Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-19 / 245. szám

xvm evF., 245. szám Ara 60 fillér i963. okt. 1», szombat Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága pén­teken kibővített ülést tartott. Az ülésen részt vettek a Központi Bizottság tagjain és póttagjain kívül a Központi Revíziós Bizott­ság, a Központi Ellenőrző Bizottság, a forradalmi munkás-paraszt kormány tagjai, a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei bizott­ságainak első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a buda­pesti kerületi pártbizottságok első titkárai, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának titkárai és a sajtó képviselői. Az ülésen Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára tájékoztatta a rész­vevőket néhány időszerű külpolitikai kérdésről. A tájékoztatót a Központi Bizottság egyhangúlag tudomásul vette. Megtárgyalta a Központi Bizottság a Politikai Bizottság elő­terjesztését a Nyers Rezső elvtársnak, a Központi Bizottság tit­kárának referátumát az időszerű gazdasági tennivalókról. A Központi Bizottság vita után egyhangú határozatokat ho­zott. (MTI) Negyvenkét ifjúsági brigád nyerte el a szocialista címet Az iparban dolgozó fiatalok helyzetével foglalkozott a KISZ megyei bizottsága A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban konzervipari be­rendezések készülnek exportra. Az üzem új gyártmánya a szirup­főző és keverőtartály. Októberben 164 darabot szállítanak belőle a szocialista országok konzervipara részére. Képünkön az utolsó simításokat végzik a szirupfőző és keverőtartályok első sorozatán. Tanulósxórnkoxás, művészet Megkezdődött az 1963—64. évi Kulturális Szemle előkészítése Tegnap délelőtt Kecskemé­ten, az SZMT megyei székha­zában, kibővített ülésen foglal­kozott a KISZ megyei bizottsá­ga az iparban dolgozó fiatalok helyzetével. A tanácskozáson megjelent Glied , Károly, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának titkára. A mintegy 200 ifjúsági veze­tő előtt Borsos György, a KISZ megyei bizottságának titkára tartott beszámolót az üzemek­ben, vállalatoknál dolgozó ifjú­munkások előtt álló legfonto­sabb feladatokról. Hangsúlyozta többek között, hogy a megyénk iparában dolgozó fiatalok nagy száma — mintegy 12 ezer fő — és a termelés egyre növekvő vo­lumene megköveteli, hogy a KISZ megkülönböztetett módon foglalkozzon az ifjúmunkások­kal. Elmondta, hogy a KISZ megalakulásától fogva egyik legfontosabb feladatának tar­totta és tartja ma is az ifjúság munkára való nevelését, poli­tikai öntudatának és ideológiai képzettségének állandó emelé­sét. A KISZ-istákat ma már megtaláljuk az élet minden te­rületén — hangoztatta a beszá­moló —, a fiataljaink jól meg­állják a helyüket, nemcsak a szocialista brigádokban, a tár­sadalmi munkában, de a tanu­lásban, a szakmai ismeretek el­sajátításában is. Különösen vonatkozik ez a munkásfiatalságra, amely az ifjúsági szervezet gerincét képe­zi megyénkben is. Ennek a fia­talságnak a fejlődése az utóbbi hat évben töretlen volt. Ékes bizonyítéka ennek, hogy Bács- Kiskun megyében jelenleg már 42 ifjúsági brigád — amelyek­ben 347 fő dolgozik — elnyer­te a kitüntető szocialista címet, 198 brigád pedig most verse­nyez ezért. Vitathatatlan, hogy a KISZ tagjainak helytállásá­val és fegyelmezett munkájá­val tekintélyt vívott ki magá­nak az üzemekben, vállalatok­nál a kollektíva legaktívabb tagjai az ifjúsági brigádok, a KISZ-isták. Nem egy helyen már a KISZ-alapszervezet veze­tőjét is meghívják a tervek el­készítéséhez. A KISZ megyei bizottsága az elmúlt évben az ifjúmunkások elé a termelékenység emelését állította fő feladatul. Az üzemi ifjúsági szervezetek a cél ér­dekében nagyobb hozzáértéssel és szakszerűséggel igyekeztek elősegíteni a termelést, fokozni a termelékenységet. Sokat tet­tek ezért, s tesznek ma is a már említett ifjúsági brigádok, amelyeknek a termelésen túl nagy szerepük van az ifjúság nevelésében is — hangoztatta beszámolójában Borsos elvtárs. Beszélt ezután megyénk vál­lalatairól, s az ott dolgozó fia­talok tevékenységéről, s a gaz­dasági vezetéssel való kapcsola­táról. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy a KISZ-szervezetnek tekintélye megerősödjön, és támaszkodja­nak rá, maguknak a KlSZ-isták- nak kell megmutatniuk, hogy minden körülmények között megállják a helyüket. A továbbiakban a KISZ me­gyei bizottságának elismerését tolmácsolta a Bajai Finom posz­tógyárban, a Kalocsai Papri­kaipari Vállalatnál, a Kecske­méti Cipőgyárban és a Bajai Villamosipari Gyárban dolgozó fiataloknak, mint akiknek igen sok közük van ahhoz, hogy üze­mük teljesíteni tudta a III. ne­gyedévi tervet. A beszámolót értékes hozzá­szólások egészítették ki, s a je­lenlevő fiatalok javaslatokat tettek a munka további megja­vítására, a tervek teljesítése ér­dekében. A vitához hozzászólt Glied Károly elvtárs is, s töb­bek között a következőket mon­dotta: — örülünk, hogy a KISZ me­gyei bizottsága napirendre tűz­te ezt a kérdést, és igen be­hatóan foglalkozik megyénk if­júmunkásainak helyzetével, problémáival. Legfontosabb, hogy az év hátralévő részében teljes egészében használjuk ki azokat a lehetőségeket, ame­lyek segítségével megvalósíthat­juk terveinket. Azt várjuk a fiataloktól, hogy mint eddig is, ezután is támogassák a párt és az állam politikai és gazdasági törekvéseit. Ehhez mindenek­előtt erős szervezetekre van szükség. Pártunk VIII. kong­resszusa feladatként jelölte ki, hogy tanítsuk' meg az embere­ket szocialista módon élni, dol­gozni és gondolkodni. Ehhez sokat kell tanulni, s ebben a munkában szintén nagy feladat hárul a KISZ-szervezetekre. Glied elvtárs hozzászólása után Borsos György válaszolt a vita során elhangzott kérdések­re, majd az ülés további ré­szében, második napirendi pontként, személyi kérdésekkel foglalkozott a KISZ megyei bi­zottságának ülése. g. a Évek során kialakult a Kul­turális Szemle bemutatóinak rendszere: a helyi, körzeti sze­replések után járási, majd si­ker esetén megyei bemutatko­zások következtek. Az elmúlt évek azt bizonyították, hogy mindez kevés, nem tudja a KISZ-alapszervezetek program­ját, a fiatalok nagy részének szabad idejét tartalommal, rendszeres tanulással és hasz­nos szórakozással megtölteni. A jövőben — így az 1963— 1964-es évadban is — a Kultu­rális Szemlét folyamatos tevé­kenységnek kell tekinteni. Ez a cél határozza meg azokat a feladatokat, melyeket a KISZ Központi Bizottsága az „Irány­elvek az ifjúság kulturális ne­veléséhez” határozatában jelölt meg. „A fiatalok művelődése érdekében kifejtett munka ha­tékonyságának növelése megkí­vánja, hogy a Kulturális Szem­le rendszerében szeives egysé­get alkosson és fontosságának megfelelő he­lyet kapjon az esti és leve­lező oktatás, az ismeretter­jesztés, a József Attila ol­vasómozgalom, a szórakozás és a klubélet, a műkedvelő művészeti és szakköri moz­galom.” A határozat alapján az 1963 —1964. évi Kulturális Szemle rendszere is a népművelésnek ezeket a területeit öleli fel. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért vált szükségessé a Kulturális Szemléhez kapcsolni a fiatalok tanulási mozgalmát? Az elmúlt években nem volt meg a teljes összhang a szemle és a társadalmi igények fejlő­dése között. — A mozgalom egyet jelent a kulturális neve­léssel, és kellő összhangját csak a tanulással való összekapcso­lás tudja teljes mértékben biz­tosítani. A tanulás általánossá tétele szervesen összefügg a szocializmus építésével is, s az ebből adódó feladat: művelt, nagy tudású ifjúsá­got nevelni, amely érti és egyben szolgálja is a tech­nika, fejlődését. Most már a KISZ-vezetőkön és a népművelési szakembere­ken a sor, hogy félretéve azt a téves szemléletet, miszerint a kulturális nevelés lehetőségét, a Kulturális Szemle értelmét kizárólag a műkedvelésben és különféle bemutatókban látják csak — ami törvényszerűen kampány-jelleghez vezet —, tö­rekedjenek a helyes arányok kialakítására és biztosítsák az idei Kulturális Szemle négy fő területének egységét. Nagy gondot kell tehát fordí­tani a falusi ifjúság és az ipari tanulók művelődésére, a falusi könyvtárak, művelődési ottho­nok és ifjúsági klubok mun­kájára. Minden KISZ-vezetőség a helyzet konkrét elemzése alapján határozza meg a leg­fontosabb formákat, amelyekkel kimozdíthatják a műkedve­lő csoportok és táncos ösz- szejövetelek holtpontjáról a termelőszövetkezeti KISZ- szervezetek kulturális tevé­kenységét. Az 1963—1964. évi Kulturális Szemle keretén belül megyei szinten csak amatőr társastánc­versenyre és ifjúsági amatőr tánczenekar-fesztiválra kerül sor, járási szinten — az elmúlt évhez hasonlóan — az idén is műsoron szerepelnek a színvo­nal-versenyek, valamint a szel­lemi vetélkedő bajnokságok. A következő hetekben nagy feladat vár a KISZ-vezetőkre, népművelési dolgozókra. Jó szervező munkával el kell érni, hogy minél több művészeti cso­port, fiatal nevezzen be' az idei Kulturális Szemlé valamelyik ágába, majd ezt követően a fi­gyelmet a tartalomra, a belső nevelő munkára, az elhanyagolt te­rületek fokozott népszerűsí­tésére kell fordítani. Csakis így lehet kellően megalapozni, előkészí­teni a következő évek — de különösen a hazánk felszabadu­lása 20. évfordulójának tisz­teletére szervezett — művelő­dési tevékenységét megyénkben. Zelles Sándor A Szovjetunióban fellőtték a Kozmosz 20-at MOSZKVA. (TASZSZ) A Szovjetunióban pénteken fellőtték a Kozmosz—20 jelzésű mesterséges holdat. A szputnyikon tudo­mányos műszereket helyeztek el, amelyek segítségével folytatják a világűrkutatást a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelentett programnak megfelelően. A szputnyik pályaelemei a következők. Keringési idő 89,55 perc, legnagyobb távolság a Földtől (apo- geum) 311 kilométer, legkisebb távolság a Földtől (perigeum) 206 kilométer. A pálya síkjának az Egyenlítő síkjával bezárt hajlás­szöge 65 fok. A tudományos berendezésen kívül elhelyeztek a szputnyikon: egy rádió-adóállomást, amely a 19 995 megahertz frekvencián dolgozik, rádióberendezést a pályaelemek mérésére, rádió—tele- metrikus berendezést, amely adatokat juttat a földre a műszerek és tudományos készülékek működéséről. A szputnyikon elhelyezett berendezés szabályszerűen műkö­dik és beérkező adatokat a földi koordinációs számítóközpontban dolgozzák fel. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom