Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-16 / 268. szám
Még nem késé... Örvendetes, hogy az időjárás rendkívül kedvez a mezőgazda- sági munkáknak. A gyorsan múló napok azonban mégis nyugtalanítóak, ha termelőszövetkezeteink építkezéseinek a jelenlegi állapotát nézzük. November elejére az új létesítmények alig több, mint háromnegyed részben készültek el, s ez nem sokkal jobb a tavalyi hasonló időszak eredményénél. A késedelemért általában a nyáron huzamosabb időn át fennálló anyaghiányt okolják. De csupán erre hárítani az építkezések eltolódását, — nem helyénvaló, annál is inkább, mert az utóbbi pár hónap alatt észrevehetően javult az anyagellátás. Mindamellett elismerjük az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat munkaerőproblémáit is, mégsem hagyhatjuk szó nélkül azt a tényt, hogy a vállalat 6 millió forint értékben „helyezte kilátásba” a szövetkezetek már megkezdett építkezésének jövő évre történő áthúzódását. Három palántanevelő üzem építéséhez pedig még hozzá sem fogott. Nem árt megnézni, milyen hátrányokkal jár — a tsz-ek és a népgazdaságunk szempontjából is — a félbenhagyott építkezések elhúzódása. A többi között szó van róla, hogy 600 tehénnek a férőhelye nem készül el. Ha ezek az állatok a télen is eddigi, úgynevezett „szükség- férőhelyükön” maradnak, ez a körülmény akár napi 5 literrel is csökkenti egyenkénti tejhozamukat. A tej literjét napi 3 forinttal számolva, ez napi 9000 forint kiesés. Nagy bevételtől esnek el azok a gazdaságok is, amelyekben az időszaki állattartásra szolgáló férőhelyek — mint például a baromfiólak — sem készülnek el idejében. Rendkívül aggasztó a Kalocsán, Kiskunfélegyházán és Tisza- kéeskén építendő palántanevelő üzemek sorsa is, minthogy azok el nem készülte a szerződéses termelésben okoz majd nagy kiesést. Hasonlóan asz elmaradás jellemzi a Bács-Kiskun megyei Építő- és Szerelőipari Vállalat munkáját is. Nem a kellő ütemben haladnak ugyanis az idei évre tervezett 40 szövetkezeti majorközpont villamosításával. Am, jövőre már 60 telep várja az elektromos berendezésekkel történő ellátást. A Dunavecsei Javító és Szolgáltató Vállalat építő részlege a solti Rákóczi Tsz-ben már tavaly hozzáfogott az ötezer férőhelyes tojóház építéséhez, a munka irama azonban nem kecsegtet az idei befejezéssel. A tiszakécskei Ti- szagyöngye Tsz-ben az Alsó-du- navölgyi V ízügyi Igazgatóság kivitelezésében készülő öntöző- mű átadása sem látszik biztosítottnak ebben az évben. Valamivel kedvezőbb a helyzet a szövetkezetek házilagos kivitelezésében történő építkezéseit illetően. Ahol azonban szükség van rá, ajánlatos iparkodniuk a közös gazdaságok építőbrigádjainak is, — elsősorban a kiskunhalasi és a dunavecsei járás jó néhány tsz-ében. A mezőgazdasági munkában való elfoglaltság jelenleg már kisebb mérvű, így számos gazda segítségére joggal számíthatnak a szövetkezeti építőbrigádok, sőt egy kis szervezéssel még a kivitelező vállalatok is. A jó idő, ami egyelőre még tart, ajándék a természettől. Éljenek hát e lehetőséggel a kivitelezők és a szövetkezetek is, hiszen a nagyobb hozamokról, a több bevételről, végső soron mindnyájunk érdekéről van szó. Még mód van arra, hogy a rendelkezésre álló és a helyszínre szállított anvag az idén beépítésre kerüljön. H. D. Világ proletárjai, egyesüljetek! A MA&YAR SZOCIALISTA MWWKÄSPÄR.T BÄCS-lOSKVAM MEGYEI LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 268. SZÄM 4ra 60 fik lér 1963. NOV. 16, SZOMBAT Kilenc hónap kereskedelmi mérlege: 400 millió forinttal nagyobb az áruforgalom mint tavaly A megye kereskedelmének áruforgalmáról és téli felkészültségéről kívántunk képet kapni, amikor Gerőcs Istvánt, ä megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetőjét felkértük ezzel kapcsolatos nyilatkozatra. — Szinte magától kínálkozik, hogy azzal kezdjem — mondotta Gerőcs elvtárs — a megye egész áruforgalma az első kilenc hónapban 13 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év hasonló időszakában. Az emelkedés jóval meghaladja az országos átlagot, amely 107 százalékos volt. 3034 televízió, 13706 kerékpár Éves viszonylatban azt jelenti ez a tény, hogy a megye lakossága körülbelül 400 millió forinttal több értékű árut vásárolt, mint tavaly. Igen kedvezően válto7x>tt ezen belül a lakosság vásárlásainak összetétele. Az életforma-változást leginkább tükröző tartós vegyesiparcikkek forgalma emelkedett a legnagyobb mértékben, 174 százalékkal. - Egyes árufélékre bontva íme csak néhány példa: Az egy évvel ezelőtti leszállított árucikkek közül a háziasszonyok munkáját megkönnyítő centrifugából 430 százalékkal, lemezjátszókból 278, hűtőszekrényből 224 százalékkal vásárolt többet a lakosság. Bútorból az 1962. évi 58 millió forint értékűvel szemben az idén 67 millió forint értékűt vásároltak. TV-készülék a múlt évi 2137 helyett 3034 talált gazdára kilenc hónap alatt. Még érdekesebb képet mutat a rádiók forgalma, melyekből a tavalyi 4129 helyett 5121 kelt el október 1-ig. Nem is szólva a kerékpárkeresletről. Azt hinné az ember, hogy már minden háznál van kerékpár, mégis 13 706 darabot adott el a kereskedelem a tavalyi 12 443-mal szemben. Kelendőbbek a ruházati cikkek A tavalyi stagnáláshoz képest gyors fejlődésnek indult a ruházati cikkek vásárlása, ami 11,3 százalékkal volt magasabb a múlt év hasonló időszakához képest. Nagyon jó, hogy a Vendéglátó Vállalat értékesítése 18,1 százalékkal emelkedett ez idő alatt, bár hozzá kell tenni, hogy ennél jóval nagyobb volna az igény, ha a vállalat győzné az előfizetéses étkeztetéssel kapcsolatos keresletet és nagyobb választékban hozná forgalomba a félkész és a teljesen kész konyhai, valamint cukrászati készítményeket. Az élelmiszerek forgalma 9.1 százalékkal emelkedett a múlt évihez képest. A téli ellátás e téren is biztosított. Csak érdekességként említem, hogy például a zsírfogyasztás alig mutat eltérést a korábbi időszakhoz viszonyítva, s ugyanakkor egészségesen növekszik az olajfogyasztás. A gyümölcs- és zöldségellátásra alaposan felkészült a MÉK, következésképpen a bolti kereskedelem ellátottsága a tél folyamán is jobb lesz, mint bármely korábbi évben volt. Noha a kedvező időjárás eddig kereken egy hónapot takarított meg a fűtés szempontjából, a tüzelőproblémánál érdemesebb kissé hosszabban is elMa kezdődik a délalföldi népi tánc tájkonferencia Kecskeméten A néptáncmozgalom jelenlegi helyzetének felmérése és feladatainak meghatározása céljából a Népművelési Intézet táncosztálya, a Bács-Kiskun megyei tanács vb művelődésügyi osztálya és a megyed Népművelési Tanácsadó délalföldi népi tánc tájkonferenciát rendez november 16—17-én Kecskeméten. A tájkonferencián résztvesz Kemény Pálné és Mészáros György, a Művelődésügyi Minisztérium munkatársa, a Népművelési Intézet képviseletében Kiss Imre igazgató és Molnár Ferencné igazgatóhelyettes, Rábai Miklós Kossuth-díjas, az Állami Népi Együttes koreográfusa, Molnár István Érdemes művész, az Állami Budapest Táncegyüttes művészeti vezetője, Forrai Katalin zenepedagógus, Szentpál Olga gyermektánc szakértő, Sári József, Ols- vay Imre, dr. Sárosi Bálint zeneszerző, továbbá az Állami Népi Együttes, a Duna Művész- együttes, a Néphadsereg Művészegyüttesének, a KISZ Központi Bizottság kulturális osztályának, a Néprajzi Múzeum, a Magyar Táncművészek Szövetségének, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségének, a Szakszervezetek, a SZÖ- VOSZ Központ és az országunkban élő nemzetiségek csoportjainak küldöttségei, az ország valamennyi megyéjét képviselő népművelési dolgozók és táncoktatók. A konferenciát ma délután 2 órakor Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese nyitja meg a megyei tanács dísztermében. Ezt követően Vá- sárhelyi László, a Népművelési Intézet munkatársának referátuma alapján vitatják meg a néptáncmozgalom szerepét, fejlődésének főbb feladatait. Este fél nyolc órai kezdettel a HVDSZ Bihari János tánc- együttese ad ajándékműsort a városi művelődési ház Komszo- mol téri színháztermében. Vasárnap délelőtt fél 11-kor kezdődik Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Pest, Szolnok megye tánccsoportjainak díszbemutatója a Kecskeméti Katona József Színházban. A műsort követő vita délután fél 3 órakor kezdődik a megyei tanács dísztermében és Magyari Gizella, a Népművelési Intézet osztályvezetőjének összefoglaló előadásával zárul vasárnap este a tanácskozás. v időzni. Ha a megyében értékesített szénmennyiséget csak az április 1-e és szeptember 30-a közötti időszakban vizsgáljuk, a következő a kép: A TŰZ ÉP telepei útján mintegy 1800 vagonnal (23 százalékkal) több szenet vásárolt a lakosság, mint az elmúlt év azonos időszakában. A földművesszövetkezet kereskedelmi hálózata pedig 1500 vagonnal (40 százalékkal) több szenet adott el ugyanez idő alatt. Igazságos elosztással minden pincébe jut szén Nem vitás, az elmúlt tél alaposan kiürítette a háztartások pincéit. A lakosság tehát előrelátóan felkészült a télre. Nagyon sok háztartásban azonban túlzásba is vitték' a beszerzést, s nem egy esetben a szokásos tüzelőmennyiségnek a kétszeresét, vagy ennél is többet tároltak. Ez a körülmény magyarázza, hogy a tavalyinál jelentékenyen nagyobj? mennyiségű szénfelvásárlás mellett is számos háztartás nem szerezhette be idáig a minimális igényét sem. A tüzelőszállítmányok továbbra is folyamatosan érkeznek. Mégis, csak a legnagyobb helyesléssel említhetem a kiskun- halasi és kecskeméti kezdeményezést, ahol a tüzelőelosztás igazságossága céljából a tavaly már kipróbált és jól bevált társadalmi „pince ellenőrzést” vették tervbe. A halasi és kecskeméti kezdeményezés követésre méltó, s az lenne a helyes, ha a társadalmi aktivisták még a hideg beállta előtt — amíg nincs nagyobb idegességre ok — látnának hozzá feladatukhoz — fejezte be nyilatkozatát Gerőcs István osztályvezető. P. I. HALASZOK Szikes tocsogókon lépked ve ballagunk Csányi Ferenc halászmesterrel a zizegve suttogó nádas közt az orgoványi Sallai Termelőszövetkezet halastava felé. Az ő lábán viharvert, de a foglalkozás gyakorlása közben nélkülözhetetlen gumicsizma-, míg a mi, városhoz szokott félcipőinket meglehetősen próbára teszi a víz közelsége. A termelőszövetkezet halastava 200 hold kiterjedésű. Nagy része nádas terület, s mindössze 30 hold a szabad víz, a „tisztás”. — Néhány éve — beszéli Csányi Ferenc — a tavat villannyal halászták le, emiatt a pontyivadékok nem keltek ki. Az idén kísérletképpen a határ egy részén — szivattyúval való árasztás útján — rögtönzött ívatót létesítettünk, s ebbe félmillió darab kétnyaras pontyivadékot helyeztünk. Májustól augusztusig ötször került sor íratásra, s az úgynevezett sar- júivás eredménye öt különböző méretű, ]ól kelt ivadék lett. A nagy tavi halászatban eddig is jó eredményeket értek el. Az egész évre tervezett 70 helyett november elejéig 77 mázsa halat fogtak. Pedig a munka még korántsem fejeződött be: tart egészen a fagyok beálltáig. Sajnos, teleltetőjiik nincs, a víz sekély, és könnyen a fenékig befagyhat. Ezért is igyekeznek úgy a halászattal. A halállományt egyébként cséplési hulladékkal, ocsúval etetik. Egyelőre még csak ötletként vetődött fel, de remélhetőleg rövidesen megvalósul egy gát- és zsiliprendszer létesítése, amellyel a tavaszi belvizeket „megfognák”, illetve a tó duzzasztható lenne. Nagy hasznot jelentene ez a műszaki átalakítás, amelynek ' révén az eddigi halhozamot minden bizonnyal a háromszorosára növelhetnék. Beszélgetésünkben eddig jutva már célunkhoz is ériünk. A határ felett szennyes felhőrongyokat cibál a szél. Egy-egy eltévedt rohama végigfut a tó szégyenlősen megborzongó vizén. A parton Magyar József, a halászmester és társa várakozik. Eldicsekszik vele, hogy az idei legjobb „húzásnál” hét mázsa 10 kilogramm hal került a hálójukba. Gondosan átvizsgálják a hálót, majd a vízre kerül a laposfenekű halászladik. Nem tudjuk, a halászbabona nem tiltja-e — mindenesetre őszinte szívvel jó fogást kívánunk nekik! Képünkön: Vízreszállás előtt a süppedős parti homokon kerül sor a háló »műszaki vizsgálatára”.
