Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-19 / 245. szám

Z. oldal 1963. október 19. szombat Remények és aggodalmak Pont vagy kettőspont egy veszedelmes korszak után AZ ESEMÉNYEK gyor­san váltják egymást, az elmúlt héten is minden­egyes nap hozott valami ————— újat a nemzetközi politikában, azonban az alap- helyzet nem változott. A közvélemény változat­lanul bizakodó. Az ENSZ jelenlegi közgyűlésén elhangzott felszólalások többsége arról tanúsko­dik, hogy a népek képviselői egyre inkább ma­gukévá teszik a népek óhaját, kívánságát, az atomcsend megkötésével kapcsolatos „moszkvai szellem” New Yorkban is tovább él és a jelek szerint a jövőben számos lényeges kérdésben várható közeledés, vagy éppen újabb megálla­podás a nagyhatalmak között. Az általános és teljes leszerelésért vívott küzdelemben kétség­telenül kedvezőbb helyzetbe jutottak a haladó erők, mint a korábbi években bármikor, de a jogos reményeket kiváltó cselekedetek mellett, sajnos, még a közelmúltban is számos olyan ese­mény történt, amely súlyos aggodalomra ad okot. Jelenleg három válsággóc alakult ki a világon, mégpedig Északnyugat-Afrikában, Közép- és Dél- Amerikában, valamint Délkelet-Ázsiában. Ezek közül az elmúlt héten leginkább az algériai vál­ság éleződött ki. Ben Bellát a közelmúltban, mint ismeretes, elsöprő szavazataránnyal köz- társasági elnökké választották. Politikai ellenfe­lei azonban nem nyugodtak bele ebbe a vereség­be és Hadzs ezredes vezetésével Kabil-földön nyílt zendülésben törtek ki. Mivel a zendülők- nek nem volt komoly támaszuk a lakosság köré­ben, a kormány gyorsan úrrá lett a helyzeten, a válság azonban nem szűnt meg, mert a harcba idegen erők is beavatkoztak. A Szahara nyugati részén több ezer főnyi marokkói katonaság tan­kok és repülőgépek támogatásával hétfőn betört Algéria területére. Először csupán kisebb határ­incidensről beszéltek a jelentések, de az össze­csapások a hét közepére már valóságos háború­vá fejlődtek. A válság oka pontosan még nem állapítható meg, de neokolonialista törekvések máris világosan felismerhetőek. Ben Bella hatá­rozott politikája nagy nyugtalanságot váltott ki bizonyos burzsoá körökben az ország határain kívül és belül egyaránt. Világosan felismerhető, hogy a marokkói támadás időzítése nem vélet­len, hanem1 szoros összefüggésben van mindkét ország belpolitikájával és: minden bizonnyal nem nélkülözi az imperialista hatalmak neokolonia­lista köreinek sugalmazását. A marokkói mo­narchia nem jő szerrrméf nézi a1 szomszédos or­szág szocialista fejlődését, és II. Hasszán király elhatározásában nagy szerepet játszott trónjának féltése is. EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN NAGY ÉRDEKLŐDÉS­SEL figyelte a világ köz­véleménye a héten az Angliából és Nyugat- Németországból érkező őrségváltási híreket is. A figyelem elsősorban az NSZK-ra terelődött, hi­szen Macmillan távozása az angol politikai élet­ből a jelek szerint nem jelent politikai, csak sze­mélyi változást. Valami új az angol külpolitiká­ban előreláthatóan csak akkor várható, ha a leg­közelebbi választásokon az ellenzék győz. Ennek az ellenkezőjét egyértelműen Nyugat-Németor- szág esetében sem állíthatjuk. Mindenesetre Adenauer távozása után megvan a lehetőség arra, hogy a nyugatnémet politikusok pontot te­gyenek egy veszedelmes korszak után. Az Ade- nauer-korszak ugyanis egyet jelentett a potsda­mi egyezmények szabotálásávaL Ez a korszak megakadályozta a nácitlanítást, a békeszerető Németország megteremtését, esztelen fegyverke­zési hajszát indított el, életre keltette a revan- sizmust és lábbal tiporta a demokratikus sza­badságjogokat. Természetesen mindez a nyugati szövetségesek beleegyezésével történt. Ezek a szövetségesek azonban ma már korántsem olyan egységesek, mint korábban voltak. Mi sem jel­lemzőbb erre, minthogy addig, amíg az Egye­sült Államok és Anglia aláírta az atomcsend- egyezményt, de Gaulle Franciaországa légköri atomrobbantásokra készül. PONT VAGY KETTŐSPONT következik-e a nyugatnémet politikában erről cikkeznek mosta­nában a nagy nyugati lapok. A nemzetközi ese­mények alakulása, a moszkvai atomcsendegyez- ménnyel megkezdett enyhülés további sikerei feltétlenül kihatnak majd az NSZK politikájára és erősíteni fogják a . változásokért síkraszálló belső erőket. Az új kancellár, Erhard pontot te­het a revansra vágyó adenaueri korszak végére, de a nyugatnémet reakciós körök változatlanul azon fáradoznak, hogy csak kettőspont követ­kezzék és Bonn változatlanul kövessen el min­dent, hogy megakadályozza a Kelet és Nyugat közötti további egyezményeket, és állja útját az általános leszerelés felé *-ezető lépéseknek. A világban kialakult új erőviszonyoknak megfele­lően azonban egyre nagyobb teret hódít a békés egymás mellett élés gondolata, amely megköve­teli a bonni politika reálisabb alapokra való he­lyezését is. Ez a felismerés némi erjedést ered­ményezett a nyugatnémet politikai életben, sőt még az uralkodó keresztény demokrata pártban is. Ennek a belső mozgásnak az eredménye Ade­nauer távozása, és ez a belső mozgás feltétlenül bizonyos reményekre is okot ad. Magyar - szovjet katonai nagygyűlés Moszkvában Sugár András, az MTI tudó­sítója jelenti: Pénteken a Szovjet Hadsereg Központi Házában a Szovjetunió Honvédelmi Minisztériuma és katonai akadémiája, valamint a moszkvai helyőrség képviselői nagygyűlésen találkoztak a Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetésé­vel a Szovjetunióban tartózko­dó magyar katonai küldöttség­gel. A nagygyűlésen megjelent Andrej Grecsko marsall, a szov­jet honvédelmi miniszter első helyettese, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek fő- parancsnoka, valamint a külön­böző fegyvernemek számos mar- sallja, tábornoka és tisztje. Ott volt Szipka József, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagy­követe. A nagygyűlésen megje­lentek a moszkvai katonai aka­démiák magyar tiszti hallgatói is. Alekszej Jepisev hadseregtá- bomok megnyitó beszéde után a Zsukovszkij Katonai Akadé­mia egyik tanára, Sisov ezredes, a Szovjetunió Hőse, majd Saro- hin vezérezredes, a Magyaror­szág felszabadításában részt vett 57. hadsereg egykori pa­rancsnoka köszöntötte a magyar katonai küldöttséget. Ezután a jelenlevők nagy tap­sa közepette Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi minisz­ter emelkedett szólásra. Köszö­netét mondott a Szovjetunió kormányának és Malinovszkij marsallnak a meghívásért, a fe­lejthetetlen látogatásért. Láto­gatásunk azt a célt szolgálja — mondotta —, hogy továbberő- södjók népeink, hadseregeink gazdag forradalmi hagyományo­kon nyugvó, internacionalista barátsága, még jobban mélyül jön kölcsönös kapcsolatunk. El­mondhatom, hogy látogatásunk nemcsak elérte célját, hanem nagyon eredményesnek bizo­nyult. Utunk minden állomásán tanúi lehettünk a kommuniz­must építő szovjet nép csodá latos életerejének és hőstettei nek. Nagyon tanulságos volt számunkra, hogy a szovjet had­seregben milyen szenvedélyesen kutatják az új, korszerűbb módszereket, hogy a Szovjet­unió véderejének fejlődése lé­pést tartson a kommunizmus le­nyűgöző eredményeivel — mon­dotta. Beszédének végén Czinege La­jos átnyújtotta Grecsko mar­sallnak a Magyar Néphadsereg ajándékát, a gellérthegyi Szabad­ság-emlékmű kicsinyített mását. Ezután Andrej Grecsko mar­sall kijelentette: A szovjet kor­mány, a Magyar Népköztársa­ság és a többi szocialista or­szág kormánya következetesen folytatja a béke megőrzésének és megszilárdításának politiká­ját. E politika győzelme a moszkvai részleges atomcsend- szerződés aláírása. Grecsko marsall beszéde vé­gén átadta a Magyar Néphad­seregnek a szovjet fegyveres erők ajándékát: a gárdaalaku­latok vörös zászlaját. A nagygyűlés után a világ­hírű Alekszandrov-együttes, a szovjet hadsereg ének- és tánc- együttese lépett fel. (MTI) Gromföo hazautazott Moszkvába Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter, aki részt vett az ENSZ, közgyűlésének 18. ülés­szakán, csütörtökön New York­ból Moszkvába repült. (MTI) TITO KENNEDYNÉL WASHINGTON. -TASZSZ Joszip Broz-Tito jugoszláv köztársasági elnök csütörtökön befejezte hivatalos washingtoni látogatását. Este a Fehér Ház­ban felkereste Kennedy elnö­köt. Tárgyalásaikról közös köz­leményt adtak ki, amely han­goztatja: a látogatás alkalmat nyújtott az eszmecserére mind a nemzetközi helyzet, mind a két ország viszonyának egész sor kérdésében. Mint a közös közleményből kitűnik, a két államfő egyetér­tett abban, hogy a moszkvai részleges atomcsendszerződés fontos lépés volt a nemzetközi enyhülés útján. Arra a követ­keztetésre jutottak, hogy a há­ború veszélyét tovább lehet csökkenteni, a világbékét meg lehet szilárdítani, ha minden ország segédkezet nyújt ehhez. Tito elnök később újságírók­kal közölte, hogy meghívta Kennedyt Jugoszláviába. Ken­nedy a meghívást elvben elfo­gadta. Tito csütörtökön este éjjeli szállására: a Virginia állam­beli Williamsburgba repült. Pénteken folytatja körutazását az Egyesült Államokban. A harc tovább folyik Algériában ALGÍR. (Reuter, PA, AFP) Az algíri rádió különtudósí- tója a harci övezetben tett szemleútjáról visszatérve közöl­te, hogy algériai csapatok csak­nem tízszeres túlerővel szemben küzdenek. Több támadás vissza­verése után Tindjoubból körül­belül 15 kilométerre visszavo­nultak, hogy teljes erővel tart­hassák Hassi Beidát és térsé­gét. A marokkói csapatokat a légierő, páncélkocsik és tan­kok támogatják, de ennek el­lenére az említett térségben to­vábbi előnyomulást nem hajt­hattak végre. A nyugati hír- ügynökségek jelentései szerint mind algériai, mind marokkói részről további csapaterősítések történnek. A constantinei prefekturán to­vábbra is tömegesen jelentkez­nek az algériai önkéntesek. Szá­muk már meghaladja a száz­ezer főt. A algériai néphadsereg poli­tikai bizottságának vezetősége a rádió útján az algériai szabad­ságharc volt katonáihoz inté­zett felhívásában hangsúlyozza, hogy az algériai nép elszánt harcával el fogja söpörni a ka­landorokat a határokról. Ben Bella elnök pénteken délutánra munkaszünetet ren­delt el, a kabiliai zendülés és a marokkói agresszió során el­hunyt személyek temetése al­kalmából. Ben Bella államelnök és Bu- teflika külügyminiszter nem in­dult el New Yorkba, az ENSZ- közgyűlésre. A határhelyzetre tekintettel az utazást egyelőre elhalasztották. Lord Home kapott kormányalakítási megbízást Pénteken lord Home, a „komp­romisszum embere’' javára dőlt el Nagy-Britannia újkori törté­netének legádázabb személyi versengése. Még konzervatív körökben :s nagy megdöbbenést keltett, ami­kor a királynő az ősi arisztok­rata családból származó kül­ügyminisztert bízta meg kor­mányalakítással. Angliának 1903 óta nem volt főrendi miniszter- elnöke. Megfigyelők rámutatnak: köz­Az NDK lakossága ünnepli a szovjet űrhajósokat ismert, hogy a hatalom legma­gasabb régióiba beépült Mac­millan család mindent elköve­tett, hogy megakadályozza But­ler hatalomra kerülését, mert Butler sohasem bocsátotta meg, hogy 1957-ben Macmillan elébe­vágott a miniszterelnökségért folyó versenyben. Sok kormánypárti politikus úgy véli, hogy tíznapos dicste­len komédia árán olyan jelöltet választottak, akinek szélsőjobb- oldali, szovjetellenes politikai arcképét lehetetlen beilleszteni a konzervatívok modem Ang­liát ígérő választási propagan­dájába. Az NDK-ban tartózkodó Ga­garin és felesége, valamint V. Tyereskova különvonattal az or­szág három körzetébe látogattak él pénteken. Gagarin külömvonata útban Gera felé hosszabban időzött Bad Köstritz állomáson. A pá­lyaudvart az úttörők és a la­kosság több száz főnyi csoportja lepte el, és virággal üdvözölte a vendégeket. Tyereskova kőrútjának első állomása Halle volt, ahol Lotte Ulbricht kíséretében a Wolfen filmgyárat, Európa legnagyobb fotokémiai gyárát tekintette meg. Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke október 16-án fogadta Walter Lippmannt, a hazánkban tartóz­kodó neves amerikai publicistát és feleségét. A vendégek a be­szélgetés után megtekintették az Országházat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom