Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-08 / 235. szám

tses. október 8, kedd 5. oldal (H&q.ci Qan.ka emléke. CSÜTÖRTÖKÖN délután még a szokott útját rótta Kecske­méten a Mária utcán. Messziről semmit sem árult el büszke, egyenes tartása. Csak mintha lépted lassultak volna meg a fáradtságtól, de az ismerősöket, akikkel utolsó útján találkozott, még mosolyogva köszöntötte. Arról beszélt, hogy élete nagy fordulat előtt áll. Nem bírja az egyedüllétet, hiszen fél évszáza­don keresztül gyermekek zsi­bongták körül. Mindig három­négy gyermek kísérte haza la­kásáig. Az iskolai szünetekben is sűrűn felkeresték. Nyugdíjba vonulása után sem szakadtak el tőle egyszerre, de lassan mind kikerült az életbe, és Janka né­nit felkeresni egyre kevesebb­nek jutott ideje. Janka néni öregségére olyan helyet kere­sett, ahol társakra talált, akik­kel beszélgethet. És pénteken déltájban híre futott a városban, hogy Janka néni — Dénesné Boga Janka, nyugalmazott tanítónő — nincs többé. Kecskeméttől elszakadni nem tudó szíve megszűnt do­bogni. DÉNESNÖ Boga Janka az er­délyi föld szülötte volt. A pro­letárdiktatúra alatt került fér­jével együtt Budapestre. Ott Jászai Mari ismerősei körébe kerülve az a kitüntetés érte, hogy a nagy tragika barátnőjévé fo­gadta. Budapestről a házaspárt még 1919 végén Kecskemétre helyezték. Dénesné Boga Janka a Pásthy Károly állami elemi leányiskolában kapott beosztást. Az iskola a felszabadulás után Zrínyi Ilona Általános Leány­iskolaként működött tovább. Dé­nesné megszakítás nélkül itt dolgozott, mint tanítónő, mint helyettes igazgató, később igaz­Mátyás király kabátja, Lorántffy Zsuzsanna selyempaplana A múzeumi hónap alkalmából nyitotta meg Weiner Mihályné főigazgató az Iparművészeti Mú­zeum legújabb kiállítását, ame­lyet az eddig .helyreállított Es- terházy-kincsekből rendeztek. A kiállítás legérdekesebb da­rabjai a több mint 300 éves per­zsa falikárpit — amelynek fel­újításán több hónapig dolgoztak a restaurátorok —, továbbá Má­tyás király aranyszálakkal át­szőtt kabátja, Lorántffy Zsu­zsanna igazgyönggyel díszített selyempaplana és Esterházy Miklós nádor vőlegényi dolmá­nya. Magyar mester remekmű­ve a mintegy félméteres Zápo- lyai-serleg, drágakő berakások­kal. Pályázat iskolai oktatófilmekre Az egészségügyi és művelődés- ügyi minisztérium, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa, valamint a pedagógusok szakszervezete pá­lyázatot hirdet az általános és kö­zépiskolai gyakorlati foglalkozások­kal, illetve a szakmai előképzéssel kapcsolatos egészségvédelmi okta­tófilmekre. A pályázaton részt vehet vala­mennyi gyakorló pedagógus, isko­laorvos, üzemi orvos, egészségügyi dolgozó, illetőleg munkásvédelem­mel foglalkozó üzemi, vállalati, egyetemi, főiskolai, tudományos in­tézeti dolgozó A szakmai forgatókönyv terve­zete, a pályamunka terjedelme mi­nimálisan tíz, maximálisan 16 gé­pelt oldal lehet. Egy pályázó több forgatókönyv-tervezettel is jelent­kezhet. Pályádnak: egy 2000 forintos első díj, két 1000 forintos második és ugyancsak két 500 forintos harma­dik díj. Ezenkívül kiadják az Egészségügyi Minisztérium, a Mű­velődésügyi Minisztérium, valamint a pedagógus szakszervezet elnök­ségének 1000—1000 forintos külön- díját is. Nyertes és nem nyertes pályamunkák készítői egyaránt ré­szesülhetnek különdíjban. A pályá­zat nem jeligés. A forgatóköny- tervezeteket három példányban, de­cember 1-ig kell beküldeni a pe­dagógusok szakszervezete munka­ügyi és szociális osztályának (Bu­dapest. VI. kerület, Gorkij fasor 10J gató, majd az alsó tagozatosok tanulmányi felügyelője. Kerek ötven esztendőt töltött a taní­tói pályán Nyugalomba vonulá­sakor, 1957-ben a „Kiváló taní­tó” kitüntetést kapta meg. Nemcsak mint pedagógus, ha­nem mint tollforgató ember is nevet szerzett magának. Hosszú éveken át tagja, majd egyik al- elnöke volt a Katona József Társaságnak. Tagjai közé szá­mította az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság is. A helyi, de a fővárosi lapok és fo­lyóiratok hasábjain is gyakran lehetett találkozni egyéni stí­lussal megírt elbeszéléseivel. Az Apátfalviak című drámáját 1927-ben mutatta be a Szegedi Színház, a Vezeklés című szín­művét pedig a kecskeméti szín­ház 1930-ban tűzte műsorára. Légy az élettársam című kisre­gényét és elbeszéléseit tartalma­zó kötetét az Országos Gárdo­nyi Géza Társaság adta ki 1934- ben. Utolsó gyűjteményes mun­kája Él-e még a Jóság? című tizenkét mesét tartalmazó kö­tete 1948-ban Kecskeméten je­lent meg. MINDIG a szépért, jóért lel­kesedett, s nagyon szerette az iskolát a gyerekeket. Szerető szíve elpihent, tanítványait si­mogató szeme örökre lezárult. Joós Ferenc A második idegen nyel? a szakközépiskolákban — A szülők közül sokan vonakodnak beíratni gyerekei­ket a szakközépiskolai osztály­ba — mondta Nagy Géza igaz­gató, amikor a négy plusz ket­tes rendszerű oktatás tapaszta­latairól érdeklődtünk a kun- szentmiklósi gimnáziumban. Az okot abban látta, hogy a szak középiskolai osztályokban csak egy idegen nyelvet tanítanak, a szakmai anyag miatt a máso­dik nyelv elmarad. Ezért a szü­lők attól félnek, hogy gyerme­keik az egyetemi felvételeken hátrányos helyzetbe jutnak az általános gimnáziumot végzet­tekkel szemben. De még ennél is súlyosabb aggodalom: mi lesz, ha a gye­rek közben megbetegszik, s egészségi okokból tovább nem vehet részt a gyakorlati foglal­kozásokon. Hiszen például akit tornából felmentenek, az nem bírja a gyakorlati munkát sem a földeken, vagy a műhelyben. Akkor pedig hogyan megy át a szakközépiskolai osztályból az általános gimnáziumi osztályba? Jóllehet ritka az ilyen eset, de a szülőt mégis csak egy gyerek érdekli: a sajátja. A tanuló ilyenkor, úgy lát­szik, megoldhatatlan feladat elé kerül: egy-két, vagy három év anyagát keli pótolnia a második Franciák az aranyhomokon AA agasba emelkednek a kris­*'■ tálytiszta Helvéciái bor­ral telt poharak, olasz, német, angol, kínai nyelven röpköd a szokásos jókívánság: — Egész­ségére! ... A szüreti napok al­kalmával Kecskemétre látogató külföldiek láthatóan jól érzik magukat a Helvéciái Állami Gazdaság köncsögpusztai tele­pén. A franciák asztalánál különösen élénk a hangulat. — Pardon, monsieur — szólí­tom meg közülük azt az ősz ha- lántékú, suhancos kefefrizurát viselő idős férfit, aki — filmél­ményeim alapján — a legtipi- kusabban „franciás” külsejű az egész társaságban. — Tessék? — szólal meg hangzatos magyarsággal, és ki­derül, hogy a legfranciásabb francia — magyar: Major Fri­gyes, az IBUSZ párizsi képvise­lője. Ez újabb ok a nevetésre, meg a barátkozásra is. Azonnal megindul a szóáradat, Párizs legnagyobb utazási irodáinak képviselői elragadtatva közlik észrevételeiket. — Eddig csak a propaganda­anyagokból ismertük Magyaror­szágot — meséli Madame Vi- vargent —, de amit itt tapasztal­tunk, az fölülmúl minden el­képzelést. Nem lehet soha elfe­lejteni, milyen szívélyes ven­dégszeretettel fogadtak bennün­ket. Meglepett, hogy milyen szép, gazdag ez az ország, és mennyire élőek gyönyörű népi szokásai. E gymást túllicitálva dicsé­rik a férfias lovasmutat­ványokat, a népviseletek káprá­zatos színegyvelegét, a szőlő ben, gyümölcsben gazdag alföl­di táj vonzerejét, és mint vala­mi fogadalom, hangzik egyön­tetű ígéretük: Ezentúl még több turistát küldünk Magyarország­ra, és minden ' különlegességet kedvelő francia figyelmét fel­hívjuk Kecskemétre, a szüreti napokra, mert amit itt láttunk, az nagyon megnyerte a tetszé­sünket. Ha módunkban áll, ide máskor is szívesen visszajövünk. A u revoir! — búcsúznak, a “ viszontlátás reményében, és mi tagadás, jólesik hallani. A szüreti napok sok új barátot szereztek megyénknek, jó hírét keltve olyan országokban is, ahol eddig azt sem tudták, hogy a világon vagyunk. Remélhető­leg az elsőt több fogja követni — ha kisebb-nagyobb módosítá- sbkkal is—, hogy messzire száll­jon az aranyhomok vidám, te­remtő erejű népének megérde­melt dicsérete. Megkezdték a középiskolai nevelési terv kidolgozását Készül az új érettségi vizsgaszabályzat A Művelődésügyi Miniszté­rium szakemberei részletes prog­ramot állítottak össze az iskola- reform végrehajtásával kapcso­latos időszerű feladatok megol­dására. A tervek szerint pél­dául ez év végéig összeállítják az új érettségi vizsgaszabály­zatot, úgyhogy a mostani IV. osztályos tanulók az 1963—1964. oktatási év végén már ennek alapján érettségiznek. Az oktatásügy illetékesei ezekben a hetekben, hónapok­ban készítik el az úgynevezett tagozati osztályok működésé­nek, továbbfejlesztésének irány­elveit, s napirenden szerepel az iskolai szakkörök munkájának eddiginél hatékonyabb segítése, tevékenységi körük, lehetőségeik pontosabb meghatározása Is. A közoktatási főosztály mun­katársai kidolgozzák az oktatá­si és nevelési kísérletek távlati irányelveit. A pedagógiai kísér­letezések „forgatókönyve” azt a célt szolgálja, hogy az általá­nos és középiskolákban elsősor­ban olyan nevelési, oktatási kí­sérletekkel foglalkozzanak, ame­lyek közelebb viszik a megol­dáshoz az iskolareform-szabta legfőbb feladatokat. Az Országos Pedagógiai Inté­zetben — a legjobb szakembe­rek közreműködésével — hozzá­láttak a középiskolai nevelési terv kimunkálásához. A terve­zet előreláthatólag ez év végére elkészül, s a fontos dokumentu­mot országos vitára bocsátják. A végleges középiskolai neve­lési tervet a vitában elhangzott észrevételek, tapasztalatok, ja­vaslatok alapján öntik majd végleges formába, s azt az új középiskolai tanterv életbelé­pésével egyidejűleg vezetik be. (MT11 idegen nyelvből, hogy bizonyít­ványt kaphasson az általános gimnáziumban. Lehetne persze, rendkívüli tárgyként is tanítani a szakkö­zépiskolákban a második idegen nyelvet. Csakhogy ez pénzbe ke­rül, nem is kis anyagi áldozat­ba. A szakközépiskolába vi­szont többnyire azok a szülők Íratják be a gyermekeiket, akik­nek nehezen futja a taníttatás költségeire, akik tehát azt sze­retnék, hogy a fiuk, lányuk az érettségivel együtt szakmát kap­jon, keresőképes legyen további tanulás nélkül is. A rendkívüli tárgy tehát legalább is nem min­denki számára megfelelő megol­dás. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a szakközépiskola anyaga némiképp mégis csak bő­vebb, mint az öt plusz egyes gimnáziumé, tehát kevesebb idő, erő jut a tanterven kívüli anyag tanulására is. Nagy Géza igazgató javaslata a következő: iktassunk be télen, amikor a mezőgazdasági szak­mákban nem lehet kinti foglal­kozásokat tartani (ez az idő rendszerint laboratóriumi gya­korlattal telik el) néhány órát a második idegen nyelv tanítá­sára. Sűrített anyaggal és sűrí­tett óraszámmal. Ha nem is olyan mélységben, de mégiscsak megtanulható így egy idegen nyelv, s a tanuló akár megbe­tegszik, akár az egyetemi fel­vételre készül — már nem kell teljesen ismeretlen anyaggal megküzdenie. Ezt a rövidített nyelvtanulást az ipari szak- középiskolákban is be lehetne vezetni. Vannak azonban más lehető­ségek is. Például legyen az ok­tatás év közben öt plusz egyes, a hiányzó napokat ősszel és ta­vasszal két-háromhetes össze­függő gyakorlaton pótolják (mint ahogy tanárhiány miatt így kellett beosztani ebben a tanévben az időt Kunszentmik- lóson is), s így be lehetne állí­tani a rendes heti óraszámba az általános gimnáziumhoz hason­lóan a nyelvórákat. Jók-e ezek a javaslatok, vagy sem? — nem lehet széles körű vizsgálódások nélkül eldönteni. A gyakorlat és az Igények dön­tik el, adják meg a választ. Eredetileg úgy gondoltuk, hogy a szakmai anyag kedvéért le­mondhatunk a második idegen nyelvről az új típusú négy plusz kettes rendszerű középiskolák­ban. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy szükség van rá, igény van rá, követelik. Keres­ni kell a módját, hogy a mos­taninál jobban megfelelhessen ez a még éppen nem végleges, de hasznos és egyszersmind egy­re népszerűbb oktatási fonna az igényeknek. M. L. 10 000 forintos rejtvénypályázatunk második rejtvényét közöljük. A fel­tett kérdésekre a helyes választ totószerű megfejtéssel: 1, x vagy 2 beírással kell megadni. A második forduló szelvényeit szerkesztőségünk címére: Kecskemét, Szabadság tér 1/a címre kell október 25-én, pén­tekig leadni vagy beküldeni. A bo­rítékra írjuk rá: REJT VÉN YTOTÖ. A pályázatokat kéthetenként díjaz­zuk és akik pályázatunk mind a négy fordulóján — akár néhány szelvénnyel is — részt vettek, azok között műsoros est keretében oszt­juk majd ki a főnyereményeket. Biztosítsa a postás kézbesítőnél vagy a lapárusnál előre a lap példányait! Pályázatunkon a Bajai Hírlap, a Félegyházi Közlöny, a Halasi Hírek és a Kalocsa és Vidéke hetilapok olvasói is részt vehetnek. Egy sze­mély több szelvénnyel is pályázhat. Történelmünk folyamán mely városok alkot­ták a HÁROM VAROS SZÖVETSÉGÉT? Kiskunfélegyháza Kecskemét Baja Kiskunhalas Nagykőrös Pécs Kiskőrös Cegléd Kalocsa 1 x 2 TIPP TIPP Mikor alakultak megyénkben az első mező- gazdasági nagyüzemek, az állami gazdaságok? 1945—46 1948—49 1949—50 1X2 Munkatársunk a nyáron a Szovjetunióban járt és útjáról színes cikksorozatban számolt be. „A múlt és a jelen találkozása” — ezt a címet adta ennek a Kremlben készült kép­nek Éppen akkor forgatták ott Lev Tolsztoj regényből készülő filmet. Mi a címe? Háború és béke Karenina Anna 1 x Kreutzer szonáta 2 $ I A beküldő neve: Pontos címe: .... Bekül­dőnél marad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom