Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-24 / 275. szám

1963. november JM. C. oldal Közös nyilatkozat A Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról Részvét világszerte (Folytatás az 1. oldalról) emberek millióinak pusztulásá­val fenyegető nukleáris háború ki robbantásának megakadályo­zása. Ez elősegíti a szocializmust építő országok további kedvező fejlődését, kedvez a tőkés or­szágokban a szocializmusért és a haladásért küzdő erők harcá­nak, jelentősen előmozdítja a gyarmati és félgyarmati népek nemzeti felszabadító harcának sikerét. A nukleáris vil ágkonfliktus elkerülésének reális lehetőségét biztosítja a Szovjetunió és a többi szocialista ország békepo­litikája, állandóan növekvő gaz­dasági és katonai ereje, a szo­cialista tábor egysége és össze- forrottsága, a munkásosztály, s a béke és a haladás összes erői­nek aktív harca a tőkés orszá­gokban, valamint a nemrég fel­szabadult országok cselekvő fel­lépése a háborús erők ellen ví­vott küzdelemben. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság többi szocialista országgal együtt következetesen alkalmazza kül­politikájában a különböző tár­sadalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésének le­nini elvét. A tárgyalásokon mindkét fél megállapította, hogy a moszkvai részleges atomcsendegyezmény hozzájárul a nemzetközi feszült­ség enyhítéséhez és kedvező fel­tételeket teremthet a felgyülem lett egyéb nemzetközi problé­mák megoldásához. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság teljes mértékben támogatja a Varsói Szerződés államai és a NATO- államok között kötendő meg nemtámadási egyezményt,, és két német állam tériilétén létesá tendő ellenőrzőállomásokra vo­natkozó szovjet javaslatokat, kapcsolatban a fegyverkezés korlátozásához vezető egyéb lé­pésekkel és más intézkedések­kel. amelyek megvalósítása, kü­lönösen Európában, hozzájárul na a feszültség enyhüléséhez, megkönnyítené az előrehaladást az általános és teljes leszerelés­ről folytatott tárgyalásokon. A közép-európai atomfegyver­mentes és korlátozott fegyverze­tű övezet létesítésére vonatko­zó lengyel tervezet megvalósí­tása, amely az egész világon szé­les körű támogatásra és megér­tésre talál, ugyancsak fontos lé­pést jelentene előre az európai biztonság megszilárdításának út­ján. A Szovjetuniónak, a Lengyel Népköztársaságnak, a Magyar Népköztársaságnak és a többi szocialista országnak az impe­rializmus háborús erői ellen, a tartós béke biztosításáért, a kü­lönböző politikai rendszerű ál­lamok békés egvmás mellett éléséért évek óta folytatott lan­kadatlan küzdelme a dolgozó tö­megek széles körű támogatását élvezi az egész világon. A szo­cialista országok javaslatai meg­értésre találnak számos el nem kötelezett ország kormányánál is. Az a meggyőződés, hogy va­lamennyi vitás «kérdést békés eszközökkel, nem fegyverek se­gítségével, hanem tárgyalások útján kell rendezni, mindinkább utat tör a kaoitalista országok egyre szélesebb társadalmi réte­geinek, valamint a nyugati ál­lamok uralkodó körei egy részé­nek gondolkodásában Is. Mindazonáltal a nemzetközi ese­mények alakulása azt mutatja, hogy az imperialista táboron belül továbbra is olyan befolyá­sos, hidegháborús erők tevé­kenykednek, amelyek folytatják a fegyverkezési verseny és a nemzetközi feszültcég fenntar­tására irányuló erőfeszítéseiket Ezeknek az erőknek a befo­lyására a nyugati hatalmak nem járulnak hozzá a szocia­lista országok által előterjesz­tett konstruktív javaslatok meg­valósításához. Az Egyesült Ál­lamok, ellentétben a moszkvai egyezmény szellemével, maka­csul olyan intézkedések foga­natosítására törekszik, amelyek fokozzák a feszültséget és növe­lik a háborús veszélyt. Ezek közé tartozik mindenekelőtt az ú. n. sokoldalú NATO-atomütő- erő létrehozásának terve. Ez azt jelentené, hogy atomfegyverhez jutnának az Atlanti Szövetség azon európai tagállamai, ame­lyek még nem rendelkeznek atomfegyverrel és ezen belül elsősorban a Bundeswehr neo- hitlerista vezérkari tisztjei. Mindkét fél határozottan ellen­zi, hogy a nyugatnémet revan- siszták bármilyen formában is atomfegyverhez jussanak, mert ez nagy veszélyt jelentene Eu­rópa békéjére. A két fél megállapítja, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya továbbra is ellen­szegül azoknak a törekvések­nek, amelyek a feszültség eny­hítésére irányulnak, és maka­csul elutasítja a német kérdés békés rendezését. A Magyar Népköztársaságnak és a Lengyel Népköztársaság­nak a többi szocialista ország­gal együtt az a véleménye, hogy az európai népek, de a német nép békéjének és biztonságá­nak érdekében is mielőbb fel kell számolni a második világ­háború maradványait, békeszer­ződést kell kötni mindkét né­met állammal, Nyugat-Berlint szabad várossá kell nyilván! tani és el kell ismerni a jelen légi európai határok, beleértve az Odra—Nysa Luzycka határ véglegességét. Mindkét fél nagyra értékeli a, Német Demokratikus Köztár­saság — német földön az első munkás—paraszt állam — hoz­zájárulását a német probléma békés megoldásáért és az Euró pa biztonságának megőrzéséért vívott harchoz. A Magyar Nép­köztársaság és a Lengyel Nép- köztársaság állandóan erősíti í barátságot és az együttműkö­dést a Német Demokratikus Köztársasággal. Mindkét fél baráti kapcsola­tokat óhajt fenntartani az egész német néppel. A kapcsolatok normalizálásához a Német Szö­vetségi Köztársaságnak szakí­tania kell revansiszta politiká­jával, le kell mondania terü­leti igényeiről, el kell ismernie a jelenlegi határokat és meg kell tartania az államok békés egymás mellett élésének elvét. Mindkét fél határozottan kö­veteli — az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése 1960. évi határozatának alapján —, hogy mielőbb számolják fel a kor­hadt gyarmati rendszert és el­ítélik az imperialista hatalmak neokolonialista törekvéseit, me­lyekkel a függetlenné vált né­peké új függőségi formákat akarnak rákényszeríteni. Mindkét ország népe és kor­mánya támogatja Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek har­cát függetlenségükért, valamint kivívott szuverénitásuk védel­méért. Elítélik a gyarmatokon tomboló brutális terrort és a Dél-afrikai Köztársaságban dúló szégyenletes fajüldözést, ellen­zik az Egyesült Államok fegy­veres beavatkozását Dél-Viet­namban. A tárgyaló felek kijelentik hogy szolidárisak a független­ségét és rendszerének szabad megválasztására vonatkozó jo­gát védelmező kubai néppel. Élítélik azokat az ismétlődő di- verzlós próbálkozásokat, ame­lyeket az ellenforradalmi erők az Egyesült Államok hozzájáru­lásával és támogatásával Intéz­nek Kuba ellen. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság támo­gatja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, mint a nemzetek közötti békés együttműködést elősegítő szervezetnek megerő­sítésére irányuló törekvéseket. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete teljes értékű működésének érdekében mindkét fél követeli, hogy a kínai nép jogai alapján adják meg a Kínai Népköztár­saságnak az őt megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság hasz­nosnak tartja a kereskedelmi árucserét, a gazdasági, vala­mint műszaki-tudományos együttműködést a világ vala­mennyi országa között, a köl­csönös előnyök és az egyenlőség alapján. Mindkét fél helyesnek tartja a világkereskedelmi kon­ferencia összehívását és a ke­reskedelmi világszervezet létre­hozását, amely jelentős szere­pet tölthetne be a nemzetközi gazdasági együttműködés fej lesztésében, a különböző társa dalmi, politikai és gazdasági rendszerű államok békés gazda sági versenyében követendő el­vek kialakításában, valamint az újonnan felszabadult országok fejlődésének meggyorsításéban (Folytatás az 1. oldalról) ügynökei vettek részt — hiva­talos vádat emeltek Oswald el­len az elnök meggyilkolásáért. Azután Oswaldot bemutatták a tudósítóknak, aki makacsul ta­gadta, hogy köze lenne a gyilkos­sághoz. H. Wade, Dallas város ügyé­sze, megtagadta a választ az új­ságíróknak arra a kérdésére, hogy a puskán, amellyel a fel- tételezések szerint megölték az elnököt, találtak-e bármiféle ujj­lenyomatot. Részvéttávi rátok DüD A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt képviselői sokol dalú eszmecserét folytattak két testvérpárt kapcsolatairól és a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről A két párt képviselői megelé­gedéssel hangsúlyozzák, hogy testvéri kapcsolataik állandóan erősödnek és fejlődnek, a ta­pasztalatok kölcsönös cseréje egyaránt jelentős mértékben gaz­dagítja a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt tevékeny­ségét. A két fél megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a szocia­lista közösség országainak, va­lamint a nemzetközi munkás- és kommunista-mozgalomnak ereje és jelentősége szakadat­lanul növekszik, s ez döntő sze­repet játszik a békéért, a nem­zeti függetlenségért, a demok­ráciáért és a szocializmusért vívott küzdelem nemzetközi frontjának megszilárdulásában. A szocializmus és a haladás erőinek egyre növekvő fölénye az imperializmus és a reakció erőivel szemben alapvető bizto­sítéka a béke megőrzésé­nek, és valóra váltja azt a lehetőséget, hogy az emberisé get megóvjuk a háborútól. Mindkét párt nyomatékosan rámutat arra, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártja gaz­dag eredményei rendkívül je­lentősek az egész nemzetközi munkásmozgalom számára és megállapítja, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártja XX és XXII. kongresszusának tör­ténelmi jelentőségű határozatai nagymértékben hozzájárulnak a nemzetközi munkásmozgalorr harcának elméletéhez és gya­korlatához. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Lengyel Egyesüli Munkáspárt következetesen meg valósítja az 1957. évi és a 1960. évi nyilatkozatokból, min a békéért, a társadalmi haladé sért és a szocializmusért vívót harcban a nemzetközi munkás mozgalom stratégiáját és tak tikájót meghatározó program dokumentumokból eredő felada tokát. Ezen elvek alapján mind két párt következetesen harco a kommunista világmozgalon egységéért, erejének szüntelej gyarapításáért, mert ez a bé kéért és a szocializmusért ví vott harc győzelmének alap feltétele. Mindkét párt abbé indul ki, hogy a szocialista or szagok nagy közössége és i nemzetközi kommunistamozga lom egysége megköveteli a mar Az Egyesült Államok elnö­kének kegyetlen meggyilkolása világszerte mély felháborodást váltott ki. N. Sz. Hruscsov Lyndon B. Johnsonhoz küldött részvéttáviratóbah hangsúlyoz­za, hogy a szovjet kormány és a szovjet nép osztozik az ame­rikai nép fájdalmában a nagy veszteség miatt. Hruscsov szov jet kormányfő őszinte részvétét és szívből jövő együttérzését fejezte ki Jacqueline Kennedy asszonynak, az elhunyt özve­gyének is. Leonyid Brezsnyev a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnöke ugyan­csak részvéttáviratot intézett Lyndon B. Johnsonhoz, az Egye­sült Államok új elnökéhez. Hniicsov és Gromiko szómba ton az Egyesült Államok moszk vai nagykövetségén is látogatást tett és részvétét nyilvánította Foy D. Kohler nagykövetnek John Kennedy elnök elhunyta alkalmából. Táviratot intézett Lyndon B Johnsonhoz Dobi István, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta rácsának elnöke, kifejezve az Elnöki Tanács részvétét John F. Kennedy tragikus elhunyté­val kapcsolatban. majd rámutatott, hogy a világ osztozik Kennedy asszony és családja fájdalmában. Befeje­zésül az amerikai nép segítsé­gét kérte munkájához. Johnson a légitámaszpontról Fehér Házba hajtatott, 0 azonnal tárgyalásra ült össze McGeorge Bundyval, az elnök különleges tanácsadójával. Mc­Namara hadügyminiszterrel, valamint a republikánus és de­mokrata párt parlamenti cso­portjának vezetőivel. Mindkét párt képviselői támogatásukról biztosították az új elnököt. Az új elnök átmenetileg az alelnöki hivatalból intézi az ügyeket, hogy időt adjon Ken­nedy özvegyének férje szemé­lyes holmijainak, közöttük a híressé vált hintaszéknek elszál­lítására. Az új elnök a repülőgépen ^ette le a hivatalos esküt Washingtonba érkezett Lyn­don Johnson, az Amerikai Egye­sült Államok új elnöke, aki út­ban Washington felé a repülő­gépen tette le a hivatali esküt. Ugyanez a repülőgép szállította Kennedy holttestét. Johnson a főváros mellett fekvő Andrews légitámaszpont repülőterén rövid rádióbeszédet intézett az amerikai néphez. — Felmérhetetlen veszteség ért bennünket — mondotta, Háttér és következmények Sztanyiszlav Kondrasov, as Izvesztyija New York-i tudó­sítója írja; Sok amerikai az elnök meg­gyilkolását összefüggésbe hozza az ultra jobboldali fajgyűlölő elemek tevékenységével.” A végzetes golyó a Texas állam­beli Dallas városban oltotta ki az elnök életét. Ezen a terüle­ten tömörülnek a kőolajon meggazdagodott milliomosok és az általuk pénzelt jobboldali cso­portok. Dallas a birchisták és a szi­lárd „veszettek” fészkeként is­meretes. Itt él például Walker nyugalmazott vezérőrnagy, aki „kommunistának” tartotta Eisen- howert és Kennedyt. Múlt év őszén ő vezette a Mississippi egyetemen szőtt véres összees­küvést, amikor felvették oda James Meredithet, a néger diá­kot. A tőzsde — folytatta Kond­rasov — igen érzékenyen rea­gált a Daliásból érkezett első közleményekre. A részvények árfolyama csökkent. A pánik elkerülése végett New Yorktól San Franciscóig korábban zár­ták be a tőzsdéket. A tudósító néhány adatot kö­zöl Johnson, az új amerikai elnök politikai tevékenységéről. Helyi szemleírók véleménye szerint — írja Kondrasov — a közeli hónapokban aligha vár­ható lényeges változás akár a bel-, akár a külpolitikában. Jugoszláv—román tárgyalások Tito államelnök a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács épü­letében pénteken díszebédet adott a román párt- és kor­mányküldöttség tiszteletére. A délutáni órákban a jugoszláv és román párt- és kormány- küldöttség között megkezdődtek a tárgyalások, amelyen részt vesznek: Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, Gheorghiu- Dej, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke, vala­mint más jugoszláv és román hivatalos személyek. Az első vé­leménycsere szívélyes légkör­ben, a kölcsönös megértés je­gyében folyt le. xizmus—leninizmus alkotó al­kalmazását korunk követelmé­nyeihez, és a következetes har­cot annak eszmei tisztaságáért, a dogmatizmus és a revizioniz- mus minden megnyilvánulása ellen. A Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottsága és a Lengyel Népköztársaság kormá­nya viszontlátogatásra meghív­ta a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét a Lengyel Népköztársaságba. A meghívást a magyar fél öröm­mel elfogadta. A felek kifejezésre juttatják azt a meggyőződésüket, hogy a lengyel párt- és kormányküldöttség baráti látogatása a Magyar Népköztársaságban és az ennek során folytatott megbeszélések és találkozások hozzájárulnak a sokoldalú együttműködés további elmélyítéséhez, a két ország erőfeszítéseinek még szorosabb ösz- szehangolásához, a közös célokért folytatott harchoz és ezzel szol­gálják Magyarország és Lengyelország érdekeit, a béke és a szo­cializmus nagy, közös ügyét. Kelt Budapesten, az 1963. évi november hó 22. napján. Kádár János, Wladyslaw Gomul ka, a Magyar Szocialista Munkás- a Lengyel Egyesült Munkáspá: párt Központi Bizottságának KÖ^Ő első titkára, a magyar forradal- Józeí Cyranklewlw. mi munkás-oaraszt kormány a Lengyel Népköztársaság Mi­elnöke. nisztertanácsának elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom