámadást, mer1 majd úgyis soká kerül ránk a sor!... Simonka György nem létesített. Volt ugyan problémánk ezzel kapcsolatosan, amikor is a Kerekegyháza és Vidéke Körzeti Fmsz megvásárolt tőlünk egy forgalomból kivont kimérőkészülékeit, majd ennek áruellátását is kérte. Közforgalmú benzinkutat azonban csak vállalatunk állíthat fel, s ezt el is látja a szükséges áruval.” Levele végén az ÁFOR Vállalat budapesti igazgatója, Ter- nyák Benő arra kér bennünket, adjunk bővebb felvilágosítást „az év elején Kerekegyházán felállított benzinkútról”. ÁTÍRTUNK a Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Központjának, ahonnan az alábbi választ kaptuk: „A Kerekegyházi Fmsz az év elején valóban vásárolt egy közforgalmon kívül helyezett benzinkút-felszerelést az ÁFOR- tól saját járműveik üzemanyaggal való ellátására. Később azonban úgy határoztak, hogy a maguk ellátásán kívül a község autó- és motortulajdonosai részére is lehetővé teszik az üzemanyag-vásárlást, -nem ismerve azt a rendelkezést, mely szerint a földművesszövetkezetek csak bizománybán — vagyis az ÁFOR Vállalattal kötött megállapodás értelmében — üzemeltethetnek benzinkutakat. Az év folyamán a megye több községében törpebenzinkutakat helyeztünk üzembe — így Kerekegyházán is —, amely már október 20-tól a motoros gépjármű-tulajdonosok rendelkezésére áll.” Reméljük ezzel most már sikerült pontot tenni erre a régóta húzódó panaszos ügynek a végére. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanáés lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1 , Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index; 25 065. I, 4".
