Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-19 / 245. szám
1963. október 19, szombat 3. oldal A számok birodalmában A* ú’abb lépés Őszi tapasztalatok a solti Rákóczi Termelőszövetkezetben Burgonyával telt zsákok százai nőttek ki a barázdákból. Nagy aranyrögökként fordulnak ki a krumplik az ekével felhasogatott földből. legalább más- félszázan szedik a burgonyát a Solti Rákóczi Tsz tábláin. módszerét, ami által holdanként 19—20 ezer tőszámot biztosítottak! „Hogyan töltögetjük majd fel? Nem lesz ebből semmi” — mondogatták néhányan, s most ők örülnek legjobban, hogy — nem lett igazuk. Napi 280 csille agyag Gausz József baggerkezelő a hajósi téglagyárban. Gépével napi 280 csille agyagot termel. Telnek a csillék, térülnek-for- dulnak, s mindennap ezer meg ezer új téglát ad a gyár. Kell is a tégla; ezer és ezer család vár az új lakásokra. (Tóth Sándor felvétele.) A határban az ekék acélfoga, itt bent, az irodában, a golyóstoll szánt szabályos sorokat. Láthatatlan, de mégis erős kötelék fűzi össze ezt a két, látszólag egymástól független munkát. Hiszen minden kis rubrikába kerülő szám mögött holdakat, búza-, kukorica- vagy éppen rozstermést lát a hozzáértő. A jövő évi termelési terv összeállításán fáradoznak a kalocsai Iszkra Termelőszövetkezet irodájában. Vida Pál főkönyvelő asztalán kazalnyi feljegyzés: adatok és számok, számok mindenfelé. — El tud igazodni köztük? — adódik a kérdés szinte akaratlanul. Nem szól, csak mosolyog. De válasz ez is, amelynek ilyenformán lehetne hangot adni: ott kint a traktoros sem téveszti el a barázdát. Aztán komolyra fordítva a szót, elmondja, hogy a tervezési munka már jó néhány nappal korábban megkezdődött, azzal, hogy a gazdaság vezetősége megvitatta a jövő évi irányszámokat. Az állattenyésztés, növénytermesztés és a kertészet önálló tervet készít, a könyvelés holdról 680 holdra. Hiszen ez itt, a kalocsai járás területén, elsőrendű feladat — tájékoztat a főkönyvelő. — Kertészetünk területét viszont mintegy 25 holddal csökkentjük. A karfiolt, paradicsomot, karalábét, burgonyát, borsót termeljük kisebb területen. — Ezekből a zöldségfélékből tehát kevesebb mennyiségű termésre számítanak? — Nem. Az öntözési lehetőségek jobb kihasználásával ugyanis növekszik a terméshozam. A felszabaduló területen takarmánynövényt termesztünk, és így gazdaságosabbá válik az állatnevelés, mivel kevesebb takarmányt kell vásárolnunk Kevesebb lesz a gondunk is, mert amit magunknak tárolunk, arra mindig számíthatunk. — Az ez évihez képest növelik az állatállományt? — Férőhely hiányában erre nincs lehetőségünk. Szükségünk lenne egy borjúnevelőre és tehénistállóra is. Sajnos, nem kaptunk keretet a beruházásra. Mindössze egy lóistállót építünk jövőre 500 ezer forintos költséggel. ennek alapján állítja össze az egész gazdasági munkát átfogó termelési tervet. — A termelés összetétele évről évre változik, tökéletesedik. Hogyan tükrözi ezt a jövő évi terv? — Mindenekelőtt a kenyérgabona vetésterületét növeljük 568 Ha mennyiségben nem Is növekszik állatállományunk, a minősége javul. A gyengébb tenyészállatokat kiselejtezzük és áttérünk a jó hozamú német- öves sertések tenyésztésére — fejezi be tájékoztatóját a számok embere. B. D. Kooperáció és tervtúlteljesítés Hamisítatlan őszi kép. Kurucz József, a közös gazdaság elnöke, sorra járja a gazdákat. Itt is, ott is érdeklődik: Milyen a termés. S a felelet általában így hangzik: megjárja. Majd tovább siet, a fogatosok- kal a szállítás problémái felől érdeklődik. Kiderül, hogy újabb zsákokra van szükség, mert az eddig kölcsönvett 2500 darab kevésnek bizonyul. Amire még nem volt példa — Hogy egyszerre ennyien dolgozzanak együtt a szövetkezetben, arra itt sem tavaly, sem azelőtt nem volt példa — jelenti ki az elnök, miközben átvágunk az ősi, rég kiszáradt Duna-meder fenekén, megtekinteni az új vetéseket. A meder, mint hatalmas kátyú, a kijelentés nyomán egyszerre jelképpé válik. Az elmúlt télen ugyanis, közvetlenül a zárszámadás előtt, szakadékba zuhant gazdálkodásról írtunk i a szövetkezettel kapcsolatban. Az elmúlt év szánalmasan rossz eredményei nem sok jóval biztattak. Tavaly ősszel hasonló „színvonalú” volt a közös munka is. A párttitkár tevékenysége jórészt abban merült ki, hogy reggelenként a motorja hátsó ülésén hordta össze a gazdákat. És most? Míg a korábbi években egy hónapot is igénybevett a szüret, most alig két hét alatt befejezték. Nyolc nap alatt minden szem krumplit felszednek a földből, pedig máskor ez is legalább három hétig tartott — ugyanakkora területen mint a mostanin. Százalékos művelés — jó termés A százalékos jövedelemelosztás — az összes kapásokat eszerint művelték — ösztönzőnek bizonyult. Mindegyik gazda any- nyit vállalt, amennyit családjának a tagjaival együtt jól meg tudott munkálni. S ennek helyességét a terméseredmények bizonyítják a legjobban. Burgonyából például hatvan mázsán felüli az átlagtermés. Pedig a tavasszal milyen idegenkedés fogadta a korábbinál jóval sűrűbb vetés új agrotechnikai Napraforgóból és kukoricából szintén jó a termés, az előbbiből kilenc, az utóbbiból — májusi morzsoltban számítva —14 mázsa az átlag. Az új vezetés leleményességét dicséri, hogy a kukoricaszárat zöld állapotban silóztók, szudáni fűvel együtt, s ez télire értékes tömegtakarmány lesz, éppúgy mint a búzatarlóba yetett, s átlag 70—80 mázsa mennyiséget adó silókukorica. Hullámzó vetés — A gabona termésétől eltekintve elértük a tervezett eredményeket — összegezi az elnök által elmondottakat Potó Gyula főmezőgazdász. — Minden hónapban tíz forint előleget is tudtunk fizetni. A több mint egymillió forintos mérleghiányt előreláthatólag a felére „lefaragjuk”. A burgonyatábla mögött 84 holdon összefüggő zöld tengerként hullámzik az őszi árpa. A „hullámzás” szó nem költői kép. szó szerint értendő. — Keresztsoros vetés — mutatja büszkén' Kurucz József, s hozzáteszi, hogy a vetés után alig egy hónapra olyan erős a bokrosodás, hogy a legeltetés inkább használna neki, mintsem ártana. Végét járja már a 750 holdra tervezett búza talajba juttatása is. Idejében elvetni — ez most vált jelszóvá első ízben a szövetkezetben. S hogy valóra is váltsák, még két hónappal ezelőtt gondoskodtak róla. Elkészítették a tervet, összehívták a munkában legaktívabb gazdákat, együtt végigjárták a táblákat. s megbeszélték: mit, hova, milyen módon vessenek. — Hiszen az utóbbi sem lényegtelen. Mélyszántásba került a gabona, minden holdra három mázsa műtrágyát szórtak, tárcsát, kultivátort, simítót használtak — mindent, ami kellett a jó elmunkáláshoz. Hogy a kátyúból végképp kijusson a gazdaság, az nem kis részben a mostani vetéseken is múlik. S ha a gabonatáblák mögött húzódó régi Duna-meder ma még nem is nyújt semmit a szövetkezetnek, pár év múlva minden bizonnyal öntöző vízzel látja el sok száz holdját. H. D. Az utolsó negyedév kezdetén a Kiskunhalasi Vastömegcikk- ipari Vállalat pártalapszerveze- te kibővített taggyűlésen vitatta meg az éves tervek teljesítésével kapcsolatos feladatokat. Meghívták erre a tanácskozásra a termelésben legjobb eredményt felmutató pártonkívülie- ket is. A taggyűlésen Modok Balázs igazgató megállapította, hogy a januári üzemáttelepítés sok nehézséget okozott a termelés megkezdésében, de ezeket fokozatosan leküzdve a háromnegyedéves tervet 105,9 százalékra teljesítették. Az ' eredmények elérésében döntő szerepe volt a vállalat munkásainak, akik helytálltak akkor is, amikor igen mostoha körülmények között kellett dolgozniok. Jelentősen hozzájárult a tervek túlteljesíTegnap délben ünnepi hangulat uralkodott Fajszon, a községi tanács vb-elnökének, Hegedűs Jánosnak az irodájában. Papp Ferenc és ifjú Tumó Lajos, az ottani Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, illetve főagronómusa, személyesen jelentette be, hogy a közös gazdaságban a délelőtt folyamán, tehát a végső határidő, október 25-e előtt pontosan egy héttel, befejezték a vetést. Miután az őszi árpát a tervezettnél nagyobb területen, 309 holdon földbe tették, búzából is a tervükben szereplő 350 holdnál 7 százalékkal nagyobb parcellát vetett be. A takarmány- és a kenyér- gabona magját megfelelően előkészített, holdanként 2,5 mázsa vegyes műtrágyával „zsírozott” talajba juttatták. Az őszi árpából 120, a Bánkúti búzából 130 kilót vetettek el egy-egy holdon. A példás eredményért dicséretet érdemelnek Kocsis Károly, téséhez a vállalat műszaki gárdája, a folyamatos termelés és a jobb technológiai eljárások előkészítésével. A megyei irányító szervek felhívták a tanácsi vasipari vállalatokat, hogy ahol az éves tervek teljesítésében lemaradás van, pótolják, ahol pedig a teljesítés jól halad, további eredmények elérésére törekedjenek. A Kiskun- halasi Vastömegcikkipari Vállalatnál az éves terv 110 százalékra való teljesítését tartják lehetségesnek. Erről folyt a vita a taggyűlésen is. Az eddigi tervtúlteljesítésből kifolyólag a negyedik negyedévi termeléshez 1 millió 300 ezer forint értékű anyaghiány mutatkozik. S ha a — megyei szervek által is célul tűzött — 110 százalékos éves tervteljesítést el akarjuk érni, még ennél is több anyagot kell beszerezni; a vetés munkáját irányító bri- gádagronómus, ifj. Berta Sándor és Máté Péter, a szövetkezet erőgépkezelői, Csere Károly és Papp Lajos vetőgépkezelők, valamint ifj. Horváth József, aki a műtrágyaszórógépet kezelte. Mélykúton is befejezéséhez közeledik az őszi vetés. A mai napig az Üj Élet Tsz 760 hold és a Béke Termelőszövetkezet 810 hold búza földbe juttatásával túlteljesítette vetési tervét. A községi vezetők abban bíznak, hogy a másik két közös gazdaság, az Alkotmány és a Kossuth Tsz munkájának siettetésével október 25-én túl lesznek az őszi vetés gondján. Közvetlenül lapzárta előtt érkezett szerkesztőségünkbe a távirat a páhi Ifjú Gárda Tsz vezetőségétől, amelyben bejelentették, hogy a tervükben szereplőnél 5 százalékkal nagyobb területen pénteken befejezték az ő közös gazdaságukban is a búza vetését. A vállalat termelési értékének 80 százalékát kooperációban végzi. Kézenfekvő lenne tehát, ha a kooperációs partnerek növelnék a szükséges anyag szállításának ütemét. A halasi vállalat részére természetesen ez lenne a könnyebb megoldás, mégis ez a nehezebben megvalósítható. A partnereket is köti ugyanis a tervszerűség, s csak minimális mennyiségű anyagot tudnak szállítani, másrészt különösebb problémát nem okoz nekik, ha vállalatunk nem teljesíti túl a tervét. Éppen ezért a másik, viszonylag több nehézséggel járó, de eredményesebből járható út olyan termékek kooperációban történő átvétele, amelyeknek az anyagfedezete már megvan, nem igényel túl hosszú előkészületet a gyártása, és megfelelő igény is jelentkezik iránta. A pártszervezet határozata nyomán az erre vonatkozó előkészületek már folyamatban vannak. Jelentős profitátvételt eszközöl a vállalat november első napjaiban. Az Ikarusz székesfehérvári telepétől átveszi az áramforrás-taligák készre gyártását. Eddig csak félkész állapotban szállította ezt a halasi üzem, s darabonként 100 ezer forint termelési értéknövekedést jelent. Ugyanakkor az Ikarusztól vállalatunk izsáki telepén történő gyártására átvesszük a D— 710-es teherautó vezetőfülkéinek gyártását, darabonként 40 ezer forint termelési értékkel. Két brigád már hetek óta az Ikarusznál tanulja a munkafolyamatokat. A két profil átvétele, s a túlteljesítésre tett ígéret valóra- váltása nagy feladatot jelent üzemünk dolgozói számára. Az új gyártmányokra való folyamatos átállásra a menetközben jelentkező akadályok minél gyorsabb kikszöbölésére operatív bizottságot alakított a vállalat. A bizottság tagjai na 1gondos munkája, párosulva a? üzem dolgozóinak lelkes munkájával, minden bizonnyal s! kerre viszi célkitűzéseinket, é megalapozza az 1964-es első negyedévi termelés megkezdésé^ is. &ACSÁLYI ISTVÁN Egy hétfel a határidő előtt Újabb négy termelőszövetkezetben fejezték be a búza vetését
